Somogyi Hírlap, 2003. június (14. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-07 / 132. szám

$Ü 2003. Június 7.', Szombat A L M A N A C H 2 4 3 7. OLDAL ZSÉLICKISFALUDI RECEPT Lábatian tyúkleves Fedő alatt zsiradékon apróra vá­gott zöldséget (hagymát, sárga- és fehérrépát, karalábét stb.) megdinsztelünk, megszórjuk pi­rospaprikával, majd felöntjük víz­zel. Sózzuk, borsozzuk, kömény­maggal ízesítjük. Amíg fő, elké­szítjük a levesbetétet, a reszelt tésztát. 1-2 tojással víz nélkül, kevés sóval olyan kemény tésztát gyúrunk, hogy ezt káposztare- szelőn lereszelhessük (tálcára vagy tálra, s közben gyakran lisz­tezzük). A lábatlan tyúkhoz 3 to­jást, 1,5 deci tejet jól kikeverünk sok vágott petrezselyemmel, só­val, borssal, egy kanál szódabi­karbónával és annyi liszttel, hogy piskótaszerű tésztát kapjunk. Pa­lacsintasütőben lassú tűzön mindkét oldalát pirosra sütjük. Ezt a lepényt egészben a levesbe tesszük, s átfőzzük. Végül a kész levesbe főzzük a reszeléket. ■ Kerékpárút visz közelebb Európához A Zselic egyik legszebb tele­pülése csendes, nyugodt. Zajt csak a munkások csapnak az új kerékpárút építésén. A több mint 30 millió forintos beru­házás az első lépés a regioná­lis kerékpáros turizmus felé.- Bizonyos fokú érdektelenség volt az európai uniós csatlakozás­sal kapcsolatban. A tájékoztatókra kevesen jöttek, a lakosok már idő­sebbek, mezőgazdasági vállalko­zónk pedig csak egy van - mond­ta Zóka Tibor polgármester. - A beszélgetésekből kiderül: fejlő­dést várnak, de vannak fenntartá­saik. A disznóvágással kapcsola­tos korábbi rémhírekkel már nem foglalkoznak, sokkal jobban ér­dekli őket a nyugdíjak alakulása.- Milyen előnye lehet a falunak a csatlakozásból?- Fejlődést várunk. A környék gyönyörű, szerintem ez a Zselic legszebb községe. Bízunk benne, hogy a tőke nem ipartelepítéssel együtt jön be a faluba. A turiszti­kát kell fejleszteni, hiszen vannak olyan területek, amelyek még érintetlenek. A hagyományos nö­vénytermesztést itt el kell felejte­ni. Vagy alternatív növényeket kell termeszteni, vagy erősíteni kell a külterjes állattartást. A har­madik lehetőség, hogy megismé­teljük, amit az őseink tettek, s er­dőt telepítünk. A levegő tisztasá­ga javulni fog, bár már ma is azt mondhatjuk, hogy Zselickisfalud Somogy tüdeje. Ezen a területen nagyon fejlett a kerékpáros turiz­mus. Az alapok lerakásából mi is kivettük a részünket, hogy csatla­kozhassunk a regionális turiz­mushoz. Ehhez azonban a kör­nyező öt községnek össze kell fognia, hogy megépítse a kerék­párutakat Szilvásszentmártontól Kaposvárig. Nálunk, a faluban ZÓI$A TIBOR 1943-ban született Hedrehelyen. A húskombinátban dol­gozott, majd a szenna tsz főágazat-ve- zetöje, 1996-tól elnöke. 1990-től pol­gármester. Nős, két gyermeke és két unokája van. Hobbija a szölészkedés, a barkácsolás, a magyar történelem. most fejeződött be a beruházás. 1300 méter hosszú utat építet­tünk 33 millió forintért.- Vannak kitörési pontjaik?- Csak a turizmus.- Mennyire tudnak erre fölké­szülni, hiszen szállás és rendezvé­nyek is kellenek.- Ezek a lehetőségek még hiá­nyoznak. A következő időben, hét-nyolc év múlva biztosan elő­relépünk. Uniós pályázattal eset­leg fejleszteni lehet. A református egyház kezelésében virágzik az erdei iskola, így van gyermektu­rizmus, van egy vándorturistahá- zunk is, ide az ország minden ré­széből jönnek. Ezeket a helyeket kellene fejleszteni vagy újakat épí­teni. Az étkeztetés azonban még nincs megoldva, a táborozó gyere­keknek is Kaposvárról hozzák ez ételt. A rendezési tervünkben azonban már szerepel egy meleg- konyhás konyha építése is. ■ Egy élet az erdészetnél Tóth Emil 1934-ben szü­letett Rinyaújlakon, ott volt uradalmi gépész az apja. Nagyatád, Kaszó, Zselickisfalud volt az út­ja; mindenütt az erdé­szeméi dolgozott, csak egy kicsit távolabb a fák­tól. - A kaszói erdőgaz­dasághoz 1957-ben ke­rültem, kitűnő volt a tár­saság. Csaknem 30 évig goztam. Személyi okok miatt azonban váltanom kellett, mert úgy éreztem, hogy akadályoznak az előrelépésben. Hittem, hogy többre vagyok képes. így Kaposvá­ron kerestem munkát, de hű ma­radtam az erdőgazdasághoz, itt lettem vezető könyvelő. Nagyon szép éveket töltöttem el ott. Somogy másik feléből jött Kis­faludra, s nehezen szokott meg itt.- Kellett egy év, hogy ma­gamhoz térjek és megta­láljam a terület szépségét. Most már nem mennék el. Ide körnek az emlé­kek, ide köt a család: a fe­leségem és a fiam. Ő még nőtlen, s egyelőre nem is akar megnősülni. Kelle­mesen telnek a nyugdíjas napjaim, de nagyon bosszant a másik ember tudatos leértékelése és leértékelő­dése. Ezzel elégedetlen vagyok. S a nyugdíjakat is emelhetnék. Már csak egy kis kertünk van, mert a ba­romfiállományt is felszámoltuk. Nem tudtuk megtermelni a takar­mányt, így túl sokba került a fenn­tartásuk. A ház körül egyetlen állat van: Bundás, a pulink. Mindenről ő tud először, s hangos csaholással adja tudtunkra az új híreket. ■ ott dől­Kényszerből vállalkozó Évekkel ezelőtt került a Sefag Rt- hez alkalmazottként Vasas Zoltán, s áprilistól lett kényszervállalkozó. A munkája nem sokat változott: erdészeti szol­gáltatásokat nyújt.- Három éve még csak mint lehetőséget ajánlotta föl a cég, hogy munka mellett bárki le­het vállalkozó is. Megha­tározták azokat a tevé­kenységeket, amiket így végezhetünk. Aztán ta­vasszal kiderült, hogy a kettőt együtt nem lehet; dönteni kellett, hogy vállalkozóként vagy alkalmazottként dolgozom tovább. A fizetésem alig volt több ötven­ezer forintnál, így inkább a vállal­kozás mellett döntöttem. Erdő­ápolás, csemeteültetés és -kapálás, tisztítás, főként ilyen munkát vég­zünk, s mint vállalkozó bármilyen erdei tevékenységet el tudok látni. Vasas Zoltánt gyerekkorától vonzotta az erdő; Budapest beton- dzsungelében is a fák kö­zé vágyott. A másik nagy álma, a vadászat nem tel­jesedett be.- Míg a Sefagnál dol­goztam, kísértem vendég vadászokat, de hiába volt az a gyerekkori álmom, eddig kimaradt az éle­temből - mondta. - Mióta az eszemet tudom, er­dész akartam lenni, bár a mai eszemmel úgy látom: rosszul döntöttem. Nem volt előttem pél­da, a családomból senki nem vá­lasztotta ezt a szakmát. Vasasék fia hétéves, s még nem lehet tudni, hogy apját követve er­dész lesz-e vagy sem. Érdekli a va­dászat meg a horgászat, és imád barangolni az erdőben. ________■ PÁ LINKÁS ALEXANDER éve demokráciában élnek az em­berek, itt pedig csak az utóbbi tíz­egynéhány évben indult el ez a fo­lyamat, s 13 év alatt be­hozni ezt nem lehet. So­kan ismernek már, bár ha telefonon úgy mutat­kozom be, hogy Pálin­kás, nem tudják, ki va­gyok. Ha azt mondom: „az a svájci”, már tudják, hova tegyenek. Elfogad­tak, és szeretek itt élni. Pálinkás Sándort egy betegség kerekes szék­hez kötötte. A gyógyke­zelés miatt gyakran utazik Helvéci­ába. - Ott töltjük a telet, de az év nagyobbik részét Kisfaludon. Erdé­lyi apósomnak köszönhetően gyö­nyörű kert övezi a házunkat; itt vannak a virágok, s a másik háznál a kert. Hatalmas, egy kilogrammos krumplit is termett már ez a föld.n Erdei iskolában minden tanuló Tábori élet áhítattal Egyszerre száz gyereket fogadhat a hetvenes évek óta működő ifjúsági tábor. Tavasszal és ősz­szel diákok szállják meg a szépen rendbe tett épületet: mindig itt ren­dezik meg az erdei isko­lát. A református iskola jellege folytán - ez ter­mészetes is - a hitélet is a nevelés középpontjá­ban áll. A tábor minden­napi időbeosztásában gyakoriak a beszélgeté­sek a Bibliáról, vannak csendes elmélkedések a diákoknak és hittan­órák is. Esténként pedig gyakran rendeznek sza­lonnasütést közös ének­léssel, beszélgetéssel. Gyermekzsivaj naponta délelőt­tönként csak a tanórák szüneté­ben hallatszik a református egy­ház erdei táborában. A délután azonban a játéké, a sporté, s meg­ismerik a természet szépségeit is. A református iskola pedagógusa Kocsi Zsuzsanna, erdei iskolában nem elő­ször jár a diákjaival. A tábor jogilag a somogyi egyházmegyéhez tartozik, ezért a református iskola tanulói él­vezhetik az előnyeit április elejétől egészen júniusig. Heti váltásban az is­kola minden osztálya kint lehet.- Egyszerre 3-4 osztály diákjai van­nak itt. Még benne vagyunk az iskolai szorgalmi időben, így délelőttönként tanórákat tartunk, persze egy kicsit másképpen, mint bent az iskolában - mondta Kocsi Zsuzsanna. - Egy kicsit más a tananyag, s az oktatási módsze­reket is a körülményekhez igazítjuk. Az alsósoknak sokkal több természet- ismeret-órát tartunk, s amit év közben könyvből megtanultak, most próbál­juk nekik megmutatni. A délután a já­téké meg a sporté. Matematikát persze nem tanítunk másként, abba nem le­het belevarázsolni az erdei iskola lég­körét. A gyerekek részt vesznek a ház kö­rüli munkákban is. Mindezt a pedagó­gusok szervezik meg, lebontva napok­ra, étkezésekre. Segítenek a konyhán, és a szobák takarítása is feladatuk. Reggelente ellenőrzik a szobák tiszta­ságát, a takarítást. Az étkezés is más, hiszen az uzsonnát, a szendvicset nem tálcán kapják, hanem ők készítik el. Nyaranta nyílt tábor van, többnyire egyházi csoportok veszik igénybe a szolgáltatásait. Téliesítették a konyha épületét és az egyik kisházat, bevezet­ték a központi fűtést. így nemcsak ta­vasztól késő őszig táborozhatnak itt, hanem egész évben.- Teljesen önellátóak vagyunk - mondta a tanárnő -; magunk szervez­zük az elfoglaltságot is, mindenki a sa­ját csoportjának, s kihasználjuk a kör- nyék kínálta lehetőségeket. _______■ Ha rminc barátságos méhcsípés Nyolc éve költözött Zselickisfalud- ra Szalai László. Miután egy trom­bózis miatt leszázalékolták s a fele­sége is rokkantnyugdíjas, valami­lyen kiegészítő elfoglaltságot kellett keresnie. Ez lett a méhészet.- A méhészkedés nem volt isme­retlen, akkor már évek óta foglal­koztam vele-mondta. - 1986-ban beléptem a méhtenyésztő egyesü­letbe, mert előtte is jobban vonzott az anyanevelés, mint a mézeltetés. Ez más, mint a hagyományos mé­hészet, itt a méz amolyan másodla­gos termék, mivel a méhek és a daj­kacsaládok a fontosak. A méhek Szalai László szerint nagyon barátságosak, de ha az em­ber rosszul választja meg az idő­pontot vagy a helyet, gyakran meg­dühödnek.- Vihar előtt nem tanácsos a kaptárba nyúlni, de támadhatnak ülatok hatására is. A sötét színeket sem kedvelik. Ha az ember alkal­mazkodik hozzájuk, akkor barátsá­gosak. Mondom ezt úgy, hogy na­ponta 25-30 szúrást kapok tőlük. Szerencsére nem vagyok rá allergi­ás, bár ez kifejlődhet később is. Szalaiék 120 méhcsaládot tarta­nak, ez több százezer bogarat je­lent. A fele mézet termel, a többi­vel anyát nevelnek.- Szigorú feltételei vannak a méhanyatenyésztésnek. Az anyák­nál, utódoknál vizsgálják a színt, a szipóka hosszát, a szárny erezeté­nek arányait, s ennek alapján engedélyezik a tenyészanya- ként való igénybevételt. Csak államilag minősített anyanevelő te­lep működ­het. Az állat­egészségügyi intézet is ellenőriz, de az OMÉK adja ki az engedélyt. A vásárlóim évek óta visszatérő méhészek, ebből gondolom, hogy jók az anyák, ám legbüszkébb a híres osztrák anyanevelők megrendeléseire va­gyok______________________■ ZSELICKISFALUD A KÖZSÉG CÍMERE Álló, kerek talpú vörös pajzs kék pajzsfővel. A pajzs alján zöld hár­mas halmon levő leveles arany­koronából jobbra fordult, két mellső lábát előrenyújtó vadkan nő ki. A pajzsfőben két oldalról egy-egy méhtől kísért arany méhkas lebeg. A pajzsot alul két - keresztbe tett - zöld levelű s barna makkal megrakott tölgyfa­ág keretezi. A címer a múltjára és környezetére utal. A tölgyfaág és a hármas halom az erdő borí­totta zselici dombokat jelzi, a kan a térség gazdag vadállomá­nyát, s emlékeztet arra, hogy a középkorban várjobbágyok és királyi kanászok lakták a falut. A méhkas a hagyományos mé­hészkedésre utal, a község ha­tárában Márcadó puszta a nevé­ben is őrzi a méhtizedet. A LAKOSOK SZÁMA 2003-ban 314 A 1997-ben 290 ( 1985-ben 293 I 1962-ben 515 I 1900-ban 686 " ÜGYFÉLFOGADÁS A polgármesteri hivatal címe: 7477 Zselickisfalud, Fő u. 69. Tel.: 82/712-005, 712-006. Ügyfélfogadás helyben nincs. A szennai körjegyzőségen hétfőtől csütörtökig 8 és 16 óra között, pénteken 8 és 14 óra között van félfogadás. A falugazdász, Földi Mihály csütörtökön 10-12 óra között található meg a tele­pülésen. A gyermekjóléti szolgá­lat munkatársa, Koletámé Szili' Gabriella csütörtökön 10 és 12 óra között tart fogadóórát. CIVILEK, VEZETŐK A polgárőrség vezetője Cseh József, a Zselickisfaludért alapít­vány kuratóriumának Kiss István az elnöke. ORVOSI RENDELÉS A háziorvos, dr. Antony Mó- T ' ré Katalin kedden és pén­teken délelőtt 11 és 12 óra i között rendel. L ISTENTISZTELETEK A katolikus templomban Török Marcell misézik vasárnaponként délelőtt 10 órától. A református hí­veknek vasárnaponként 11 órától Gueth Péter tart istentiszteletet. DÍSZPOLGÁROK A település díszpolgára címet eddig Bierer János vállalkozó és Bellái Zoltán református lelkész kapta meg. MÚLTIDÉZŐ A kisközséghez tartozott a két világháború között Kardosfa. Az I. világháborúba bevonult kato­nák száma 280 volt, s minden tizededik meghalt a csatákban. 16 hadiözvegy és három árva maradt utánuk. A hősi halottak emlékére a falu harangot önte­tett. A községi bíró Bereknyei József, a helyettese Kiss M. Jó­zsef volt, a közgyám Tanai Imre. A református egyházközséget Tóth Sándor vezette, aki Kiskor­pádon született 1883-ban, s a középiskolát Csurgón, a teológi­át Pápán végezte. 1910-ben lett a falu lelkésze. A katolikus elemi iskola tanítója Sipőcz Imre volt. A CIKKEKET SZARKA ÁGNES ÍRTA FOTÓK! KOVÁCS TIBOR Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta Hat éve magyar a svájci Pálinkás Alexander Csehszlováki­ában született, s 1968-ban ment Svájcba. Az lett a hazája, de az ott­hona Zselickisfalud. - Sokszor jártam Erdély­ben, s ott megismertem egy fiatal lányt. Több mint húsz évvel később itt találkoztunk. Mind­ketten házasságban él­tünk. Annyira megtet­szett a falu, hogy elhatá­roztam: itt telepszem le. Építészként dolgozott, ’de Svájcra is, az építő­iparra is hatott a válság. Akkor a biztosítási szakma felé for­dult. S hat évvel ezelőtt a hajdani rokonszenvből házasság lett, és Kisfaludon telepedtek le. - Nehe­zen szoktam meg itt, abban biztos voltam, hogy sok idő kell hozzá. Nagyon szép a falu, csak túl nagy volt a változás. Svájcban hatszáz

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom