Somogyi Hírlap, 2003. június (14. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-21 / 143. szám

2003. Június 21., Szombat HÉTVÉGE 13. OLDAL Kitüntették a tudós polgármestert Balatonmáriafürdö Batthyány-Strattmann Lász- ló-díjat kapott dr. Bollók Sán­dor, Balatonmária polgármes­tere, nyugalmazott családor­vos. A díjat 1992-től adják át a kiemelkedő tudományos, szakmai és közéleti tevékeny­ségért, az életpálya elismeré­seként. Az idén tízen kapták meg az elismerést, köztük az egyetlen családorvos dr. Bollók Sándor. Dr. Bollók Sándor Rómában érte­sült arról, hogy várják a Magyar Tudományos Akadémia emlék­ülésére, ahol Csehák Judit egész­ségügyi miniszter adja át neki, az ország egyetlen csa­ládorvosának a kitün­tetést. A Vatikánban meglátogatta a szegé­nyek orvosának em­lékhelyét, s három óra múlva kapta a hírt, hogy a kitüntetés ré­vén köze lesz hozzá.- Ön a tudomány számos ágát műveli magas szinten. Ho­gyan egyeztethető ösz- sze ez a tevékenység a helyi közéleti munká­val?- A Magyar Tudo­mányos Akadémia programjának megfe­lelően foglalkozom a szenvedélybetegségek korai kezelésével, fel­ismerésével és a meg­előzés lehetőségeivel, illetve a lelki betegsé­gek gyógyításával. Társadalmi megbízatással látom el a megyei addiktológiai szakfelügyelő főor­vosi feladatait. A tudományos munka nem összeférhetetlen a polgármesteri tisztséggel. Azt ugyanis a szabadidőmben vég­zem, és a feleségem sokat segít a nyugodt háttér megteremtésé­ben.- Az orvos és a polgármester számára is fontos a szenvedélybe­tegségek elleni küzdelem, hiszen a Balaton különösen fertőzött te­rület. Vannak-e intézmények, amelyek a megelőzést segítik So­mogybán?- Orvosként egyetértek azzal, hogy büntetés helyett az úgyne­vezett elterelés került előtérbe a drogfogyasztókkal kapcsolat­ban. Az intézményi háttér való­ban nagyon szűkös. Mi azt java­soltuk, hogy Marcali és Siófok mellett Kaposváron, Barcson és Nagyatádon is legyen drogambu­lancia.- Mi várható a drog elleni küz­delemben?- Arra számítok, hogy a rej­tőzködő fiatalok igénybe veszik a segítséget, mert büntetés he­lyett lehetőséget kapnak a gyógyulásra. A jelenlegi statiszti­káink ugyanis nem felelnek meg a valóságnak. Nem tudjuk pon­tosan, hogy hányán fogyaszta­nak drogokat. Egyéb­ként legalább ekkora probléma az alkohol- fogyasztás is. Orszá­gos program kezdődik a háziorvosok, a védő­nők és a pedagógusok felkészítésére, hogy a korai felismerés segít­se a gyógyulást.- Tudományos fel- készültsége mennyire segíti a polgármesteri tevékenységét?- Családorvosként sok tapasztalatot sze­reztem, hiszen szinte mindenkit ismerek a körzetemben. Szem­besültem az emberek problémáival és igé­nyeivel.- Mit sikerült meg­valósítani az első fél­évben?- Sajnos, a kellemetlen dönté­seket is meg kellett hoznunk: adót kellett emelni ahhoz, hogy működhessünk és fejleszthes­sünk. Balatonmáriának nincs kül­területe, értékesíthető vagyona, ami többletforrást hoz az önkor­mányzatnak. Az első félévben 8 kilométeren kiépült a csapadék­víz-elvezetés, folytatjuk a gázellá­tás kiépítését. Több helyen meg­szüntettük a parkolóórát a lakos­ság kérésére. A napokban a ko­rábban leszakadt csúszdát is le­bontjuk. Pályázatokkal szeret­nénk a parkokat szépíteni és az útjainkat javítani. A központi strandnál parkot avattunk. Nyitottak vagyunk a lakosság igényeire, szeret­nénk a máriaiakat jobban bekapcsolni a döntésekbe, gáldonyi A szegények orvosa Batthyány-Strattmann László 1870 és 1931 között élt, a szegények orvosának nevezték. A pápa a közelmúltban avatta boldoggá. DR. BOLLÓK SÁNDOR 64 éves, Budapesten született, 30 éve él Somagyban. 1982-től a pszichológia tudo­mányának a kandidá­tusa. 16 évig volt családorvos Mária- fürdön, Keresztáron és Balatonújlakon. 2002-től Máriafürdö polgármestere. Virágkoszorú az emlékparkban Mosdós A tiszta, virágos település büszke címét tavaly nyerte el a falu. Mosdóson most is erre törekszenek, ezért a hősök emlékművének a környékét virágos parkká alakítják, a térre díszburkolatot raknak, s a helyileg védett óvodaépüle­tet is felújítják. A település legforgalmasabb pontján, a polgármesteri hivatal, a tüdő- és szívkórház, valamint a templom háromszögében áll a mosdósi hősi halottak emlékmű­ve. Gál József polgármester régóta tervezi a tér átalakítását, hiszen a két kopjafa szomszédságában egy kis földhalmon álló kompozíció szinte beleolvad a környezetébe.- Összedugtuk fejünket a kép­viselőkkel, hogy miként lehetne a szürke környezetet igazi faluköz­ponttá varázsolni. Az 1991-ben emelt emlékműhöz most kavicsos ösvény vezet, s a körötte levő fü­ves terület unalmas szürkesége sem szívderítő látvány. Arra jutot­tunk, hogy hangulatos parkot ala­kítunk ki. Az emlékműhöz dísz- burkolatot terveztünk, a parkba pedig virágokat és padokat. A képviselők mindehhez 300 ezer forintot különítettek el a tele­pülés költségvetéséből. Ugyan­csak 300 ezer forintot szántak a templom melletti régi óvodaépü­let új kerítésére.- A régi betonoszlopos drótke­rítés nagyon nem illett a környe­zetbe, ezért lebontottuk, s helyé­re a napokban léckerítést állí­tunk. Erre egyébként a szülők a jótékonysági bálban már össze­Kérdőívben utaznak Turisztikai szokásokról ké­szít felmérést a statisztikai hi­vatal. A véletlenszerűen kivá­lasztott magyarokon kívül külföldieket is megkérdeznek; ezzel kapcsolatban tegnap a barcsi határőröknek tartottak foglalkozást. Somogybán hu­szonkilenc községet, várost vontak be az adatgyűjtésbe. Három fő okra vezethető vissza a mostani felmérés, mondta tegnap dr. Horváth József, a KSH megyei igazgatója. Választ ad arra, hogy az emberek mivel töltik a szabadide­jüket, másrészt a turizmus megha­tározó gazdasági ágazat, így igen­csak fontos a friss adat. S az EU- ban is rendszeresen végeznek a miénkhez hasonló felmérést.- Az ország 614 településén 18 ezer lakáscímet választottak ki - mondta Horváth József. - So­mogybán 18 összeíró dolgozik, a huszonkilenc községben, város­ban 576 címre mennek el. Velük személyes interjút készítenek ott­honukban. Az előző negyedév utazási szokásairól érdeklődnek: a kirán­dulás céljától, az elköltött pénztől a közlekedési eszközök használa­táig sok mindenről szó esik. Ne­gyedévente fölkeresik a kiválasz­tottakat, többségüket négy alka­lommal, de van, akit ötször, ület- ve hétszer. Az előző három hó­nap kirándulásairól, útjairól tesz­nek föl nekik kérdést. Az is papír­ra kerül, ha valaki tengerentúli lu- xusútra ment vagy a Balaton-par- ton töltött el egy hosszú hétvégét. Horváth József elmondta: ez­zel párhuzamosan a határállo­másokon is megkezdik az adat­gyűjtést. A külföldről hazatérő magyarok egy részétől, illetve a hazánkban járt külföldiektől az utazási szokásaikat tudakolják. Somogybán egyedül a barcsi átke­lőt jelölték ki. Előreláthatólag ha­vonta mintegy 500 külföldi vesz részt a felmérésben. Ez - akárcsak a magyarok esetében - önkéntes, névtelen válaszadáson alapul. A KSH munkatársai tegnap tar­tottak előadást a barcsi határ­őröknek, s július 1-jétől kezdik az adatfelvételt. harsányi miklós „Erős várunk, a nyelv” (Kosztolányi) Délután 17 órakor? Különféle meghívókon, újsá­gokban megjelenő hirdeté­sekben, de még a társalgási stílusban is gyakran találko­zunk furcsa időpont-megje­lölésekkel. „Holnap 9 órakor vizsgázom ró­mai jogból.” - mondja az egyete­mi hallgató a társának. A mon­datból egyértelműen kiderül, hogy délelőtti időpontról van szó. 'A kiállítást szombaton dél- j után 17 órakor XY művészettör­ténész nyitja meg.' Ebben a mondatban már túlbiztosításról van szó, hisz a 17 óra önmagá­ban is jelzi, hogy az csak dél­után lehet. Ebben az esetben kétféle helyes megoldás is adó­dik: „A kiállítást szombaton dél­után 5 órakor XY művészettörté­nész nyitja meg.” vagy „A kiállí­tást szombaton 17 órakor XY művészettörténész nyitja meg.” Ugyanez a helyzet a reggel és az este napszakkal is, amelyeket csak akkor kell kitenni, ha félre­értést akarok velük elkerülni. Az ; újság egy hangversenyre hívja fel az érdeklődők figyelmét, a cikk végére pedig odakerül, hogy ’A koncert kezdési idő­pontja este 21 óra .1 Itt is felesle­ges az este szó kitétele, hisz a 21 óra nem is lehet sem reggel, sem délelőtt. A mondat helyesen te­hát: „A koncert kezdési időpont­ja 21 óra.” vagy „A koncert kez­dési időpontja este 9 óra.” Az idősebbek bizonyára is­merik a „Hétre ma várom a Nemzetinél; ott, ahol a hatos | megáll...” kezdetű slágert. A kezdő sorból az derül ki, hogy a szerelmes férfi egy teljes napot szeretne eltölteni imádottjával, hisz már reggel 7 órakor talál­kozni óhajt vele... Vagy pedig ar­ról van szó csupán, hogy a csa­lafinta gavallér bizonytalanság­ban akarja tartani a randevúra invitált hölgyet: vajon nem este hétről van-e szó; mivel randevú­ra mégiscsak este szoktak hívni valakit. A talpraesett leány per­sze ilyenkor egy kérdéssel köny- nyen tisztázhatja a dolgot, ha megkérdezi: „Reggel vagy este hétre?” A légyott befejezéséhez közeledve pedig ne 'Éjjel nulla óra harmincra', hanem csak egyszerűen „Nulla óra harminc­ra” hívjon taxit, ha szerelmese oly lusta, hogy nem viszi haza a saját autójával! MIHÁLYFALVI LÁSZLÓ Könyvespolc Bodó Imre: A gyökerek nem szakadnak el soha... Vallomásos, szép kötettel lepte meg újra olvasóit Bodó Imre Dombóváron élő agrármérnök, Somogy ismert helytörténésze és - nyugodtan mondhatjuk - az or­szág egyik legismertebb Fekete István-kutatója. Ám nemcsak ku­tatója; az 1995-ben Dombóváron általa létesített Fekete István-em- lékmúzeum - a város egyetlen múzeuma - csodálatos gazdag­ságban őrzi a Fekete István-relik- viákat, és évről évre nő a látoga­tottsága. Már a kötet címe is olyan, hogy azonnal megfogja az olva­sót. „A gyökerek nem szakadnak el soha” sok mindent jelez. Első­sorban azt, hogy Bodó Imre bár hosszú évek óta Dombóváron él, a szűkebb szülőföld, Gölle von­zását soha nem felejtheti. Ahogy a nagy előd, Fekete István számá­ra Gölle volt a minden, Bodó Im­re számára is az. És ez a szeretet nemcsak szavakban nyilvánul meg, sokkal inkább a cselekvő tenni akarásban. Ennek egyik legszebb eredménye a már emlí­tett Fekete István-emlékszoba, aminek változatos, állandóan gyarapodó anyagát a „Tájak, Ko­rok, Múzeumok” sorozatban megjelent füzetből is megismer­heti az olvasó. Bodó Imre csaknem három év­tizede a somogyi szülőföld hűsé­ges krónikása. Gölléről eddig két műve is megjelent, a második a megyei millenniumi falukrónika- írói pályázaton különdíjat kapott. A jelen kötet, „A gyökerek nem szakadnak el soha” gazdag válogatás • Bodó Imre életművé­ből. (A szerkesztés is az ő műve.) Mindarról, hogy mit jelent szá­mára a somogyi táj, kik a példa­képei, kitől kapta munkájához a legtöbb indíttatást? És természe­tesen arról is, hogy mit próbált ő is tenni (nagyon sokat tett!) a honismeret megbecsüléséért és szeretetéért. Természetesen ebben a kötet­ben is nagyon szép vallomások vannak Fekete Istvánról. „Mit je­lent számomra Fekete István? Egyszóval kifejezve ennyit: földim. Ebben az egy szóban minden benne van. Számomra tartalmazza Somogyot, Göllét és Dombóvárt...” Ma, amikor a fiatalok jelentős része elfordul a könyvtől, Fekete István műveinek az olvasottsága egyre növekszik. Van tehát re­mény, hogy meg lehet fogni ezt az olvasói réteget is. Talán keve­sen tudják, hogy Fekete István számos verset is írt. A gyerekkori göllei pajtásnak, Berta Jancsinak írt szép sorai ma is valamennyi­ünknek üzennek az olvasás szépségéről: „Végy kezedbe paj­tás, könyv vagyok: betűmön mo­soly és igazi könny ragyog, hal­hatatlan lettél s gyermek életünk: olvass el Pajtás - és feléledünk!” Példaképei közül Bodó Imre elsőnek dr. Kanyar Józsefet emlí­ti. (A somogyi honismeret orszá­gos szaktekintélyének „Honis­meret és nemzettudat” című ön­életrajzi vallomását, legutóbbi kötetét a Püski Kiadó jelentette meg 2000-ben.) „A mi vidékünk­nek fogva tartó történelme van, mely engem nem ereszt el soha: . szülőföldem.” Kanyar József szép szavai egy életre elkötelez­ték Bodó Imrét is a hon szolgála­tára... Patetikusnak tűnik? Le­het... De az igazság, az eredmény megkérdőjelezhetetlen. Nehéz meghatározni a jelen kötet műfaját, hiszen olyan sok minden olvasható benne. S ép­pen ez a sokszínűség, a múlt és jelen mikrovilágának a megele- venítése teszi oly érdekessé. Attala történetének gazdag adattára új falukrónikát sejtet. Már csak azért is, mert első meg­jelenésüktől több mint húsz év telt el. És ahogy a szerzőt ismer­jük, biztosak vagyunk benne: az­óta is szorgalmasan gyűjti az adatokat. Nagyon szépen eleveníti meg Bodó Imre az Együd Árpád nép­rajztudós tiszteletére rendezett 1993-as siófoki emlékülést. Ro­han az idő. Már 2003-at írunk... És immár húsz éve, hogy Együd Árpád nincs közöttünk. „Megújult a Horvay-féle szo­Horvay-féle Kossuth-szoborcso- port az egyetlen olyan alkotás, amely az első magyar kormány valamennyi tagját egy helyen áb­rázolja... Néhány sor - kommentár nél­kül - a Fekete István Múzeum Emlékkönyvéből: „Azok a he­gyek még ma is állnak, azok a fo­lyók még ma is folynak, azok a csillagok még ma is mutatják az utat. Az a Nép még ma is él! Visszajövünk! 2002. március 1. Schuszter Lóránt, Budapest.” Bodó Imre kötetét G. Jáger Márta főlevéltáros lektorálta. Ajánló sorainak néhány gondola­ta talán a legméltóbb befejezése e szerény recenziónak: „Ajánlom ezt a kötetet mindazoknak, akik borcsoport Dombóvárott” - ol- az írások mögött a cselekvő em- vashatjuk egy másik írásban. Aki bért is látni szeretnék, akit nem csak egyszer is látta ezeket a mo- kötött béklyóba a vidéki értelmi- numentális szobrokat, soha nem ségi lét sokszor kilátástalannak felejti el... Az 1998-ban felújított tűnő kiszolgáltatottsága... Azírá- hófehér szobrok szinte világíta- sokból egy gazdag, csodákkal és nak a dombóvári park zöld fái rácsodálkozásokkal, szellemi ka- között... S talán nem érdektelen landokkal teli életút rajzolódik ki azt sem megemlíteni, hogy a előttünk.”_________dr. sípos csaba gyűjtöttek 300 ezer forintot. Mi ezt az összeget megdupláztuk, hogy mielőbb elkészüljön a fake­rítés. Emellett a helyi védettség' alatt álló óvodaépület felújítása sem tűr halasztást. Nagy örö­münkre erre sikerült 1,2 millió forintot nyernünk a megyei terü­letfejlesztési tanács pályázatán. Ezt további félmillió forinttal egé­szítettük ki, így a szeptemberi kezdésre új vakolatot tesznek az átnedvesedett és egyes helyeken már lepergett régi helyére. Gál József elmondta: a nyári településszépítési akció zárása­ként sokszínű virágszegéllyel lát­ják el az óvodától a megszépült emlékműves parkig vezető utat. A polgármester szerint ezután már csak óvni kell a megújult te­lepülésközpontot, hogy jobb kedvvel mehessenek munkába a kórház, az önkormányzat és az óvoda dolgozói, s nem utolsósor­ban az idén is kiérdemeljék a tisz­ta, virágos település címet So­mogybán. TAKÁCS ZOLTÁN A mosdósi hősök emlékművének végre méltó lesz a környezete fotó: török anett

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom