Somogyi Hírlap, 2003. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-23 / 119. szám

2003. Május 23., Péntek A L M A N A C H-15 7 7. OLDAL Közösen fejlesztenek a kistérséggel Recept Porrogról Kelt rétes A kelt rétes régen ünnepi eledel volt a faluban; elkészítésének módját Horváth Sándomé mond­ta el. Hozzávalók: 1,5 kilogramm liszt, 5 deka élesztő, 1 evőkanál só, 15 deka cukor, 10 deka zsír vagy margarin, tölteiéknekvaló. Az élesztőt egy tojással felfuttat­juk, az alapanyagokból könnyen nyújtható tésztát gyúrunk. Amíg a tölteléket elkészítjük, hagyjuk kelni a tésztát, majd három rész­re osztjuk, és kinyújtjuk. Ezután zsírral vagy olajjal megöntözzük, és két egész tojást tejjel kihaba­runk, s ezt a tésztára kenjük. Meghintjük, töltelékkel, fölcsa­varjuk, és a tepsibe tesszük. Sü­tés előtt még egy picit pihen­tetjük. A töltelék sokféle lehet: például cukrozott kakaó, túró, mák, dió, cukros fahéj morzsával vagy búzadarával meghintve. Közepes lángon sütjük. _______■ A porrogiak többsége hazánk uniós tagságára szavazott Hor­váth Sándor polgármester úgy vé­li: az emberekben ennek ellenére felemás érzések munkálnak, fő­leg a mezőgazdasági termelők tartanak a bizonytalan jövőtől.- Bízunk benne, hogy mások is föl­fedezik Porrog szépségét és fölérté­kelődik a falu - mondta Horváth Sándor, összegezve az EU-val kap­csolatos reményeiket. - Szép a kör­nyék, s ezt nem szennyezi ipar. Igaz, kissé távol van a falu a főúttól.- Sokan élnek a mezőgazdaság­ból Mit tudnak az EU-igényekről?- Sokat hallunk a szigorú köve­telményekről. A kiadványok általá­nosságokat írnak, nincs bennük sok hasznosítható ismeret. Remélem, ahogy közeledünk 2004 májusá­hoz, több lesz a kézzelfogható tájé­koztatás. Örülnénk, ha minél több fiatal is megtalálná helyben, például a mezőgazdasági termelésben a számítását. Tudják kezelni a számí­tógépet, s akár bedolgozást is vállal­hatnak. Az 1980-as években azért dolgoztunk, hogy életben maradjon a falu, most azon vagyunk, hogy fej­lődjön is és minél vonzóbb legyen.- Termálvizet rejt itt a föld.- A környéken mindenütt van termálvíz. Ha csak nem találunk tő­keerős befektetőt, akkor nem sok reményünk lehet a hasznosításá­hoz. Ehhez ugyanis olyan sok pénz­re volna szükség, amennyi nincs az önkormányzatnak, és nem is tud annyit előteremteni. Emellett so­kaknak nem érdeke, hogy új ter­málközpont alakuljon ki Porrogon.- A megkapó természeti környe­zetből van-e valami hasznuk?- A falusi vendéglátás, a szállás­helyek kialakítása idővel megvaló­sítható. Talán lehetne egy szabad­idős tavunk is, de mindez csak pénz kérdése. Sajnos, a pályázatok HORVÁTH SÁNDOR 1962. május 10-én született Porrogon. Mezőgaz­dasági szakközépiskolát végzett, 1980-ban érettségizett. Sopronban tett erdésztechnikusi vizsgát. 1993- ban lett magángazdálkodó. 2002 óta társadalmi megbízású polgár- mester. Nős, két gyereke van. is sok önerőt kívánnak, így na­gyobb fejlesztésekre - például akár egy kerékpárúinak a kialakítására - csak a kistérséggel összefogva, kö­zösen gondolhatunk. Az infrast­ruktúrában nem vagyunk elmarad­va. Tavaly elkészült a gázvezeték, korszerű a közvüágítás, és ígéretet kaptunk a megyei közgyűlés elnö­kétől, hogy közbenjár a telefon­rendszerünk korszerűsítése ügyé­ben is. Régi gondunk a balesetve­szélyes kocsmai kanyar, ezt talán jövőre sikerül kiszélesíttetnünk.- Mik a közvetlen tennivalók?- Szeretnénk egy játszóteret is kialakítani, parkosítanánk, és szeb­bé tesszük a falut. A körjegyzőség­nél parkolót építünk. Nemrég ki­mérettük a falut körülvevő utakat és a hegyi utakat, ezzel sokan egyetértettek. Persze volt, akit hát­rányosan érintett - mert eddig bito­rolta az út területét -, annak most szálka vagyunk a szemében. ■ Két egyház egy temploma Gyönyörű virágok díszítik az evan­gélikus templom oltárát, Bódis Lászlómé kertjében nyíltak. Az asz- szony takarítja az isten házát, gon­doskodik a díszítésről, s télen be­fűt, mire kezdődik az istentisztelet. Azt mondta, itt mindig békében él­tek a különböző vallásúak.- Hatvanegy éves vagyok, de so­sem tapasztaltam gyűlölködést; itt nincs vallási ellentét. Maga is ve­gyes házasságban élt, s a gyerekei is katolikust párt választottak. A község büszkesége az evangélikus templom, sokáig vártak rá a hívek. Korábban csak egy harangláb volt, s az iskolában tartották az isten­tiszteletet, háznál a misét. Nyolc éve kezdték építeni - a százéves haranglábat mintegy körbeölelve ­a templomot Krizsán And­rás építész ter­vei szerint. 1996. szep­tember 22-én szentelték föl. Fából készítet­ték a berende­zését, szép fe­hér oszlopain nemzetiszínű szalag fut. Ökumenikus szellemi­ségű, a katolikusok is itt tartják a misét. A templom falára pedig föl­tették a hősök emléktábláját, ami­re az I-II. világháborúban elhunyt porrogi katonák nevét vésték. Kö­rülötte parkot alakítottak ki, és ezt szeretnének tovább szépíteni. ■ Asztalra szánt kacsák, nyulak Ha sokféle állatot szeretne egy he­lyen látni a turista, Tivolthékhoz bátran bekopoghat. S még „ezer­éves” szelídgesztenyefáit is meg­mutatja a házigazda. A kapuban két pincsi, Liza és Bözsi fogadja a látogatót. Gazdájuk szerint nagyon válogatósak, csak a párizsi a foguk­ra való. S aki Bözsit kockacukorral kínálja, örökre belopja magát a fe­kete pincsi szívébe. Beljebb galam­bok burukkolnak. Népes a barom­fiudvar is: libák, kacsák totyognak, hátrébb tyúkok, csirkék, gyöngy­tyúkok lármáznak. A disznóólnak is van lakója. A birkáknak és kecs­kéknek azonban kitelt a becsüle­tük, mert szétrágták a kerítést. Az állatokat a gazdák nem eladásra nevelik: valamennyi a család aszta­lára kerül.- Változatosan készítem el: pör­költnek, pecsenyének fokhagymá­sán, a nyulat kirántom, a galamb­ból leves lesz - mondta Tivolth Jánosné. A kert termése sem megy veszendőbe, a fügéből lekvárt, bort készít. Sok a dolga: 500 négyszög­ölön málna, 600-on fekete szeder Nagy gondot fordít Tivolth János a nyilakra terem, és szőlejük is van. A férje büszkesége azonban a négy öreg gesztenyefa, s az öt fiatalabb fa is több száz éves.- Az utóbbi évekig semmi bajuk J nem volt, de most fiatalítani kelle­ne, mert száradnak az ágaik. Ta­valy még mindegyik 80-100 kiló gesztenyét termett. ___________■ Ne hezen, de partot értek Erdélyből, Marosszentgyörgyről költöztek Porrogra Laczkóék csa­ládostul. Nagyobbik gyerekük után jöttek; itt jártak látogatóban, s megtetszett nekik a falu. - A sors vagy a Jóisten akarata volt, ki tud­ja? - mondta Laczkó Judit. - Ne­héz volt a döntés, sok álmatlan éj­szaka előzte meg. Egy éve porrogiak; régi ottho­nukra emlékezteti őket az erdő, a dombos vidék. Otthagytak egy szép új házat, s itt mindent elölről kezdtek; még a vásárolt öreg épü­let felújítását sem fejezték be. Nemrég az asszony idős szüleit is ide költöztették; pár háznyira lak­nak tőlük. Judit tartott tőle, hogy nehéz lesz a váltás, de nem volt baj. A nagymama csinosítgatja az udvart, s párjával meghatottan fo­gadta az öregek napi köszöntést.- A múlt év I nagyon nehéz volt - mondta Laczkó Judit. - Sokszor eszembe jutott Koncz Zsuzsa dala: „Segíts át a túlsó part­ra”... De itt este j is fényben úszik a falu, és a szomszédokkal is mintha mindig ismertük volna egymást. Nehéz volt eljönni, de nem bántuk meg. A férje Csurgón dolgozik, s ugyanitt a 23 éves lányuk is, aki banktisztviselőnek tanult Erdély­ben; nehezen szokta meg a fizikai munkát, de végzi zokszó nélkül. Anyja szerint őt viselték meg leg- jobban a kezdeti idők. ________■ Üg yes kezűek üvegmatricával Teleházban művek sarka Autodidakta módon sajátí­totta el Merötey Katalin a kézművestevékenység mesterfogásait. Szalvéta­technikát, üvegmatrica-ké- szítést és ezenkívül fém- domboritást tanít. S né­hány esetben megtörtént az is, hogy valamelyik szü­lő rácsodálkozott egy-egy alkotásra: „Nem létezik, hogy ezt az én gyerekem készítette” - hitetlenke­dett, mikor kiderült, hogy az az ö gyermeke keze- munkája. Ez a valóság, s nagy a kicsik siekerélmé- nye. A teleházban őrzött munkáknak pedig egy „müsarkot” alakítottak ki. Öt éve alakult a Porrog és Környéke Egészség-egyesület, s a lakosok tes­ti-lelki egészségvédelmén sok más feladatot is vállalnak a tagjai. A tér­ségben az elsők között rendeztek be teleházat, felkarolták a nyugdíjas- klubot. Pár hónapja az ügyes kezek klubjába várnak kicsit-nagyot. Tizenhárom falut járt be a környéken Merötey Katalin, mikor úgy döntött, a fő­városból vidékre költözik. Megnézte az eladásra kínált ingatlanokat, beszélgetett a szomszédokkal is. Porrog első pillan­tásra tetszett neki. Megvettek egy öreg házat, s felújították. Azt mondta: az em­berek hamar befogadták, és Budapest sem hiányzik. Amikor családját megláto­gatja, két nap múlva már zavarja a nagy­város nyüzsgése, vágyik vissza Porrogra. Csak munkahelyet nem talált sokáig. Mára ez a gond is megoldódott: a Porrog és Környéke Egészségegyesület rehabili­tációs munkatársa lett. A teleházban dol­gozik, s többnyire a falvakat járja: a mun­kaügyi kirendeltséggel, a vállalkozókkal tartja a kapcsolatot. A csökkent munkát képességű és fogyatékkal élő embereket segíti ügyes-bajos dolgaikban, az a fel­adata, hogy eligazítsa őket a jogi útvesz­tőkben s munkahelyet keressen nekik. Ez nem egyszerű, mert a munkanélküli­séggel sújtott térségben az egészségesek­nek is kevés a lehetőség. Merötey Katalin nemrég megszervezte s vezeti az Ügyes Kezek klubot. Magánszorgalomból sajá­tította el a tudnivalókat.- Tele vagyok energiával - mondta. - Eleinte csak gyerekek jöttek, aztán a nyugdíjasklub révén beszerveztem az asszonyokat. Olyan ügyetlen az én ke­zem, hogyan tudnám a fémdomborítást megcsinálni, kérdezte egyikük. S meg­csinálta. A napokban virágtartó ládákat mázoltunk a gyerekekkel. Megszűnik az iskola, össze kell fogni őket. Akármeny- nyit adok is, mindig többet kapok vissza tőlük, és ez teljesen feltölt.__________■ Táncpróbák klubdélutánon Csak hároméves a Gyöngyvirág nyugdíjasklub, de már régen ki­nőtte a gyerekcipőt. Tagjai lelke­sen szervezik a rendezvényeket, s új kapcsolatokat építenek. Nevet­ve mesélték, hogy mikor nemrég itt járt a megyei közgyűlés elnöke, egyik klubtársuk kérdőre vonta: miért csak most látogat ide. Mert igénylik a figyelmet, várják és szí­vesen fogadják a vendégeket. • - Idősek napi ünnepségre áll­tunk össze néhányan - emlékezett Horváth Sándomé vezető -; akkor jött az az ötlet, hogy létesítsünk klubot. Nehéz volt az indulás... Most 22 tag részt vesz minden rendezvényükön, és szerepelnek is. Az egészség-egyesület kereté­ben dolgoznak, s három faluból 98 klubtagjuk van; a legidősebb 77 éves, a legfiatalabb mindössze 34, és épp gyermeket vár. Horváthné szerint nem sok nyugdíjasklub mondhatja el, amit ők, hogy „ba­bájuk lesz”. A klubnak vannak hagyomá­nyos rendezvényei: a farsang, az anyák napjával egybekötött idő­sek napja és a szüreti felvonulás. Az idén először szerveztek baráti találkozót; olyan jól sikerült, hogy már várják a következőt. Biztos bevételük csak a tagdíjból és a ren­dezvényekből van, s egyesületi és önkormányzati támogatásra szá­míthatnak, ezt igyekeznek jól be­osztani. Terveznek kirándulást is, és már hetek óta próbáltak a mai csurgói ki-mit-tud?-ra. Hetente két-háromszor is összejöttek, hogy kiforrott műsorral lépjenek színre.- Jó dolog közösséghez tartoz­ni és megbeszélni a gondjainkat - mondták az asszonyok. - Megün­nepeljük a névnapokat, a házas­sági évfordulókat. És ha éppen Fölkészültek a műsorra: többször gyakoroltak nincs mit ünnepelni, akkor kitalá­lunk valamit. Olyankor szoktuk azt mondani, hogy a macskám születésnapját ünneplem... ■ PORROG A KÖZSÉG CÍMERE Kerek talpú pajzs vágással, fel­ső része hasítással három me­zőre van osztva. Az első, ezüst- mezőben zöld hármas halmon aranyalmával megrakott fa; a kék mezőben liliomos aranyko­ronából növekvő, jobbra fordult medve a mellső lábaival zöld tölgyfalombot tart. A vörös me­zőben hurkolt vállszíjon függő arany vadászkürt. A zászló 1:2 arányú zöld lobogó, amit arany­kereszt oszt négy mezőre. A ke­reszt tengelyének metszéspont­jában látható a község címere. A LAKOSOK SZÁMA 2002-ben 252 A 2001-ben 239 i 1992-ben 288 1991-ben 293 * FOGADÓÓRÁK Az önkormányzati hivatal címe: 8858 Porrog, Fő út 32. Tel.: 82/571-161. A hivatalos fogadóórákat hétfő­től csütörtökig naponta reggel 8-tól 15.30 óráig tartják, pénte­ken pedig 8-tól 14-ig. Horváth István falugazdász csütörtökön 9 órától várja az ügyfeleket. CIVILEK, VEZETŐK A Porrog és Környéke Egész­ség-egyesület elnöke dr. Sík Jó­zsef. Az egyesület keretében működik a Gyöngyvirág nyugdi- jasklub Kuczkó Józsefné és Horváth Sándomé irányításával. ORVOSI RENDELES Dr. Sík József háziorvos hétfőn délelőtt 10-től 12 óráig rendéi, szerdán 8- tól 10 óráig fogadja a hozzá forduló betegeket. T ISTENTISZTELETEK Sikter János evangélikus lelkész vasárnap délelőtt 9.30-tól tart is­tentiszteletet. A katolikusoknak Maczkó Gyula esperes havonta egy vasárnap tart szentmisét. A FALU HÍRES SZÜLÖTTE A település szülötte Bakos Tibor festőművész. A KÖZSÉG TÖRTÉNETE Porrogot először 1536-ban em­lítette okirat; Lakkal együtt öz­vegy Laky Lazámé tulajdona volt. Később a Török és a Hu­szár család is a földbirtokosok közé tartozott, de a falu elpusz­tult a török hódítás során. 1552/54-ben mindössze egy, húsz évvel később hat házat ta­láltak a török adószedők. 1598/99-ben Batthyány György a földesura, majd a Hollósy csa­lád. A XVIII. század végén 540- en éltek a faluban, ebből az idő­ből ismerjük a település pecsét­jét is, amiben eke és ekevas utal a földművelő lakosokra. A XIX. században került a vidék Festetics Tasziló és Inkey Pál tu­lajdonába, 1877-től Porrog volt a körjegyzőség székhelye. A kö­vetkező évben a falu nagy része leégett. A XX. század elején épí­tették a népiskolát; tűzoltó- és lövészegyesület alakult, Hangya és tejszövetkezet szolgálta az ál­lattenyésztőket. A fejlődés elle­nére a lakosság száma csök­kent, ez tart napjainkban is. A CIKKEKET VARGA ANDREA ÍRTA FOTÓK: VARGA GYÖRGY Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom