Somogyi Hírlap, 2003. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-04 / Vasárnap Reggel, 18. szám

2003. MÁJUS 4.

INTERJÚ

Károlyi gróf visszatért

Kenyai kafferbivaly-vadászatok után ma már főleg szarvast űz hajdani zempléni birtokának erdőségeiben nagykárolyi Károlyi László gróf, aki negyvenezer holdas nagybirtokörökösként napjainkban csak albérlő valamikori fóti kastélyukban. Füzérradványi parasztházában pedig olykor skóciai fürjvadászatairól álmodozik. A hajdani grófcsemete emigrálása után egyetlen családi festmény árából három évig élt és tanult Svájcban. Dolgozott mint kőművessegéd Argentínában, volt kávéültetvényes a perui őserdőkben, kereskedelmi ügynök a harmadik világ országaiban, majd vállalkozó Angliában és híres angol lóversenyek gyakori indulója. Nyolc éve hogy hazaköltözött, élvezi Angliából érkező nyugdíját, vezeti üzleti vállalkozásait, és azon töpreng, hogyan cserkészhetné be a világ húszezer leggazdagabb vadászát, hogy a Zemplénben puffogtassanak jó pénzért.- Szólíthatom gróf úrnak?- Nincsenek már grófok, de nem zavar, ha így szólít. Ha egykori zempléni birtokaimra látogatok, 'Füzérradványra, Kőkapura vagy Lászlótanyára, az ottaniak máig grófoznak. Az uradalmi személyzetnek sok leszármazottja él még, akiknek gróf vagyok.- Engedelmével, csatlakozom hozzájuk. Gróf úr, talán nem véletlen, hogy ősi családi címermadaruk a ragadozó karvaly, hiszen a Károlyiak főleg katonaként jeleskedtek a magyar történelemben. Ön is így tartja számon őseit?- A honfoglalókkal érkeztünk, Kond vezér törzséből, fiának, Kurszánnak nemzetségéből származunk. Mindig is katonai téren jeleskedtünk, már a tatárjárás idején emlegetik a katonáskodó Károlyiakat, a török elleni háborúkban ismertek voltak a Károlyibandériumok. A legmagasabb hivatali tisztséget egy főpohárnok- ság jelentette Zsigmond király alatt. A nagybirtokos Károlyi Sándor a kuruc hadak főparancsnoka volt, ő kötötte meg a szatmári bé-' két, akkor kapott grófi címet és birtokokat Szabolcsban, Zemplénben. Híres volt az 1848/49-es időszakban a Károlyi-huszárezred. De ugyanígy az őseim nevéhez fűződik a Hegyköz iparosítása is: fűrésztelepet, ipartelepet hoztak létre Pálházán, kisvasutat építettek, fakitermelést, vadgazdálkodást folytattak. Gímszarvast, muflont telepítettek a Zemplénbe, ami persze a vadászataikat is szolgálta. A kőkapui vadászkastélyt is azért építették, hogy vadászat után ne kelljen visszakocsizni a füzérradványi kastélyukba. Akkoriban farkasoktól hemzsegett a Zemplén, ezért ha a Károlyiak Kassára indultak, elől-hátul vadászok kísérték a hintókonvojt. Egyébként mielőtt megkérdezi, Károlyi Mihály, az 1918-as miniszterelnök, majd köztársasági elnök apámnak távoli unokatestvére: az édesanyja az én apai nagyapám nővére volt.- Miként alakult a Károlyi család sorsa a második világháború végén?- 1944 októberében apám Bécsbe menekítette a családot, azután felmentünk a Szudétákba, nagybátyám birtokára, majd Bajorország következett. Sikerült eljutnom Svájcba. Tizennégy éves voltam akkor. Egy családi festmény árából három évig éltem és tanultam Svájcban. 1948-ban Argentínába emigráltam, de szüleimnek csak 1949 végén sikerült Magyarországról nyugatra szökni testvéreimmel együtt, és szintén Argentínába emigrálni, ahol a család panziót nyitott egy strandon. Én azonban 1952-ben továbbutaztam két évre Chilébe, majd Peruba. Itt állami támogatással a Felső-Amazonas menti őserdőben kávéültetvényt létesítettem, amely az otthonom is volt 10 éven keresztül. Végül is egy limai bankban kötöttem ki. A hetvenes évek elején Londonba mentem, ahol kereskedelmi ügynökséget létesítettem. Onnan települtem haza 1995-ben.- Megfordult közben idehaza, hogy bejárja a hajdani családi birtokokat?- Először 1964-ben, perui állampolgárként voltam itthon. Foton működött már a gyermek- város, de a kastély küszöbét nem léptem át, féltem az érzelmi megrázkódtatástól. Megfogadtam, hogy csak akkor teszem be a lábam, ha visszaadják. Találkoztam viszont a régi inasokkal, megdöbbentett a szürkeség, amelyben élNem élünk nagy lábon, én egy tízéves Volvót, osztrák feleségem egy kis Opel Corsát hajt. A vadászatokról persze nem mondtam le

FOTÓ: CHÓSt IMRE:

tek. Legközelebb már a Zemplénbe is felmentem, de az akkor tüdőszanatóriumként működő egykori füzérradványi kastélyunkba nem engedtek be. Szomorú volt látni a lepusztult Lászlótanyát és Kőkaput is - az előbbi SZOT-üdülő- ként üzemelt mindkettő a füzérradványi kastéllyal az én örökségem lett volna.-A lászlótanyai ingatlanjuk, amely a maga harminchat szobájával a legkisebb vadász- kastélyuk, Tudor-stílusban épült. Sokan ezért azt hitték, hogy a Károlyiak rokonságban állnak az angol királyi házzal.- Ez csak pletyka. Nem vagyunk rokonságban az angol királyi családdal. De ha már királyi családokról beszélünk, hozzájuk csak annyi a közünk, hogy a fóti kastélyparkban egy árkon, amelyet Erzsébet-ároknak neveztek, mint gyerek, a lovammal gyakran átugrattam. Nevét onnan kapta, hogy Erzsébet (Sissi) királyné, aki a gödöllői kastélyából sokszor átjött a dédszüleimhez falkázni, egyszer a lovával csúnyán felbukott azon a helyen. A Borsod megyei tanácselnököt ezeknél is jobban izgatta a füzérradványi kastély. A nyolcvanas évek végén hívott, hogy szerezzek befektetőket a hasznosítására. Tizenötmillió dollárt hoztak a tőkések, és amíg a papírokra vártunk, az ország rendszert váltott, kezdhettünk mindent elölről. A kastély felkerült a tartós állami tulajdonú épületek listájára, de szeretném, ha az alapítványunk vagyonkezelői jogot szerezne az épületre. A berendezés, a bútorok, festmények, trófeák 99 százaléka eltűnt. A megmaradt pár dolog egy részét ■ Kuncze Gábor akkori belügyminiszter szolgáltatta vissza családunknak. Ha netalántán még rábukkannánk családunk volt tulajdonában lévő más dolgokra is, azokat is szeretnénk visszaszerezni, eredeti helyükön kiállítani. Az eredeti bútorokat széthordták, a pompás velencei tükörnek is lába kelt. Tudjuk, hogy például még vannak elődeim, és azok vendégei által elejtett trófeák, saját, első szarvasbikám agancsával együtt, amelyek még ott lógnak volt vadászkastélyaink új tulajdonosainak a falán!- Gróf úr, mi az, amit megőrzött az arisztokrata gondolkodásmódból, életvitelből, életstílusból?- Neveltetésemnek köszönhetően megmaradtam annak, aki voltam, ezért már az emigrációs években is igyekeztem mindent megőrizni. Tizedik születésnapomon apám így szólt hozzám „egyszer, nemsokára, uradalmunk vezetését át kell vegye. De először sokat kell még tanulnia, és főleg meg kell tanulnia szolgálni. Nemsokára gondot kell viselnie nemcsak azok személyei, családjai iránt, akik uradalmunknak dolgoztak és dolgoznak, hanem a birtokaink térségében élő lakosok iránt is, akiknek - nem úgy mint magának - az élet nem csak napos oldala lett kiróva a sors által. Ápolnia, megőriznie és gyarapítania kell a birtokot, amelynek úgy mint saját magam is, csak az adminisztrátora lesz, hogy majd tovább tudja adni utódainak, családunk jövő nemzedékeinek”. Gyerekkoromtól vadászok és lovagolok, ez ma sincs másként. Füzérradványban vettünk egy parasztházat, amit a múlt század elején a nagyapám adott az uradalmi nyugdíjasoknak, vadászházzá alakítottuk, és ott lakunk, ha a Zemplénben vagyunk. Minden vadászati idényben elmegyek, és az ott lőtt trófeák olyan kedvesek, mint afrikai vadászataim szerzeményei: Kenyában, Tanzániában, Ugandában lőttem nagyvadakra, de inkább kaffer- bivaly-specialista voltam. Az egyik trófeámat rekordként jegyzik. Azokon az afrikai helyeken jártam, ahol apám vadászott Széchényi Zsigmonddal. A másik passzióm a lovaglás. Bárhol éltem, mindig tartottam lovakat. Angliában egy félvér volt a legjobb, nemzetközi military versenyeken indultunk.- Kastélyait nem kapta visz- sza, személyzet sem veszi körül, de nem is éri be a lovaglással és a vadászattal.- Hétfőtől péntekig ugyanúgy dolgozom, mint más. Miként dolgoztak a szüleim is, hiszen az említett birtokok kastélyainak, valamint a budapesti Múzeum utcai palota, a fóti kastély fenntartása rendkívül sok pénzbe került. Sőt

Nagykárolyi Károlyi László

Született: 1931. június 29.

Foglalkozás: vállalkozó és nyugalmazott emigráns Család: nős

Pályafutás: vállalkozásról vállalkozásra Dél-Amerikában, Angliában, Magyarországon

még a személyzet nyugdíjairól is az uradalom gondoskodott. Ma már albérlők vagyunk a fóti kastélyunkban, mi fizetjük a rezsit, és két bejárónő segít a háztartásban. Terepjárót és tízéves Volvót tartok, osztrák-magyar állampolgárságú feleségemnek van egy kis Opelje. Semmilyen luxus nincs az életünkben. Angliából kapom a nyugdíjamat, s működtetem londoni kereskedelmi ügynökségemet. Magyarországon a kárpótlási jegyek segítségével visszavásároltam a zempléni erdőbirtokainkat, s fakitermelést folytatunk. Fót mellett tizenhét hektáros szüvá- sunk van, és létrehoztuk a jótékonysági célú Fóti Károlyiak Alapítványt, amely a fóti és füzérradványi kastély egykori berendezési tárgyait, bútorait is szeretné felkutatni. Nem nosztalgiázni jöttünk haza, hanem hogy segítsük a polgárosodást.- Elképzelhetetlen, hogy ösz- szejöjjenek a többi hazatelepült arisztokratával, és régmúlt idők dicsőségét idézzék?- Elmegyünk néha a Magyar Történelmi Családok Egyesületének rendezvényeire, de nem azért, hogy a múltat idézzük.- A Károlyi-család története a Habsburg-ellenesség története is. Miről váltanak szót Habsburg Ottóval, ha egymás mellé sodródnak e rendezvényeken?

Többször találkoztunk, ugyanis a nagynéném, Win- dischgratz Natalia tanította őket magyarul az ötvenes években Párizsban. Őseim Habsburg-ellenes- sége nem téma, mégsem igazán szerencsés alkalmak ezek, mert politikai véleménykülönbség van közöttünk.- Megpróbálták-e a hazai politikai pártok megszerezni önt, és mindazt, amit képvisel?- Voltak, akik megpróbáltak parlamenti képviselőként indítani, de nem akartam elkötelezni magam. Gondoltam, jelentkezem a perui nagyköveti posztra, de végül is nem azért költöztünk haza, hogy visszamenjünk.- Zemplénben azt beszélik, hogy különleges terveket dédelget: a világ leggazdagabb vadászait szeretné becserkészni, hogy idejöjjenek vadászni.- Van egy tizenöt-húszezres rendkívül vagyonos réteg a világon, amelynek tagjai vadászként utaznak országról országra. Ismerem néhányukat: évente eladnak valamennyit a birtokaikból, hogy fenntarthassák ezt az életformát. Náluk nem számít a pénz, ők igazi vadászélményekre vágynak. Ezek az emberek kályhás vadászházakat keresnek olyan ágyakkal, amelyeken a lepedő végigér. És amelyekben nincsenek műanyag pálmafák. Kalandot keresnek, amire a Zemplén igazán alkalmas.- Jól érzi magát fóti albérlőként, radványi parasztháztulajdonosként?- Semmilyen hiányérzetem nincs. Magyarországon élni a legnagyobb kaland!- Mit gondol, az uniós Magyarországon az önéhez hasonló történelmi arisztokrata családok kifényesítik majd címerüket, új életre kapnak?- Nem úgy, mint régen: az osztályszámba menő dinasztiák helyett legfeljebb egy-egy személy hozhatja vissza azt a bizonyos régi dicsőséget. Ma már a gazdasági háttér sincs meg ehhez, apámnak például negyvenezer holdja volt, az én nevemen 280 hektár erdő és 10 hektár szántóföld van. A kérdés az, hogy e családok leszármazottai képesek lesznek-e saját maguk erejéből vezető szerepet vállalni, betölteni egy erős, szabad, demokratikus, polgári társadalomban. Biztos vagyok benne, hogy igen. Csontos Tibor