Somogyi Hírlap, 2003. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-17 / 114. szám

HÉTVÉGE 11. OLDAL 2003. Május 17., Szombat A gyermekkönyvek titkos kertje A Pécsi Tudományegyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolá­jának minősítő bizottsága méltónak ítélte a habilitációs dokto­ri fokozat megszerzésére, s ezzel a professzori cím viselésére dr. Komáromi Gabriella főiskolai tanárt, a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Főiskolai Kar Művelődés és Médiatudományi Inté­zetének igazgatóját. A gyermekirodalom kutatásával kapcsola­tos tudományos munkásságát a bizottság úttörő jelentőségű­nek tartotta. Az országban ő az első, aki a gyermekirodalom tárgykörében habilitált doktori címet szerzett. A három előadást - két magyar és egy német nyelvű - követő hosz- szan tartó taps alighanem leg­alább olyan örömet szerzett a ta­nárnőnek, mint a megszerzett cím. A habilitáción jelen lévő nagyszámú érdeklődő ugyanis korántsem illendőségből tapsolt. A hallgatóság így köszönte meg a varázslatot, amelyet az előadótól kapott. Addigra már ki-ki megfe­ledkezett a hely komolyságáról, s a modem mesék világába csöp­pent. Dr. Komáromi Gabriella ma­gabiztosan kalauzolta hallgatóit a „fikciók erdejében”. Saját olvas­mányélményein átszűrve, derűt ébresztőn, sokszínűén példázta a játékosság szövegformáló erejét. Két órával korábban azonban, amikor megnyílt a habilitáció he­lyéül szolgáló terem ajtaja, leg­alább úgy izgult, mint azelőtt hall­gatóként az ELTE-n egy-egy nehéz szigorlat előtt.- Valóban volt bennem némi feszültség - így Komáromi Gabri­ella -, ugyanakkor nagyon furcsa érzésem támadt. Mindig hittem abban, hogy az életnek is megvan a maga dramaturgiája. E három fokozatszerzéssel - a bölcsész- doktori, a kandidátusi és a habili­tált doktori - most értek véget az iskolás éveim. Ez az életem utolsó vizsgája, s talán ezért is volt szá­Habilitáció A szó latinul ügyességet, alkalmasságot je­lent. Ma azt az eljárást értik alatta, amelynek során az egyetem megállapítja, hogy a jelölt képes - e magas szintű oktatómunka végzé­sére. Magyarországon az 1993-as felsőokta­tási törvény szerint az egyetemeken létreho­zott habilitációs bizottság, illetve tanács dönt a fokozat odaítéléséről az intézmény idevágó szabályzata, s az abban felállított többnyire igen szigorú tudományos mércének való megfelelés alapján. A habilitációs előadás alapján elsősorban az előadói készséget, az oktatói egyéniség sokszínűségét ítélik meg. momra olyan fontos, hogy itt ne találtassak könnyűnek. A habili­táció inkább az egyetemi szféra tudományos fokozata, főiskolai karon kevesen szerzik meg. En­gem az késztetett mégis erre, hogy ez a fokozat - kivált így a pá­lya vége felé közeledve - egész munkásságomat mérlegre teszi. Nemcsak a tudományos eredmé­nyeket, hanem a tanári tevékeny­séget, a közéleti produkciókat, az előadókészséget. E megmérette­téshez be kellett adnom vala­mennyi általam írott könyvet és tanulmányt, s a rólam szólókat is. A konferenciaszerepléseim anya­gát, a felsőoktatásban végzett munkám dokumentumait, példá­ul hogy szakokat alapítottam. A még októberben beadott anyag együttvéve épp egy bőröndnyi volt. Az öröm, amit most érzek nem csupán személyes. Már a kandidátusi fokozat megszerzése is elsősorban azt jelentette szá­momra, hogy - lévén első - áttör­tem egy falat: a gyermekiroda­lom-történet rangja tudományos megerősítést kapott. Most a szak­terület újabb elismerése ez a habilitáció.- Miért épp A gyermekkönyvek titkos kertje című - Fitz József-díj­jal kitüntetett - könyvét választot­ta habilitációs munkája alapjáuü- Mert ez kereszt- metszetét adja mind­annak, ami csinálok. Ebben van irodalom- történeti tanulmány, kritika, filológia, mű­fajelmélet, szociológiai nézőpontú elemzés. Sok munkát fektettem ebbe a kötetbe, s sze­rettem volna, ha ennek alapján mérnek meg.- Mire utal a cím­ben szereplő titok?- Úgy éreztem, hogy a gyermekiroda­lom világa olyan tit­kos kert, ahol rengeteg felfedezni- való van, ám aminek mintha elve­szett volna a kulcsa, vagy befutot­ta a borostyán, s így irodalomtu­dós ritkán teszi be ide a lábát. Én betettem. Mert fontos, hogy tud­juk mi az ebben a kertben, ami fi­gyelmünkre méltatlan gyom, s melyek az ápolást érdemlő, érté­kes hajtások.- Korábban egyszer azt mond­ta: nem választotta kutatási terü­letéül a gyermekirodaimat, csak mintegy efelé sodródott...- Tényleg nem választás kérdé­se volt. A főiskolán - még 1974- ben - gyermekirodaimat kezdtem tanítani. Számomra magától érte­tődő volt, hogy amit tanítok, azt kell kutatnom. Igénytelenségnek éreztem volna, ha szellemi muní­cióként beérem egy megsárgult jegyzettel.- Ez oda vezetett, hogy végül maga írt - a Helikon kiadónál 1999-ben megjelent - gyermekiro­dalom kézikönyvet.- Ehhez társult egy segéd­könyv a Kortárs gyerekkönyvek, amelynek Borbély Sándorral együtt szerzője és szerkesztője voltam.- A korábbi években a gyermek- irodalom fölött vészharangokat kongattak. Mindannyiszor vitába szállt a borúlátókkal, s úgy ítélte meg, hogy amiként a mozi, majd a videó is csak átmenetileg apasz­totta az olvasás vonzerejét, a szá­mítógép hasonló hatásával is megküzdhetünk. Most mégis úgy látszik - Harry Potter ide vagy oda - a mai gyerekek egyre kevesebbet olvasnak. Nemzetközi összeha­sonlításban is gyengének minő­sült például a magyar tanulók ér­tő olvasása.- A képi kultúra felértékelődé­sével lényegében harc folyik a szabadidő világának újrafelosztá­sáért. A számítógépes játékok, az internet látványos oldalai, a fil­mek népszerűségének növekedé­sével valóban kevesebb idő jut az olvasásra. Legalább ilyen fontos, hogy maguk a felnőttek keveseb­bet olvasnak. A gyerek ritkán lát mintákat arra, hogy az olvasás öröm és érdekes időtöltés. Ennek ellenére a gyerekek még mindig többet olvasnak, mint a felnőttek. Gyerekkönyvet kiadni még min­dig üzlet. KOMÁROMI GABRIELLA 1941-ben született. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát. 1960-tól a megyei könyvtár. 1969-töl a tanítóképző főiskola könyvtárának munkatársa. 1992-ben szerzett kandidá­tusi fokozatot. 19744ÖI főiskolai oktató. 1984-93-ig a magyar nyelv és irodalmi tanszék vezetője, majd a ta­nítóképző főiskola igazgatója. 1999-től a Művelődés és Médiatudományi Intézet igazgatója. Három saját és 11 társszerzőként jegyzett könyve jelent meg. valamint 180 tanulmányt, esszét, kritikát publikált. Több magyar és nemzetközi tudományos társaság tagja.- A leendő ifjú tanítók képesek lesznek-e arra, hogy megszerettessék az olvasást. Át tudják-e adni azt a bensőségességet, amit egy kedves könyv fellapozása jelent? Átér- zik-e ők maguk is, hogy bár - mondjuk Szabó Magda Abigéljét - el lehet olvasni képernyőn is, az aligha adja azt az élményt, mint a könyv?- Van egy Békés Pál-mese, amelyben egy kérdést úgy dönte­nek el: rókája válogatja... Vannak, akik az olvasás élményének to­vábbadására magas szinten képe­sek, olyanok, akik hallgatóként, felnőttként most pótolnak kima­radt gyermekkori olvasmányokat, s olyanok is, akiket odacsalogatni sem lehet a könyvhöz. Elsősor­ban azokat próbálom hát megvál­tani, akik fogékonyak erre. Belá­tom viszont, hogy az emberek többségét semmilyen téren nem lehet megváltani.- Úgy tetszik, ez nem teszi bo­rúlátóvá.- Nem, mert a pesszimizmus zsákutca, amely sehová nem visz. Csupán ideológiát teremt a nem cselekvéshez. Persze sok mindent lehetne és kellene javítani. Például a televízió hatása áldásos is lehet­ne. Említettem az előadásomban, hogy Astred Lindgren regényeiből 21 remek játékfilm készült, csak­hogy a Harisnyás Pippin kívül egyet sem mutattak be Magyaror­szágon. Nem lenne muszáj gics- cses japán mangákat nézni a gye­rekeknek. De hát ez már kultúrpo­litika kérdése. bíró ferenc „ERŐS VÁRUNK, A NYELV” (Kosztolányi) Jó reggelt kívánok! Érdekes a magyar nyelv. A köszö­nés a mai napig gondot okoz annak, aki a megfelelő udvarias formát akarja használni. Valaha volt az ’Alászolgája!’, később a 'Szabadság!’ - mára mindkettő ki­ment a divatból. A ’Kisztihand!’ a monarchia felbomlása után is hallható volt egy ideig; mostan­ság csak magyaros formája a „Ke­zét csókolom!” használatos. Álta­lában gyerekek köszönnek így a felnőtteknek vagy felnőtt férfiak udvariasan a nőknek. Sokan nem szeretik ezt, a helyette használt Jó napot kívánok!” viszont ud­variatlannak hat. Pedig nagyszerű lehetőséget kínál a napszakok sze­rinti köszönés. (Mindenfajta kö­szönés esetében a hosszabb for­ma az udvariasabb.) Jó napot kí­vánok! (Udvarias forma.) Jó na­pot kívánok, Béres úr! (Udvarias, akárcsak a Jó napot kívánok, ta­nár úr!) A név vagy a megszólítás is udvariasabbá teszi a köszönést. Délelőtt mintegy 8-9 óráig kö­szönhetünk így: Jó reggelt kívá­nok! A Jó estét kívánok! viszont a sötétedés kezdetekor és utána mondható. Késő este vagy elkö- szönéskor: Jó éjszakát kívánok! az elfogadható. Búcsúzáskor ki­váló A viszonlátásra!, amely név- ' elő nélkül is helyes: Viszontlátás­ra! Ezt a köszönésformát sokan babonából (például szóbeli érett­ségi vizsgán) nem merik használ­ni (nehogy a viszontlátás a javító- vizsgán következzék be). Újabban elterjedt a 'Szép jó na­pot kívánok!’ köszönés, ez ide­gen a magyar nyelvtől, különö­sen úgy, hogy sokak nyelvhasz­nálatában a ’jóhapot’ egy szónak érezhető: 'Szép jónapot kívánok!’ Magázó formában udvarias le­het: Tiszteletem, Üdvözletem, Jó egészséget, Jó szerencsét, Erőt, egészséget. Tegező viszonyban kimeríthetetlen az elfogadható vagy bizalmas köszönések szá­ma: Szervusz, Szerbusz, Szia, Helló, Csaó stb. Bármilyen köszö­nésnél udvariatlanabb, ha isme­rőseinknek, az idősebbeknek nem köszönünk, mintegy „meg­spórolva” azt a néhány szót; pe­dig a köszönés nem kerül egy fil­lérbe sem! MIHÁLYFALVI LÁSZLÓ _______________Könyvespolc____________________________ A Havas dicsérete Irodalmunkban a novellának min­dig különös jelentősége volt. Nagy­jaink legmaradandóbb alkotásai - elég, ha csak Mikszáthot, Móri- czot, Kosztolányit említjük - világ- irodalmi mértékkel, vagy úgy is mondhatjuk, értékkel mérhetők. Most újra egy kiváló novella­gyűjteményt vehetünk kezünkbe. A szegedi Lázi Könyvkiadó gondo­zásában jelent meg „A Havas di­csérete” című antológia, amely húsz erdélyi magyar író novelláit tartalmazza. Az összeállító, Hu­nyadi Csaba lezárult életművekből válogatott. Ezekből a hihetetlen gazdag életművekből igyekezett átnyújtani a huszadik századi er­délyi magyar novellairodalom leg­java kincseit. Kincseket, amelyek valóban aranyként ragyognak... Már a kötet formája megragadja az olvasó fantáziáját. Borítóján az utolsó polihisztorok egyike, Kós Károly csodálatos grafikája látható. A hegytetőn álló magányos fenyő szembenéz egy másik hegy hóföd­te csúcsaival, míg lent a völgyben megbúvó házak sokasága látható. Látszólag idillikus, békés kép. Ám a fenyő vihartépte ágai súlyos küz­delmekről tanúskodnak. S nem­csak a természetet tépázta meg újra és újra a vihar. Ilyen viharvert volt a sorsa az ott lakó embereknek is. És mégis... A Havasnak minden bor­zalma, emberpróbáló küzdelme el­lenére a szépsége a meghatározó. A szépsége, amely örökre belénk íródik, ha csak egyszer is láttuk. A kötet nyitó írása is - Kemény Já­nostól - „ A Havas dicsérete” címet viseli. Mintha egy csodálatos zenét hallanánk olvasásakor: az erdő muzsikáját. „Fent a szirttetőn röp­ke fuvallat, mint karmesteri pálcát, megrázza a magasra nyúlt cirbo­lyafenyőt, s e titkos jelre a Havas­nak minden rejtett hangja egymás­ba kapaszkodva zenélni kezd: har­kály kongat odvas fa törzsén, ka­cagva verődnek össze fenyőtobo­zok, rigó rikolt, holló baritonját szaporítja a visszhang...” És ahogy Nyírő József ír a Havasról! „Érintet­len, szűz hó fehérlett még a sziklák árnyékában, pár lépésre pedig már ritka virágok nyílnak a tisztások zöld üdeségében. A fű most ütkö­zik, távolabb patakok gyöngyöz­nek, a hatalmas szálfák finom bor­zongása megfogja a szívet...” Ez a hol szép, hol vad természet azonban csak keret. Kerete a ben­ne játszódó, sokszor balladásan tömör, néha szinte kisregény terje­delmű elbeszéléseknek, amelyek­nek csaknem mindegyike tragédi­ákkal terhes. A válogatás egyik leg­nagyobb érdeme, hogy az elis­mert, a jelen lévő nagyok mellett (mint Tamási Áron, Nyírő József, Kós Károly, Wass Albert és mások) újra felfedezhetjük az oly sokszor méltatlanul mellőzött alkotókat is. Ilyen alkotó Kemény János is, aki „A Havas dicsérete” mellett a „Ha­vasi történet”-tel is szerepel az an­tológiában. Nagyon nehéz a válo­gatás e gazdag antológiából, hi­szen olyan sokszínűén nyújtja elénk az erdélyi magyarság sors­kérdéseit. Sorskérdéseit, még ak­kor is, ha ezek csak (csak?) egy- egy család tragédiáján tárulnak fel. Véleményem szerint a kötet leg­drámaibb, legnagyobb hatású írá­sa Nyírő József „Visszatérés” című elbeszélése, melyet először „Kop­jafák” című gyűjteményéből is­merhettünk meg. Halott feleségét lopva, vonaton szállítja haza egy fiatal székely férfi. Hogy otthon aludhasson a falu temetőjében, és kislánya is még egyszer láthassa édesanyját. A komor történet a balladákhoz hasonló szépséggel elevenedik meg a kötet lapjain. Ugyanilyen drámai hangvételű Bánffy Miklós „Havasi története” is. (Ennek a kiváló írónak most új­ra megjelent az 1930-as években írt nagy műve, az „Erdélyi triló­gia”.) Á „Havasi történet”-ben az öreg Damaszkin felesége, Irina egy családi viszály miatt a szó szoros értelmében kiböjtöli férje halálát... Ám amikor férjét eltemetik, szinte habzsolja az ételt... Győzött... Újra van értelme az életének... A „Jön a fiú!” Szentmihályiné Szabó Mária írása. (Milyen jó ér­zés őt is újra felfedeznünk!) Az öreg tanító-házaspár megszállot­tan várja haza a világháborúban eltűnt fiát. Az asszony tudja, hogy már hiába, az elesett fiú többé nem jön. Ám azt is tudja: férjét csak az élteti, hogy jön. Csak várni kell, hi­szen mindennap megérkezhet... Vég nélkül folytathatnánk a sort az antológia gazdag gyűjteményé­ből. Idézzünk most pár gondolatot Tamási Árontól; oly csodálatosan tárja elénk az egész kötet hangula­tát. Mottóként és befejezésként egyaránt felfogható: „Az önálló er­délyi magyar irodalmat azok írhat­ják, akik ennek a földnek terhét magukra veszik, akik Erdélynek bánatát sorsszerűén hordozzák, akiknek idevaló földből gyúrta Is­ten a szívét...” DR. SÍPOS CSABA Kaposváron a Kecellieg'vi Lakókertben panorámás, ossz köz mii vés lakótelkeket kínálunk: családi-, iker-, társaskázas Leépítésre. M Telekárak: 4.500- 5.500 Ft/m2 nobll: 30/400-2192 SUZUKIT LEGJOBB ÁRON ^ BalatonBOGLÁRON SUZUKI Hűs autók, hűtött árakkal: új Swift és Wagon R+ klímával! ^-,-,-|-,-,-­Te szt autók, bomba áron!- Liana Sedan- Wagon R+1.3 GLX Használt Suzuki 10%-tól elvihető! Vagány forma, kitörő életkedv, erő, |d A múlt összes tapasztalatával a jövőnek. Ignis nálunk is, jó is, szép is, jó áron isi Az Ön márkakereskedője: SUZUKI BORONGICS Kft. 8630 Balatonboglár, Vikár B. u. 2. E mail: info@suzukiborongics.hu B _____________Telefon/fox: 85/352-070__________________

Next

/
Oldalképek
Tartalom