Somogyi Hírlap, 2003. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-24 / 120. szám

6. OLDAL A L M A N A C H 1 5 6 2003. Május 24., Szombat A KÖZSÉG CÍMERE Álló, háromszögű pajzs kék mezőjében zöld hármas halmon ékkövekkel díszített aranyko­ronából egy vitéz emelkedik ki, aki aranysújtásos vörös ruhát és vörös fejfedőt visel, bal kezét a csípőjén nyugtatja s fölemelt jobbjában három arany búza­kalászt tart. A pajzsalakot a pajzs­fő sarkaiban egy-egy hatágú aranycsillag kíséri. A pajzsalak a község egykori birtokosának, a Békeffy családnak a címeréből van. Békeffy János 1870-ben vásárolt itt birtokot, kúriája ma is a település egyik értéke. Polány Külső-Somogy dombjai között fekszik csaknem érintetlen környezetben, ezt a címeren a hármas halom jelképezi. A búza­kalász a község lakosságának fő foglalkozására, a mezőgazda­ságra utal. A két hatágú arany­csillag díszítőelemként szerepel a címerben, ugyanakkor vallási jelkép is. A LAKOSOK SZÁMA 2003-ban 261 j i 1996-ban 316 1960-ban 770 1959-ben 1020 1932-ben 950 I ÜGYFÉLFOGADÁS A polgármesteri hivatal címe: 7458 Polány, Fő u. 23. Tel.: 82/457-059. A polgármester fogadóórája megegyezik a hivatal ügyfélfogadási idejével, csütörtökön 8-tól 16-ig várja a polgárokat. A falugazdász, Balogh Ferenc csütörtökön 14 órától kereshető föl. CIVILEK, VEZETŐK A nemrég alakult nyugdíjasklub vezetője Kakstacfter József. ORVOSI RENDELÉS Dr. Andrásfalvy András háziorvos minden csütörtökön 9-től 12 óráig rendel, fogadja a hozzá forduló polányiakat. ISTENTISZTELETEK A katolikusaknak minden vasár­nap tartanak szentmisét. Evangélikus istentisztelet min­den második vasárnap 14 órától van a templomban. MÚLTIDÉZŐ Polányhoz tartozott a múlt század első felében Antalpuszta és Bárányjárás. A házak száma 168, a lakosoké 950 volt. Az I. világháborúba 310-en vonultak be, s 53-an sohasem tértek haza. 21 asszony lett özvegy s 35 gyerek árva. A hősi halottak emlékére fákat ültettek. A kato­likus elemi iskola kántortanítója és a népművelési előadó Speiser Sándor volt, aki a képzőt Csurgón végezte. Az evangélikus iskolában Jónás István levita tanított. A község­ben volt tűzoltó-egyesület is. ■ Békeffy István földbirtokos intézője Martina Mihály és Sekoli János volt. Az utóbbinak a nagyapja egykor Széchenyi Istvánnak volt alkalmazottja, s nevezetes fokosával ő tisztította meg a gróf birtokát az erőszakos betolakodóktól. Apja a háború idején a bírói tisztet töltötte be. A CIKKEKET SZARKA ÁGNES ÍRTA FOTÓK: KOVÁCS TIBOR Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta Átgondolt döntések a holnapért Már a saját bőrén érzi Európát Polány, hiszen a község 140 la­kóingatlanából 68-at német és holland állampolgárok vásá­roltak meg. S ez okoz is némi feszültséget a lakosok között.- A csatlakozással kapcsolatban senki nem kíváncsiskodott; érdek­telenek az emberek, bár szép számmal elmentek szavazni és igennel voksoltak - mondta Stéger János polgármester. - A települé­sen nagy a munkanélküliség, so­kan nem tudnak elhelyezkedni, mert gyengén képzettek. Abban bíznak, hogy a csatlakozás után majd lesz munkájuk.- A településnek mit hozhat a csatlakozás?- Abban bízunk, hogy lesz munkahely, és fejlődik az idegen- forgalom. Terveztünk egy szénsa­vas szárazfürdőt, annak a beruhá­zása már elkezdődött, de a fűtés­STÉGER JÁNOS 1935. március 26-án született Polányban. Építész tervezőként a tervezőirodában, majd az Agrobemél dolgozott, most az Integrál Bt ügyvezetője. 1997-től tiszteletdíjas polgármester. Nős, egy lánya és három unokája van. Hobbi­ja a munkája és az utazás. hez, vakoláshoz és a padlóburko­láshoz kell még pénz. Egy uniós pályázati támogatás nagy segítség volna, de ha másképp nem megy, hitelt veszünk föl. A gyógykezelés­re érkezőknek szállást és étkezést is kell teremtem, így ezek az ágak is fejlődnének, s közvetve munka- lehetőséget jelentenének.- Ez a kitörési pont vagy van másik is?- Építünk a falu határában egy hét- és egy háromhektáros víztáro­zót. Ez is elősegítené a turizmust, s alkalmas lenne gyerekek nyári táboroztatásra is. Nem hagyhatjuk ki a felsorolásból a vadász- és lovasturizmus, valamint a falusi vendéglátás fejlesztését sem. így a munkaképes lakosság jelentős ré­sze megélhetéshez juthatna.- Mi lesz Polány hozománya?- A természeti értékeink rész­ben a zsáktelepülésnek köszönhe­tően átlagon felüliek. A nagy kér­dés, hogy lesz-e tőke ennek a kiak­názásához. Ehhez állami és uniós pályázatok kellenek, valamint sa­ját erő. Az értékek növelése saját erőből csak részben oldható meg. Azokat a feladatokat kell kiemelni, amiknek abban a környezetben a legreálisabb a megvalósíthatósá­guk. A helyzetet ismerők kulturált vitája után kell kialakítanunk a stratégiánkat, s emellett számos taktikai lépést is. A falu élni és fej­lődni akar. Külön figyelmet kell fordítani a leghátrányosabb és leg­elmaradottabb réteg fölemelkedé­sére.- Polányban sok külföldi letele­pedett.- A falu élete szempontjából en­nek döntő jelentősége lesz. A la­kosság egy része ezt még nem is­merte fel, s nem látja ezzel össze­függésben a saját érdekeit sem. Pe­dig az általuk mutatott jó példa kö­vetésre méltó. ■ Recept Polányból Csóktakaró pecsenye Vegyünk személyenként 30 deka kicsontozott sertéstarját, szeletel­jük föl egy centi vastagságúra, majd készítsünk páclevet. Hoz­závalók: olívaolaj, flekkenfűszer- keverék, mustár, piros arany, fokhagyma, vöröshagymakrém, fehér bors. Kenjük be a hússze­leteket, s halmozzuk őket egy­másra. Fóliázzuk be a húst, és érleljük 1-2 napig hűtőben. Elké­szítéskor a hússzeleteket jól pá­roljuk át olajos vízben. Utána rakjuk tepsibe, rá karikára vágott hagymát, zöldpaprikát, paradi­csomot és hasábokra szelt bur­gonyát, s öntsük le a párolásból visszamaradt lével. Fóliázzuk le, s 200-220 fokra hevített sütőben 25-30 percig sütjük, majd szed­jük le a fóliát, locsoljuk meg sör­rel, és még 5-10 percig lefedés nélkül süssük. ■ Erdőn, mezőn barangolnak A falu óvodásainak húsz éve még a Békeffy család kúriája adott ott­hont. 2000-ben már az új épületbe költöztek a kicsik. Gondot az okoz, hogy egyre kevesebb az ovi- sok száma.- Valaha ötven gyerek zsibongott az óvodában, ma csak tizenhármán van­nak - mondta Rákócziné Rabóczki Ágota, az intézmény vezetője. - A fa­luban, sajnos, egyre kevesebb a fiatal, és az ifjú házasok közül is egyre keve­sebben vállalnak gyermeket. Ennek csak egy előnye van: így sokkal töb­bet tudunk egy-egy gyermekkel fog­lalkozni. Látjuk minden kis rezdülé­süket, s a foglalkozások, a játék mel­lett jut idő a beszélgetésre is. Ezt egyébként nagyon igénylik. Az önkormányzat a csökkenő gyer­meklétszám ellenére is szeretné fenntartani az intézményt, biztosítja hozzá az anyagi feltételeket. A megye talán legkisebb óvodájában egy óvo­dapedagógus, egy dajka foglalkozik a gyerekekkel, és egyetlen szakácsnő főzi a napi ebédet. Gondot csak az okozna, ha valamelyikük megbete­gedne, mert olyankor nincs senki, aki helyettesítse.- Szinte érintetlen a környezetünk. Ezt kihasználva a gyermekekkel na­gyon sokat sétálunk, bebarangoljuk az egész környéket, a környező erdő­ket s mezőket is, hogy természetes környezetükben megfigyelhessék az élőlényeket, a növényeket. Egyben a természet óvására, szeretetére is ne­veljük a gyerekeket - mondta az óvó­nő. - Itt nincs betondzsungel, zaj, csak csend és béke. Bár a gyermekek­nek hamar meg kell tanulniuk a köz­lekedés legfontosabb szabályait is, mert iskolába már nem ide, a faluba járnak. __ _ ■ Me gismerik a világot A külső világ tevékeny megismerése kiemelt helyen szerepel az óvoda helyi programjában. A ter­mészet közelsége lehetővé teszi, hogy az élőlényeket, a virágokat s növényeket természetes élőhelyükön ismerjék meg a kicsik. Ők nem a mesekönyvekből vagy a színes fotókról ismerik föl az állatokat. A séták alkal­mával megismert világot aztán a rajzlapokon jelenítik meg újra, s a jól sikerült színes rajzaik díszítik a faliújságot még a csoportszoba falát. Könyvtáros ragasztóval Hét éve nyitott ki újra a könyvtár, s Barta Lászlómé azóta hetente egyszer várja az olvasókat. - Mint­egy 2000 kötetünk van, s rendsze­resen bővítjük az olvas­nivalót. Az önkormány­zat ötvenezer forinttal támogatja a bibliotékát, ennyi pénzből kell gaz­dálkodnunk. Nem nagy összeg, ismerve a köny­vek mai árát, de a me­gyei könyvtár közremű­ködésével némileg ol­csóbban jutunk olvasni­valóhoz - mondta. - A legkelendőbbek a köte­lező olvasmányok, de kölcsönöz­nek mesekönyveket, regényeket és szótárakat is. A polányiak Barta Lászlóné sze­rint szeretnek olvasni; rendszere sen hozzák-viszik a könyveket.- Három-négy kötetet vihetnek három hétre, s gyakran jönnek vissza a lejárati idő előtt újabba­kért. Kevesen tehetik meg, hogy megvegyék az újdonsá­gokat, így inkább könyv­tárba járnak. Éppen ezért figyelni kell az igé­nyeikre. Dániellé Steell az egyik legnépszerűbb regényíró, az ő könyveit keresik a legtöbben. Sok a külföldi is a falu­ban. - Német nyelvű könyvünk nincs, szótár­ral viszont segíthetjük őket. Az emberek vigyáz­nak a könyvekre, csak az egész ki­csik szakítanak el néha egy-egy la­pot. Olyankor elővesszük a ragasz­tót, s ha nem is szakszerű a javítás, azért élvezhető a könyv. ■ Örömmel eladná a kocát Az Ellenberger család tavaly óta gazdálkodik, bár a kisebbik fiuk már öt éve mezőgazdasági vállal­kozó. A feleség könyvel s a papírmunkát végzi, a férfiak a földeken és az állatok körül dolgoz­nak.- Mintegy háromszáz hektáron termesztünk kalászost, napraforgót és kukoricát. Van két lo­vunk, néhány marhánk és sertésünk. Az állat­tartás azonban nem jö­vedelmez, így azon gondolko­dunk, hogy teljesen felszámol­juk, de senkinek sem kell az anyadisznó - panaszolta Ellen­berger Sándor. Szerinte a nö­vénytermelésből csak megélni le­het és nem meggazdagodni.- Abban bízunk, hogy a csatla­kozás után nem lesz rosszabb a helyzet. Bár a mostaninál nem is lehet. Biztos piacot ígérnek, de minden menet közben derül ki. Most úgy tudunk létez­ni, hogy december 31-ig kifizetünk mindent. Ta­valy 48 ezer liter gázola­jat vettünk, a kiadása­inknak ez a tetemes ré­sze, de műtrágyára öt­millió, vetőmagért há­rommillió forintot fizet­tünk. Szolgáltatunk más gazdáknak, de ők is ebben a cipőben jár­nak: akkor tudnak fizetni, ha learattak. A mezőgazdaság nem úgy működik, hogy azonnal fi­zetnek az áruért. így a gazda el­kötelezi magát a kereskedőnek, mert csak úgy adnak vetőmagot, ha nekik adjuk el a termést. Dik­tálnak, s mi kénytelenek vá- gyunk engedni.____________■ Palackból jöhetne az egészség A háziorvos, dr. Andrásfalvy András lelkes híve s egyik támogatója a szén­savas szárazfürdőnek. Bár a víz hi­ányzik a fürdőből, működtetik a szén- dioxid-gázas mofetát. Már a középkorban működtek az úgyne­vezett mofetafürdők. Főként ott, ahol szén-dioxid tört fel a földből. A települé­sen nincs ilyen kút, a gázt palackból lehet pótolni, s jótékony hatása megegyezik a természetessel.- Értágító hatása van a szénsavas fürdőnek, de használható nőgyógyászati gyógymódként, s po­tencianövelőként is számon tartják, valamint ser­kenti az immunsejtek működését. Itt nincs víz; egy gázzal félig töltött gödörbe ruhástul beleáll a beteg - mondta dr. Andrásfalvy András. Gyertyaláng jelzi a szén-dioxid magasságát, mivel ebből egyetlen szippantás is halálos lehet. A hőérzete is más az embernek, mert kitágulnak az erei. E módszer al­kalmazásával több ember megmenekült már az amputációtól. Polányban - a költ­ségek csökkentése végett - egy régebbi épületet alakítottak át, de még ötmillió fo­rint kellene a befejezéséhez. Egy uniós pályázati támogatással megvalósíthatnák. A szenvedélybetegségek nem gyógyítha­tók a szénsavas fürdővel, a háziorvosnak azonban ez is gondot okoz.- Az alkohol és a cigaretta komoly gond, s főként amikor ez érszűkülettel, szív- és érrendszeri betegséggel társul. Önsorsukat rontó módon élnek az emberek: pén­zért veszik a betegséget. Egyre több a cukorbeteg is, szinte hetente fedezek föl újabb eseteket. Rengeteg- szer el kell mondani, hogy az életükkel játszanak, ha nem szedik a gyógyszert vagy nem tartják be a diétát. Van, aki azért nem kéri a gyógyszert, mert drága, s van, aki csak felelőtlen. Időnként szélma­lomharcnak érzem, de tenni kell valamit. A meg- győzéshez rengeteg türelem és idő kell. ________■ A megye talán legfiatalabb nyug­díjasklubja a polányi, két hónap­ja alakult. Kakstadter Józsefet vá­lasztották elnöknek. Ő úgy látja, a hajdani ösz- szetartás megszűnt, s a széthúzás, az elidege­nedés, a pénzhajszolás lett a jellemző.- Az időseknek sem­milyen szórakozási le­hetőségük nincs a falu­ban, még beszélgetni sem.volt hol. A kocsmá­ba nem szívesen men­nek, ezért éreztük szükségét a klub alakításának - mondta az újdonsült elnök. - Mintegy hetven idős ember él a faluban, a felük már klubtagunk, de bárki jöhet, hiszen a klub nyit­va van. Az önkormányzattól kap­tunk egy nemrégiben felújított helyiséget, az lesz a birodal­munk. Most próbáljuk otthonos­sá tenni. A klubvezető egyelő­re csak tájékozódik, ke­resi a lehetőségeket. - Felsőmocsoládon jár­tam a kistérségi vezetők ülésén, a látrányi nyug­díjas ki-mit-tud?-ra már tízen mentünk. Még nem léptünk fel, csak kíváncsiskodtunk, hogy mások hogyan csinál­ják. A minapi gyűlésün­kön összegeztük a ta­pasztalatokat. Kezd körvonala­zódni, mit akarunk. Ha az anya­gi helyzetünk lehetővé teszi, mi is megyünk majd kirándulni, s lesz nótás kedvű, táncos lábú csapatunk, biztosan megalakít- juk az ének- vagy a tánckart. ■ Útkereső idősek, klubtagok

Next

/
Oldalképek
Tartalom