Somogyi Hírlap, 2003. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-17 / 114. szám

6. OLDAL A L M A N A C H 1 0 4 2003. Május 17., Szombat KISBAJOM A KÖZSÉG CÍMERE A kerek talpú tárcsapajzson arany­mezőben két szarvasagancs, köz­te két hóvirág - ez jelképezi a község erdeiben található védett növényritkaságokat és a híres vadállományt. A zöld pajzslábban jobbról ezüstcsillag és bárói ezüst félholdtól kísért vízimalomkerék utal a történelmi egyházra, vala­mint a Rinya hajdani vízimámaira. A pajzsot keretező zöld lomboza­tó, aranymakkal megrakott tölgy­koszorú az erdőkben gazdag kör­nyezetet jeleníti meg. A LAKOSSÁG SZÁMA 2002-ben 467 2000-ben 474 1870-ben 957 1850-ben 818 1784-ben 545 FOGADÓÓRÁK A polgármesteri hivatá címe: 7542 Kisbajom, Kossuth u. 111. Tel/fax: 82/388472, 385-473. Ügyfélfogadás hétfőtől csütörtökig 7.30-tól 16 órág, pénteken 7.30- tól 12-ig. Végh Gábor polgármes­ter páros héten hétfőn 14-16 óra között, Sári Dénes körjegyző csü­törtökön 13-16 óráig tart fogadó­órát. Vörös Lajos fáugazdász csü­törtökön 8-tól 10.30-ig ad taná­csot a gazdákodóknak. CIVILEK, VEZETŐK A vöröskeresztes szervezet veze­tője Szabó Józsefné, a Kisbajomi Baráti Köré Fekete-Páris Lajosné. A kisbajomi Etnikai Szervezet és a kisebbségi önkormányzat vezetője Kakas József, a könyvtáré és az ifjúsági klubé Vargáné Posta Zsu­zsanna, a Lila Akác nyugdíjas­egyesületnek id. Zsobrák Józsefné az elnöke. ISTENTISZTELETEK Szentmisét Bicsár László kutasi plébános celebrá szombaton 18 órakor. A református istentisztele­tet Oláh Lajos csokonyavisontá lelkész tartja vasárnap 9 órakor. DÍSZPOLGÁROK Kutas Lászlónét, a polgármesteri hivatá gazdasági vezetőjét és Ko­vács László ápolgármestert, ezer­mestert a fáuért végzett ádozatos munkáért 2001-ben választották díszpolgárrá. VÉDETT HÁZAK, VIRÁGOK Kisbajom 1847-ben porig égett, de ezt hamar kiheverte a mintegy 1000 lakosú község. A falu 150 házának 70-80 százalékát akkor építették egységes stílusban. Mű­emlék a református templom és a régi parókia. Ritkaságok a Rinya- patak menti vízi és erdei élőhe­lyek, a védett csodabogyó, hóvi­rág, a fekete gólya és a réti sas. A közterületeket, gondozott parko­kat több ezer virág, sziklakertek és díszfasorok ékesítik. A CIKKEKET ÍRTA ÉS A TOTÓKAT KÉSZÍTETTE: BÍRÓ MÁRIA Az oldal megjelenését a Konnexa Kft és a kisbajomi önkormányzat támogatta Rózsával szegélyezett, de tüskés úton Kisbajomban alig néhánnyal szavaztak többen az unió mel­lett, mint ellene. A többség két­kedik, s mindennapi gondok­kal küszködve nem bízik sorsa javulásában. Végh Gábor pol­gármester szerint sincs ok túl­zott derűlátásra ott, ahol töme­gesen vannak szakképzetlenek s megoldatlan gond a munka- nélküliség.- A csatlakozáshoz közeledve ná­lunk sokak élete rosszabbra fői* dúlt. A több családnak megélhe­tést nyújtó kutasi termelőszövetke­zet éppen az idén szűnik meg, a hat-hét varrónőt foglalkoztató var­roda is fontolgatja a bezárást - so­rolta a gondokat Végh Gábor. - A zömmel szakképzetlen idősebb munkanélkülieknek kevés az esé­lyük az elhelyezkedésre, nekik már az átképzés sem segít. A mun­kából kikerülők sorsa csak szociá­VÉGH GÁBOR 1950-ben született Kutason. Okleveles mezőgazdasági gépészmérnök; többévi munka után kezdett vállalkozásba, jelenleg a CelPMetál Kft ügyvezetője és tulaj­donosa. 1990 óta tiszteletdíjas pol­gármester. Nős, két lánya van. Szen­vedélye a munkája, szívesen járja a természetet, s régi könyveket gyűjt. lis eszközökkel kezelhető, s ebből is egyre kevesebb van.- Változtathat-e ezen az uniói- Az unió szorgalmazza az erdő- telepítést a gyengén termő földe­ken, s ez több hónapos megélhe­tést nyújthat a szakképzetlenek­nek is. A csatlakozással sokkal szé­lesebb és összetettebb lehetőség nyílhat a társadalmi és gazdasági felzárkózásra. Az eséllyel majd el­sősorban a fiatalok élhetnek, akik maguknak teremtenek lehetőséget azzal, hogy szakmát szereznek. Egyre többen tanulnak felsőfokon is; sok nehéz helyzetű szülő is meg­tesz mindent, hogy gyermeke kike­rüljön a kilátástalanságból. A to­vábbtanulás az egyetlen esély, hogy megállják a helyüket a magyar és az uniós követelmények között.- Mit tesz az önkormányzat az esély növelésére1- Az európai átlagnak megfelelő infrastrukturális környezetet az évek során kialakítottuk. Gázveze­tékkel bővítettük a közműhálóza­tot, s a kábeltévéhez is közelebb jutottunk egy lépéssel. Nagy gon­dot fordítunk a közterületek szé­pítésére, mert a gazdag népi ha­gyományok mellett a természeti környezet és nyugalom a falu leg­főbb értéke. Minden utcát virágo- sítottunk, 2500 rózsatőt ültettünk ki az idén, hogy fokozzuk a szik­lakertek, virágágyások és parkok szépségét. Kitörési pont és mun­kahelyteremtő lehetőség a hagyo­mányőrzés is. Ennek az erdei is­kolává és turistaszállóvá átalakí­tott parókia, illetve a kovácsmű­hely lesz a központja, terveink szerint már szeptembertől. A Du- na-Dráva Nemzeti Park igazgató­ságával is erősítjük az együttmű­ködést, a falu körül ugyanis több természetvédelmi terület yan, s ezek megismertetése jól illik a né- pi iskola céljai közé. __________■ Rec ept Kisbajomból Gyalult krumpli A kiadós parasztétel receptjét Kovács Bélánétól kaptuk. Két ki­ló krumplit meghámozunk, s a tökhöz hasonlóan szálasra gya­lulunk, majd sós vízben nem túl puhára előfőzzük. Egy füstölt csülköt babérlevéllel, egy fej vö­röshagymával megfőzünk. A csülök főzőlevéhez hét deciliter házi paradicsomlevet öntünk, ízlés szerint sózzuk, borsozzuk, és újra forraljuk. Mikor lohog, beletesszük a leszűrt krumplit s a darabokra vágott csülökhúst. Rántással besűrítjük, s melegen fehér kenyérrel vagy lángossal tálaljuk. A lángoshoz fél liter . langyos vizet, kevés cukros tejet veszünk, abba felfuttatunk egy csomag élesztőt. Liszttel és só­val lágy tésztát gyúrunk. Kelesz- tés után ujjnyi vastagra nyújtjuk gyúródeszkán, s negyedórányi újabb kelés után kis darabokra vágva forró olajban kisütjük. ■ Legfontosabb a gyerekek jövője Gyermekzsivajtól és kacagástól han­gos az óvoda. A falu egyetlen gyer­mekintézményének jövője biztosnak látszik: fenntartásához egyaránt ra­gaszkodik a lakosság és az önkor­mányzat. A fejlesztésekből sem maradt ki a gyer­mekintézmény: legutóbb a szociális étkez­tetést is ellátó melegkonyha HACCP-rend- szerét vezették be, s megoldották az épü­let gázfűtését.- Huszonhat kicsi jár az óvoda egyetlen vegyes csoportjába. Nyolcán mennek is­kolába az ősszel, s körülbelül ugyanennyi kicsik várunk a helyükre - mutatta be az intézményt Nagy Zoltánná óvodavezető. - A gyerekek 80 százaléka olyan családból jön, ahol mind a két szülő munkanélküli. Csaknem ugyanennyi a cigánygyerekek aránya. Többségüknek rengeteg szociális és anyagi hátrányt kell leküzdenie; a falu­ban nem ritka a hat-hét gyermekes család sem. Személyre szabott foglalkozásokkal, egyéni felkészítéssel mindent megte­szünk mi is, hogy segítsük ezt a felzárkó­zási folyamatot, s megfelelő eséllyel lép­jenek az életbe a gyerekek. A kicsik elég hamar megszokják a be­járást a kutasi általános iskolába, s általá­ban később is megállják a helyüket. Min­den évben akad azonban pár gyerek, akik a nagyatádi speciális iskolában tud­ják csak folytatni a tanulást, és nekik kö­rülményesebb az utazás is. A szülői munkaközösség lelkesen be­kapcsolódik az óvoda közösségi rendez­vényeibe, s az egész falunak kedves ese­mény a hagyományos anyák napi vagy a karácsonyi ünnepség. A támogatók és az önkormányzat révén a gyermeknapon igazi bohóc szórakoztatja majd a kicsiket. Összefogásra, támogatásra szükség lesz az óvodaudvar felújításához is, a munkát erre az évre tervezték. Az óvodavezető el­mondta: szeretnének néhány új fejlesztő­játékot is, ezek beszerzéséhez egy Unicef- pályázaton remélnek segítséget. _______■ Sé táló gólyák és a parókia Szívesen játsza­nak az óvodások a falu parkjaiban is. A népi értékek és a természeti nevelés helyszíne itt valóban kar­nyújtásnyira van: a Rinya partján há­borítatlanul sétál­nak a gólyák, pár házzal arrébb az erdei iskolává tép lesztett parókia kínál új lehetősé­geket. A védett • épület mellett ha­marosan kialakít­ják a kovácsmű­helyt és istállót is. Öröm a kényszerű önállóságban Egy éve kizárólag a földből terem­ti elő Szelíd József családjának a megélhetését.- Részben kényszer, részben a régi álmom megvalósítása ez a gazdaság - mondta Szelíd József, akinek a kutasi szövetkezetben 30 év agrármérnöki és növényvé- dős tevékenysége után tavaly megszűnt a munkaviszonya. - Váratlanul ért a kényszerű önálló­ság, de most már örülök, hogy így alakult. Mindig az volt a vágyam, hogy a magam ura legyek. A nö­vénytermesztést tíz éve kezdtem a saját földemen, s apránként bő- vítgetve most már egyre bizto­sabbnak látom a jövőt. A Szelíd családnak 250 hektár­nyi földje van a környező falvak határában, s ebből 150 hektár a megművelt szántó. Munkagépek­kel jól fölszerelve takarmánynö­vényeket és gabonát termeszte­nek. - Az állattartást is szeretném a következő egy-két évben bein­dítani a régi tehéntelepen, amit nemrég vettem meg - sorolta ter­veit a gazda. - A tejtermelés he­lyett biztosabbnak gondolom a hízómarhát. Az 50-60 hektárnyi legelőn mintegy 200 marhát tart­hatnék. Szelíd József szerint ha a csat­lakozásig tartó szűkös időben tal­pon tud maradni a gazdaság, ak­kor a némileg jobb uniós feltéte­lek között sem lesz gond az élet- képességgel.- Nagy eredmény lesz, ha a szűkebb csa­ládomnak biz­tos megélhe­tést és néhány alkalmazott­nak állandó munkát tudok majd biztosí­tani. A legjob­ban azonban annak örülök, hogy 52 éve­sen is van értelme a jövő tervezé­sének, a befektetésnek. A fiam­nak ugyanis van kedve a gazdál­kodáshoz, most a Pannon Lovas­akadémián tanulja a szakmát. S a lányommal együtt ő már az unió­ban folytathatja, amit most elkez­dünk/ ■ Külföldre nyílik a világ Néprajz- és romológiaszakos hall­gató Pápai Renáta a pécsi egyete­men. A cigányság kutatójának ké­szülő 22 éves leány júniusban Strasbourgban egy nemzetközi konferencián képvisel több hazai cigányszervezetet, majd egyéves franciaországi tanulmányút követ­kezik. - Még sosem jártam kül­földön, útlevelet is csak nemrég kaptam - mondta Pápai Renáta. - Szeretnék minél több kultúrát megismerni, nyelveket tanulni, vi­lágot látni. A nagy álmom India, talán sikerül ott is néprajzkutatást végeznem. Az egyetem révén már az idén is lett volna lehetőség er­re, de a részvételre nem volt 350 ezer forintom. Most erre gyűjtök, s talán oda is eljutok. A kitartásból példát mutató leány eddig is lépésenként jutott el céljá­hoz. Előbb kereskedelmi szakmát szerzett, majd két év múlva leérett­ségizett. Újabb egyévi tanulással vált gyermek- és if­júságvédelmi ügyintézővé, végül a két­éves gyógype­dagógiai asz- szisztenskép- zés előzte meg az egyetemet.- A szüleim mindenben se­gítenek, pedig óriási teher a taníttatásunk - mondta a leány. - Eddig én végez­tem a legtöbb iskolát, de büszke vagyok a testvéreimre is. A nővé­remet fölvették az orvosi egyetem­re is, de előbb családot alapított. Az öcsém géplakatos, előtte meg­szerezte a szakácsszakmát. A ta­nulmányaim után szeretnék itt, a faluban letelepedni. Akármennyi utazással, külföldi kapcsolattal jár is majd a munkám, csak ide szeretnék hazajönni. ■ Tíz faluban patkói lovakat Amikor Bállá József kitanulta a kovácsmesterséget, még majdnem minden háznál tar­tottak lovat. Most alig 15-20 igáslovat számlálnak a kisba­jomi portákon.- Tizennégy évesen is tetszett ez a tüzes a mesterség, és azóta sem untam meg - mondta Bállá József. Most már a patkókészítés sem kedvtelés. Gyarapodik a szép háta­sok és a kocsiba fogott lovak szá­ma: divatba jött a lótartás. - Szere­tem a lovakat, de sosem volt rá he­lyem meg időm, s mert két lányom van, a mesterségnek sincs folytató­ja. Mindenféle kovácsmunkát szí­vesen végzek, most éppen egy dí­szes kaput készítek a buszforduló mellé. Keresik a kovácsolt munká­kat, sok megrendelést vissza is kell mondanom. A patkolást viszont nem mondhatom vissza, mert más kovács nincs a környéken. Van úgy, hogy a lovat hozzák Bállá Józsefhez, de a távolabbi fal­vakba inkább házhoz megy. - Előbb megmérem a ló lábát, aztán Bállá Józsefnek szenvedélye a kovácsmunka otthon méretre elkészítem a patkó­kat, így már nem kell sok szerszá­mot vinni a helyszínre - sorolta a mester a patkókészítés fortélyait. - A ló négy lábára egy-két óra alatt elkészül a patkó, s három ember kell a fölrakáshoz. Hathetente kel­lene cserélni, de a legtöbben csak két-három havonta tudnak időt szakítani a patkoltatásra. ______■ To rt ül, szomszédol a kör Disznótort ült a Kisbajomi Baráti Kör. A lelkes társaság rendszere­sen szervez a falu turisztikai hír­nevét is gyarapító rendezvényso­rozatot. A falusi élet egyik jeles eseményéből, a disznóvágásból rendezték az első látványosságot.- A hóvirágtúra már hagyomá­nyos, újdonság lesz viszont a csökölyi szomszédolás: az erdőn át megyünk a közeli, de közúton csak nagy kerülővel elérhető köz­ségbe. Választott falunk hagyomá­nyait is szeretnénk jobban megis­merni a baráti napon - mondta Fekete-Páris Lajosné, aki harmadik éve fogja össze a Budapestről, Sopronból és a közelebbi települé­sekről származó lokálpatriótákat. A baráti kör alakítását 17 új ingat­lantulajdonos kezdeményezte, s a szomszéd falvakból csatlakozók­kal már mintegy félszázan járnak össze rendszeresen. A vállalkozó­kat, gazdálkodókat is tömörítő kör számos adománnyal segíti a fej­lesztéseket, s tagjai kiveszik részü­ket a faluszépítésből, virágosítási szombatokból is. Fekete-Páris La­josné szerint az a legszebb, hogy a betelepülők és a helybeliek együtt munkálkodnak a faluért. ■ ORVOSI RENDELÉS Dr. Ütő Imre háziorvos Ku- . tasról jár ki, s hétfőn i., 10.3CHÓI 11.30-ig, szer­dán 9-11 óra között ren- : dél. Vörös Lajosné védő- L nő szerdánként 8-12-ig y végzi a munkáját. Havonta ' egyszer nőgyógyászati és gyer­mekorvosi rendelés is van.

Next

/
Oldalképek
Tartalom