Somogyi Hírlap, 2003. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-14 / 111. szám

6. OLDAL A L M A N A C H 1 0 8 2003. Május 14., Szerda A KÖZSÉG CÍMERE iveit oldalú, ékeléssel három rész­re osztott, kerek talpú pajzson az első fehér mezőben három piros alma, a második (vörös) mezőben sárga búzakalász. A harmadik (kék) mezőt hullámos fehér pólya vágja ketté, fölötte nyitott könyv fe­hér lapjain egy keresztbe fektetett lúdtoll látható. Az alma s a búzaka­lász a község életében a két leg­jelentősebb tényezőt, a gyümölcs- és a gabonatermesztést jelen® meg. A fehér pólya a falu határá­ban eredő Kapósra, a nyitott könyv és a toll a község múltjának emlékeire, Csokonai Vitéz Mihály itt-tartózkodására és itt irt költemé­nyeire utal. A LAKOSOK SZÁMA 2003-ban 945 1995-ben 902 1991-ben 929 1960-ban 1100 1920-ban 917 FOGADÓÓRÁK A polgármesteri hivatal címe: 7524 kiskorpád, Petőfi u. 20. Tel.: 82/577-060, 82/577-000. A hivatalban hétfőtől csütörtökig 8-tól 16 óráig, pénteken 84ól 12- ig van ügyfélfogadás. Ember Zol­tán falugazdász minden kedden 9 és 14 óra között kereshető föl. CIVILEK, VEZETŐK A sportkör elnöke Merkei István, a horgászegyesületé Jandzsó Jó­zsef. Az ifjúsági és nyugdijasklub, valamint a tánckör és a dalárda vezetője Bauer Ervinné. A Kiskor­pádért alapítvány kuratóriumának Csima Ágota az elnöke. ORVOSI RENDELÉS A háziorvos, dr. Dús István Vince hétfőn és csütörtö­kön 8-tól 12 óráig, kedden és pénteken 7.30-tól 10 óráig, szerdán 8 és 10, va­lamint 16 és 18 óra között rendel. ISTENTISZTELETEK Szentmisét minden vasárnap 9 órai kezdettel celebrál Somos László plébános. A református hí­veknek Bán Csaba lelkész tartja az istentiszteletet. HÍRES SZÜLÖTTEK A község szülötte dr. Hóvári Já­nos, Izrael magyar nagykövete. Díszpolgári címet kapott Róka Jánosné és Farkas Gyuláné nyug­díjas pedagógus. MÚLTIDÉZŐ A kisközséghez tartozott 1920- ban Hertelend, Lók és Zoltán- puszta, valamint Kaposszéplak. A házak száma 176 volt. 980 lako­sából 192-en vonultak be az I. vi­lágháborúban, s a hősi halottak száma 26 volt, a hadiözvegyeké 16, a hadiárváké nyolc. A községi bíró Novák Imre volt, a postames­ter az 1893-ban Zákányban szüle­tett Scheich István. A katolikus elemi iskolában Horváth Kálmán igazgató tanító oktatta a nebuló­kat. Volt tűzoltótestület, levente- és polgári lövészegyesület is. Bencze József volt az ispán; ő 1864-ben született Magyareg­resen, s 25 évig volt erdész a Somssichoknál. 1925-től lett az uradalom ispánja. A CIKKEKET SZARKA ÁGNES ÍRTA. FOTÓK: KOVÁCS TIBOR, LÁNG RÓBERT Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta Az alma versenyezhet az unióban is Recept Kiskorpádról Túrós laska Kiskorpád hajdan a diákok munkára nevelésének egyik meghatározó helyszíne volt. Ősszel minden iskola mozgósí­totta a diákjait. Azóta sok min­den megváltozott; nincs diák­munka, s a tulajdonosok szedik az almát.- Az uniós csatlakozás lehetőségei­ről nincs mindenkinek kellő isme­rete, noha a faluban kétszer is tar­tottak tájékoztatót. Ez azonban ke­vésnek bizonyult. Főleg a foglal­koztatással, munkalehetőségekkel kapcsolatosak kérdéseikre nem kaptak kielégítő választ - mondta Pikler József polgármester az uniós csatlakozássá kapcsolatos kérdé­sünkre. - A lakosok többsége a me­zőgazdaságból, gyümölcstermelés­ből él. Ezzel kapcsolatosan min­denkit a kapható támogatás érde­kelt a legjobban, s elmaradt a fiata­lok lehetőségeinek ecsetelése is. PIKLER JÓZSEF 1951. január 12-én született Kiskorpádon. 1969-től a kaposvári ruhagyár mű­szerésze volt. 1990-től tiszteletdí­jas polgármester. Nős, két fia van. Hobbija a famegmunkálás.- Mit vár a falunak?-Belátható időn belül az infra­s t ruktúra fejlődését. Nálunk az egyik legfontosabb feladat a földgázra va­ló átállás és a szennyvízberuházás. Ezer lakosúnál kisebb a település, így nagyobb pályázati támogatás­hoz juthatunk.- Korpád az almával lett ismert.- A hűtőházat ugyan eladták, de van egy vállalkozó, akinek a létesít­ménye átveheti a nagy hűtőház szerepét. Kisebb a kapacitása, de fölvásárolhatja a gyümölcsöt. Több kisebb vállalkozás alakult, de ezek nem tudnak mindenkit foglalkoz­tatni. A munkanélküliek aránya megközelíti a tíz százalékot. A falu­si embernek az a fontos, hogy dol­gozhasson és eladhassa, amit ter­mel. Most azonban hiányzik a lét- biztonság; nem mernek hosszú táv­ra tervezni, beruházni. Ez alól csak a képzettebb fiatalok kivételek, akik nem hagyományból, hanem tudatosan gazdálkodnak. S ha kü- lön-kiilön nem is, de egy nagyobb szervezettel piacra juthatnak.- Melyek a kitörési pontjaik?- Elsősorban a mezőgazdaság, a termékfölvásárlás és a termelés összehangolása. A legfontosabb, hogy munkát adjunk az emberek­nek. Ehhez a vállalkozásoknak erő­södniük kell, s ki kell használnunk helyzeti előnyünket, hiszen a gyékényesi vasútvonal és a 61-es közút mentén fekszünk.- Mi a hozományuk?- A Kapós forrásvidékét meg kell mentem. A terület a maga halasta­vaival érték, és szolgálhatná a sza­badidő eltöltését is. Ám ma még megbecsülni sem lehet, hogy meny­nyi pénz kell a rekultivációhoz. A falusi turizmusban nem igazán bízom. Csak szállással és étkezés­sel nem lehet a turistákat ide csalo­gatni; rendezvények nélkül ez meg- valósíthataüan. ■ A kedvelt egytálételhez fél kiló liszt, 4 tojás, só, víz, 1 pohár tej­föl, fél kiló túró, kevés füstölt szalonna kell. A lisztből, tojásból és sóból kevés vízzel kemény tésztát gyúrunk, s hat cipóra osztjuk, majd mindegyiket leves­tészta vékonyságúra nyújtjuk. A lapokat konyharuhára vagy ab­roszra teregetjük, majd lisztezett sütőlemezen (a tepsi alján) egyenként megsütjük. Nagyon rövid ideig, kis lángon kell sütni, hogy ne égjen meg, mert akkor keserű lesz. Az így keletkezett laskát forrásban levő sós vízben kifőzzük, majd leöb­lítjük, és forró zsírba kiszedjük. A tejfölt kevés zsíron megfuttat­juk, így krémesebb lesz, és nem hűti le a tésztát. A szalonnát megpirítjuk. A laskát és a hozzá­valót külön rakjuk az asztalra: mindenki ízlése szerint tehet rá túrót, tejfölt és szalonnát is. ■ Harminc kicsi második otthona Harmincnál több gyerek jár az óvoda há­rom csoportjába. A nagyok közül nyolc jövőre már iskolapadba ül, a többiek meg egy évig maradnak. Számuk azon­ban egyre fogy, pedig pár éve még helyhi­ány miatt kellett elutasítani kicsiket.- Az átépítés után nagyobb, tágasabb lett a hely - mondta Orbán Tibomé, az óvoda vezetője - kényelmesen elférünk. Ehhez nemcsak a bővítés, hanem az is hozzájá­rul, hogy évről évre kevesebb a gyerek. Nyolcán iskolába mennek, de csak öt kicsi jön. S ők bizony eleinte nem értik, hogy anya miért megy el, s attól félnek, hogy senki nem jön majd értük.- A szoktatás akkor nehezebb, ha anyásabb a kicsi. Bár a gyerekek általá­ban hamar megszokják, megszeretik az ovit. Az első év, a kiscsoport végül is ez­zel telik el, a nagyobbak pedig segítenek a beilleszkedésben. Ahhoz a játék mellett hozzátartoznak a foglalkozások is. Minden óvodának vala­milyen nevelési programot kellett válasz­tania. Kiskorpádon a tevékenység-köz­pontúra szavaztak.- Sok leírást elolvastunk. Mindegyik tetszett, de ez volt az, amire azt mond­tuk, hogy 15 éve ezt csináljuk. Most ki kellett egészíteni a gyermekvédelmi terv­vel és a minőségbiztosítással, de még mindig megállja a helyét. Az önkormány­zat hozzájárulásával tavaly fölvettünk még egy óvodapedagógust, ő a nagycso­portosokkal foglalkozik. A vegyes cso­portban maradt a családias légkör, a test­vérek is együtt vannak, ám az idősebbek képességeit külön tudjuk fejleszteni. A fejlesztésre az iskolaérettség elérése miatt is szükség van, és sokszor az óvó­nőknek kell pótolniuk azokat a hiányossá­gokat, amiket a szülők elmulasztottak.- Amit hároméves koráig nem vála­szolnak meg a szülők, azt már soha senki nem fogja megmondani nekik. Nagyon fontos az indíttatás; a személyiségükön is látszik, hogy mit hoztak otthonról. Az óvónőknek elvileg a családból hozott alap­ra kellene építeni, de sajnos, sok esetben még hiányt is kell pótolnunk.__________■ Tágasabb termekben Két lépésben zaj­lott az óvoda át­építése; a vizes­blokkot és az öl­tözőket 1998- ban készítették. Több millió forin­tot költöttek rá ta­valy, korszerűsí­tették a konyhát, és kialakítottak egy mosókony­hát is. A gyere­kek kényelme­sebb elhelyezése végett növelték a csoportszobát és a fektetőt is, s ki­alakítottak egy tornaszobát. Munkát ad a Kaposmező A Kaposmező Kft lassan tíz éve te­vékenykedik. A mintegy 1400 hek­táron gazdálkodó kisvállalkozás­nak 400 millió forint körüli az évi bevétele. Földjei hat község hatá­rában terülnek el, s ötven embert foglalkoztat. Növénytermesztés, állattenyésztés és szolgáltatás a gazdálkodás három pillére.- A cégünk bejegyzett integrá­tor, évente mintegy 150 magán­gazdával tartunk kapcsolatot, szolgáltatást nyújtunk vagy felvá­sároljuk a terményeiket - mondta Pohner János ügyvezető igazgató. - A kiskorpádi sertéstelepünk 16 embernek ad munkát, s cégünk­nek jelentős a szerepe abban, hogy a környéken viszonylag ala­csony a munkanélküliség, hiszen a kevésbé képzett embereknek is adunk munkát. A kiskorpádi telep ismert a mi­nőségi sertéstartásáról. Az ország minden tájáról jönnek tenyész- sertésért. - Csaknem kétezer disz­nó röfög az ólakban, ám a meny- nyiség mellett a minőség a legfon­tosabb. A Kahib egyik vonalát te­nyésztjük, s nagyon jók a tapasz­talataink. Rendszeresen részt ve­szünk kiállításokon, s gyakran té­rünk haza a nagydíjjal. Á kiegyen­súlyozott, nyugodt munkához szükség van a megfelelő kapcso­latra az önkormányzatokkal. Adót fizetünk, s foglalkoztatjuk az em­bereket, az önkormányzatok pe­Munkát ad a kiskorpádi sertéstelep dig lehetőségeikhez képest meg­teremtik a nyugodt munkához szükséges feltételeket. ________a To pogósból friss csárdás Először a gyermektánccsoportot szervezték meg, majd kedvet kap­tak a felnőttek is. Ma a tánctanár már két csoport munkáját segíti.- A gyerekek már nevet is vá­lasztottak, ők a Vadvirág tánccso­port, s rendszeresen föllépnek a fa­lunapokon - mondta Bauer Ervin­né, aki a tánccsoport irányítása mellett vállalta a nyugdíjasklub és a fiatalok gondjait is. - A klubtól független a felnőttek tánccsoport­ja, mert a klubban az átlagos élet­kor 80 év, s csak a fiatalabbak tán­colnak. Az önkormányzat segítsé­gének köszönhetően tavaly meg­csináltattuk a fellépőruhákat is. Ké­szülünk a falunapra, s talán már ügyesebbek leszünk: nem a korpá- di totyogóst járjuk, hanem friss csárdást. A tánctanárunk, bizony, megizzaszt bennünket. A klubban naponta talál­koznak az idő­sek. Kézimun­káznak, be­szélgetnek, té­vét és videót néznek. Évente kétszer kirándulunk, egyszer valamelyik gyógyfürdőbe, máskor történelmi nevezetességet, hazánk szép tájait keressük föl. Az ifjúsági klubban péntek es­ténként találkoznak a fiatalok, al­kalmanként negyvenen jönnek össze. Zenét hallgatnak, sakkoz­nak, számítógépeznek, s van inter­netes hozzáférésük is. ■ Hazacsábítanák a fiatalokat- Arra gondoltunk, hogy a szoká­sos két pillér - az állam és az ön- kormányzat - mellett legyen egy harmadik, egy civil szervezet, ahol a képviselők mellett mások is sze­repet vállalhatnak, esetleg döntési helyzetbe kerülhetnek - mondta Csima Ágota, a nemrég alakult Kiskorpádért alapítvány kuratóriu­mának elnöke. - Jó tervekkel, pá­lyázatokkal a jövőnket is megala­pozhatjuk. Nagy célt tűzött maga elé az alapítvány: a község lakosságmeg­tartó erejének növelését, az embe­rek komfortérzésének erősítését. Szeretnénk elérni, hogy a gyere­kek az iskolát befejezve haza tud­janak és akarjanak jönni. Találják meg itt is mindazt, ami a XXI. szá­zadban elengedhetetlen. Kevés az anyagi forrásunk, s mielőtt nagy dolgokba kezdünk, nekünk is ta­nulni kell. Fölmérjünk az igénye­ket és a lehetőségeket. A legfonto­Csima Ágota: Meg kell tartanunk a fiatalokat sabb, hogy az emberek jól érezzék magukat a faluban. Újra készíttet- ■ tünk korpádi képeslapot, megszer­veztük a március 15-i műsort, eb­ben bemutatkozott szinte minden korosztály.__________________■ A bramacos Katona Harmadik generációs Katonáék ács-tetőfedő vállalkozása. A nagy­apa mintegy hetven éve kezdte, folytatta a fia, aki nyugdíjasként ma is tevékenykedik a vállalkozás­ban, s 1997-től az unoka vette át a stafétabotot.- A középületektől a magánhá­zakon át a nyaralókig mindenféle épület tetőszerkezetét és cserepe- zését készítettük - mondta Katona László. - Az utóbbi években egyre bonyolultabbak, cifrábbak lettek a tetőformák, s ez bizony próbára teszi az ácsok szaktudását. Az em­berek a szomszédénál egy kicsit nagyobb, magasabb tetőt akarnak. Végül is nem baj, de az egysze­rűbb olcsóbb, s kevesebb gond adódhat vele. Katona László szerint az ács­szakmában egyetlen kizáró ok van: a tériszony.- Egy áüagos családi házon az ember hat méter magasan dolgo­zik, de előfordult, hogy tizennyolc méterrel lejjebb volt a talaj. Itt nem lehet szédelegni, mert akkor kész a baj. A cég nemcsak a tetők elkészí­tését vállalja, hanem viszontela­dókat is kiszolgál Bramac és Tondach márkájú tetőfedő anya­gokkal. - Ennek a két cégnek a márkakereskedése vagyunk - mondta Katona László - Az évek során sikerült elérnünk, hogy más terméket már nem is keresnek ná­lunk. Azt hiszem, engem már úgy ismernek a megyében, hogy a bramacos Katona. S tudják: a jó minőségű alapanyaghoz minőségi munka társul. Vevőink elégedet­tek a munkánkkal. A legjobb bi­zonyíték erre: csak ha újra épít­keznek, akkor térnek vissza, hi­szen a tető nem egy-két évre, ha- nem egy életre készül. _______a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom