Somogyi Hírlap, 2003. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-30 / 125. szám

4. OLDAL MEGYEI KÖRKÉP 2003. Május 30., Péntek Hírek KAPOSVÁR. Csütörtökön dél­után a Honvéd utcában eddig tisztázatlan körülmények között kizuhant a hetedik emeletről egy férfi. A 35 éves szobafestő a lakásban munkát végzgtt és a szemtanúk elmondása alapján kiült az erkély korlátjára. A ház előtti parkban már csak arra let­tek figyelmesek, hogy a férfi zu­han lefelé. A helyszínre érkezők már nem tudtak segíteni a sze­rencsétlenül járt emberen, (fe) ZENEI NAPOK. Nyolcadik al­kalommal rendezik meg a Balatonföldvári zenei napokat, amely egyre rangosabb ese­ménynek számít országszerte az irodalom, képzőművészet és zenepedagógia iránt érdeklődők számára is. Mint a budapesti saj­tótájékoztatón elhangzott: az idei programsorozatot június 18-22. között tartják rangos sze­replőkkel, köztük a világhírű ze­neszerző Ligeti Györggyel, aki tegnap ünnepelte a 80. születés­napját. (cd) „SZÁMÍTÓGÉPÜL” TANULNAK. Több mint száz felnőttet taní­tottak meg a kőröshegyi általá­nos iskolában a számítógépek kezelésére. A korszerű labor­ban a diákok számára szabad a hozzáférés az internethez. Az elmúlt öt évben több mint tíz­millió forinthoz jutott pályáza­tok révén az intézmény, s en­nek egy részét a számítástech­nikára költötték, (ca) MATEMATIKAVERSENY. Első helyezést szerzett Sétáló Diána, a Kisbárapáti II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola 6. osztályos ta­nulója a megyei és az országos összesített pontszám alapján az alapműveleti matematikaverse­nyen. A Marcali Mikszáth Kál­mán Általános Iskola által, a 4-8. osztályos tanulók részére hirde­tett alapműveleti matematika- verseny területi döntőjén a Kisbárapáti iskolából 10 diák vett részt, (kj) AKVARELLKIÁLLÍTÁS. Ádám Mihályné akvarellképeit láthat­ják az érdeklődők Csurgón, a közösségi házban. Az amatőr festő a helyi mozgássérült-szer­vezetnek a tagja. A kiállítás szombaton nyílt, a mozgáskor­látozottak megyei egyesülete csurgói csoportja által szerve­zett kulturális bemutatóhoz kapcsolódva, (va) SIMONYI TELEHÁZ. Somogy- simonyi önkormányzata egy- millióegyszázezer forintot nyert az Informatikai és hírközlési mi­nisztérium felzárkóztatási prog­ramján. Az összeget teleház ki­alakítására fordították. Három számítógépet internetes hozzá­féréssel, egy nyomtatót, szken­nert és egy digitális fényképező­gépet vásárolt az önkormány- zat. (ke)___________________■ Számítógép vezérli a mintafamiot Iharos Hazánkban egyedülálló sertés- tenyészfarm épült Iharosban. Az új, EU-szabvány szerinti techno­lógia automatizált és számítógé­pes vezérlésű. A tenyészállat­előállítás egyes fázisainál már alkalmaznak hasonlót Magyar- országon, de komplexen, a teljes folyamatot átfogva még csak szarvasmarha-tenyészetekben használták. Az agrár-felsőokta­tásban is híre ment: két hallgató ebből írta diplomamunkáját, s többen itt töltik gyakorlatukat. Cserjés Károly ügyvezetőtől megtudtuk: szakmai konferenci­át rendeztek néhány hete, és va­lamennyi szakember elismerően beszélt az állatbarát, s egyben a környezetvédelmi előírásoknak is megfelelő létesítményről. Többen elmondták: a jó minősé­gű tenyészállat feltétele az egészséges állomány, az itteni­hez hasonló, állat-egészségügyi szempontból is jó technológia. A mesterséges megterméke­nyítést saját laborjukban végzik, az állatok minden adata számí­tógépre kerül. Az uniós előírá­Felemás sertéspiac A hazai sertéspiacra a túlkínálat és a fogyasztás csökkenése a jel­lemző. Ennek egyik oka a belföldi fogyasztás visszaesése. 1989-ben 42 kilogramm sertéshúst evett meg évente minden magyar állampol­gár, tavaly csak 28,5-öt. A mostani hatmillió sertésből 3-3,5 milliót a lakosság fogyaszt el, s 2-2,5 milliót exportálnak a vállalkozások. Leg­nagyobb piacaink Oroszország, Szlovénia, Horvátország, Lengyel- ország, Lettország, Spanyolország és Olaszország. Cserjés Károly az automata önetetőt ellenőrzi soknak megfelelően csoportban, és nem falkában tartják a serté­seket. Már születésükkor chipet tesznek a fülükbe, így tevékeny­ségük nyomon követhető. A FOTÓ, VARGA GYÖRGY rendszer a kocák élettani tulaj­donságainak ismeretében ada­golja a tápot. Egyenként mehet­nek az etetőálláshoz, s a napi meghatározott mennyiségnél nem kapnak többet. Jelez a gép, ha nem eszik az állat, válogatás­kor festékkel megjelöli, és ha el­érkezik az ellési idő, szülőszo­bára irányítja a kocát. A rend­szer arról is tájékoztat, hogy megfelelő-e a páratartalom és a hőmérséklet az ólakban. Alig ad feladatot az állatgondozóknak: egy óra alatt 250 kocát lát el egy ember. varga andrea Nyílt örökbefogadás, zárt ajtók (Folytatás az 1. oldalról) Egy tavaly májusban született törvény egyéb­ként Magyarországon is lehetővé teszi, hogy nyílt örökbefogadás esetén civil szervezetek közvetítőként szerepeljenek, akár ellenszolgál­tatásért is. Somogybán nincs, de a régióban már van ilyen alapítvány, Szekszárdon működik. Dr. Orbán Istvánnak, a Magyar Gyermek- és Ifjúságvédelmi Szövetség elnökének véleménye szerint ez ellentétes az európai gyakorlattal és oda vezethet, hogy áruvá válik a gyermek. Ép­pen ezért a szövetség azon fáradozik, hogy mó­dosítsák a törvényt. Az évtizedes tapasztalatok­kal rendelkező szakember, aki közel ötszáz gyermek örökbefogadását intézte, azt állítja: a rendszerváltozás előtti jogi szabályozás bár szi­gorúbb, sokkal humánusabb volt és jobban fi­gyelembe vette a gyerekek jogait. A nyolcvanas években egyébként a jelenleginél négyszer több gyereket fogadtak örökbe évenként. Szakembe­rek ennek okát abban is látják, hogy még akkor az örökbe fogadható gyere­kek tizennyolc százaléka volt cigány származású, jelenleg ez az arány hat­van százalék. Barabás Edit, a Kaposvári Nevelési Tanácsadó pszichológusa elmondta: akár nyíltan, akár titkosan történik az örökbefogadás, jobb, ha a gyermek a kezdetektől fogva tudja, mi történt. A szülők ugyanis, ha halogatják a való­ság elmondását, azt kockáztatják, hogy környezetében mástól értesül és traumaként éli meg az elhallgatást. Olykor eleve a szülő-gyermek kapcso­latot mérgezi meg a titok, ami szintén okozhat lelki sérülést. Az örökbe foga­dott gyerekek nagy része egyébként a kamaszkorban, az énkeresés idősza­kában igyekszik kideríteni, ki volt a vér szerinti szülője, de a kutatás leg­többen esetben csalódáshoz vezet. ________________FÁBOS ERIKA Nyí ltan vagy titokban? TARR BARBARA: Sokaknak az örökbefo­gadás az egyetlen lehetőségük, tehát jó, hogy van rá mód. A nyílt módszer azért jobb, mert abban az esetben az örökbe­fogadónak lehetősége van arra, hogy tá­mogassa az édesanyát és közösen ké­szüljenek a baba érkezésére. Fontos azonban, hogy mindenképpen szigorú előírásokkal és ellenőrzés mellett. KATONA ANDREA: Mindkettő jó megol­dás, hiszen hozzásegít embereket ahhoz, hogy megtudják mekkora boldogság egy gyermek. Talán a nyílt módszer azért jobb, mert egyértelműbb, őszintébb és gyorsabb és azoknak a nőknek is segít­ség, akik az abortusz mellett döntené­nek, mert valamilyen körülmény miatt nem vállalhatják a gyereket. Agrárpolitika az unió jegyében Az MSZP agrárpolitikájának legfontosabb célkitűzése a mező­gazdaság versenyképességének javítása, a gazdálkodók uniós csatlakozásra való felkészítése. Ezt igyekeztük érvényesíteni a törvényalkotási és a kormányzati munkában is - értékelte a kormány agrárpolitikájának egy évét Pásztohy András, a párt somogyi országgyűlési képviselője, a parlament mezőgazda- sági bizottságának alelnöke tegnapi sajtótájékoztatóján. 5RAR Osztozzon velünk sikereinkben! Most Ön is tagja lehet a kaposvári SPAR szupermarket sikercsapatának! Felvételre keresünk: • hentest (szakirányú végzettséggel) Jelentkezés fényképpel ellátott szakmai önéletrajzzal a boltvezetőnél! Cím: Kaposvár, Honvéd u. 57. Érdeklődni lehet a 82/410-506-os telefonszámon.- A mezőgazdaság versenyképes­sége érdekében két törvény is megszületett - mondta Pásztohy András. - A földtörvény módosí­tása segíti a termelők földhöz ju­tását, a földbérleti jogviszony sta­bilitását, a földbirtok-koncentrá­ció elősegítését. Az új agrárpiaci rendtartásról szóló törvény a ter­melői biztonságot, a kiszámítható gazdálkodást szolgálja. A képviselő sikernek értékel­te, hogy a kormány mintegy 60 milliárd forint hitel elengedésé­vel enyhítette az ágazatot sújtó pénzpiaci válságot és segítette a gazdálkodók fejlesztési lehetősé­geit. Azt is, hogy 2003-ban az ag­rár- és vidékfejlesztési támogatá­sok mértéke 235 milliárd forint, ami a Sapard-forrásokkal mint­egy 21 százalékkal több fejlesz­tési forrást biztosít a gazdálko­dóknak.- A gazdálkodást jól segíti az éven túli lejáratú, tőkepótló hite­lek újbóli bevezetése, melyhez ál­latim garanciavállalás és kamattá­mogatás párosul. Több adóked­vezmény lépett életbe 2003-tól, ezek elsősorban a kisebb vállal­kozásokat, őstermelőket, családi gazdálkodókat segítik. A költség- vetés külön forrást biztosít a be­szerző és az értékesítő szövetke­zetek, valamint a piacra jutást se­gítő szervezetek létesítéséhez és működéséhez, ezzel is segítem kívánja a termelők integrációját. A közeljövő feladatairól szólva Pásztohy András kifejtette: leg­égetőbb most, hogy az uniós pén­zekhez való hozzáférés érdeké­ben mielőbb kiépüljön a szüksé­ges intézményrendszer.- Ahhoz, hogy az unióban fel­vehessük a versenyt, tovább kell javítani a tőkeellátottságon, fel kell gyorsítani a hatékony üzemi szerkezet és a termelők, illetve feldolgozók közti együttműködés kialakulását. A csatlakozás a me­zőgazdaságnak, a magyar vidék­nek óriási esélyt kínál, rajtunk múlik, hogy ezt mennyire tudjuk saját javunkra kihasználni. ___■ Tá mogatás szakmai alapon Kaposvár Megkezdődött az általános vi­ta a címzett támogatásokra benyújtott pályázatokról - hangzott el dr. Kolber István országgyűlési képviselő (MSZP) tegnapi kaposvári saj­tótájékoztatóján. A pályázato­kat, amelyeknek a beadási ha­tárideje április volt, két lép­csőben bírálják el.- Címzett támogatásokra azok­kal az önkormányzatok által megvalósított beruházásokkal pályázhatnak, amelyek összege legalább kétszázmillió forint, és nem igényelnek saját erőt - mondta dr. Kolber István ország- gyűlési képviselő (MSZP). Hoz­zátette: az önkormányzatok kö­zel ötszáz koncepciót nyújtottak be a parlamenthez. Ez hetven- ötmilliárd forintnyi támogatást jelent, amely meghaladja a ko­rábbi évek igényeit. A somogyi szocialista képviselőcsoport ve­zetője azt is elmondta, hogy az idén Somogy két eredményes pá­lyázattal szerepelt. Egyik a Kaposi Mór Megyei Kórház mű­téti tömbjének felújítása, a másik pedig a Siketek Általános Iskolá­jának rekonstrukciója és bővíté­se. A két beruházás összértéke ötmilliárd forint. Mindkettő Ka­posváron valósul meg, s egyér­telműen fontos a megye lakói számára. A kórház rekonstrukci­ója a második legnagyobb egész­ségügyi beruházás az országban. A kormány célkitűzései között nagy szerepet kap a hátrányos helyzetű emberek támogatása, hiszen külön miniszter foglalko­zik ezzel. Ez egyben a jövő évi pályázatok elbírálása miatt is fontos. Emellett figyelembe kell venni a területi és ágazati szem­pontokat, hogy a parlament ará­nyosan ossza el a rendelkezésre álló összeget.- Mivel a pályáza­tok hamarosan kor­mányzati egyezte­tésre kerülnek - mondta dr. Kolber István -, nekünk, kormánypárti politi­kusoknak kötelessé­günk, hogy szakmai sorrendiség mellett érveljünk. SZAKÁLY ANDREA Dr. Kolber István az MSZP somogyi képvise­lőcsoportjának vezetőjeként a napokban vá­laszolt Szita Károly levelére, amelyben a me­gyeszékhely polgármestere a kaposvári fej­lesztések támogatását kérte. Kolber István ebben azt irta: minden tőlük telhetőt meg­tesznek a 450 személyes kollégium többlet­támogatási igényének elnyeréséért, de csak jogszerű döntésről lehet szó. Egyben kérik a fejlesztési igények rangsorolását is, mert így hatékonyabb lehet a közreműködés. NABI: elbocsátás után munkásgyűlés Kaposvár A NABI kaposvári autóbusz- gyárában tegnap rendkívüli felmondással elküldték a he­lyi szakszervezet vezetőjét és egy tisztségviselőjét - hang­zott el tegnap a megyeházán megtartott találkozón, ahol az autóbuszgyár húsz dolgozóját fogadta dr. Gyenesei István, a megyei közgyűlés elnöke. A munkások szenvedélyes han­gon bírálták a gyárban kialakult helyzetet. A találkozón részt vett Szőke Károly, a vasasszakszerve­zet vezetője, aki a célok követke­zetes képviseletére hívta fel a fi­gyelmet. A megbeszélésen a dol­gozók többek között a munkahe­lyi légkörre, a .bánásmódra, vala­mint a problémafelvetés szankcio­nálására panaszkodtak. A rendkí­vüli felmondással elküldött két szakszerveze­ti tisztségvise­lő ügye kap­csán a vasas­szakszervezet elnöke kiemel­te: egyeztet­nek, illetve ha ez nem vezet eredményre, munkaügyi bí­rósághoz fordulnak. Elmondta: pénteken a NABI kilenctagú szak- szervezeti vezetősége Budapesten is megtárgyalja a Kaposváron ki­alakult helyzetet. Szőke Károly ki­jelentette: tiltakozásul mozgósít­ják a szakszervezet 365 munka­helyi szervezetét, s ezrek szolida­ritására számítanak. Szőke Károly bejelentette: amennyiben a mun­kások szabad gyülekezési jogát gátolja a gyár vezetése, akkor a szakszervezet feljelentést tesz. Svajda József, az MSZOSZ megyei elnöke a NABI-ügy kapcsán értetlensé­gének adott hangot. Élénk visszhan­got váltott ki a mára meghirdetett kapos­vári munkásgyűlés is. Erre a 61 szak- szervezeti tagon kí­vül más dolgozók is elmehetnének, ám várhatóan nem te­szik, mert féltik munkahelyüket, tartanak a retorzió­tól. HARSÁNYI MIKLÓS A tulajdonos álláspontja Róna Péter, a NABI tulajdonosa a Somogyi Hírlapnak a legutóbbi cikkünk nyomán azt mondta: a NABI érvényes szerződést kötött a vasasszakszervezettel és sajnos Kaposvá­ron ezt többen nem tartották be. Ö úgy tud­ja, a vasasszakszervezet nem áll az aláírást gyűjtő dolgozók mellé. Tény, hogy dr. Gyenesei István, a megyei közgyűlés elnöke felkarolta a kezdeményezést, bár erre sem­miféle külön megbízatása nincs. De jó len­ne, ha figyelembe venné az előbb említett érvényes szerződést. Kálmáncsa Az Egészségügyi, Szociális és Csa­ládügyi Minisztérium pályázatán tavaly ősszel a szociális gondozás fejlesztésére tízmillió forintot nyert el a megyei önkormányzat. A pénzt a Kálmáncsai Fehér Akác Szociális Otthon intenzív ápolást biztosító demens részlegének ki­alakítására fordították, az új osz­tályt tegnap adták át a betegek­nek, gondozóknak. Harminc, többnyire szellemileg leépült, ön­ellátásra képtelen, emlékezetza­varban szenvedő idős ember ápo­lását végzik itt, emelt gondozói létszámmal, valóban huszonegye­dik századi körülmények között. A betegek igényeihez igazították a fürdőszobákat és a vizesblokkot, nővérhívó rendszerrel és az ellá­tást segítő- speciális eszközökkel szerelték fel az osztályt. Az átadási ünnepségen dr. Gyenesei István elmondta: a me­gyei önkormányzat több mint ezerötszáz idős ember bentlaká­sos intézeti ellátását biztosítja, ez nagyjából megfelel az igények­nek. Ma már a gondozás minősé­gének, komfortjának javítása, az elhelyezés színvonalának javítá­sa a közvetlen cél, ilyen fejlesztés folyik jelenleg Barcson és Segesden is. A megyei közgyűlés elnöke kitüntetéseket, jutalmakat adott át a Fehér Akác Otthon kiemel­kedő munkát végző munkatár­sainak, majd a nemzeti színű szalag átvágása után átadta az új részleget a gondozottaknak, gon­dozóknak. ■ Idősgondozás: jobb feltételek

Next

/
Oldalképek
Tartalom