Somogyi Hírlap, 2003. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-15 / 112. szám

' & S 2003. Május 15., Csütörtök A L M A N A C H 0 5 7 7. OLDAL Recept Gadányból Bögrés kalács A tésztához valókat nem kell mérni, csak egy kétdecis bögrére van szükség. A tésztához ve­gyünk 3 bögre lisztet, 2 bögre cukrot, 1 bögre tejfölt, 4 tojást, 1 csapott evőkanál szódabikarbó­nát, 1 evőkanál kakaót, 1 cso­mag vaníliás cukrot, 1 kocka margarint és 1 merőkanál tejet. Ezeket keverőgéppel két perc alatt simára dolgozzuk. A tészta felét vajjal kikent, belisztezett szögletes formába öntjük. A má­sik feléhez keverjük a kakaót és a tejet. Ezután a fehér tészta tete­jére öntjük, majd csak helyen­ként kissé összekeverjük a sütő­formában levő fehér tésztával. Előmelegített, közepesen meleg sütőben kb. 3/4 óra alatt meg­sütjük. Aztán tíz percig a for­mában pihentetjük. Porcukroz­zuk, de készíthetünk rá csoki- vagy cukormázt is. __________■ Le ndületet vettek a hátrányból is Gadány lendületet vett. Az utóbbi években több jelentős fejlesztés is megvalósult a községben. Külföldiek és fő­városiak is telepedtek ide, megindult a falusi turizmus, s néhány ember már helyben is talál munkát. Komoly fejlesz­tési terveik vannak és az uni­óval kapcsolatban igényeik is.- A távlati cél és leginkább az ide­genforgalom fejlesztése határoz­za meg a fejlesztéseinket - mond­ta Ősz János gadányi polgármes: tér. - Ezzel kapcsolatban az idén az a dolgunk, hogy a 16 szállás­helyet a duplájára növeljük. Eh­hez pályázatot készítünk, s ahhoz is, hogy a település belső útháló­zatát és a járdákat rendbe tegyük. Az infrastruktúrából már csak a szennyvízcsatorna hiányzik. Er­ről sem mondtunk le, csak a meg­oldást nem találtuk meg hozzá, hiszen azt be kell látni: egy ekko­ra faluban egyedül csak kisebb fejlesztést tudunk elvégezni. Az uniós csatlakozásnak egyébként éppen ezért örülünk; reméljük, könnyebben találunk majd for­rást a fejlesztéshez is. Több lesz a lehetőségünk, s esetleg régiós összefogással további munkahe­lyeket tudunk a térségbe telepíte­ni.- Mihez kell még régiós összefo­gás?- Mindannyian jó lehetőséget látunk az idegenforgalomban.'Ez is az összefogás egyik lehetősége. Nálunk a zártságból adódnak az előnyök: a nyugalom és a csend a faluban. Mi ezt tudjuk hozzáten­ni a. térség kínálatához. Érdemes hozzánk jönniük a kirándulók­nak, pihenni, mert ehhez meg­vannak az adottságok.- Mi az, ami még nem európai színvonalú? ŐSZ JÁNOS 1951 -ben szüle­tett Marcaliban. Az ELTE böl­csészkarán végzett; 1996 óta az osztopáni általános iskola igazgatója. Gadányban ez a má­sodik polgármesteri ciklusa. Nős, három gyermeke van.- A közlekedés. Néhány járatot már megszüntetett a Volán, má­soknak pedig a megszüntetését tervezi.. Azt hiszem, európai el­várás, hogy azokat a települése­ket is elérhessük a tömegközle­kedési járművekkel, ahol ez nem nyereséges, de az embereknek esélyt, munkát jelent.- Kis falvak, zsáktelepülések örök gondja, hogy fogy a lakos­ság. Gadányban is?- Fontos a fiatalok megtartása és a civil szervezetek felkarolása. Néhány intézményt már sikerült úgy felújítani, hogy a fiatalok is szívesebben vegyék igénybe, leg­utóbb pedig számítógépeket és internetes hozzáférést nyertünk. Ezt a könyvtárban szeretnénk majd elhelyezni. Ahhoz ugyanis, hogy a fiatalok hosszú távon jö­vőt lássanak Gadányban, min­denképpen meg kell őrizni .az ér­tékeinket. ■ Egyesület a falu javára Alig több mint egy hónapja új civil szervezet alakult Gadány­ban. A Gadányért- Somogyért Egyesület 14 lelkes taggal tevé­kenykedik a településért. Két évvel ezelőtt alakult meg Gadányban az asszonyklüb. A köz­ség első civil szervezetének nem voltak nagy tervei. Az a néhány fa­lubeli asszony, aki létrehozta, mindössze jobban akarta érezni magát, mint annak előtte. A közös rendezvények aztán gyorsan falu nagyságú elképzelésekké értek. Németh Jánosáé, a Ga- dányért-Somogyért Egyesület el­nöke elmondta: a legtöbb környék­beli rendezvényen eddig is ők kép­viselték a települést. Ezenkívül dol­goztak a falu szépítésén is, és kü­lönféle progra­mokat meg­szerveztek az önkormányzat támogatásá­val. A gyer­meknap és a hősök napja már hagyo­mányos ren­dezvénynek számít, és időközben az egykori klubból alakult egy asszonykórus is. A lelkes hölgyek még alig éne­keltek néhány hónapja, amikor már elhatározták, hogy tavaszi kó­rusfesztivált szerveznek. Meghívá­sukat elfogadták a környékbeli énekkarok is, biztos, hogy jövőre is szeretnék megrendezni a tavaszkö­szöntő találkozót. ■ Büszkék a Gadány egyik legszebb helyén, a fenyők övezte dombon áll a település középkori, műemlék jellegű temploma. A kis épület csodájára járnak az idegenek, s éppígy a templomkert 1801 -es építésű kőkeresztjének is. A gadányi templom egész bizo­nyos megszentelt helyen áll. A tele­pülés lakóinak elődei bizonyára tudták, hová kell építeni. A temp­lomnak ugyanis, ahogy a környe­zetének is, egészen különleges a kisugárzása. Arról semmiféle ismeretünk nincs, sajnos, hogy a templomunk mikor épült - mondta Szijjártó Gyu­la, a templom gondnoka. - Csak annyit tudunk róla, hogy 1766-ban barokk stílusban átépítették, de ak­kor már régóta megvoltak egy jóval előbbi templomnak az alapjai. Arra megint csak következtethetünk, hogy vallásos emberek éltek ezen a településen, hiszen a falu nagysá­gához viszonyítva nagy a templo­munk. A templom védőszentje Ke­resztelő Szent János, akinek a tisz- teletére Szent Iván-nap utáni vasár­templomra Szeretnék helyreállítani a vizes falakat nap tartják a búcsút. A gadányiak sokra becsült büszkeségének a tete­jét a küencvenes évek elején felújí­tották. Akkor azonban nem volt több pénz a helyreállításra, így a ta­tarozása elmaradt. A hívek, az egy­házközség pályázati pénzből és az önkormányzat közös erejéből az idén szeretnék elvégezni a külső felújítást is.__________________■ János lovagok birtoka Gadány legkorábbi írásos említé­se az 1193-as évből való. Puszta­ként III. Béla adományozta a szé­kesfehérvári János lovagoknak. A neve többféleképpen is előfordul: Gadán, Gadámba, Gadánbu. Az 1300-as években már állt1 a góti­kus temploma. A XVI. század kö­zepén kelt török adólajstromba négy házat írtak össze. Bő száz évvel később I. Lipót jóvoltából Széchenyi György kalocsai érsek tulajdonába került ez a vidék. A Rákóczi-szabadságharc után Szé­chenyi Zsigmond gróf, évtizeddel később Niczky György lett a birto­kosa. A község lélekszáma akkor már meghaladta a 900-at. A köz­ség katolikus népiskoláját 1743- ban alapították. A XIX. század ele­jén ismét a Széchenyiek voltak a földesurai. A határában található Léta - ez egy középkori település, amit a múlt századi térkép Létamajorként említ. Az 1880-as évek végén Gadány nagy része le­égett. Az I. világháború 150 bevo- nulója közül kilenc nem tért ha­za. Akkoriban a 900 lakos 200 portán lakott. Önkéntes tűzoltó­egyesület, tejszövetkezet és leven­teegyesület is volt a faluban. A családi gazdaságoknak jelentős volt az állatállománya, a II. világ­háború azonban erősen megtize­delte. A kisparaszti gazdaságokat 1959-ben a helyi, majd az egyesült szövetkezet váltotta föl. Akkor kezdődött a lakosság ingázása, majd pedig az elvándorlás. ■ Otthont építettek szerétéiből Biztonságos menedék Az Elesett Öregekért Alapítvány 1998-ben jött létre azzal a céllal, hogy rossz körülmények kö­zött élő időseken segít. Az alapítvány önkéntes segítői először házi gon­dozást vállaltak, s köz­ben kitartóan dolgoztak a bentlakásos otthon építésén. Pályázati forrá­sok nélkül, adományok­ból és felajánlásokból készült el a gadányi sze­retetotthon, s ötven öregnek nyújt biztonsá­gos menedéket és ápo­lást az otthoni kiszolgál­tatottság után. Egy eldugott somogyi faluban mű­ködik az ország egyetlen olyan sze­retetotthona, ahol azokat az idős embereket is befogadják, akiknek semmijük sincs. Pontosabban: csak őket fogadják be. Európa fejlett országaiban elsősorban egyházak és karitatív civü szervezetek tartják fenn a szeretetotthonokat, ahol kizárólag az állam támogatásából gon­doskodnak az elesett idős emberekről. Azokról, akiknek nincs családjuk vagy akikről a hozzátartozók nem gondos­kodnak. Hazánkban egy állami szociális otthonban a helyre három-négy évet kell várni. Újak nem épülnek, a rászoruló idős pedig egyre több. Olyan otthon azonban csak egyetlenegy van Somogy­bán, ahol fizetség nélkül, szeretettől gondoskodnak a többnyire magatehetet­lenekről. Az Elesett Öregekért Alapít­vány házában három éve fogadják azo­kat, akiknek nincs családjuk vagy rossz körülmények között élnek. Az otthon 50 helyes, s ki van használva minden kapa­citása. Ötvenen élnek itt biztonságban. Rajnainé Tüsér Judit, az alapítvány elnöke elmondta: egy holland katoli­kus és egy német evangélikus alapít­ványnak köszönhetik, hogy az otthon elkészült. Egyetlen olyan pályázat sem akadt ugyanis hazánkban, ahol segítsé­get kaptak volna a segítők. Az eddig több tízmilliós építkezéshez kétszáz­ezer forint állami támogatást és alig több mint kétmillió forint területfej­lesztési támogatást kapott az egye­dülálló otthon. Rajnainé Tüsér Judit szerint odaadással kiegészítve még ez a 'kevés is elég. Jobb volna persze a több. Sok hasznos dolog kellene még az otthonba. A fejlődés egyébként fo­lyamatos és töretlen. Az otthon bővíté­se alig készült el, az idén is jelentős munkákat terveznek. A konyhát bőví­tik, s egy szolgálati lakást is szeretné­nek kialakítani; ahol azok lakhatná­nak, akik az otthonban dolgoznak, de nem a faluban élnek. ■ Csalogatja a csend a vendégeket Jelentős fejlesztéseket szeretnének végrehajtani ebben az évben a Pannónia panzióban. Az önkor­mányzat szálláshelye ugyanis egyre népszerűbb a településre látogatók körében. Hat éve még többen kételkedtek a gadányi panzió jö­vőjében, mint ahányan fantáziát láttak benne. Annyi biztos, hogy nehezen indult. Gondjai voltak a falunak a kivitelezővel és az Állami Számvevőszékkel is az ön- kormányzat építette szállás miatt. Ma már az akkori kételkedők is tervezgetik az egyre világosabbnak lát­szó jövőt. Megnyílt az önkormányzat által működte­tett Panoráma panzió. Tavaly már több mint félezer vendégéjszakát jegyeztek be a vendégkönyvbe.- Egyre többen jelentkeznek be az erdei iskolába - mondta Schwartz Sándomé, a fogadó gondnoka. - Az iskolások is azért keresnek bennünket, mint a többi csoport: nagy a nyugalom, és páratlan szépségű a kör­nyék. Az iskolások a pihenésen kívül itt megismerked­hetnek a falusi életmóddal, a gazdálkodással is, és a fa­lu 50 küométeres körzetében is bőven találni tanulsá­gos látnivalót. Rajtuk kívül egyre többen jönnek külön­féle önismereti tréningekre és kisebb konferenciákra is a panzióba. Látnivaló a gyönyörű gadányi környezeten Egyre többen keresik a gadányi nyugalmat kívül is sok van a közelben. Somogyvárra és Somogyfajszra, a Balatonhoz vagy a Kis-Balatonra au­tóval fél óra alatt el lehet jutni. Az egyre kisebb és egy­re nyugalmasabb zsáktelepülésen a panzió felcsillan­totta a reményeket; azóta egyre többen vallják: a zsák- falu jövője nem zsákutcába vezet. ___________■ GA DÁNY CÍMER, ZÁSZLÓ Álló, csücskös talpú pajzs vörös mezejében jobbról kétlevelü arany búzakalász, balról három kék fürttel megrakott szőlőtőke nő ki, ezeket jobbról, hegyével fölfelé álló ezüst ekevas, balról ugyanilyen helyzetű csoroszlya fogja közre. Felülről a képet nye­lével jobbra forduló ezüstsarló zárja le. A jelképek a falut a törté­nelme során jellemző mezőgaz­dasági termelést szimbolizálják. A község határában kedvezőek a növénytermesztés feltételei. Ez a címerkép szerepelt az 1908 után használt községi pecséten is, s a hagyományok továbbépítésének az igényét is kifejezi. FOGADÓÓRÁK A körjegyzőség címe: 8716 Gadány, Fő utca 81. Tel.: 85/329-122. E-mail cím: keleviz@somogy.hu Ügyfélfogadás csütörtök kivéte­lével mindennap reggel 9-től 12 óráig. Ősz János polgármester minden kedd délutánonként há­rom órától tart fogadóórát. A LAKOSSÁG SZÁMA A 2003-ban 385 I 2001-ben 378 u 1980-ban 420 T 1960-ban 540 1/ 1900-ban 900 ORVOSI RENDELES Dr. Szikra Sándor háziorvos Mesztegnyőről jár át Gadányba a betegekhez. Hetente két napon, hétfőn fél 12-től fél háromig és csütörtökön fél háromtól fél ötig rendel a kis településen. T MISEREND A lakosság nagy része római ka­tolikus vallású. Minden vasárnap délelőtt kilenckor van szentmi­se. A gadányi hívekhez Mesz­tegnyőről jár át a pap; a szent­miséket Nikii Zsolt tartja. TESTVÉRFALUT KERESNEK Gadány lakossága régóta sze­retne egy testvértelepülést hatá­rainkon túlról. Most úgy tűnik, egy erdélyi falu vezetőivel meg­találták az együttműködés lehe­tőségét. Salamás községnek 6200 lakosa van, és Marcali testvérvárosának, Maroshévíz­nek a szomszédságában talál­ható. HELYI ÉRDEKESSÉGEK A múlt században a gadányi far­sanghoz hozzátartozott a kakas- ütés is. Ez azért érdekes, mert legközelebb tőlük 50 kilométer­re él még ez a szokás, és azért is, mert a legtöbb helyen ezt nyáron, aratás előtt vagy után csinálták, nem pedig télbúcsúz­tatáskor. A faluban van a megye egyik legrégebbi kőszobra: a 800 éves alkotás Szent Vendelt, az állatok védöszentjét ábrázok ja, s évszázadok óta egy földút mellett áll. Fekete István erről a faluról írta a Hajnal Badányban című regényét. A könyvben sok gadányi érdekesség megeleve­nedik. A történet nagy része egyébként a kelevizí Fándli-ma- lomnál játszódik. A CIKKEKET FÁBOS ERIKA IRTA FOTÓK: TÖRÖK ANETT Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta

Next

/
Oldalképek
Tartalom