Somogyi Hírlap, 2003. május (14. évfolyam, 101-126. szám)
2003-05-26 / 121. szám
IBI 2003. Május 26., Hétfő A L M A N A C H 0 1 9 7. OLDAL Recept Gyugyról Vargabéles A kedvelt étel receptjét Szűcs Istvánná adta. Hozzávalók: 20 dkg finom metélt, 2 csomag réteslap, 15 dkg vaj, 4 tojás, 20 dkg porcukor, 5 deci tejföl, 50 dkg túró, mazsola, fél rúd vanília vagy vaníliás cukor. A túrót áttörjük, 4 tojás sárgájával, vaníliás cukorral, tejföllel elkeverjük. Hozzáadjuk a mazsolát, a kifőzött metélt tésztát, hozzákeverjük az 5 dkg vajat, a porcukorral habbá vert 4 tojás- fehérjét is. Vajjal kikenjük a tepsit, a réteslapokat olvasztott vajjal meglocsoljuk, majd rátesszük a kész masszát. Tetejét letakarjuk 2-3 réteslappal, amit vajjal meglocsoltunk. A tetejét is vajjal locsoljuk; középmeleg sütőbe tesszük, s 25 percig sütjük. Ha kisült, megszórjuk vaníliás cukorral, s melegen éles késsel 10x10 centis kockákra vágjuk. Málna- vagy eperszörpöt is önthetünk rá. ■ Nagyot álmodik a kis település Gyugy polgármesterétől néhány éve megkérdezte valaki: ilyen álmodozó? Miután valamennyi akkori álmát valóra váltotta, most már óvatosak a szakemberek. Gyugy következetesen halad afelé, hogy a Balaton régió egyik gyöngyszeme, kedvelt kirándulóhelye legyen.- Mit hozhat Gyugynak az európai uniós csatlakozás?- Mi már visszakérdezünk erre: mit hozott Gyugynak az Európai Unió? A millenniumi parkot Phare- támogatással építettük; a 4,5 millió forintos beruházáshoz 3,5 millió forintot kaptunk. Egy ilyen kis falu életében ez jelentős dolog - mondta Jelenka György. - Gesztorok is voltunk egy pályázatban, ami a jóléti parkerdők létesítését támogatta. Közreműködésünkkel erre a célra Boglár, Lengyeltóti, Győrök és Gyugy 8,1 millió forintot nyert. Ez jó iskola volt az adminisztrációban bővelkedő európai pályázatok megismerésére.- Mit szeretnének valóra váltani?- Az Árpád-kori templom helyre- állítására már elköltötték legalább húszmillió forintot, s ez a községnek nem került pénzébe. A régészeti feltárást természetesen mi szorgalmaztuk, és kiderült, hogy jelentős értéket képvisel a templomunk. Nagyon remélem, hogy a jövő évi búcsún már megújítva fölszentelhetjük. Most tesszük le a keresztelőkörkápolna alapkövét, ez három évezred üzenetét tükrözi. Nem mondtunk le a hatalmas turulmadárról sem, amit majd a millenniumi parkban szeretnénk elhelyezni. Ösztönözzük a Dráva-Balaton közti zöldfolyosón a kerékpárút kiépítését is, ebből semmiképpen sem maradhat ki Gyugy.- Akik önt álmodozónak tekintették, ma már láthatják, hogy sikerült valóra váltania a község álmait. JELENKA GYÖRGY Békéscsabán született 1932-ben. Gyöngyösön szerzett agrármérnöki diplomát. Hajdú és Somogy megyében főállattenyésztőként dolgozott 20 évig. Gyugyon 14 éve telepedett le, 9 éve polgármester. A vizslatenyésztők országos hírű szakemberként tisztelik.- Azzal számolnunk kell: munkahelyet itt nem teremtenek. Abban kell közreműködnünk, hogy a térségben legyen munkahely és az emberek elérhessék. Kiépült a Gyugy és Lengyeltóti közti összekötő út, de szélesíteni kell, hogy a tömeg- közlekedést is behozhassuk rajta a faluba. Nekünk az infrastruktúra fejlesztésében van feladatunk. Ha elkészül a kápolna, az jelentős anyagi erőt igényel, s utána a művelődési ház terveit készítjük el, és fölépítjük. Úgy gondolom, akkor az Isten sem ment meg minket a Hild-éremtől: A Virágos Magyarországért mozgalomban sorra szerezzük a díjakat, remélem, hamarosan az Európai Unió versenyében is részt veszünk. Ezek a díjak olyan pénzt is hoznak, amiből tovább virágosíthatjuk a települést. Az önkormányzat költség- vetésében semmilyen fejlesztési lehetőség nincs, így csak a sikeres pá- lyázatokkal fejlődhetünk. _______■ Ga zdálkodók rögös útja Azt mondják róla, hogy a jég hátán is megél. Pedig a gazdálkodás rögös útját választotta, holott több mesterségben is jártas: lakatos, gépkocsivezető, nehéz- és könnyűgépkezelő. Állattartással és növénytermesztéssel foglalkozik, s többnyire egyik kisebb-na- gyobb bevételéből fizeti a másik költségeit. Apáti István állítja: befejezi, ha ez így megy tovább, de látszik rajta, hogy nem adja föl a küzdelmet. A sertéshizlalást a kilencvenes évektől fejlesztette, ma már 80-100 sertést igyekszik értékesíteni a piacon. A takarmány zömét a tízhektáros szántón termeszti. Szép, szép a kormányzat ígérete a 230-240 forintos kilónkénti sertésárra, de a napokban is vittek tőle, s mindössze 185-195 forintot fizetett a feldolgozó. Ebből nem lehet állatot tartani. Előbb-utóbb szövetkezni kell, ezt maga is belátja, de félti a földjét, nemigen bízik a közösben.- Kis hal vagyok én - mondta -, sokat nem várok az Európai Uniótól; az üyen kis gazdaságnak egyedül nem jut sok támogatás. Abban azért bizakodik, hogy a követelmények megteremtésében segít az agrárkormányzat. S vannak jó partnerei, mint az ordacsehi Agrár Rt, ami a családi vállalkozó háta mögött áll. Gondosan szolgáltat és pontosan fizet a terményért. Búfelejtőnek pedig ott a kéthektárnyi szőlője, ahol király- leányka, Csabagyöngye és sau- vignon terem. ____________■ Kö zügyekről Pécseli Anna és Csatlós Áron a községi rendezvények állandó szereplője. Szívesen mondanak verset egy-egy ünnepségen, s érdekű őket, mi történik a falujukban. Ifjú koruk ellenére határozott elképzelésük van arról is, hogy felnőttként mit szeretnének majd csinálni. Anna első osztályos a lengyeltóti iskolában, s már az önkormányzat tevékenységéről is van véleménye: - Mindig valamit jót csinál a Gyuri bácsi, kitalál valami újat. A körkápolna tervét fekete-fehérben láttam, még mindig őrizzük azt az újságot, amelyikben megjelent - mondta. Hozzátette: tud már olvasni és maga is böngészi a terveket. Nem véletlen, hogy Jelenka György polgármester szívesen nevezi Ánnát leendő utódjának. Ez ma még tréfának tetszik, s a kislány is megértőén mosolyog. Áron ötödikes, és a legjobb tanulók közé tartozik, sokoldalúságát dicsérik a tanárai. A magatartáson kívül minden tantárgyból ötösre számít az év végén. Szereti a matematikát és a történelmet, de a képzőművészeti tagozaton is érdeklődnek Két diák: Csatlós Áron és a kis Pécseli Anna megállja a helyét, s oszlopos tagja az Ordöngös néptáncegyüttesnek. Jól szerepel a tantárgyi versenyeken is. Elmondta: ügyvéd szeretne lenni, mert szívesen harcolna leendő védenceiért. A két diák abban is egyetért, hogy szeretik falujukat szép környezetéért, csendjéért, nyugalmáért. Büszkék a parkra is, ez a gye- rekek kedvelt játszóhelye. _____■ A falu egészségéért küzd Nehéz a küzdelem, hogy a lakosság megőrizze egészségét. Dr. Szili Erzsébet háziorvos elmondta: az emberek többségét akkor kezdi érdekelni az életmód-változtatás, ha az orvos már jelzi a bajt és szembesül a következményeivel. Az időseket a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri panaszok, a magas vérnyomás gyötri, a fiatalabbakat viszont a lelki problémák, a szorongásos betegségek. Ezekkel az egészség- ügyi gondokkal Gyugy is az országos átlaghoz hasonló. Barátságos helyiség a községházán az orvosi rendelő. Nem túl nagy, de megvan benne minden - a számítógéptől az EKG-ig -, ami a betegellátáshoz kell. Ami itt nincs, az megvan a szomszédos Szőlősgyörökön, mondta az orvos, aki mindkét községben rendel. Több mint tíz éve dolgozik a szomszédos falvakban háziorvosként, öt éve vállalkozóként kötött területellátási kötelezettséget az önkormányzatokkal. Megosztották a rendelők fenntartásának és felszerelésének a terheit is. Mindkét községben szeretik a közvetlen hangú háziorvost. ________■ Vi rágba öltöztetik a falujukat Bizakodnak a jövőben A Legyen Szebb a Mi Falunk Egyesület jelvényében egy virágos ablakokkal díszített takaros parasztház fölött szálló fecske látható. Mindez a falu ezeréves múltját és lakosainak természetszeretetét, a fészekrakás fontosságát jelképezi. Jól tudják ezt a község lakosai is, és igyekeznek megteremteni lakóhelyük otthonosságát, minél látványosabban növelni vonzását. A falu címerében is szereplő zöldellő és aranyvirágot termő ágak a virágzó jelent meg a jövőt jelképezik. A Legyen Szebb a Mi Falunk Egyesület tagságát nem kell megszámolni, mindenki ait mondta, benne van abban az egész falu. A Virágos Magyarországért mozgalomban is rendre gyűjtik az elismerést a gyugyiak, s a héten lakóhelyük utcáit teleültetik virággal. Nagy munkára készül a falu ezen a héten, most érkeznek meg a virágpalánták és az oszlopokra felfüggeszthető virágtartók. Tóthné Szabó Erika, a község egyetlen civil szervezetének, a Legyen Szebb a Mi Falunk Egyesületnek az elnöke elmondta, hogy a Virágos Magyarországért mozgalom első helyezéséért tavaly kapott virágmagokat adták át egy bogiári kertészetnek és cserébe érte palántákat kapnak. Az oszlopokra erősíthető műanyag tartókat már virággal beültetve kapják. Megtanulták ugyanis, hogy így sokkal erősebben növekednek a futónövények. A,hét végére teljesen virágdíszbe öltöztetik a dombok közti völgyben megbújó kis falut. A portáikat is szé- pítgetik az emberek, mert büszkék az országos mozgalomban elért sikereikre. Legutóbb a parlament különdíját is megszerezték. Az egyesület azt nyújtja az embereknek, amit egyébként is szívesen végeznek: törődnek a környezetükkel, és fejlesztik a községüket. Dolgoztak már a sportpálya felújításán, a millenniumi park kialakításán is. S újra meghonosítják a közös ünnepeket. A falunap, a Kossuth-vacsorák jó alkalmak a közösségi élet élményeinek a gyűjtésére. Ritka dolog, hogy egy civil szervezet ennyire következetesen építi a jövőjét, mint a gyugyi. Tóthné Szabó Erika elmondta, hogy az egyik ifjú leányt iskolába küldték, hogy ott tanulja meg a civü tevékenységek szervezését. Hegedűs Ibolya balatonedericsi tanfolyamra jár, idehaza pedig a gyerekek ünnepi fölkészítésében segít. ■ Leteszik az alapkövet A millenniumi parkból indul a búcsúi körmenet az Árpád-kori templomhoz vasárnap 3 órakor. Ott Jelenka György polgármester, Herényi Károly országgyűlési képviselő (MDF) és dr. Varga Kálmán, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke köszönti az embereket. A szentmise után a parkban leteszik a körkápolna alapkövét. Itt dr. Gyenesei Ist- •ván, a megyei közgyűlés elnöke és dr. Kolber István országgyűlési képviselő, a BFT elnöke mond köszöntőt. Fél 6-tól népdalfesztivál lesz, a millenniumi parkban pedig egész nap búcsúi forgatag. GYUGY CÍMER, ZÁSZLÓ Álló, hegyes talpú pajzs kék mezőjében két lábon álló, a mellső mancsában termő dióágat tartó, aranyszínű medve látható. Ez volt a címere a Bő nemzetség Thúz ágából származó I. Izsépnek, aki 1238-ban kapta birtokul a falut. A lombos dióág a település életének folytonosságát jelzi, termése a hajdani dióerdőkre és a falu ősi nevére utal, a gyugy ugyanis diót jelentett. A pajzs alatt két aranyvirágot termő ág jelzi a falu virágzó jelenét és jövőjét. A falu zászlaja: fehér alapú, közepén a község címerével. A LAKOSSÁG SZAMA 2003-ban 275 I 2002-ben 280 2001-ben 285 2000-ben 289 1990-ben 296 ’ FOGADOORAK Az önkormányzat címe: 8692 Gyugy, Fő utca 19. Telefon: 85/330-363. Jelenka György polgármester minden csütörtökön 10-től 12-ig tart fogadóórát. Bakos László falugazdász hétfőnként 10-töl 12 óráig fogadja a gazdákat az önkormányzat épületében. CIVILEK, VEZETŐK Gyugy egyetlen civil szervezete a Legyen Szebb a Mi Falunk Egyesület, ennek az elnöke Tóthné Szabó Erika. ORVOSI RENDELES Dr. Szili Erzsébet háziorvos hétfőn 16.30-tól 17.30 óráig, csütörtökönként 10-től 12 óráig rendel az önkormányzat épületében levő orvosi rendelőben. MISEREND Gyuriga Károly plébános háromhetente vasárnap 12 óra 30-kor tart szentmisét a katolikus templomban. A HŐS IZSÉP A kis település első hőseként tisztelik I. Izsépet. 1241-ben idős kora ellenére Gyugyról 18 lovas katonát vezetve Muhinál részt vett a tatárok elleni csatában. Ott egy nyílvessző halálosan megsebesítette. Az oldalán harcoló fia sértetlen maradt, s az Adriai-tengerig követte a menekülő királyi csapatot. Csak a tatárok elvonulása után tért haza. ÉVEZREDEK ÜZENETE A keresztelö-körkápolna alapkövét a hét végén rakják le a millenniumi parkban az Árpád-kori templom közelében levő dombon. Terveit Deák Varga Dénes készítette. Ez a község államalapítási emlékműve, s olyan emlékművet akarnak, ami a mindennapok részévé válhat, s méltó az ezredik évfordulóhoz. Az öt méter átmérőjű, kör alakú, boltíves épület őseink építőkultúráját idézi. A szentély középpontjában majd a keresztelőkút áll, ami a betlehemi barlangot mintázza; kupolájára a Szent Koronát festik föl, mintha alulról néznénk. A koronát egy balatonföldvári festőművész készíti el, a keresztelökutat Horváth Béres János faragja, s az erdélyi Bodó Levente szobrászművész is részt vesz a munkában. A CIKKEKET GÁLDONYI MAGDOLNA ÍRTA FOTÓK: MÁRTON LÁSZLÓ Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta Menjünk Gyugyra búcsúra A „Gyugynak harangot hozott a víz” legenda eredete a török időkbe nyúlik. Az emberek elásták a harangot, s ezt később kimosta a víz. A vízmosás helyét ma is szent- gödörnek nevezik. A falu így vált híres búcsújáró hellyé, ahová 40-50 küométeres körzetből zarándokoltak az emberek. Ezt a szokást szeretnék újra életre kelteni. Apátiné Tölli Natália naponta látja a dombon magasodó templom tornyát, mikor hazatér a munkából. Ez jelzi számára, hogy hazaérkezett. A kisfiát abban a templomban keresztelték meg. A lélek háza családias, barátságos hely, és büszkeséggel tölti el, hogy mások is kíváncsiak rá.- Nagyon jó érzés a körmenetben menni. Ez az én falumban történik, s erre mások is eljönnek. Ilyenkor büszke az ember, hogy Gyugyon lakik. Á gyugyi búcsú nagyon híres volt, és most, hogy újraélesztettük a hagyományt, segíti a községhez kötődést - mondta a fiatalasszony. Tavaly tartottak először körmenetet, akkor 400-nál több embert láttak vendégül, az idén jóval több érdeklődőre számítanak. Natália családja is tíz-tizenöt rokont vár a vasárnapi búcsúra.
