Somogyi Hírlap, 2003. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-22 / 118. szám

2003. Május 22., Csütörtök A L M A N A C H 0 9 9 7. OLDAL Recept Kelevízről Tiszta borsos leves Két kis csirkét megtisztítva föl­vagdalunk; a combját, szárnyát, mellét, hátát külön csinos darab­kákba. Két liter meleg vízbe te­gyünk sót és a következő zöldsé­get: 15 darab apró nyers burgo­nyát, egy kockára vágott kisebb zellert, egy nem nagy sárgarépát kockára vágva, egy kevés petre­zselyemgyökeret, egy marok gyönge zöldborsót, 20 szem egész feketeborsot, egy kis fej vö­röshagymát apróra vágva, s kevés zöld petrezselyemlevelet apróra vágva; ezt fél óráig főzzük, aztán diónyi zsírral egy kanál lisztet gyenge piros rántásnak készí­tünk. Ezt a levesbe öntjük; akkor egy féltojásnyi zsírba egy egész tojással két kanál lisztből felvert galuskát keverünk, s kávéskanál­lal belerakjuk a forró húsos zöld­séges levesbe. Legalább 6 percig főzzük, azután tálaljuk. ______■ Ke levízen a település új veze­tői nagy tervekkel vágtak ne­ki az önkormányzati ciklus­nak. A lendületet jól jelzi, hogy az idén tavasszal nyolc pályázat is elkészült a falu fej­lesztésére.- A rendezési tervünk elkészítése lenne a legsürgetőbb feladat az idén - mondta Berta Józsefné, Kelevíz polgármestere. - Ennek érdekében már megkerestünk szakembereket és a pályázatot is elkészítettük. Egy ekkora telepü­lés ugyanis, kizárólag saját erő­ből, képtelen lépést tartani a fejlő­déssel. A rendezési terv elkészíté­se nem csak a törvényi kötelezett­ség miatt sürget bennünket, ha­nem azért is, mert a falunak már nincs üres építési telke, ugyanak­kor lenne ilyen érdeklődés a tele­pülésen élők és letelepedők ré­széről is. Szeretnénk egy új utcát nyitni, amire a régi tűzoltószertár környékén lehetőség is lenne. Az itt kialakítandó 15-20 építési tel­ket egyrészt kedvezményesen megkaphatnák helyi fiatalok, másrészt bevételt jelentene. Fon­tos lenne még a kultúrház felújí­tása és szintén pályázati forrásból a falugondnoki autót is szeret­nénk újra cseréim. Az új hulla­dékkezelési törvény előírásainak is csak beruházással tudunk meg­felelni, hiszen az edényzetre az önkormányzat nyújthat be pályá­zatot és ezenkívül még számos apróbb feladat is vár ránk az idén. Szeretnénk, ha minden tőlünk telhető munka elkészülne. Az eddig benyújtott pályázatokhoz 3,5 millió forint saját erőre van szükség, aminek a kigazdál­kodása nem kis feladat. A választások után kiderült, sokat várnak tőlünk az itteniek, mi pedig tartozunk azzal, hogy amit BERTA JÓZSEFNÉ 1949-ben szü­letett Kelevízen. 1973-93-ig a mesz- tegnyői önkormányzatnál dolgozott. 1993-tól igazgatási ügyintéző a kelevízi körjegyzőségen. 2002-ben polgármesterré választották. lehet, megteszünk. Elsősorban a fiatalok miatt, akikből szeren­csésen egyre több van Kelevízen.- A nagyobb beruházások térségi összefogásra várnak. Mik ezek?- A szennyvízhálózat kiépíté­sét csak közös erővel tudjuk elvé­gezni. Az idegenforgalom fejlesz­tése is csak térségben képzelhető el, és arányos tehervállalással szinte minden téren érdemes a társulás. Az unió kihívása úgy gondolom, egyértelműen az, hogy a települések mennyire tud­nak összefogni, együttműködni a fejlődés érdekében. Én arra szá­mítok, hogy ezt a térség többi te­lepülése is felismeri és eredmé­nyes lesz az együttműködés. Az unió pályázatain ugyanis csak kö­zösen lesz esélyünk jól szerepel­ni. Én lehetőséget és kihívást is lá­tok ebben, ami fejlődést hozhat a mi térségünknek is, ha össze tu- dunk fogni a célok érdekében. ■ A kelevízi körjegyző, Kovács- né Péterfi Judit története úgy kezdődött, hogy képviselőnek választották. Akkor pedagó­gus volt, de megtetszett neki a közigazgatás. Olyannyira, hogy amíg kisgyermekével otthon volt, jegyzőnek tanult.- Amikor a tanulásnak nekifog­tam, még nem tudtam, hogy lesz- e haszna a tudásnak, amit meg- szerzek, de azt tudtam: minden­képpen hasznosítom, és kíváncsi is voltam - mondta Kovácsáé Péterfi Judit. - Aztán amikor már jobban beleástam magam a köz- igazgatás rejtelmeibe, egyre job­ban tetszett. S úgy döntöttem, fölcserélem a pedagóguspályát az ügyintézésre. Gyorsan a mély vízbe kerültem a mesztegnyői önkormányzatnál, hiszen kevés gyakorlattal lettem a falu jegyző­je. Ez a három év tanulóidő volt. Igaz, ez ismét mély víz, hiszen most megint új területen, kör­jegyzőként kell helytáll- nom. Sokat segít ebben, hogy a kollé­gák és a falu lakói is nagy szeretettel fo­gadtak és bi­zalommal for­dulnak hoz­zám, ha szük­ség van a segítségemre.- Közismert önről, hogy a tu­rizmus nagy patrónusa. így van ez Kelevízen is?- Igen, a megyei Falusi Turiz­musszövetség titkára vagyok, és szeretném ezt a munkát is a ko­rábbi lendülettel végezni. Eddig is ebben a kistérségben dolgoz­tam, így a feladatok nem sokat változtak. Örülnék, ha a mun­kámmal hozzájárulhatnék, hogy a környéket többen megismerjék és az itt élők a turizmus révén le- hetőséghez jussanak. ________■ Me gélhetést ad a föld Varga Zoltánnak mezőgazda- sági gépszerelő a végzettsége, sokáig mégsem a szakmájában dolgozott. Aztán a sors úgy hozta: megszűnt a munkahe­lye, s azóta gazdálkodásból él.- Amikor dönteni kellett, hogyan tovább, voltak nehéz napjaim - mondta Varga Zoltán. - Aztán úgy határoztam, megpróbálok abból megélni, amihez legjobban értek. Úgy gondoltam, akkor kevésbé le­szek kiszolgáltatva. Ennek több mint hat éve. Azóta tudom, hogy jól döntöttem. Családi gazdaságot üzemeltetünk, és csak annyi pénzt vettem ki a vállalkozásból, amennyi kellett a megélhetéshez. A többin mind gépeket vásárol­tam, így már elmondhatom: vala­mivel könnyebb, mint volt. A te­rületfejlesztési tanácstól nyertem pénzt egy kocsiszínre, s figyeljük a többi pályázatot is, mikor lehet segítséghez jutni. Jelenleg 20 hek­Eddig gépekre költötte a hasznot táron dolgozunk, ennek a nagy ré­sze Kelevízen van. Csak néhány hektárt bérelek a szomszéd falu­ban, Mesztegnyőn. Örülök, hogy megtaláltam a számításom. Ne­héz munka ez, de én osztom be az energiámat és a feladatokat, s csak magamat okolhatom, ha va- lami nem jól sikerül. _________■ Mu nkahelyet műanyagból Baloghék 1995-ben úgy gondolták, műanyag-nagykereskedést hoznak létre a községben. A vállalkozás­nak sikere lett, azóta pedig folya­matosan újabb tervek születnek. Baloghné Berta Edina elmond­ta: amikor a vállalkozásról gon­dolkodtak, a legfontosabb szem­pont az volt, hogy olyan ötletet találjanak, ami nemcsak a kelevízi fogyasztókra számít. A faluban ugyanis kevesen laknak ahhoz, hogy arra sikeres vállalko­zást alapozhassanak. így döntöt­ték el, hogy egy olyan nagykert hoznak létre, ami az átutazókon kívül a környéket is elláthatja. Si­kerrel jártak, és azóta minden év­ben végeznek valami fej­lesztést is. Az idén telket is vásároltak ab­ból a célból, hogy oda egy tíz-tizenöt dolgozót fog­lalkoztató kis üzemet épít­senek. To­vábbra is műanyagban gondol­koznak, és a helybelieket foglal­koztatnák. Ha a pályázatok siker­rel járnak, a jövő tavasszal már el is kezdhetnék a saját termékek gyártását. __________________■ Me gszépült az iskolakápolna Harangtomyot is emeltek A kelevízi gyermekek 1870-től tanultak az álla­mi népiskolában. Né­hány évvel később építették hozzá a kápol­nát és a harangtomyot, hogy az akkori szokás­nak megfelelően hétköz­nap a tanításnak, ünnep­nap a misének adjon helyet. A kápolnát a múlt évben felújíttatta a község lakossága, és a templomba járó kelevíziek a saját kézi­munkáikkal meg a virá­gaikkal rendszeresen díszítik is. Elkészült az egykori kelevízi nép­iskola épületének felújítása. Meg­szépült falai között iskolamúzeu­mot szeretnének berendezni; az eredeti elképzelés azonban, úgy tetszik, meghiúsul. A Dunántúl első iskolamúzeumát ren­deznék be Kelevízen, igaz, kisebb helyen, mint eredetileg tervezték. A képviselő- testület tavaly határozott arról, hogy ere­deti állapotában mutatják be az iskola egykori berendezését az érdeklődőknek. A pályázatokon eddig szerzett forrás­ból azonban csak a külső helyreállításra futotta, a belső munkákra már nem. Pe­dig a berendezése sem olcsó. A múzeum létesítése azért kerül sokba, mert a kora­beli taneszközök közül mára csak keve­set lehet föllelni, s egyedi gyártással kel­lene előállítani a bútorokat. A falu képviselői épp ezért úgy dön­töttek: kisebb területen rendezik be a múzeumot. A helyiségnek csak az egyik részét foglalja el majd a kiállítás. Az elképzelés szerint a korhű bútorok, tanszerek között nemcsak sétálni le­het, hanem tanulni is. Egy, de akár több tanórán megismerhetik a régi isko­lák történetét, a települések néprajzát és a XIX. századi gyerekek hétköznap­jairól, játékairól is tanulhatnak. A másik helyiséget pedig inkább közössé­gi célokra használnák. Az informatikai minisztériumnál két számítógépet nyertek és ezt a könyvtárral együtt ide telepítenék. így a múlt és a jövő oktatása találkozhat a község egyik legrégebbi épületében. A tudás házá­nak további munkáihoz a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától kérnek segítséget. ________________■ Us zanov fölfedezte Kelevízt Jurij Uszanov és családja elő­ször csak hétvégi háznak vásá­rolta meg a kelevízi házat. Mi­vel itt minden családtag jól érezte magát, hogy megkezdték az átalakítást. Ma már kelevízinek mondják magukat. j A pihenőházból igazi otthon lett, j ahol nemcsak a család, hanem a művész is jól érzi magát. Nyugal­mas műterme és a környék ter­mészeti adottságai egyaránt ins­pirálják, Marcali pedig hamar el- | érhető, hiszen a távolság csak né­hány kilométer. Jurij Uszanov hi­ába költözött ki a városból, a mű­vészeti élet vérkeringéséből nem került ki. Legutóbb a Kaposvári Tavaszi Fesztiválon megrende­zett somogyi tárlaton nyert nívó- | díjat és a gimnáziumi tanítványai is egyre sikeresebbek.- Nagyon vonz a természet kö­zelsége, és az itt élő emberek is jó | hatással vannak rám - mondta l Jurij Uszanov. - A békesség és a csend mellett az is fontos, hogy szorgalmas, tevékeny emberek vesznek körül. Sokat tanultam tő­lük, mióta itt lakunk. Szívesen foglalkozom más népek kultúrá­jával, így érdekelnek a magyar hagyományok is; itt sokkal több föllelhető, mint egy városban.- Mi az, amit a nyugalmon kí­vül megtalált Kelevízen?- Itt fedeztem föl magamnak az őszt is. Ez lett a kedvenc évsza­kom. Odahaza a tavaszt szeret­tem legjobban, de az itt nem olyan. Otthon lassan ébred a ter­mészet, szép lassú a folyamat. Itt gyors és szeszélyes, így inkább az őszhöz vonzódom.- A Berzsenyi gimnázium mű­vész tanáraként is sokatí ismerik, elismerik. Szeret tanítani?- Ahogy múlik az idő, egyre jobban szeretek. Minél több időt töltök a diákok között, annál job­ban értem őket. Eleinte nem volt könnyű. Sok türelem kellett hoz­zá, hogy az alkotás mellett a taní­A kelevízi műteremben öröm az alkotás tást is komolyan műveljem. Vál­tozott a viszonyom a tanításhoz, és ez jó. Főleg a szakköröket ked­velem a lelkes tanítványok kö­zött. Az ma már nemhogy nem esik nehezemre, inkább energiát ad. ■ KELEVÍZ A KÖZSÉG CÍMERE Vörössel és arannyal hasított álló háromszögű pajzs közepén he­gyével fölfelé álló, lebegő dárda­hegy (kelevéz) látható, a pajzs színeivel váltakozó színekben (a jobb oldali vörös mezőben arany, a bal oldali arany mező­ben vörös). A település címere az úgynevezett „beszélő címe­rek” közé tartozik. A községet először 1247-ben említi okmány. 1273-ban Keleuez, 1397-ben Keleuiz formában találkozunk a nevével. A településnév eredetét jeleníti meg a címer. A község régi pecsétjein a mezőgazdasági termelésre utaló szimbólumok szerepeltek, amik a hagyomá­nyos gazdálkodást jelképezték. A LAKOSOK SZÁMA 2003-ban 369 I 1990-ben 379 1980-ban . 383 1930-ban 472 ÜGYFÉLFOGADÁS A körjegyzőség címe: 8714 Kelevíz, Vörösmarty u. 45. Tel.: 85/510-213, e-mail cím: keleviz@somogy.hu A polgármester és a hivatal dol­gozói mindennap reggel nyolc­tól délután négy óráig fogadják az ügyfeleket. Pénteken délig van csak ügyfélfogadás. ORVOSI RENDELÉS Dr. Szikra Sándor házior­vos Mesztegnyőröl jár át a településre rendelésre. Kedden 14 órától 16 óráig, csütörtökön 13.30-tól 16 óráig látja el a faluban a betegeket. MISEREND A faluban katolikusok élnek. Minden vasárnap délelőtt 10 órakor tartják a szentmisét. Nikii Zsolt mesztegnyői káplán vezeti a közösséget. MÚLTIDÉZŐ Kelevizről csak kevés írásos do­kumentum maradt az utódokra. Legkorábbi említése 1247-böl való, s neve a XIII-XV. század­ban Keleuez, Kelevíz, Kelewyz formában is föllelhető. Egykor a falu a mostani Barapuszta he­lyén állt, amelyet az itteniek sze­rint Kelebiának is hívtak. 1536- ban Fajszi Ferenc és Be- regyegh Domonkos volt a föl­desura. Az 1513-as török kincs­tári adójegyzékbe nyolc házzal vették föl. A hódoltság idején szinte teljesen elpusztult a falu, s egy évszázados hallgatás után csak a XIX. század elején adott újra hírt magáról. Akkor már öt birtokos osztozott rajta. A XX. században a két Lehner, Vilmos és Antal volt az egyedüli tulajdo­nos. Kelevíz története során ke­vésszer volt önálló település; Mesztegnyöhöz és Marcalihoz kötötte a közigazgatás. Az ügye­ket 1993 óta saját körjegyző­ségben intézik. A NÉVADÓ Kelevíz nevét egy honfoglalás korabeli fegyverről, a kelevézről kapta. Ezt a lándzsához hasonló fegyvert a kutatások szerint még a török ellen is használták a ma­gyarok. A kelevíziek a címerük­ben örökítették meg. A CIKKEKET FÁBOS ERIKA ÍRTA FOTÓK: TÖRÖK ANETT Az oldal megjelenését az önkormányzat támogr a Körjegyző a mély vízben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom