Somogyi Hírlap, 2003. június (14. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-14 / 137. szám

6. OLDAL A L M A N A C H 0 2 6 2003. Június 14., Szombat A KÖZSÉG CÍMERE A címer jobb felső részén suga­ras nap, balról a hold látható. A címer alján három zöld halom, s ezüstös patak utal a Rinyára. A hármas halmon nyitott heraldikai korona az egykori királynői birto­kot, két oldalán három-három arany búzakalász a mezőgazda- sági tevékenységét jeleníti meg. A korona mögül kiemelkedő kard a római kori helyőrségre utal. A LAKOSSÁG SZÁMA 2002-ben 703 1998-ban 708 1995-ben 677 1991-ben 610 1969-ben 841 1914-ben 704 ÜGYFÉLFOGADÁS A polgármesteri hivatal címe: 7543 Beteg, Kossuth utca 97. Tel.: 82/385-454. A hivatal pén­tek kivételével 8-16 óráig, pénte­ken 8-tól 12 óráig tart nyitva. Hor­váth József polgármesternek ked­den, csütörtökön és pénteken 9- től 11 óráig van fogadóórája. Veszner József körjegyző kedden 13 órától végzi a munkáját Belegben. Vörös Lajos falugaz­dász csütörtökön 11-től 14 óráig ad tanácsot a gazdálkodóknak. EGY CIVIL SZERVEZET Beleg egyetlen civil szervezete a nyugdíjasklub, ennek Horváth Józsefné a vezetője. ORVOSI RENDELÉS > Dr. Pelsovits Gyula házior- > ■ i vos kedden és pénteken \ 8-tól 10 óráig rendel. j Gadóné Nagy Erika védő- L nő az orvosi rendeléssel T egy napon foglalkozik a gyermekekkel és terhestanács­adással. Ugyanebben az időben tart nyitva a Radicsné Klenáncz Kornélia által vezetett fiókgyógy­szertár. ISTENTISZTELETEK Bicsár László plébános minden vasárnap 8 órától tartja a szent­misét. Cseke László lelkész va­sárnap 14 órakor kezdi a refor­mátus istentiszteletet. RÓMAI SILICANAE A rómaiak az I. században tele­pedtek le a környékén, s egy je­lentős hadi út is átszelte a mai Beleg területét. A Baranyát a Savariával összekötő út mentén katonai táborhely is volt, ennek a közelében alapították a Sili- canae nevű települést a lesze­relt légionáriusok. Föllelhetők itt az út kövei, s találtak leszerelési emlékplakettet is a pusztaréti mezőben. Vespanianus császár bronzba vésett hadparancsát a Nemzeti Múzeumban őrzik. VASÚTI VÍZÁLLOMÁS A falu életében a legjelentősebb változást a Dombóvár-Zákány között 1872-ben átadott vasút­vonal hozta. Akkor kezdtek itt ipari növényekkel foglalkozni, tá­volabbi piacokra is eljutottak a belegi termények, és jelentős foglalkoztatóvá is lett a vasút. A vonal hét állomása közül a bele­gi volt az egyik legfontosabb. Itt alakították ki a vízállomást, ahol gözszivattyúkkal pótolták a moz­donyok elfogyott vizét. A CIKKEKET ÍRTA ÉS A FOTÓKAT KÉSZÍTETTE BÍRÓ MÁRIA Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta Munka nélkül esély sincs a kitörésre Ételrecept Belegből Paradicsomos Nem hozza lázba az unió a be- legieket. A felnőtteknek mint­egy a fele állandó munkahely és számottevő jövedelem nél­kül vészeli át a hétköznapokat. A választók kétharmada el sem ment szavazni, és minden har­madik nemet mondott.- Megoldatlan és jószerivel megold­hatatlan gond a munkanélküliség, erre nem elég a község ereje, s ezen az unió sem segít - állítja Horváth József polgármester. - Fásultak az emberek, sokszor azt sem teszik meg, amire volna lehetőségük. Leg­alább 70 tartósan munkanélkülivel kell számolni, s itt régóta az önkor­mányzat a legnagyobb munkáltató. 12-13 közhasznút foglalkoztatunk, hogy legalább néhány hónapig enyhítsük megélhetési gondjaikat.- Hol találnak munkát a belegiek?- A legtöbb vállalja az ingázást a HORVÁTH JÓZSEF 1945 júliusában született Kutason. Állattenyésztő üzemmérnöki oklevelet Kaposváron szerzett. A nagyatádi földhivatalban töltött több mint egy évtized után 1998-tól Beleg főállású polgármeste­re. Egy fia és egy lánya van. Kedvelt időtöltése a sport, nagy futballrajongó. kaposvári húskombinátba, a varro­dákba, pedig jóval messzebb van, mint a térségi központ. Mintegy 15-nek a vasút ad munkát. Nagy­atád csak 12 kilométer, de nagyon körülményes az utazás, s munka- lehetőség ott még a szakképzett dolgozóknak sincs. Helyi foglal­koztató az új fűrészüzem, ott tízen dolgoznak, s négy-öt földtulajdo­nos a gazdálkodásból él.- Van-e olyan erőssége Belegnek, ami előny lehet a csatlakozás után?- Az infrastruktúrával elégedet­tek lehetnénk, az idén a község utolsó, szilárd burkolat nélküli út­ját is rendbe tudjuk tenni. A több mint fél kilométeres Dózsa György utca 16 millió forint értékű beruhá­zásához 12 millió forint támogatást nyertünk. Két éve van gázvezeték, tavaly korszerűsítettük a közvilágí­tást, és a kábeltévé kiépítése is ha­lad. Az intézményhálózat és a jár­dák is rendben vannak, erre jó ide­ig nem kell költeni. Mindez fontos az itt élőknek, de munkahelyet és gazdasági előnyt aligha teremt.- Sokszor beszélnek a turizmus­ról, a kistérség természeti értékei­ről Látnak-e ebben kitörési pontot?- Az ilyen lehetőségek kihaszná­lására nincsenek meg az anyagi és személyi feltételek. Ebben is hát­rány, hogy félreesik a község, s ahogy a busz nem fordul ide, úgy a vállalkozóknak sincs olyan előny, amiért ide telepednének. Koráb­ban igazi húzóerő volt a mezőgaz­daság és a vasút: a térség gyü­mölcstermését innét szállították to­vább. A termelés visszaszorulásá­val csökkent a térségi átrakóhely szerepe, s ma már jobbára csak fát szállítanak 15 kilométeres körzet­ből. A természeti kincsek helyett mégis a vasúti közlekedés maradt az egyik legfontosabb adottság, mert a munkahelyek csak ezzel közelíthetők meg. ■ sufnudli A paradicsomos sufnudli elkészí­tését Nagy Zoltánná a nagyanyjá­tól tanulta. Fél kiló hámozott burgonyát sós vízben puhára főz, melegen megtöri, majd egy tojás­sal és liszttel rugalmas tésztát gyúr. Abból csíkokat készít, s kis- ujjnyi darabokat vágva egyen­ként apró nudlivá sodorja. Loho- gó sós vízben megfőzi, majd le­szűrve hagyja egészen kihűlni. Tepsiben, kevés olajban ropogós pirosra süü a nudlit, és forrón tá­lalja paradicsommártással. A már­táshoz két fej hagymát olajban megpárol, paradicsomlével fel­öntve sóval, borssal, babérlevéllel s pár szelet citrommal ízesítve sű­rűre főzi. A krumpli főzővizéből és a kevésbé sikerült nudlikból paprikás, hagymás alappal és pet­rezselyemmel dúsítva igen finom levest is lehet készíteni. ■ Táncos lábú apróságok A belegi iskolások büszkesége a tánc. Legutóbb az anyák napi ün­nepségen örvendeztették meg a fa­lut fergeteges táncműsorukkal, és nem marad el a diákok fellépése a község jeles ünnepségeiről vagy a közösségi eseményekről sem.- A zenére és a táncra különösen fogéko­nyak a gyerekek, s ezért szerettünk vol­na egy művészeti néptáncprogramot megvalósítani a Mikrokozmosz alapít­vány segítségével. Korábban Kaposvár­ról jártak ki hozzánk a tánctanárok, de be kellett látnunk: egy ilyen kis faluban erre nincsenek meg a lehetőségek, és utánpótlást sem tudnánk folyamatosan biztosítani egy igazi művészeti iskolá­hoz - mondta Kemer Aliz iskolaigazga­tó. - A folyamatos néptáncképzést azon­ban mégis sikerült megoldani, mert egyik régi diákunk, Vámosi Veronika a Somogy táncegyüttes tagjaként hetente egyszer táncolni tanítja a kisiskolásokat. Az alsó tagozatos iskola 34 tanulójá­ból csaknem mindenki lelkes tagja a tánccsoportnak, s talán akad köztük, aki hivatásánák is választja a táncművésze­tet. Az iskola más területen is megpróbál esélyt teremteni a fiataloknak. Tanítás után is mindig telve vannak a kis tanter­mek, mert visszajárnak a gyerekek a kü­lönféle tehetséggondozó szakkörökre és kézműves-foglalkozásokra. Igazi ked­venc a számos játékkal, oktató- és nyelv- programokkal is ellátott számítógép, hi­szen az iskolások többségének otthon erre nincs lehetősége. Az iskola jövője egyelőre biztos, mert a személyi és tár­gyi feltételek is megfelelőek, s gyerekből is van utánpótlás. Az óvodában és az is­kolában évek óta szinte állandó a gyer­mekek száma, és az önkormányzat is mindent megtesz a közös intézmény színvonalas fenntartásáért. Most az óvo­da konyhájának több évig tartó és igen költséges felújítását tervezik, hogy meg- feleljen a hatósági előírásoknak. ■ Kirándul az iskola Évente egyszer fölke­rekedik az iskola, hogy bejárják az ország valamelyik táját. Ilyenkor vala­mennyi diák, tanár és kísérő eltér egyetlen buszban. Az idén Szigetvár, Pécs, Orfű és Abaliget neveze­tességeit nézik meg; a kicsik többsége másképp nem jutna túl a falu határán. A szülők zöme munka- nélküli, anyagi gon­dokkal küszködik. Az évek során minden iskolás eljut egyszer a Balaton-felvidékre és az Őrségbe is. Előre menekül a ládagyár Narancsot, fügét és mindenféle mediterrán finomságot csoma­golnak azokba a faládácskákba, amiket két éve a belegi fűrész- és faüzemben készítenek.- Semmiféle egyedi jelzés nem kerülhet az általunk gyártott egy­szer használatos gyümölcsös­ládák fenéklemezeire. Olasz megrendelésre készítjük, de azért bárhol ráismernék a saját termékünkre - állította Fábián Ferenc, az F & Cs Bt ügyvezetője. - Autószerelő létemre és felnőtt fejjel kénytelen voltam beleta­nulni a faipari munkákba i$. Ál­momban sem gondoltam, hogy nem a vasasszakmámból fogok élni, de annak egyáltalán nem volt jövője a faluban. Erdész ba­rátom beszélt rá erre a fahámozó és összeszerelő üzemre, aztán ő kiszállt a közös vállalkozásból. A két éve működő és tizenkét állandó munkást foglalkoztató kisüzemben vékony falemezeket készítenek a felfűrészelt nyárfa­rönkökből, s ezekből állítják ösz- sze a ládaelemeket.- Igyekszünk a lehető legjobb minőségben dolgozni, mert csak így állhatjuk a versenyt. Nagyon sokba kerül a fejlesztés és a te­lephely állandó korszerűsítése, de e nélkül nem termelhetünk - sorolta a gondokat a tulajdonos. - Még nem tart ott a vállalkozás, hogy megélhetnénk belőle, jócs­kán szükség van a család anyagi segítségére is. Úgy számolom, még legalább egy év kell ahhoz, hogy egyenesbe kerüljünk, ha addig sikerül talpon maradni. Az uniótól jót nem remélek, mert akkor lassan elvész az olcsóbb alapanyagból, illetve munkaerő­Nagy gonddal készítik elő a kis ládaléceket bői származó viszonylagos elő­nyünk. így kénytelenek vagyunk előre menekülni. ■ Még az ingázást sem bánja Műkedvelő zenészként és vasutas­ként is megtalálta a számítását Ta­más Csaba, aki családjával együtt sosem vágyott el szülőfa­lujából. - Egy ilyen kis községben élőnek min­dig hátránya van a városi gyerekekhez képest, de ez nem indokolja, hogy el kellene költöznie - ál­lítja Tamás Csaba. - Ne­kem is hamar meg kellett szoknom a mindennapi utazást, előbb az iskolá­ba, most kaposvári mun­kahelyemre, mégis ide szeretek ha­zatérni. Itt jól érzem magam. Azt azért mindig sajnáltam, hogy nem járhattam zeneiskolába, mert arra itt nem volt lehetőségem. Végül Kaposváron magántanártól tanul­tam meg játszani billentyűs hang­szereken, hogy a legkedvesebb el­foglaltságomat gyakorolhassam. Hobbizenésznek mond­ta magát, s leginkább a maga szórakoztatására veszi elő hangszerét, és olykor a nyugdíjasok közösségi összejövetelein teremt jó hangulatot.- Nem hiszem, hogy lényegesen javítana a falu körülményein az uniós csatlakozás. A gyerekeim talán több lehetőséget is megismerhetnek - mondta. - Négyéves a nagyobb és egyéves a kisebbik fiam, de remélem, nekik is lesz kedvük a zenéhez. Ha igen, szívesen behor­dom őket az atádi zeneiskolába.* Gazdálkodó kétségekkel Évek óta építgeti Wenzel Károly a családi gazdaságát. Az unióhoz közeledve azonban halmozódnak a gondok; aszályos ez az év is, és tanácstalan­ság gyötri a gazdát.- A kukoricatermést tavaly is tönkretette az aszály, sok volt a vadkár és a lopás. A tönkölybú- zában s olajtökben bíz­tam, de az sem jött be. Idén a bioföldektől, a tri- tíkálé- és a bíborhereve- tésből vártam a bizto­sabb bevételt, de már látszik, hogy ezzel is lesz gond - sorolta Wenzel Károly. - Úgy hírlik, a biogazdálko­dásra ígért emelt szintű támogatást is visszavonja a kormány. Nagyobb területen van tritikálé, de eső híján nem fejlődnek a szemek. Kukorica sem lesz. Most már végképp ta­nácstalan vagyok, mert egyetlen olyan terményt sem tudok, ami a 180 hektárnyi földön biztos megél­hetést adna. A múlt héten adtam el az utolsó tehenet, már azt sem érdemes tartani. Maradt azonban olyan állat a családi bútokon, ami a legnagyobb keserű­ségben is örömet szerez neki. Wenzel Károly ked­vencei ugyanis a díszga­lambok, és szépek a kis testű, keleti pergő fajták.- A tél is meg néhány kóbor macska megtize­delte az állományt. Kevés az időm is a rájuk, de talán nemsokára megint többet galambászkodha- tom - mondta Wenzel Károly. - Akárhogy is alakul a gazdálkodás, nem kell tartanom a jövőtől. Két év múlva betöltőm a 65. évemet, és szűkösen elég lesz a megélheté- sünkre az ausztrál nyugdíj. ■ Keserédes még a méz is Másfél évtizednyi méhészkedése során számos hullámvölgyet és föllendülést átélt Horváth Ottó. Az idei méz ára szinte az egekig ér, szerinte azonban mégsincs okuk a túlzott bizakodásra.- Ahogy a falu jövője is megle­hetősen bizonytalan, a méhészke­désben sem látok túl nagy lehető­séget - mondta Horváth Ottó. - Az uniós piacot mindenben a multik irányítják, s nincs ez másként a méznél sem. Termelőként pedig aligha lehet befolyásolni az árakat és a keresletet. Régebben tervez­tem önálló mézüzemet, egyedi csomagolású kereskedést is, de túl kockázatos lett volna ez a befekte­tés. Az idén 800-1000 forintot is megadnak a felvásárlók a hordós méz kilójáért, ez éppen a kétszere­se a korábbi árnak. Saját kereske­delmi forgalmazással sem lehetne lényegesen több bevételt elérni. A mintegy 250 méhcsaláddal Horváth Ottó és a családja az ál­landó munkájuk mellett foglalko­zik. Ez hazai körülmények között viszonylag nagy méhészetnek szá­mít, de fő megélhetési forrásnak már nem volna elegendő.- A magyar méhészkedés sok tekintetben különleges. Egyrészt szrnte mindegyik méhlegelő na­gyon rövid ideig virágzik, s ez a méhésztől igen feszített munkát kíván. Másrészt nekünk külön adottságunk az akác, ez a magyar méz erőssége - vallja a méhész. - Bízom benne, hogy az unióban is érdemes lesz folytatni a méhész­kedést, de a mostaninál nagyobb keresletre és jövedelmekre nem számítok. Ügyességgel, rugalmas­sággal és nagy hozzáértéssel talán majd állhatjuk a versenyt, de nem hiszem, hogy a mézből nyugati szintű életszínvonalat tudnék te­remteni a családomnak. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom