Somogyi Hírlap, 2003. május (14. évfolyam, 101-126. szám)
2003-05-07 / 105. szám
2003. Május 7., Szerda A L M A N A C H 2 3 1 7. OLDAL Recept Várpáról Puszta steak A puszta steak a Borostyán étterem legkedveltebb sültje. Ez az étel csak Várdán szerepel az étlapon. A sülthöz személyenként két szelet sertéskarajt számítsunk, s kell még 2 tojás, egy kis tejföl, 20 deka liszt, fokhagyma, petrezselyemzöld, reszelt nyers burgonya, reszelt sajt, olaj a sütéshez. A fölszeletelt sertéskarajt kiklopfoljuk, sózzuk, lisztbe forgatjuk. A bundázáshoz tojást, egy kevés tejfölt, lisztet, fokhagymát, petrezselyemzöldet, reszelt burgonyát, sót összekeverünk, de tehetünk bele egy kevés reszelt sajtot is. Ebbe a masszába mártjuk a hússzeleteket, és forró olajban kisütjük. Rizs vagy hasábburgonya illik hozzá. A megmaradt masszát palacsintasütőben kisütjük, s friss salátával önálló ételként is fogyasztható. ■ Hiányoznak a fiatalok az eurofaluból A műszaki átadás előtt áll a szennyvízcsatorna-hálózat. Az utómunkákat végzik, ennek elkészültével teljes az infrastruktúra. Közhasznú munkások rendezik a zöldterületeket, a község arculata egy uniós községét idézi.- Már több német nyugdíjas, szakmunkás is vett nálunk ingatlant. S elgondolkodtak a várdaiak, akik még nem jártak Nyugat-Európában: a német nyugdíjasok megtehetik, hogy 3-4 millió forintért házat vásárolnak, s hetekre, hónapokra ide jöhetnek pihenni. A nyugdíjukat ide küldetik, és gondtalanul élnek. így kialakult egyfajta elképzelés az ottani életvitelről - mondta Varga András polgármester. - Nagyon sok kérdés fogalmazódott meg az emberekben, elsősorban a termőföldről. Ez nagyon jó minőségű, nem ritka a 35-36 aranykoronás, és az emberek tartanak attól, hogy külföldiek kezébe kerül. Az aggodalom odáig vezetett, hogy a falu fejlesztésében is adódtak nehézségek.- Várda bekapcsolódott az euro- faluprogramba.- Az alulról jövő kezdeményezéseket a vidékfejlesztési minisztérium támogatja. Ennek része volt az, hogy nyertünk a közmunkaprog- ram-pályázaton, s így húsz embert foglalkoztathatunk. Ez már meglátszik a falu képének alakulásán is. Növekedett a zöldterület, s elkezdtük az utak, járdák, árkok és mezsgyék rendbetételét.- Mit visz a település Európába?- Az alkotótábor a maga nemében egyedülálló, hiszen Szász Endre neve fémjelzi. S nemcsak a művészete, hanem az életvitele is. Miatta az ország minden részéről eljönnek ide. Már megtelt a tábor, pedig még meg sem hirdettük. S itt van az egyesület, amely a jogelődjéVARGA ANDRÁS 1956. február 25- án született Kaposváron. Pécsen magyar-történelem szakot végzett, s TIT Alapítványi Gimnáziumban és Középiskolában tanított. 2002-től főállású polgármester. Nős, egy fia van. Hobbija az olvasás és a régi porcelán gyűjtése. nek tekinthetné az 1923-ban alakult olvasókört. Könyvtárat alapítottak, s felolvasóesteket tartottak. Ezt a hagyományt folytatjuk, csak nem felolvasóestekkel, hanem író-olvasó találkozókkal. Jártak itt az ország irodalmi nagyságai. Újraindult a könyvtár is. Az itt lakók mindig közvetlen kapcsolatban voltak a kultúrával.- Mik Várda kitörési pontjai?- Egy külföldi vállalkozó állt elő az ötlettel, hogy építsünk lakóparkot, mert hiányoznak a fiatalok, s ehhez telkeket kell kialakítani. Amikor megszűnt az iskola, elköltözött az értelmiség. Az önkormányzatnak vannak elképzelései, van akarata, csak pénze nincs. Egy befektető- társsal talán előbbre léphetünk. A 70-es években az infrastruktúra hiánya miatt sokan elköltöztek. Mára befejeztük a szennyvízcsatornaépítést, van víz, gáz, telefon, az utak azonban rosszak. ■ ígéret maradt a hazatérés 1956 novemberében Köbl József, a Táncsics gimnázium végzős diákja többedmagával védte a nemzetőrbázist. Szombaton találkozott utoljára öccsével, Gyulával, aki azért utazott Kaposvárra, hogy hazavigye.- Édesapám kovács volt, de taníttattatott bennünket - emlékezett Köbl Gyula. - A bátyám készenléti szolgálatban volt a pártháznál. Abban egyeztünk meg, hogy vasárnap hazajön, de már nem jöhetett. Egyik bajtársa mondta el, mi történt. Mikor az épülettel szemben beállt egy tank, megadták magukat. Elfogták, és falhoz állították őket. A bátyám állt a szélénj s ott kezdték a sorozatot. Aki ezt elmondta, annak a kabátján is látszott a golyók nyoma, de ő nem sérült meg, csak eldőlt, majd elmenekült. Én már másnap megtudtam, hogy meghalt, de hivatalosan csak öt éve értesítettek... Sokáig abban bíztak, hogy disszidált.- A bátyámat exhumálásakor a zoknijáról tudtam azonosítani, az teljesen ép volt, és a csontokon még leffegett a bakancs talpa. Azonnal meghalhatott, hiszen a bal lapockáján két szabályos lyuk volt. Köbl Józsefet Várdán temették újra, és a sírját minden októberben megkoszorúzzák. ____________■ Az aranyhangú kislány Decsi Annának „más” a hangja - ezt már másodikban észrevette az énektanára. A kislány azóta rendszeresen föllép a népdalversenyeken. Ha valaki hallgatja, csodálkozik: honnan jön az a telt hang.- Népdalokat éneklek; Somogyjádon Husi Gyula népzenész a tanárom. A szöveget leírjuk, s kazettáról tanulom meg - mondta a tízéves Decsi Anna. - Ha nagy leszek, mindenképpen énekelni szeretnék vagy valamiképpen zenével foglalkozni.- A legnagyobb öröm, hogy ehhez a hanghoz szorgalom s kitartás társul és az ének szerete- te is - tette hozzá Decsi Jánosné, az édesanyja. - A jó hang a családunkban hagyományos, a férjem is rendkívül muzikális. Naponta félóra zenehallgatás és rendszeres éneklés a titok nyitja, bár az édesanya szerint Anna kisbaba korában is annyira tudott sírni, hogy a zárt ablak ellenére hallották a harmadik szomszédban is.- Sokat bőgött; azt hittem, csak babona, hogy tágul a tüdeje, de lehet, hogy van benne valami. Olyan adottság ez, melyet szorgalommal párosulva kamatoztat. Anna négyes-ötös tanuló, s az ének mellett a magyar a kedvenc tantárgya. Hangja olyan telt, hogy erősítő nélkül is bezengi a termet. Legutóbb a Pesovár Ferenc országos népdaléneklési versenyen vett részt, s együtt énekelt Felele Rebekával. Édesanyja szerint Anna csak tanulni ment a versenyre, de a kiemelt arany minősítés önmagáért beszél. ■ Közélet kötelességből Tősgyökeres várdai a rendszerváltás utáni első polgármester, László Kálmán, aki pontosan ismeri a település történetét, éppúgy, mint a közelmúlt eseményeit.- Nagyot változott ez a falu. Először 1929-ben osztottak házhelyeket a mostani kisutcában. Jók itt a földek, de volt ennek hátránya is. A beszolgáltatáskor, 1950/51-ben lesöpörték a padlást. Előfordult, hogy a parasztnak sem volt kenyere. László Kálmán nem akart polgármester lenni. Idősnek érezte magát, de fölkérték rá.- A másik jelöltnek semmi kötődése nem volt a faluhoz, Kaposvárról járt ki. Ezt nem nézték jó szemmel az itteniek, és kértek, hogy induljak. Tennivaló volt bőven; három utcánkban nem volt szilárd burkolat, s térdig sárban nem lehet járni. Elkezdtük építeni a faluházat, de közbejött a gázberuházás. Dönteni kellett. Leálltunk a kultúrral, megcsináltuk a gázt, majd befejeztük az épületet is. Négy évig voltam polgármester, de hetvenévesen nem vállaltam tovább. László Kálmán visszavonult a politizálástól, és a nyugdíjasok közel sem nyugodt életét éli. - Itthon dolgozgatok, sok a tennivaló. Kaptam vissza földet, azt műveljük. Mindig csinálok valamit, bár nem végzek már olyan nehéz munkát, mint valaha, de nem szeretek tétlenkedni. Most is érdekel a község sorsa; örülök, ha látom, mennyi minden készült. ■ Szász Endre: Még van dolgom Művészet, egyéniség Van egy általános művészi szemlélet: tanítani óvatosan kell, nehogy megsérüljön a tanítvány - mondta Szász Endre, mikor a mester és a tanítványai kapcsolatáról kérdeztük. - Ezért is nehéz dolog művészetet oktatni. Talán nem is lehet, csak mesterséget, annak az alapjait. Valaki akkor lesz mester, ha ki tudja alakítani a saját stílusát, technikáját. Ez utóbbit nem szokták megmutatni. Én megmutatom, ez nem titok, mert nem a technikától lesz valaki művész. Ha nem érzem, amit csinálok, akkor üres marad. De a technikát az egyéniséghez kell alakítani. Szász Endre, a mai képzőművészet egyik legnagyobb alakja kórházi kezelés után várdai házában lábadozik. Önkéntelenül adódik a kérdés: hogy van?- Köszönöm, jól - mondta -; én mindig jól vagyok, ha nem haldoklóm.- Szász Endréről már annyi mindent leírtak. Mi az, amit soha nem kérdezett meg senki?- Újjá kellene születnem, ha valaki újat akarna írni rólam. Kölyökkorom óta ezt csinálom. A hollóházi porcelángyárban is ugyanazt tettem, mint most. A változás csak annyi, hogy kevesebb a hajam. Talán azt nem írták meg soha: világéletemben magányos farkas voltam; nem tartoztam semmilyen csoporthoz, érdekszövetséghez. Emiatt többször kitoltak velem, mint mással, s így megedzettek. Klikkbe a gyengék mennek, egy erősebb egyéniség köré.- Most ön köré csoportosulnak.- Hatással vagyok rájuk, ha akarom, ha nem. De a művészet ott kezdődik, ahol kinyílnak az egyéniség határai. Ha egyéniségemet rányomom egy tanítványomra, akkor megölöm. Még a feleségem képeibe sem szólok bele. - Sajnos. En igényelném - szólt közbe Katalin asz- szony.- Égészséges, jó a szemlélete, színes a világa, miért szóljak bele? Csak ronthatok rajta.- Várda a csend, nyugalom?- Itt sincs nagyobb csend, mint Los Angelesben. Tőlem függ, hogy kinyitom-e valakinek a kaput. Ahol dolgozhatok, ott jól érzem magam. Nekem Várda elsősorban ezeket a fákat jelenti, s az öreg embereket, bár ritkán járok ki.- Hogyan fogadják az emberek?- Van, aki fintorog, más azt bánja, hogy nincs belőlem haszna a falunak. De miért kellene, hogy legyen? Amellett azért van... A kertet nagyon szeretem. A jót hamar meg lehet szokni. A világ minden táján volt kiállításom; hamar kiderült: a világ nagyon kicsi, ezért mindegy, hol él az ember. Ami egy művészt érdekel, az a lényeg mindenütt. Honvágyam sosem volt. Aki el van foglalva, nem ér rá ezzel foglalkozni.- Afrikába egy hétre ment egy kiállítás megnyitójára, de ellopták az anyagát.- Megérkeztem Johannesburgba, s ezt nem mondhattam meg. Azt mondtam, hogy én a közösséggel együtt festek. Úgy történt. Többször megcsináltam ezután. Szeretek ripacskodni, de lassan elfogy a közönség. Azt a kultúrát, amit én képviselek, már kevesen értik. De dolgozom, mert aki nem dolgozik, az nem él. Még nem halok meg, mert van dolgom. ________________________■ Ki számíthatóbb piacot, árakat Kolozsvári László árufuvarozó, és a családi gazdaságban dolgozik. Mintegy százhektárnyi területet művelnek, ehhez vannak gépeik. Pályáztak, nyertek, s új gépeket vásároltak. - Még nem jött meg a traktor, de ha az is meglesz, akkor húszmillió forint körüli a támogatás. Kukoricát, gabonát és némi | napraforgót termesztünk. A mezőgazdaságból élők nagy része a jövedelmezőség, egy másik a sok munka miatt panaszkodik. - Nagyon sokat kell dolgozni, az igaz. A termék eladásával nincs gondunk, integrációs keretekben gazdálkodunk, amit megtermelek, azt ők értékesítik. Kolozsvári László reményekkel telve tekint az uniós csatlakozás elé. Kiszámíthatóbb piacban és árakban bízik.- Az unióban előbbre gondolkodnak, s júniusban már tudjuk, hogy jövőre mit érdemes vagy kell termeszteni, és arra mennyi lesz a támogatás. Itt eddig a piac határozta meg az árakat. Túltermelés esetén alacsonyak voltak, szárazságkor, aszálykor nagyobbak. Mindenképpen kiszámíthatóbb lesz az életünk. Még akkor is, ha igazi hatását majd csak az utánunk jövő nemzedék érzi. A gyerekek iskolásak: egyik főiskolás, a másik egyetemista. A lányomat inkább a külkereskedelem érdekli, de a fiam továbbviszi majd a gazdaságot. ________■ VA RDA A KÖZSÉG CÍMERE Álló, kerek talpú pajzs kék mezejében zöld hármas halmon aranyrácsozatu, nyitott kapuval, két oromzatos toronnyal és mellvéddel ezüst várfal, ezen egy jobbra fordult, vörössel fegyverzett, kettős farkú, koronás aranyoroszlán áll, s fölemelt jobbjában aranykoronát, baljában vörös rózsát tart. A címer a település múltjára, nevére és környezetére utal. A vár a település nevére, amit 1284-ben említ először oklevél. Az oroszlán a középkori birtokos Várdai család címeréből való, átvétele a múlt iránti tiszteletet is kifejezi. A zöld dombok a település szép környezetére utalnak, ahol gyertyánosok, tölgyesek, bükkösök, a patakvölgyben kőrisek nőnek. A LAKOSOK SZÁMA 2002-ben 554 A 1998-ban 551 I 1995-ben 567 f 1960-ban 680 t ÜGYFÉLFOGADÁS A polgármesteri hivatal címe: 7442 Várda, Fő u. 94. Tel.: 82/589-008, fax: 82/589-009 A hivatalban hétfőtől csütörtökig 8 és 16 óra között, pénteken 8- tól 13 óráig van ügyfélfogadás. Varga András polgármester hétfőn 8-16 óra között fogadja az ügyfeleket. Kovács Gábor falugazdász kedden 13-15 óra között, a gyermekjóléti és család- segítő szolgálat munkatársa csütörtökön 8-tól 16.30-ig kereshető föl. CIVILEK, VEZETŐK A Göngyvirág nyugdíjasklub vezetője Miseta Istvánná, a várdai Ifjúságért és Polgárokért egyesületé Varga András. ORVOSI RENDELES Dr. Lóján Mihály háziorvos minden csütörtökön 8-tól 10 óráig rendel, dr. Pékó Teréz gyermek- gyógyász csütörtökön 12- töl 13 óráig. Nagyné Csányi Erzsébet védőnő is akkor tart tanácsadást. ISTENTISZTELETEK A katolikus templomban vasárnaponként tizenöt órakor Portik József celebrál misét. A református templomban Kovács Szilvia minden hónap utolsó vasárnapján 10 órakor tart istentiszteletet. HÍRES SZÜLÖTTEK, LAKOSOK Várdán született 1897-ben Szöllősy Ferenc író, újságíró a Somogyi Újság, a Délmagyar- ország, majd a Sportújság egykori főszerkesztője, s 1938-ban Köbl József 1956-os mártír, táncsicsos diák. Gyermekkora nagy részét itt töltötte Gábor Andor író. Nyugdíjas éveire Várdán telepedett le Szieben- liszt Béla tábornok. A község díszpolgára az 1991-ben Várdán letelepedett Szász Endre festőművész és Varga Sándor, aki 1913-1962 között néptanítóként az iskolát igazgatta. A CIKKEKET SZARKA ÁGNES ÍRTA FOTÓK! KOVÁCS TIBOR Az oldal megjelenését az önkormányzat és Kolozsvári László támogatta
