Somogyi Hírlap, 2003. június (14. évfolyam, 127-150. szám)
2003-06-13 / 136. szám
6. OLDAL A L M A N A C H 1 6 8 2003. Június 13., Péntek RINYAÚJNÉP CÍMER, ZÁSZLÓ Jobb haránt ezüstpólyával osztott, kerek talpú zöld pajzs felső mezőjében széles végű aranykereszt, az alsó mezejében nyolcágú aranycsillag. A harántpólyában három fölfelé úszó vörös hal. Az 1:2 arányú zöld lobogón aranykereszt, s ennek a metszéspontjában a község címere látható. A címerben az ezüstpólya a község névadóját, a halakban gazdag Rinyát jelképezi. A kereszt és a csillag a település katolikus és református felekezet békés együttélésére utal, melyet a közösen épített templom is megtestesít. A LAKOSSÁG SZÁMA 2003-ban 67 2002-ben 69 2001-ben 67 1990-ben 81 1941-ben 321 1910-ben 529 ÜGYFÉLFOGADÁS Minden héten pénteken 13-14 óra között tart fogadóórát a polgár- mester a hivatalban. Rinyaújnépen nincs önálló jegyzöség, Babócsá- val közösen tartják fenn a körjegyzői hivatalt. A lakosok ott a hét minden napján intézhetik az ügyeiket. A hivatal címe: 7584 Babócsa, Rákóczi utca 12. Tel/fax: 82/491012. A babócsai körjegyzőségen hétfőtől csütörtökig 7.30-tól 16 óráig van ügyfélfogadás, pénteken 7.304Ó113 óráig. ORVOSI RENDELÉS Dr. Burián András babócsai háziorvos látja el a rinyaújnépi TT betegeket. Havonta egy- fj1 szer rendel a településen, i a rendelést a nemrég felújí- d tott orvosi rendelőben tart- y ják a polgármesteri hivatal- T lal közös épületben. ISTENTISZTELETEK Oláh Lajos csokonyavisontai lelkész minden hónap utolsó vasárnapján 15.30-kortart istentiszteletet. Róka Dániel babócsai plébános minden ünnepnapon szentmisét celebrál az újnépi imaházban. A katolikus egyházgondnok Kiss Józsefné, a reformátusoké Martin László. CÍMEK, TELEFONSZÁMOK Polgármesteri hivatal, orvosi rendelő: Gábor Andor utca 24. Tel.: 82/491-008. A vegyesbolt kedden, csütörtökön, szombaton 7-10 óráig tart nyitva. A FALU HÍRES SZÜLÖTTE Gábor Andor író, újságíró 1884- ben született Újnéppusztán, s 1953-ban halt meg Budapesten. Első írásait egyetemista korában közölték a fővárosi lapok, s az 1910-es években vált ismertté a sanzonjaival és kabaréjeleneteivel. A Tanácsköztársaság idején a színházi ügyek referense volt, ezért 1919 őszén Bécsbe emigrált. Onnan kiutasították, a Szovjetunióba ment, és csak 1945- ben tért haza. 1950-ben a Ludas Matyi alapitó főszerkesztője, 1953-ban Kossuth-dijjal tüntették ki. Dollárpapa című, 1917-ben megjelent munkájából nagy sikerű filmet forgattak. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA ÉS FOTÓZTA: NAGY LÁSZLÓ Az OLDAL MEGJELENÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Elkerülik a falut a betelepülők Recept Rinyaújnépröl Húsos káposzta Ha ilyen ütemű lesz a népesség csökkenése, Rinyaújnép lassan versenybe szállhat a Somogy legkisebb települése címért. Néhány éve még nyolcvan fölött volt a lélekszáma, most már csak 67 lakosa van.- Egyre kevesebben vagyunk, s nemigen bízhatunk abban, hogy fiatalok is jönnek ide. Pedig a komforttal nincs hiba; ingyen bevezettük a vizet, elindítottuk a szemét- szállítást. Újnép adottságai sem rosszak: közel van Visonta és Nagyatád is. Sűrűn jár a busz, s olcsók az ingatlanok. Jó a közbiztonság, szorgalmasan járőröznek itt a babócsai rendőrök. Ennek ellenére Rinyaújnépet elkerülik a fiatalok - mondta Kiss Józsefné polgármester. - Amit lehet, az önkormányzat megtesz a családokért. A gyerekek ingyen utaznak iskolába és óvodába, s az étkezésük sem kerül pénzKISS JÓZSEFNÉ 1933-ban született Szombathelyen. Sümegen és Sárospatakon járt iskolába, s 1951-ben költözött ide a rokonaihoz. 1953-ban ment térihez, és két fia született. A háromfai gazdaságban dolgozott bérelszámolóként, helyben a tejbegyűjtő volt, majd tanácsi csoportvezető; 1990 óta Rinyaújnép polgármestere. be a szülőknek; húsvétra, karácsonyra, gyereknapra ajándékot kapnak... A staüsztikán valamelyest javított, hogy néhány házat külföldiek vásároltak meg. Hamar kiderült azonban, hogy velük nem jár túl jól a falu. - Olyan, mintha itt sem lennének, hiszen itt vannak egy hónapig, azután hazamennek. Portájukat fölveri a gaz, és ha nem akarjuk, hogy csúfítsa a faluképet, az önkormányzat ingyen kénytelen az árkot kaszáltatni a házuk előtt. Pedig minden forintot meg kellene fogni. Rinyaújnép idei költség- vetése 9,8 millió forint, s ebből 1,8 milliót nyomban átad Babócsának az iskolások és óvodásuk után, illetve a többi szolgáltatás fenntartásáért. A maradékból nem sokra futja; nagy részét tartalékolniuk kell szociális célokra, hiszen egy kézen összeszámolható, hogy a munkaképesek közül hány dolgozik. Csak öt embernek van munkája, közülük kettőt az önkormányzat foglalkoztat a köz hasznára. Ennek ellenére kis lépésekben fejlődik a falu. - Készül a település rendezési terve, s az idén szigetelik a templomtornyot. Az imaházba már elektromos harang hív, s a temető is megfelel az előírásoknak, nem kell Babócsára szállítani az elhunytakat. Utat akarunk építtetni az újfaluba: ez a fél kilométer legalább ötmillió forintba kerül, de muszáj, hiszen a gyerekeink többsége ott él. Járda is kell és a polgár- mesteri hivatalra is kell költeni. Az uniós csatlakozás nem téma Rinyaújnépen. - A falu 67 lakosa közül majdnem 40 a nyugdíjas. Őket csak az érdekli, hogy a postás pontosan hozza a pénzt. A csatlakozás után sem lesz uniós nyugdíjuk, a gyógyszer nem lesz olcsóbb, és az egészségügyi ellátás sem lesz jobb. így semmi okuk, hogy várják az uniót. ■ Kedvelt étel Újnépen a húsos káposzta, illetve disznóöléskor a sült káposzta és kakaspörkölt. A húsos káposztát Lukács Lajos az alábbiak szerint készíü: mielőtt fölhasználná, egy napig áztatja a füstölt sertéshúst. A vízbe a hús mellé vöröshagymát, fokhagymát, magyarborsot, babérlevelet is tesz, és mindezt együtt főzi meg. Ezután a savanyú káposztát alaposan kimossa, hogy valamennyit veszítsen a savanyú ízéből, majd a lébe teszi. Amíg ösz- szefő, addig elkészíti a rántást; ehhez szükség van zsírra, őrölt pirospaprikára, őrölt borsra és nagy adag sűrített paradicsomra. Amikor ez is fölforrt, kész a káposztaleves. Búcsúra vagy bálra fonott perecet és karikós pogácsát is sütöttek. Ez utóbbi hozzávalója a liszt, zsír, só és a tejföl; mindezt összegyúrva karika formában teszik a kemencébe. ■ Tucatnyi fiatal a falu jövője Alig várják a szünidőt az újnépi fiatalok. Nyáron egyikük sem jut tovább a Rinyá- nál, de messzebb kívánkozik. Tizenegy iskolás és egy óvodás jelenti a falu jövőjét, bár elképzeléseik eléggé kétségesek. A gyerekek reggelente buszra szállnak, Babócsára járnak iskolába, óvodába. Szívük szerint most már a Rinya-partnak vennék az irányt. - Az a legjobb hely; még a szomszéd faluból is jönnek. Sokszor harmincán is kint vagyunk - mondta a tízéves Bogdán Ri- chárd. - Nyáron egész nap a parton lógunk, ha pedig hűvösebb lenne, ott a bicikli, a foci meg a tévé. Nem kell félteni minket.- Még csak egy éve lakunk Rinyaújnépen, de itt nagyon jól érzem magam. Nyugalom van, verekedés sincs. Azelőtt Vízváron laktunk, s ott volt balhé; egyszer a mi ablakunkat is betörték - mondta Mezei Alexandra. - Azt is szeretem, hogy kevés autó jár erre, így az út közepén is játszhatunk. Bokor Szabinának viszont túlságosan is nyugalmas itt az élet. - Ha nem volna tévé meg magnó, akkor azt hiszem, halálra unnánk magunkat - mondta. Abban azonban valamennyi gyerek egyetért: a felnőttkorukat nem itt akarják tölteni. Még azok sem, akik most jól érzik magukat. Azt mondják: életük során boldogulni szeretnének, s ezt Újnépen és környékén nem igazán tudják elképzelni. A lányok sorolják: városban akarnak élni, lehetőleg minél messzebb, s ha lehet, szeretnének majd tanulni is. A 15 éves Horváth Szabolcs például nagyon is reálisan mérte föl a lehetőségeit: a célja az, hogy Csurgón szakmunkásbizonyítványt szerezzen; autószerelőnek készül... Szabina szakács vagy énektanár szeretne lenni. A többiek kórusban mondják: tessék meghallgatni, milyen szép hangja van... Csak az a kár, hogy Rinyaúj népről elég nehéz lesz érvényesülni. Arra a kérdésre, hogy mi lesz majd a faluval, ha mindannyian elmennek innen, nem tudnak válaszolni. Összenéznek, az- tán azt mondják: majd csak lesz valami. ■ Kisebbségben romák között Újnép jövője elfér egy képen. Egy „magyar’ gyerek kivételével mind cigány származású. Takács Gábornak nem gond, hogy ő alkotja a kisebbséget: szót ért a többiekkel. A legjobb barátja is roma. Még nem döntött, milyen pályát választ. Egyelőre csak a nyárig tervez előre. Szeretne a Rinyánál táborozni, ezt a babócsai plébános szervezi. Muzsikaszó a templomban Bankba tenné a táp árát Valaha száz marhát hajtottak ki legelni Rinyaújnépen, most már azonban egy sincs. Disznó is már csak elvétve akad a faluban. Napjainkra az egész községben mindössze két állattartó maradt: Lukács Lajos és Kalocsai János. Az előbbi már betöltötte a 72 esztendejét, mégis munkával telnek a napjai: gazdálkodik.- Bírnám én még a munkát sokáig, de minek. Ha nem emelik meg a sertés árát, akkor jövőre abbahagyom - mondta Lukács Lajos. - Nem éri meg a vesződést. Egész életemben állatokkal foglalkoztam, mindig voltak teheneink, bikáink meg disznaink is. Nemrég még 15 hízót tartottam, de levágtam, és szétosztottam. Mára csak négy maradt. A sertésárat látva ez is épp néggyel több, mint ameny- nyit józan ésszel vállalhat az ember. Amikor a hárommázsás disznóért 60 ezer forintot sem kaptam, nincs miről beszélni. Többre mentem volna, ha azt a pénzt, amit tápra költöttem, félreteszem. Többet fialt volna, s ráadásul munkám sem lett volna vele. Az unióra csak legyint. - Sok furcsaságot hallani. Például azt, hogy ezután a mangalicát lesz érdemes tartani, pedig eddig nem kellett. A téeszesítés előtt Lukács Lajos 18 holdon gazdálkodott.- Anyám azt mondta: édes fiam, ha nem akarod megverettetni magad, akkor lépj be. Aki dolgozik, talán a téeszben is megél. Igaza volt, bár ha nincs a közös, ma sokkal előbbre tartanánk. ■ Tisztességesen dolgoznak Bense Kálmánról és Takács Istvánról azt mondják: becsülettel teszi a dolgát. A két közhasznú munkással elégedett az önkormányzat is, ezért várhatóan egész évben alkalmazzák őket. Most éppen az árokpartot kaszálják mindketten, korábban pedig épületfelújításnál látta munkájuk hasznát a falu. Ha kell, akkor hajnali ötkor kelnek, hogy végezzenek a kijelölt területrésszel. Bár Űjnépen a munkaképesek többsége állástalan, az önkormányzatnak mégis gondot okoz a közhasznú munkások kiválasztása. A legtöbben ugyanis csak a pénzt vennék föl, de a munkát már kora reggel messze elkerülnék. Azelőtt Bense Kálmán útépítéseken dolgozott, onnét került az utcára. - A munkahelyemen jól kerestem, de amit közhasznú munkásként kapok, abból is meg lehet élni. 43 ezer zsebben marad, a segély ennek éppen a harmada Bense Kálmán már hajnalban kaszát fogott volt - mondta. - Ezért is igyekszem úgy végezni a dolgom, hogy elégedettek legyenek velem. Meg azért is, mert amit vállaltam, azt mindig igyekeztem teljesítem. ■ A boltért sem kell aggódni Három évbe telt, míg fölépítették Újnép imaházát. Eléggé terhelte a falut, s orgonára már nem futotta. Mégis van muzsika az istentiszteleten. - Egyik rokonomnak panaszoltuk, hogy üres az imaházunk, s kapcsolatba lépett egy sárszentmihályi lelkészpárral; ők több közösségnek is segítettek - mondta Martin László önkormányzati képviselő, az imaház egyik gondnoka. - Szabó Virág és Kubocs Béla lelkész külföldi kapcsolatai révén már több vidéki templomnak segített. Megígérték az új népieknek is. Állták a szavukat, s hála a segítségüknek, azóta zene is van az istentiszteleteken. Az imaházban jól megférnek egymással a reformátusok meg a katolikusok. Mikor Isten házát építették, akkor is példásan ösz- szefogtak. Rinyaújnép valaha teljesen református volt, mára azonban a lakosok fele katolikus. Három évig építette az önkormányzat az imaházat. Úgy, ahogy a pénzből futotta. Nemrégen a megyei közgyűlés elnöke sietett a segítségükre, s megyei támogatással a régi ajtót, ablakokat újakra cserélhették. Bár az épület ötéves, a torony azonban régi, szi- geteletlen. Most arra gyűjti a pénzt az önkormányzat, hogy utólag szigeteltesse a falait. ■ Már elektromos orgona kíséri a hívek énekét Hosszú idő után végre elmondhatják az újnépiek: elégedettek az ellátással. Nem kell a szomszéd faluba járniuk vásárolni, sem pedig a mozgóárus érkezését figyelniük. Önkormányzati támogatással ugyanis egy rinyaszent- királyi vállalkozó üzemelteti a község egyetlen kis boltját. Hetente háromszor kinyit, s a lakosok elégedettek a választékkal. Ami nincs, de szükségük volna rá, azt meghozza a kereskedő. Nagy segítség ez az időseknek. Egyedül amiatt aggódnak az emberek, hogy ez az állapot nem tart majd örökké, mivel a boltos odahaza, Rinyaszentkirályon már a második üzletét nyitotta meg. Az újnépiek attól tartanak, hogy előbb-utóbb megelégeli a kijárást és bezárja az itteni boltot. Ettől azonban Tihanyi Pálné szerint nem kell tartani. - Elbírunk vele, hiszen a fiunk is kereskedőnek tanul, most vizsgázik - mondta. - Rinyaújnépbe többnyire a férjem jár át, és szó sincs róla, hogy teher volna neki. Szeret oda járni, megkedvelte az újnépi idős embereket. Már csak ezért sem hagyná cserben a falut. Egyébként pedig vállalkozók vagyunk, s amíg megéri fenntartani azt az üzletet, addig csináljuk. Ha ez húsz év, akkor annyi. ______■
