Somogyi Hírlap, 2003. június (14. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-17 / 139. szám

6. OLDAL A L M A N A C H 0 9 8 2003. Június 17., Kedd A KÖZSÉG CÍMERE Álló, háromszögű kék pajzs ezüst pajzsalappal. A pajzs kék mezejében aranykoronából ki­emelkedő barna szarvasagancs- pár, két ága között ívelt oldalú, talpas kereszt lebeg. Az ezüst pajzstalpban jobbra úszó vörös hal látható. A címer a település múltjára és környezetére utal. Az 1700-as évek második felében a Zichy család birtoka lett, erre utal a család címeréből származó agancsok közötti ezüstkereszt. Az agancs azt mutatja, hogy a környék erdői vadban gazdagok. A LAKOSOK SZÁMA 2003-ban 75 a 1990-ben 92 1980-ban 98 I 1970-ben 115 i 1900-ban 303 CIVIL SZERVEZETEK A vöröskeresztes alapszervezet 1985-ben alakult, Veinpemé Maurer Edit az elnöke. A sport­egyesület 1997-ben jött létre, ezt Hoffman Ferenc irányítja. A törökkoppány-szorosad-kárai közös tüzoltó-egyesületnek Kurucz Tibor az elnöke. ÜGYFÉLFOGADÁS Kára Döröcskével, Szorosaddal és Törökkoppánnyal alkot kör­jegyzőséget. Címe: 7285 Törökkoppány, Kossuth utca 66. Tel.: 84/577-910. Ügyfélfogadás hétfőn, kedden, szerdán 7.30- 12 óra között, illetve 12.30-tól 16 óráig, pénteken 7.30-13.30 órá­ig. A polgármesteri hivatal címe: 7285 Kára, Kölcsey utca 1. Tel.: 84/377-530. A polgármester minden szerdán 8-10 óra között fogad. Porczió György falugaz­dászt csütörtökön 11-13 óra kö­zött kereshetik föl a gazdák. A koppányi gyermekjóléti szolgálat­tól Csordásné Tróbert Annamária jár ki a faluba szükség szerint. ORVOSI RENDELÉS De Barbély István háziorvos hét­főtől péntekig 7.30 és 10.30 között rendel Törökkoppányban a Kossuth utca 45. szám alatt. A faluban nincs külön rendelés. Bohámé Kovács Zsuzsán- 1 na csütörtökön 8-9 óra '■1 között Törökkoppányban i látja el feladatát, Kárába 1 pedig szükség szerint jár. U Fiókgyógyszertár Török­koppányban a polgármes­teri hivatalban van. MISEREND Vasárnaponként 7.30-tól Galbavy Jenő József prior, vala­mint dr. Sípos Imre tart szentmi­sét a kultúrházban, mivel a kato­likus templom belső felújítása még nem fejeződött be. MÚLTIDÉZŐ A török hódoltság idején elnépte­lenedett a falu, s még 1750-ben is pusztaság volt. A következő év­tizedben a Zichy család telepítet­te be. Az 1848/49-es szabad­ságharc idején a falu lakosainak a fele még német volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint 307 lakost tartottak nyilván. 1950-ben Kára Szorosaddal létesített közös tanácsot, ez akkoriban ritka volt. A CIKKEKET KRUTEK JÓZSEF ÍRTA FOTÓKi GÁTI KORNÉL Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta Öregszik a falu, fogy a lélekszáma Kárán egyetlen bölcsődés vagy óvodás gyermek sincs; egy kis elsős a legfiatalabb. Négy tanu­ló jár a törökkoppányi általá­nos iskolába, öt közép-, négy pedig főiskolás. Az uniós csat­lakozással várhatóan tovább fogy majd a lakosság - mondta Hoffman Ferenc polgármester. - A fiatalok nem jönnek vissza szülőfalujukba. Az ötven szavazásra jogosult vá­lasztópolgár 78 százaléka vett részt az uniós népszavazáson. A 39 szavazó közül harmincegy a csatlakozásra adta a voksát. Ez 76 százalékos „igent” jelent. A kára- iak azt várják, hogy a település előbbre jutását szolgálja majd az unióhoz tartozás. Reménykednek az életszínvonal emelkedésében, a biztonságosabb és könnyebb megélhetésben is.- Az infrastruktúra bővülését, HOFFMAN FERENC 1964-ben született Tabon. 1982-ben a Rud- nay középiskolában szerzett mező­gazdasági gépszerelői szakképesí­tést. Huszonegy éve a szorosadi Koppány völgye tsz-ben, majd a részvénytársaságnál dolgozik. 1990- től tiszteletdíjas polgármester. Nőt­len, kedvenc időtöltése a pecázás. a várostól való lemaradás csökke­nését ugyancsak várjuk - mondta Hoffman Ferenc polgármester. - Az emberek nagy része itt régen is a mezőgazdaságból élt, s ma is ez a meghatározó. Ebben az ága­zatban jelentős előrelépést remé­lünk. Valamennyien szeretnének tisztán látni, hogy mit érdemes vetni, milyen állatot hizlaljanak a gazdák, azaz minek lesz piaca. A kárai lakosoknak a mezőgazdasá­gi termelés föllendítése jobb jövőt hozhat, illetve az, ha a település valamilyen formában bekapcso­lódhatna az idegenforgalomba, a turizmusba. A szép természeti környezet, az erdős táj, a gazdag vadállomány is vonzhatná a kül­földieket. A település nagy gondja - hely­ben nincs munkalehetőség és az önkormányzatnak sincs intézmé­nye -, hogy öregszik a lakosság és fogy a népesség. A fiatalok pedig már az általános iskola elvégzése után elhagyják Kárát.- A rendszerváltozás óta sokat fejlődött a község - mondta a pol­gármester. - Minden utca szilárd burkolatot kapott, bővítettük és felújítottuk a kultúrházat, a pol­gármesteri hivatalt vizesblokkal láttuk el. Kisméretű focipályát és játszóteret létesítettünk, hogy se­gítsük a gyerekek egészséges élet­módjának kialakítását. Pályázati pénzből és önerőből felújítottuk a tűzoltószertárt meg a boltot, meg­épült a Kossuth utcai áteresz is. Csatlakoztunk a térségi földgáz­beruházáshoz. A katolikus temp­lom újjáépítését 1,2 millió forint­tal támogattuk. Bevezettük a szer­vezett szemétszállítást, de nélkü­lözhetetlen lesz a szennyvízelhe­lyezés megoldása is. Ezt azonban csak társulásban és elnyerhető uniós pénzből tudjuk csak meg­valósítani. ■ Recept Kárából Pikáns húsragu A pikáns húsragú receptjét özv. Heffer Gyulánétól kaptuk. Hoz­závalók: 40 dkg sertéslapocka, 2 db kovászos uborka, kevés ka­por, 2 dl tejföl, három kanál olaj, 1 kanál liszt, 1 fej vöröshagyma, 1 gerezd fokhagyma, só ízlés szerint, kevés cukor, 1 csapott mokkáskanál fehér őrölt bors. A húst és a kovászos uborkát apró kockákra vágjuk. A vöröshagy­mát apróra szeljük, üvegesre pi­rítjuk. Ezután a húskockákat is rátesszük, s addig pirítjuk, amíg meg nem fehéredik. Ráöntünk egy pohár vizet, megsózzuk,, borsozzuk. A kapor felét beleke­verjük, és fedő alatt a húst puhá­ra pároljuk. Hozzáadjuk a felda­rabolt kovászos uborkát. A tejfölt a liszttel és 1/2 dl kovászosubor- ka-lével simára keverjük, s beha­barjuk a forrásban levő ételt. Ga­luskát, főtt tésztát vagy zsemle- gombócot kínálhatunk hozzá. ■ Most érettségizik Kaposváron Steinbacher Tamás, az Eötvös Loránd Műszaki Középiskola di­ákja. A világbanki és informatika szakos tanuló focizik, s tagja a tűzoltó-egyesületnek is. r Tanulmányaimat a Budapesti Műszaki Fő­iskola székesfehérvári informatika szakán szeretném folytatni - mondta. Mikor talál­koztunk, éppen szóbe­lire készült. - Ha még­sem sikerülne a felvé­telim, akkor még egy évet itt maradok, és le­teszem a technikusi vizsgát. A számítástechnika és az informatika általános iskolás ko­rom óta érdekelt, ezért választot­tam ezt a szakot. A tanulmányi eredményem mindig négyes fö­lött volt. Ha a főiskolát sikeresen elvégzem, szeretnék visszajönni ebbe a térségbe és Tabon vagy A vöröskeresztes alapszervezet ma­roknyi csapatának tagjai azon fára­doznak, hogy az idős, beteg s munká­ban megfáradt embereknek minden segítséget megadjanak. A kis falu va­lamennyi rendezvényén részt vesz­nek, s tevékenyen közreműködnek a műsorok szervezésében is. Tíz taggal alakult meg az alapszervezet majdnem húsz esztendeje, mára azonban a korábbinak felére csökkent a taglétszá­ma. Ezért is szeretnének két-három fia­talt beszervezni. Veinpemé Maurer Edit, az alapszervezet elnöke az egyesületi munka mozgatója. Azt mondta: az ön- kormányzat három éve vásárolt vérnyo­másmérőt, s rendszeresen ellenőrzik az idősek és a betegek vérnyomását, hogy ezért ne kelljen a törökkoppányi orvosi rendelőbe utazni. Bár a faluban nincs vér­adás, a község egyetlen véradója részt vesz minden törökkoppányi rendezvé­nyen, hogy segítsen a rászorulókon.- Különféle akciókban is igyekszünk, segítünk - mondta az elnök. - Évente gyűjtünk használt ruhát a rászoruló csa­ládoknak. Bekapcsolódtunk a tabi szer­vezet cukor-, szaloncukor-, mosószer- és olcsócikk-árusítási megmozdulásaiba is. Minden decemberben közreműködünk a nyugdíjas-találkozó szervezésében, tag­jaink az iskolásokkal együtt fellépnek műsorral is. Vidám jeleneteket adunk elő az idősek nagy örömére. Nekünk az egyik legnagyobb ajándék, ha látjuk az idősek felhőtlen kikapcsolódását a talál­kozón. Rendezvényeink sok magányos embernek szereznek örömteli perceket. Az alapszervezet elnöke a tüdőszűrő buszon is segíti az idős betegek gyorsabb ellátását. A falunapon aktivistáik sütöttek fánkot, lángost, kiflit és pogácsát is, majd pedig az „így élünk mi” című műsorral és a népszerű Dáridónak a parodizálásá- val szórakoztatták a közönséget. Az ősz­szel, úgy tervezik, megszervezik a 45-65 éves nők mammográfiai szűrését is. ■ Az egyetlen véradó Forka József Ott- máméakisfalu egyetlen véradója. 1963-ban volt elő­ször donor, akkor adott vért. 1980- ban költöztek a Koppány völgyi kis községbe, s azóta tagja a vö­röskeresztes alap­szervezetnek. For- káné több mint 4CFszeres véradó, legutóbbTörökkop- pányban vettek tő­le vért. Alapszerve­zete ajándékcso­maggal köszönte meg neki a rend­szeres véradást. Sportegyesületben a fiatalok Évi 100 ezer forinttal támogatja a sportegyesület működését az ön- kormányzat. Az idei pénzből egy többfunkciós, az erőnlét javítását elősegítő gépet vásároltak. Az 1997- ben alakult egyesület fontos felada­tának tekinti az idő hasznos eltölté­sén túl a fiatalok összefogását is. Az egyesület alelnöke, Simon Imre elmondta: Veinper Ferenc és Simon Norbert kezdeményezésére alakították meg az egyesületet. Taglétszámuk azonban az utóbbi években számottevően csökkent. Ennek a fő oka, hogy a legtöbb fi­atal főiskolára ment, s csak igen ritkán vannak itthon, ezenkívül ta­nulmányaik miatt sincs rá idejük.- Az egyesületünk pályázaton nyert pénzből és önkormányzati támogatásból vásárolt mezeket, hálókat a kiskapukra, vett tollas­labdákat és ütőket is - mondta az alelnök. - 1998-ban bekapcsolód­tunk a Koppány völgyi kispályás labdarúgó-bajnokságba, de ezen most már nem veszünk részt. A fi­atal játékosok mind elmentek, és a mérkőzéseken sem tudnak részt venni. Emiatt visszaesett az egye­sület tevékenysége. Az egyesület a múlt hónapban jelentős szerepet vállalt a falunap előkészítésében. Az ügyességi, já­tékos rendezvény mellett első al­kalommal hirdették meg a főző­versenyt. Erre tizenegyen ne­veztek be. A legízletesebb marhapörköl­tet Farkas Jó­zsef készítette. Az idén vá­sárolt kondi­gép is egyre népszerűbb a falu fiataljai­nak a körében. Az esti órákban és hét végén négy-hat fiú veszi keze­lésbe. Ennek a használata elősegíti az egészséges életmódra nevelést, a szabadidő hasznos eltöltését és fizikai erejük javítását. ________■ Mau rer Teodóra életében meg­határozó a múlttal való foglal­kozás, a községgel kapcsola­tos iratok kutatása. Egykori tanára, Bősze Gábor, az ismert honismereti gyűjtő indította el, a levéltári kutatásokban pedig Bősze Sándor segítette.- Az egykori kárai iskola és a köz­ség története 1987-ben készült el- mondta Maurer Teodóra. - Ki­lenc évvel később, a honfoglalás 1100. év­fordulójára kiírt pályá­zaton a megyei honis­mereti egyesület kü- löndíját kaptam meg a második, átdolgozott és kibővített munká­mért. 1999-ben elkészí­tettem a falunak a Hő­sök könyvét. Folyama­tosan figyelem a telepü­lés sorsát, a községben lezajló eseményeket, változásokat, a fa­luról megjelent írásokat. Időköz­ben Szántódra költöztem, de kap­csolatom a fiatalokkal és az ön- kormányzati vezetőkkel is élő, a templomépítésből adódóan termé­szetesen tartom a papokkal is. A templom felszentelésekor vagy 2006-ban - mint Maurer Te­odóra elmondta - átadja az ön- kormányzatnak az 1996-tól bekö­vetkezett változásokat áttekintő és összefoglaló anyagát. Kiemelt szerepet szán a templomépítés­nek, s foglalkozik az időközben Kárán letelepedett lako­sokkal is. Ezt a munkát szívesen végzi. Az a cél­ja, hogy a falu szülötte­ként feldolgozza a tele­pülés történetét és emlé­ket állítson az egykori káraiaknak.- Minden gyökér, a gyermekkorom emlékei mind a faluhoz kötnek - mondta. - Bár 1997 vé­gén elkerültem innen, nagyon boldogan jöttem a múlt hónapban rendezett falunapra, a „Hazavár a kis falu” rendezvényeire.______j Két tisztség sok munkával Több évtizedig dolgozott tanács­tagként társadalmi munkában a most 80. évében járó Baumann József. - Harmincöt évig tevékeny­kedtem tanácstagként, illetve elöl­járóként, hogy a falu jusson vala­mire - mondta. - Emellett 1959 és 1970 között a téesz elnökhelyette­se voltam, a szorosadi egyesülés után pedig nyugdíjazásomig veze­tőségi tagként igyekeztem tenni a közösségért. Mindkét tisztség sok elfoglaltsággal járt, de szívesen vé­geztem. 1986-1990-ig a falu elöljá­rójaként is dolgoztam a közös ta­nácsban. Akkoriban mindent tár­sadalmi munkában végeztünk, pénz csak az anyagra volt. Az építkezés is társadalmi össze­fogással zajlott. így építettük meg a ravatalozót, így a gázcsere­telepet meg a kultúrházat is. A munkámat többször is elismer­ték. Miniszteri kitüntetést is kap­tam. 1990-ben is kértek, hogy legyek képviselő, de azt már nem vállaltam; most a fiatalokon a sor. Baumann József sosem kíván­kozott el szülőföldjéről. Felesé­gével együtt arra készül, hogy októberban megünnepli 60. házassági évfordulóját. ________■ Se gítenek a vöröskeresztesek Tüzet is olt a diák focista Siófokon elhelyezkedni. Kárán maradok, mert itt jó barátaim vannak, s nekem fontos a szép táj, a csend meg a tiszta levegő is. A kedvenc sportja a labdarú­gás. Évekig focizott a kárai kispá­lyás csapatban, annak megszűnése óta pedig a szorosadi csapatot erősí­ti. Tagja a tűzoltó-egyesü­letnek is; a szorosadi raj legfiatalabb tagja, verse­nyekre jár.- Kedvenc focicsapa­tom a Bayern München - mondta. - Tavaly eljutot­tam a müncheni híres Olimpia stadionba. Fe­lejthetetlen ez az élmény. Tamás a vakációban ismét sze­retne kijutni Németországba egy­két hétre, a legtöbb idejét azon­ban Kárán tölti. Legjobb barátjá­val, Veinper Ferivel rendszeresen jár az ifjúsági klubba, s ott kondigépen edzenek. ■ Megírta a falu történet

Next

/
Oldalképek
Tartalom