Somogyi Hírlap, 2003. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-02 / 101. szám

2003. Május 2., Péntek A L M A N A C H 0 7 9 7. OLDAL Recept Istvánoiból Rumos-diós sütemény A régi, kevesek által ismert süte­mény elkészítéséhez 40 dkg liszt, 15 dkg zsír, sütőpor, három tojás sárgája szükséges, valamint any- nyi tej, amennyit fölvesz. A tölte­lékéhez 45 dkg forró, áttört főtt burgonyára van szükség, ezenkí­vül 25 dkg cukorra, 15 dkg darált dióra, egy csomag vaníliás cukor­ra, 1/2 dl rumra és három tojás habjára. Elkészítése: a tésztához valót összegyúrjuk, és egy kisebb meg egy nagyobb cipóra osztjuk. A nagyot kinyújtjuk, ezt köve­tően a tepsibe tesszük. A töltelék­anyagot könnyedén összekever­jük, és a tésztára simítjuk. A ki­sebb adag tésztával lefedjük, majd a tetejét villával megszur- káljuk, és bekenjük tojással. Kö­zepes tűzön 30-45 percig sütjük. Hidegen fölszeleteljük, és por- cukorral meghintve tálaljuk. ■ Előbb a csatorna, aztán a fürdőszoba Minden évben egyre nehe­zebb Istvándi helyzete. Szegé­nyednek a polgárai, nő a cigá­nyok aránya. Az önkormány­zati költségvetésnek egyre na­gyobb szelete a szociális ki­adás; az idén már 107-en szo­rulnak rendkívüli segélyre. A körzetesítéskor elvitték a hivata­lokat, s az üres házakba romákat költöztettek, a megyehatár átírásá­val pedig peremtelepülés lett a falu. Megállíthatatlannak látszik a visz- szaesés. Lakosai szerint ezen csak az unió változtathat. Nem véletlen, hogy a szavazók 89 százaléka igent mondott a csatlakozásra. - EU- tagként több esélyünk lesz, s re­méljük a gazdasági növekedésből ide is jut valami. A határok megszű­nése pedig gyógyír lehet - véleke­dett Bencsik János polgármester. Ha már munkát nem tud, leg­alább komfortot igyekszik nyújtani az embereknek az önkormányzat. Négy évre terveztek. - Az idén be­fejezzük a csatornázást, felújítjuk a művelődési házat. Tornatermet épí­tünk az iskolához és óvodához. A következő három évben nekilátunk az utak, járdák és a hidak felújításá­nak, a kábeltévé-hálózat kiépítésé­nek is, aztán a temető rendezése következik; korszerűsítjük a közvi­lágítást is állami segítséggel, mert a falunak nincs ennyi pénze. Mindegyik fejlesztés többszörö­sen indokolt; a fűtetlen művelődési házban például nemegyszer nagy­kabátban ültek a közmeghallgatá­son. - A kazán rossz, a kályhák ne­hezen és drágán melegítik be a ter­met. A fűteüenség nem használ az értékes számítógépeknek sem, amiket nemrég nyertünk. Az épület rendbetételére sikerrel pályáztunk: az 5,4 milliós költséghez 3,5 millió az állami támogatás. A tornaterem­re is szükség van, jogszabály írja BENCSIK JÁNOS 1940-ben szüle­tett Németladon. Szakközépiskolai érettségit szerzett Barcson, majd ki­tanulta a gépjárműlakatos-szakmát. Egy lánya és két unokája született, ők a szomszédos Darányban élnek. Nyugdíjas, és 1990 óta tagja a képvi­selő-testületnek, később alpolgár­mester, majd 1997 óta polgármester. elő. A kialakítása 2,9 millióba kerül, s kétharmada lesz a támogatás. Amikor a térségi szennyvízcsa­tornázáshoz csatlakozott a falu, so­kan megmosolyogták, mondván: minek a sok cigánylakásba csator­na. Mára befejezéséhez közeledik a beruházás. A lakosok kezdeti ellen­szenve a visszájára fordult: látják, hogy a szomszédnál is bekötötték. - Van egy asszony, aki korábban ki­jelentette: nem engedi bekötni. Az­tán látta a szomszédjáét, és most azért veszekszik, hogy kössük be nála is - mihamarabb. Olyanok is kérték, akiknél nincs fürdőszoba. Azt mondják: előbb-utóbb lesz. Ezúttal a polgármester utcájá­ban kezdték meg a házak ráköté­sét a főcsatornára. Bencsik János azt mondta: a tisztsége miatt ed­dig a lakókörzetét mindenben az utolsónak hagyta, hogy ne érje szó a ház elejét. Most az egyszer úgy gondolta: kivételt tesz. ■ Gyerekklub felnőttekkel Sikeres Phare-pályázattal megszer­vezték a gyerekklubot. Az a prog­ram már véget ért, de ők pénz nélkül, magánszorgalomból is folytatják. - Kár lenne megszün­tetni, hiszen itt jól érzik magukat a gyerekek - mondta Radics Jó­zsef iskolaigazgató, az istvándi klub vezetője. - Olyannyira sike­res, hogy sokszor a felnőttek is jönnek a klubba. Játékos foglal­kozásokat tartunk. Vevők rá, s rendszeresen 25-30 fiatal jön a foglalkozásokra és legalább négy­öt felnőtt. A klub fényesen bizo­nyítja, hogy a romák között is mennyi a tehetséges, jó eszű gyermek. A szellemi vetélkedő­kön a gyerekek rendre győznek. Ez a klub már több egyszerű kikapcsolódásnál. Kezdeményez­ték azt is, hogy állítsanak kopjafát a holocaust cigány áldozatainak; az emlékoszlopot Shiller Csaba darányi faragó készíti, és az istvándi falunapon avatják föl. Pá­lyáznak is: egy cigány közösségi házat szeretnének létesíteni. ■ Múltkutató lelkipásztor Bár nem itt született, Máthé Csaba református lelkész mégis többet tud a falu múltjáról, mint sok tős­gyökeres helybeli. Er­délyből települt át a csa­ládjával, s 65 évéből 35- öt Istvándiban töltött. Fi­atalként lelkesen kutatta a falu hagyományait, hie­delemvilágát, gyűjtötte a helyi ragadványneveket.- Tálán egyszer, nyugdí­jasként lesz időm össze­rendezgetni az anyagot és publikálni - mondta. - Bár addigra már nem igazán lesz kinek, hiszen rohamosan fogy a népesség, változik az összetétele. A község területén a legújabb kutatások szerint már hatezer éve is éltek. Ezt a lelkész is igazolhatja, hiszen ő is talált sok ezer éves őrlő­követ, csontokat, szerszámokat, hálónehezéket a határban. - Vad­disznóagyarból faragott holdforma is került elő. Ebből azt feltételezzük, hogy Kis-Ázsiából húzód­tak ide az első lakók, ott volt ugyanis jellemző a holdkultusz. Nemcsak a település­nek, hanem a templomá­nak is nagy a múltja. - Már az 1330-as években szerepelt a pápai tized- jegyzékben, már akkor beszámol­tak erről a templomról. A falu alatt húzódó Árpád-kori temető is ezt igazolja, mivel akkoriban a temetőt közvetlenül a templom mellett ala­kították ki. ■ Porfogó a nyolc számítógép A közösségi klub alapozó tanfolyama kedvet csinált a számítógépek használatához Hét alapfokú tanfolyamot tartottak a romáknak és magyaroknak. Meglepően nagy sikere volt. A Szé­chenyi terv pályázatán nyolc szá­mítógépet, lézernyomtatót és egy­éves internet-előfizetést nyert 4,7 millió forint értékben a cigány kö­zösségi klub. Ennek keretében tar­tották a felnőttképzést. Károlyi Já­nos, a szervezet vezetője elmond­ta: őt is meglepte a képzés sikere. Félt attól, hogy nem lesz mire ala­pozni, hiszen sok cigány az írástu­datlansággal küszködik. - Az szólt mégis a tanfolyamok mellett, hogy a számítástechnika már része lett az életnek. A siker minket igazolt. Többségében munka- és kép­zettség nélküliek vettek részt a tan­folyamokon 20-tól 55 évesig. A 20-20 óra arra volt elég, hogy ked­vet csináljon. Az utolsó tanfolya­mot januárban tartották, azóta a korszerű gépek csak porfogók. - A minisztérium meghatározta a gé­pek felhasználási körét, pedig szí­vesen odaülnének a gépekhez a gyerekek is. A gyerekek mellé szakember is kellene; nem túl nagy költség, de erre sincs elég pénzünk. Roma információs irodát szeret­nénk nyitni, ahhoz is kell számító­gép. Túl szegények vagyunk, hogy élhessünk a lehetőséggel. ______■ Há rom műszakban kicsikkel Alapítványi segítség A megye talán legsikere­sebb alapítványa, amit az istvándi diákokért hoztak létre. Ez az évek során rengeteg támogatást jut­tatott el a cigány csalá­dokhoz. A gyerekek rendszeresen kapnak ét­kezéskiegészítést, a tan­könyvsegélyt, valamint az ösztöndíjat és az ingye­nes kirándulásokat is ne­ki köszönhetik, a felnőt­tek életét pedig éveken át gazdag ruhaadomá­nyok könnyítették meg. Az alap ma is ellátja ere­deti feladatát, bár elapad­tak a rendszeres bevé­telei. A gyermekeket vál­tozatlan formában segí­tik, májusban például a fővárosba szerveznek ne­kik ingyenes kirándulást. Az óvodába 45 gyerek jár, közülük 39 a cigány. Az iskolában is hason­ló az arány, ott a 37 diák 98 százalé­ka roma. Ez mindent meghatároz; mások a célok és az eszközök, mint máshol. Itt nincsenek látványos eredmények, tízszeres energiával a tizedét sem lehet elérni, mint egy átlagos iskolában. Létszámgondja nincs az istvándi gyer­mekintézményeknek. Sőt, ha bevezetik az ingyenes ellátást, még több óvodásra számíthatnak. Mind a kisiskolában, mind az óvodában teljes a kihasznált­ság. Kozmáné Király Zsuzsa igazgató negyven éve dolgozik itt. Három mű­szakban tanítanak, hiszen nem múlik el délután felzárkóztató foglalkozás nél­kül, csak így haladnak a gyerekek. - Sok erőfeszítésbe kerül, de van értelme a többletmunkának, ez jól látszik a tan­órákon - mondta. - Már minden első­sünk ír és olvas, és elérték legalább a kö­zepes szintet. Az istvándi gyerekekről csak annyit: ugyan 37 jár hozzánk, en­nél azonban legalább hússzal több az is­kolás korú. Ok a barcsi Szivárvány gyógypedagógiai központban tanulnak. A sok cigány diák miatt bevezették az interkulturális oktatást, azaz beépítik a tantárgyakba a romaismeretet. Cigány költészetet, táncokat, meséket tanul­nak, s a romamesterségek, a cigányság története és szokásai is szerepelnek a tananyagban. Az óvodában is jelen van már az interkulturális nevelés; itt is találkoznak cigány költők verseivel, roma mesékkel és muzsikával - azonban itt még min­dent kizárólag magyarul. - Az óvodában éppen az a cél, hogy biztos magyar nyelvtudást adjon a gyerekeknek. Ott­honról a cigány nyelvet hozzák, a szü­lők is azt várják, hogy az oviban megta­nuljon a gyerek magyarul - mondta Takács Ildikó megbízott óvodavezető. - A másik fontos feladatunk: hozzászok­tatni a gyerekeket a rendszerességhez. A kicsik jól érzik magukat itt, mert van mit enni és vannak játékok. Odahaza nem minden családban találják meg ezeket. Az utóbbi években nálunk is ke­vés pénz jutott játékokra. Most az UNICEF-hez pályázunk, s ha nyerünk, százezer forintot költhetünk rá. ■ Aranyérmes agancsosok Termetes szarvasok, népes vad- disznókondák élettere Istvándi határa. S amikor eldörren a fegyver, kincset érő agancsos vagy selejtes példány esik el. Érmes agancsokkal és nagy vadkanagyarral is dicsekedhet­nek az itt vadászók. Jakab Ist­ván 20 éve hivatásos vadász. Korábban is az erdőből élt: fa­vágó volt. A motorfűrész mel­lett is a vadakról álmodozott. S nem szakadt el a természettől, mert hivatásos vadász lett.- Elsősorban vadásztatok, jó­magam nem szívesen haszná­lom a puskát - mondta Jakab István, a darányi Új Élet társa­ság tagja. - A lakásunkban sin­csenek agancsok, mert nem gyűjtöm a trófeákat. Tisztelem a vadat, ahogy idősebb jJ^dász- társaimtól láttam. A vadállo­mány ugyan csökkent, de szar­vasban, vaddisznóban így is gazdag ez a vidék. A gazdák ku­koricásaiban azonban milliós károkat okoznak, csak éjjeliőr­rel sikerült visszaszorítani a pusztítást. Jakab István első maradandó vadászélménye az, hogy szar­vasbikát lövetett ki külföldi va­dásszal. Két éve nagyon ered­ményes volt a vaddisznóhajtás, 38 példányt ejtettek el. Tavaly pedig egy megtermett bikát: orszá­gos 5., me­gyei 2. helye­zett lett a csaknem 14 kilós trófeája.- Két ezüstér­mes bikát is lőttem, mióta vadászom - mondta. - A mun­kám sok lemondással jár: haj­nalban kelek, s késő estig a te­rületen vagyok. Szeretem a hi­vatásom, ez nagy fegyelmet, szakismeretet kíván, s olykor veszélyt is tartogat. _________■ IS TVÁNDI CÍMER, ZÁSZLÓ A középen vágott címerpajzs al­só mezőjében öt zöld domb van, ez azt jelzi, hogy valaha ennyi halomra épült ez az ősrégi te­lepülés. A címer fölötte levő kék részében egy nyolcküllös kocsi­kerék áll - ez a cigányok közis­mert és hagyományos jelképe. A pajzs felső mezőjét középen egy hasítás osztja ketté; a bal oldaliban a vallási életére utaló jelképek, az aranykehely és a kereszt. A jobb felső mezőben a lakosság ősi foglalkozását jel­ző ekevas látható, ami szere­pel a falu régebbi pecsétjein is. A LAKOSSÁG SZÁMA 2003-ban 691 1 2002-ben 678 1980-ban 960 1950-ben 1250 v CIVILEK, VEZETŐK A nyugdíjasklub vezetője Moha­ros Istvánné, a gyerekklubot Radics József vezeti. A cigány­önkormányzat elnöke Orsós Já­nos, a cigány közösségi klubot Károlyi János irányítja. FOGADÓÓRÁK A polgármester hétfőn délelőtt a darányi körjegyzőségen, pénte­ken 8-10 óra között Istvándiban tart fogadóórát. A falugazdász Haraszti Jenőné, a fogadónapja csütörtök, 9-10 óráig várja a hozzá fordulókat. ORVOSI RENDELÉS A község háziorvosa a da­rányi dr. Kovács Miklós, ' és minden pénteken dél- 1'1 előtt 8-10 óra között tart- i ja a rendelést Istvándiban. i A védőnő, Dormán Fe- « rencné pedig a hét min- ] den napján megtalálható. ISTENTISZTELETEK A református istentiszteletet Máthé Csaba istvándi lelkész tartja minden vasárnap délelőtt 9 órai kezdettel. A katolikusok­nak minden hónap harmadik hétvégéjén 14 órai kezdettel mi­sézik Keceli Károly, illetve min­den negyedik vasárnap 14.30- kor Rónai József plébános. CÍMEK, TELEFONSZÁMOK A művelődési otthon és a pol­gármesteri hivatal cime: Istvándi, Kálvin tér 7. Telefon: 82/466-717. Az istvándi posta- hivatal cime: Árpád u. 8. Telefon: 82/466-724 A FALU NEVES SZÜLÖTTE Magyar Lajos író, újságíró Istvándiban született 1891-ben, és 1940-ben halt meg - a tör­vénysértések áldozataként - a Szovjetunióban. Először jogász­nak, majd bölcsésznek készült. Újságírói pályáját a Pécsi Napló­nál kezdte, majd 1911 -ben a fő­városi Világ című laphoz ment. A Tanácsköztársaság bukása után börtönre ítélték, onnan 1922- ben szabadult. Akkor a Szovjet­unióba ment; 1927-tól Kínában sajtóattasé, ottani tartózkodásá­ról két könyvet is írt. 1940-ben a sztálini önkény áldozata lett. Em­lékére a felesége, Péchy Blanka alapította a Magyar Lajos-díjat. A CIKKEKET NAGY LÁSZLÓ ÍRTA FOTÓK: BACHER DÓRA Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom