Somogyi Hírlap, 2003. május (14. évfolyam, 101-126. szám)
2003-05-15 / 112. szám
' & S 2003. Május 15., Csütörtök A L M A N A C H 0 5 7 7. OLDAL Recept Gadányból Bögrés kalács A tésztához valókat nem kell mérni, csak egy kétdecis bögrére van szükség. A tésztához vegyünk 3 bögre lisztet, 2 bögre cukrot, 1 bögre tejfölt, 4 tojást, 1 csapott evőkanál szódabikarbónát, 1 evőkanál kakaót, 1 csomag vaníliás cukrot, 1 kocka margarint és 1 merőkanál tejet. Ezeket keverőgéppel két perc alatt simára dolgozzuk. A tészta felét vajjal kikent, belisztezett szögletes formába öntjük. A másik feléhez keverjük a kakaót és a tejet. Ezután a fehér tészta tetejére öntjük, majd csak helyenként kissé összekeverjük a sütőformában levő fehér tésztával. Előmelegített, közepesen meleg sütőben kb. 3/4 óra alatt megsütjük. Aztán tíz percig a formában pihentetjük. Porcukrozzuk, de készíthetünk rá csoki- vagy cukormázt is. __________■ Le ndületet vettek a hátrányból is Gadány lendületet vett. Az utóbbi években több jelentős fejlesztés is megvalósult a községben. Külföldiek és fővárosiak is telepedtek ide, megindult a falusi turizmus, s néhány ember már helyben is talál munkát. Komoly fejlesztési terveik vannak és az unióval kapcsolatban igényeik is.- A távlati cél és leginkább az idegenforgalom fejlesztése határozza meg a fejlesztéseinket - mondta Ősz János gadányi polgármes: tér. - Ezzel kapcsolatban az idén az a dolgunk, hogy a 16 szálláshelyet a duplájára növeljük. Ehhez pályázatot készítünk, s ahhoz is, hogy a település belső úthálózatát és a járdákat rendbe tegyük. Az infrastruktúrából már csak a szennyvízcsatorna hiányzik. Erről sem mondtunk le, csak a megoldást nem találtuk meg hozzá, hiszen azt be kell látni: egy ekkora faluban egyedül csak kisebb fejlesztést tudunk elvégezni. Az uniós csatlakozásnak egyébként éppen ezért örülünk; reméljük, könnyebben találunk majd forrást a fejlesztéshez is. Több lesz a lehetőségünk, s esetleg régiós összefogással további munkahelyeket tudunk a térségbe telepíteni.- Mihez kell még régiós összefogás?- Mindannyian jó lehetőséget látunk az idegenforgalomban.'Ez is az összefogás egyik lehetősége. Nálunk a zártságból adódnak az előnyök: a nyugalom és a csend a faluban. Mi ezt tudjuk hozzátenni a. térség kínálatához. Érdemes hozzánk jönniük a kirándulóknak, pihenni, mert ehhez megvannak az adottságok.- Mi az, ami még nem európai színvonalú? ŐSZ JÁNOS 1951 -ben született Marcaliban. Az ELTE bölcsészkarán végzett; 1996 óta az osztopáni általános iskola igazgatója. Gadányban ez a második polgármesteri ciklusa. Nős, három gyermeke van.- A közlekedés. Néhány járatot már megszüntetett a Volán, másoknak pedig a megszüntetését tervezi.. Azt hiszem, európai elvárás, hogy azokat a településeket is elérhessük a tömegközlekedési járművekkel, ahol ez nem nyereséges, de az embereknek esélyt, munkát jelent.- Kis falvak, zsáktelepülések örök gondja, hogy fogy a lakosság. Gadányban is?- Fontos a fiatalok megtartása és a civil szervezetek felkarolása. Néhány intézményt már sikerült úgy felújítani, hogy a fiatalok is szívesebben vegyék igénybe, legutóbb pedig számítógépeket és internetes hozzáférést nyertünk. Ezt a könyvtárban szeretnénk majd elhelyezni. Ahhoz ugyanis, hogy a fiatalok hosszú távon jövőt lássanak Gadányban, mindenképpen meg kell őrizni .az értékeinket. ■ Egyesület a falu javára Alig több mint egy hónapja új civil szervezet alakult Gadányban. A Gadányért- Somogyért Egyesület 14 lelkes taggal tevékenykedik a településért. Két évvel ezelőtt alakult meg Gadányban az asszonyklüb. A község első civil szervezetének nem voltak nagy tervei. Az a néhány falubeli asszony, aki létrehozta, mindössze jobban akarta érezni magát, mint annak előtte. A közös rendezvények aztán gyorsan falu nagyságú elképzelésekké értek. Németh Jánosáé, a Ga- dányért-Somogyért Egyesület elnöke elmondta: a legtöbb környékbeli rendezvényen eddig is ők képviselték a települést. Ezenkívül dolgoztak a falu szépítésén is, és különféle programokat megszerveztek az önkormányzat támogatásával. A gyermeknap és a hősök napja már hagyományos rendezvénynek számít, és időközben az egykori klubból alakult egy asszonykórus is. A lelkes hölgyek még alig énekeltek néhány hónapja, amikor már elhatározták, hogy tavaszi kórusfesztivált szerveznek. Meghívásukat elfogadták a környékbeli énekkarok is, biztos, hogy jövőre is szeretnék megrendezni a tavaszköszöntő találkozót. ■ Büszkék a Gadány egyik legszebb helyén, a fenyők övezte dombon áll a település középkori, műemlék jellegű temploma. A kis épület csodájára járnak az idegenek, s éppígy a templomkert 1801 -es építésű kőkeresztjének is. A gadányi templom egész bizonyos megszentelt helyen áll. A település lakóinak elődei bizonyára tudták, hová kell építeni. A templomnak ugyanis, ahogy a környezetének is, egészen különleges a kisugárzása. Arról semmiféle ismeretünk nincs, sajnos, hogy a templomunk mikor épült - mondta Szijjártó Gyula, a templom gondnoka. - Csak annyit tudunk róla, hogy 1766-ban barokk stílusban átépítették, de akkor már régóta megvoltak egy jóval előbbi templomnak az alapjai. Arra megint csak következtethetünk, hogy vallásos emberek éltek ezen a településen, hiszen a falu nagyságához viszonyítva nagy a templomunk. A templom védőszentje Keresztelő Szent János, akinek a tisz- teletére Szent Iván-nap utáni vasártemplomra Szeretnék helyreállítani a vizes falakat nap tartják a búcsút. A gadányiak sokra becsült büszkeségének a tetejét a küencvenes évek elején felújították. Akkor azonban nem volt több pénz a helyreállításra, így a tatarozása elmaradt. A hívek, az egyházközség pályázati pénzből és az önkormányzat közös erejéből az idén szeretnék elvégezni a külső felújítást is.__________________■ János lovagok birtoka Gadány legkorábbi írásos említése az 1193-as évből való. Pusztaként III. Béla adományozta a székesfehérvári János lovagoknak. A neve többféleképpen is előfordul: Gadán, Gadámba, Gadánbu. Az 1300-as években már állt1 a gótikus temploma. A XVI. század közepén kelt török adólajstromba négy házat írtak össze. Bő száz évvel később I. Lipót jóvoltából Széchenyi György kalocsai érsek tulajdonába került ez a vidék. A Rákóczi-szabadságharc után Széchenyi Zsigmond gróf, évtizeddel később Niczky György lett a birtokosa. A község lélekszáma akkor már meghaladta a 900-at. A község katolikus népiskoláját 1743- ban alapították. A XIX. század elején ismét a Széchenyiek voltak a földesurai. A határában található Léta - ez egy középkori település, amit a múlt századi térkép Létamajorként említ. Az 1880-as évek végén Gadány nagy része leégett. Az I. világháború 150 bevo- nulója közül kilenc nem tért haza. Akkoriban a 900 lakos 200 portán lakott. Önkéntes tűzoltóegyesület, tejszövetkezet és leventeegyesület is volt a faluban. A családi gazdaságoknak jelentős volt az állatállománya, a II. világháború azonban erősen megtizedelte. A kisparaszti gazdaságokat 1959-ben a helyi, majd az egyesült szövetkezet váltotta föl. Akkor kezdődött a lakosság ingázása, majd pedig az elvándorlás. ■ Otthont építettek szerétéiből Biztonságos menedék Az Elesett Öregekért Alapítvány 1998-ben jött létre azzal a céllal, hogy rossz körülmények között élő időseken segít. Az alapítvány önkéntes segítői először házi gondozást vállaltak, s közben kitartóan dolgoztak a bentlakásos otthon építésén. Pályázati források nélkül, adományokból és felajánlásokból készült el a gadányi szeretetotthon, s ötven öregnek nyújt biztonságos menedéket és ápolást az otthoni kiszolgáltatottság után. Egy eldugott somogyi faluban működik az ország egyetlen olyan szeretetotthona, ahol azokat az idős embereket is befogadják, akiknek semmijük sincs. Pontosabban: csak őket fogadják be. Európa fejlett országaiban elsősorban egyházak és karitatív civü szervezetek tartják fenn a szeretetotthonokat, ahol kizárólag az állam támogatásából gondoskodnak az elesett idős emberekről. Azokról, akiknek nincs családjuk vagy akikről a hozzátartozók nem gondoskodnak. Hazánkban egy állami szociális otthonban a helyre három-négy évet kell várni. Újak nem épülnek, a rászoruló idős pedig egyre több. Olyan otthon azonban csak egyetlenegy van Somogybán, ahol fizetség nélkül, szeretettől gondoskodnak a többnyire magatehetetlenekről. Az Elesett Öregekért Alapítvány házában három éve fogadják azokat, akiknek nincs családjuk vagy rossz körülmények között élnek. Az otthon 50 helyes, s ki van használva minden kapacitása. Ötvenen élnek itt biztonságban. Rajnainé Tüsér Judit, az alapítvány elnöke elmondta: egy holland katolikus és egy német evangélikus alapítványnak köszönhetik, hogy az otthon elkészült. Egyetlen olyan pályázat sem akadt ugyanis hazánkban, ahol segítséget kaptak volna a segítők. Az eddig több tízmilliós építkezéshez kétszázezer forint állami támogatást és alig több mint kétmillió forint területfejlesztési támogatást kapott az egyedülálló otthon. Rajnainé Tüsér Judit szerint odaadással kiegészítve még ez a 'kevés is elég. Jobb volna persze a több. Sok hasznos dolog kellene még az otthonba. A fejlődés egyébként folyamatos és töretlen. Az otthon bővítése alig készült el, az idén is jelentős munkákat terveznek. A konyhát bővítik, s egy szolgálati lakást is szeretnének kialakítani; ahol azok lakhatnának, akik az otthonban dolgoznak, de nem a faluban élnek. ■ Csalogatja a csend a vendégeket Jelentős fejlesztéseket szeretnének végrehajtani ebben az évben a Pannónia panzióban. Az önkormányzat szálláshelye ugyanis egyre népszerűbb a településre látogatók körében. Hat éve még többen kételkedtek a gadányi panzió jövőjében, mint ahányan fantáziát láttak benne. Annyi biztos, hogy nehezen indult. Gondjai voltak a falunak a kivitelezővel és az Állami Számvevőszékkel is az ön- kormányzat építette szállás miatt. Ma már az akkori kételkedők is tervezgetik az egyre világosabbnak látszó jövőt. Megnyílt az önkormányzat által működtetett Panoráma panzió. Tavaly már több mint félezer vendégéjszakát jegyeztek be a vendégkönyvbe.- Egyre többen jelentkeznek be az erdei iskolába - mondta Schwartz Sándomé, a fogadó gondnoka. - Az iskolások is azért keresnek bennünket, mint a többi csoport: nagy a nyugalom, és páratlan szépségű a környék. Az iskolások a pihenésen kívül itt megismerkedhetnek a falusi életmóddal, a gazdálkodással is, és a falu 50 küométeres körzetében is bőven találni tanulságos látnivalót. Rajtuk kívül egyre többen jönnek különféle önismereti tréningekre és kisebb konferenciákra is a panzióba. Látnivaló a gyönyörű gadányi környezeten Egyre többen keresik a gadányi nyugalmat kívül is sok van a közelben. Somogyvárra és Somogyfajszra, a Balatonhoz vagy a Kis-Balatonra autóval fél óra alatt el lehet jutni. Az egyre kisebb és egyre nyugalmasabb zsáktelepülésen a panzió felcsillantotta a reményeket; azóta egyre többen vallják: a zsák- falu jövője nem zsákutcába vezet. ___________■ GA DÁNY CÍMER, ZÁSZLÓ Álló, csücskös talpú pajzs vörös mezejében jobbról kétlevelü arany búzakalász, balról három kék fürttel megrakott szőlőtőke nő ki, ezeket jobbról, hegyével fölfelé álló ezüst ekevas, balról ugyanilyen helyzetű csoroszlya fogja közre. Felülről a képet nyelével jobbra forduló ezüstsarló zárja le. A jelképek a falut a történelme során jellemző mezőgazdasági termelést szimbolizálják. A község határában kedvezőek a növénytermesztés feltételei. Ez a címerkép szerepelt az 1908 után használt községi pecséten is, s a hagyományok továbbépítésének az igényét is kifejezi. FOGADÓÓRÁK A körjegyzőség címe: 8716 Gadány, Fő utca 81. Tel.: 85/329-122. E-mail cím: keleviz@somogy.hu Ügyfélfogadás csütörtök kivételével mindennap reggel 9-től 12 óráig. Ősz János polgármester minden kedd délutánonként három órától tart fogadóórát. A LAKOSSÁG SZÁMA A 2003-ban 385 I 2001-ben 378 u 1980-ban 420 T 1960-ban 540 1/ 1900-ban 900 ORVOSI RENDELES Dr. Szikra Sándor háziorvos Mesztegnyőről jár át Gadányba a betegekhez. Hetente két napon, hétfőn fél 12-től fél háromig és csütörtökön fél háromtól fél ötig rendel a kis településen. T MISEREND A lakosság nagy része római katolikus vallású. Minden vasárnap délelőtt kilenckor van szentmise. A gadányi hívekhez Mesztegnyőről jár át a pap; a szentmiséket Nikii Zsolt tartja. TESTVÉRFALUT KERESNEK Gadány lakossága régóta szeretne egy testvértelepülést határainkon túlról. Most úgy tűnik, egy erdélyi falu vezetőivel megtalálták az együttműködés lehetőségét. Salamás községnek 6200 lakosa van, és Marcali testvérvárosának, Maroshévíznek a szomszédságában található. HELYI ÉRDEKESSÉGEK A múlt században a gadányi farsanghoz hozzátartozott a kakas- ütés is. Ez azért érdekes, mert legközelebb tőlük 50 kilométerre él még ez a szokás, és azért is, mert a legtöbb helyen ezt nyáron, aratás előtt vagy után csinálták, nem pedig télbúcsúztatáskor. A faluban van a megye egyik legrégebbi kőszobra: a 800 éves alkotás Szent Vendelt, az állatok védöszentjét ábrázok ja, s évszázadok óta egy földút mellett áll. Fekete István erről a faluról írta a Hajnal Badányban című regényét. A könyvben sok gadányi érdekesség megelevenedik. A történet nagy része egyébként a kelevizí Fándli-ma- lomnál játszódik. A CIKKEKET FÁBOS ERIKA IRTA FOTÓK: TÖRÖK ANETT Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta