Somogyi Hírlap, 2003. május (14. évfolyam, 101-126. szám)
2003-05-10 / 108. szám
6. OLDAL A L M A N A C H 0 5 0 2003. Május 10., Szombat 9ÜBB A KÖZSÉG CÍMERE Álló, csücskös talpú pajzs zöld mezejében András-keresztet képező jobbharánt aranycsép és balharánt arany kévehányó villát a cölöpvonalon gereblye és pengéjével lefelé álló aranykasza keretez. Edde mezőgazda- sági település: az itteni lakosoknak mindig is a föld megművelése adta a megélhetést. Erre utalnak a község címerében látható szerszámok. A címer teljesen egyezik, egy a XVIII. század végén használt községi pecséttel, amit az öregbíró nyomott a hivatalos iratokra. így korábban s ma is elsősorban a mezőgazdasági szerszámok a jelképei. A LAKOSOK SZÁMA 2003-ban 247 1995-ben 320 1990-ben 650 1970-ben 700 1949-ben 750 1994-ben Alsóbogát önállósult, s ez okozta a nagy lélekszám- csökkenést. ÜGYFÉLFOGADÁS A polgármesteri hivatal címe: 7443 Edde, Fő u. 47. Tel.: 82/489-006, 82/489-421. A hivatalban mindennap 8 és 12 között van ügyfélfogadás. A polgár- mester bármikor fölkereshető. A falugazdász, Kovács Gábor pedig kérésre a településre megy. CIVILEK, VEZETŐK Az Eddéért-Somogyért Egyesület elnöke Megyeri János, az Edde Községért alapítvány kuratóriumának az elnöke Csendes János. ORVOSI RENDELÉS Dr. Koronczai Gábor háziorvos hétfőtől csütörtökig mindennap 12 órától fogadja a betegeket. ISTENTISZTELETEK Vasárnaponként 12 órától Sudár János plébános celebrál misét. A FALU HÍRES SZÜLÖTTEI Dr. Kéki Zoltán, Kaposvár jegyzője, illetve dr. Kéki Kálmán és dr. Berki Kálmán orvos. Edde díszpolgára címet kapott dr. Gyenesei István, a megyei közgyűlés elnöke, Szita Károly kaposvári polgár- mester, Fábián Éva főépítész, dr. Szabó József Andor országgyülé- . si képviselő (Fidesz-MPP) és Várhegyi Attila államtitkár. MÚLTIDÉZŐ A településnek 1932-ben 741 lakosa volt. A kisközséghez tartozott Alsó- és Felsőbogát puszta, Birkamajor és Csollányos tanya is. Az I. világháborúba ötvenen vonultak be, a hősi halottak száma 10, a hadiözvegyeké 5. A községi bíró akkor Hajas István volt, a helyettese Jágor József, a közgyám Szűcs József. Alsóbogáton a pusztai iskola tanítója Rácz Rózsi volt, a református elemi iskoláé Berky Lajos. Varga József birtokos Eddén született 1875-ben, s 22 holdon gazdikodott. Községi elöljáró és egyházi gondnok is volt. A kovácsot Kanász Lászlónak hívták; Marcaliban született, s Pamuton tanulta a mesterségét, 1916-ban lett segéd, majd 1921- ben önálló mester. A CIKKEKET SZARKA ÁGNES ÍRTA. FOTÓK: KOVÁCS TIBOR Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta Kitörési pontok nélkül nincs fejlődés A kis zsáktelepülésen minden csendes; az utcákon szinte nincs ember. A közhasznú munkások kerítést festenek, virágokat gondoznak. Megállt az idő. Eddétől nagyon mesz- szinek tetszik Európa.- Mennyire érdekli az embereket a csatlakozás utáni helyzet?- A rádióból, tévéből, újságokból szerzik értesüléseiket. A reklám- kampánynak köszönhetően nálunk is igennel voksolt a szavazók többsége - mondta Megyeri János polgármester. - Sokan azonban részletesebb, terjedelmesebb felvilágosításra vártak. A bizalmaüansá- got táplálja, hogy míg a téeszelnö- köt ismerik, azt nem tudják, hogy Brüsszelből kik fognak irányítani.- Voltak célzatos kérdéseik?- Főleg az elhelyezkedés ügyében. Akinek nincs szakmája, az hol és hogyan tud majd dolgozni? MEGYERI JÁNOS -1937. március 14-én született Rétságon. Erdésztechnikusként a Sefag Részvénytársaságnak a munkatársa volt negyven évig. 1990 óta tiszteletdíjas polgármester. Két fia s öt unokája van. Hobbija a méhészet, a gombatermesztés, a vadászat, a rejtvényfejtés. Az unióban főleg a jól képzett szakmunkásokat keresik, nálunk a zöme gyengén képzett. Velük mi lesz? A csatlakozás ügyében magam is kétkedő vagyok. Volt itt keleü unió is, és 40 évi erdészeti szolgálat után annyi nyugdíjat kapok, hogy megélek belőle. A határok átjárhatósága után ha valahol Európában akarnék élni csak egy hónapig, még zsíros kenyérre sem lenne elég.- A falunak mit jelent az unió?- Kitörési pontjaink nincsenek. Az itt élők eléggé röghöz kötöttek, a koruk és a mentalitásuk miatt is. A legnagyobb foglalkoztató a hivatal, nálunk 12 ember dolgozik. Abban sem bízhatunk, hogy itt vállalkozók telepednek le. Az itt működő fácán-, illetve vadkacsatelep is csak egyetlen embernek ad munkát. Ami előnyünk lehet az, hogy zsák- település vagyunk. Csend és nyugalom van. Tavaly megszűnt az iskola, mert mindössze öt első osztályosunk volt, az épületben apartmanok kialakításával a falusi turizmust próbáljuk meg beindítani. Három normál és egy luxus lakosztályt fogunk kialakítani fürdőszobával, konyhával. Az épület mögött van a szabadidőközpontunk kézilabda- és focipályával, szalonnasütési és főzési lehetőséggel.- Milyen az infrastruktúra?- A szennyvizcsatoma kivételével mindenünk van; crossbar-rendszerű telefon, víz, gáz, villany, az útjaink aszfaltosak, bár rájuk fémé a felújítás. Sajnos, a vis major pályázatunkat elutasították, most próbálunk más forráshoz jutni. 12 milliót vártunk a gázrészvényekből, de csak ötmilliót kaptunk. Ez talán a pályázatok önerejéhez elég lesz.- Eszerint Eridének mindegy, hogy unión belül vagy kívül?- Biztosan nem lesz kolbászból a kerítés. A kitekintés a világra jó dolog, de nem sokat látunk. ___■ Éte lrecept Eddéröl Havasi gyopár Tíz tojásból piskótát sütünk Bogdán Hajnalka receptje szerint: a tíz tojás sárgáját 10 evőkanál cukorral simára keverjük, a tojásfehérjét kemény habbá verjük s kis adagonként a tojássárgájához keverjük, ezután 10 evőkanál lisztet elkeverünk egy egész sütőporral, s kanalanként a masszához adagoljuk. Lisztezett, zsírozott tepsiben kis lángon 30 percig sütjük. Közben elkészítjük a krémet. Egy liter tejből 2 csomag vanília-pudingporból pudingot főzünk. Egyik felébe egy margarint, 25 dkg cukrot teszünk, és simára-keverjük. 25 dkg darált kekszet 2 deci tejjel leforrázunk, s összedolgozzuk a puding másik felével, 1 deci rummal, 1 marék dióval. Összeállítása: piskótalap, vajas pudingkrém, a tetejére kek- szes-diós krém, végül megszórjuk kókuszreszelékkel. Hűtőben tárolva 1 óra után fogyasztható. ■ A fenyők a templomért haltak Edde éli a maga csendes életét. Már az is eseménynek számít, ha az út mellett kinyílik egy virág. Az itt élők lelkesen ápolják a környezetet, még erdőt is telepítettek. Rendkívül fontosnak tartják a szép környezetet és a szabadidős rendezvényeket. Ezért alakítottak ki szabadidőparkot is az iskola mögött, ott foci- és kézilabdapálya meg szalonnasütőhely várja a lakosokat. A polgármesteri hivatal mellett azonban megszüntették a játszóhelyet, a területet bekerítették, s a polgár- mester tervei alapján a falugondnok felügyeletével a közhasznú és közcélú munkások elkezdték a parkosítást. Hét tuját ültettek, s mindegyik köré fagyait. Az új díszparkot a hét vezérről nevezték el. Minden növénycsoporthoz táblát is tettek a névadójáról, de ezek lassan eltünedeztek. Az elképzelések szerint egy brüsszeli szoborhoz hasonló alkotást faragtatnak: egy nagy kezet; ez azt jelenti, hogy mindenkinek baráti jobbot nyújtanak, mindenkivel békességben akarnak élni. A község szépítése nem került sokba, mert önkormányzat csak a munkák elején vett virágmagot, az utóbbi két évben pedig már megtermelték. A polgármester kihasználta 40 éves erdészmúltját, s a régi ismerősöktől ajándékba kapták a cserjéket. Nagy László somogyjádi és Kovács Imre lengyeltóti erdész önzetlenül, ingyen adta a csemetét. Ez volt az alap. S előfordult, hogy a jegenyedugványokat a polgármester metszette, és abból lett az allé. A madárberkenye Glatz Norberttól származik. Kéthektárnyi erdőt is telepítettek, ehhez pedig az állami erdőfelügyelőség adott támogatást. A tervek között szerepel, hogy csatlakoznak az országos virá- gosítási mozgalomhoz, de csak akkor, ha már látszik az eredmény is. ■ Örökzöldek emléke A község templomának a felújítási munkáit 2000-ben kezdték el. A pénz azonban hamarabb elfogyott, mintsem minden teendővel végeztek volna; akkor még hiányzott a tető- szerkezet. Falugyűlésen döntöttek arról, hogy a polgármesteri hivatal udvarán levő tizenkét lucfenyőt kivágják, s azokból készítik el a gerendákat. Minden fenyő helyére faládában árvácskát ültettek, hogy ezzel is rájuk emlékezzenek. Új házban három gyermekkel A téli ház Bogdánéké, három éve decemberben kezdtek építkezni, s áprilisban költöztek be. A legkisebb lány már majdnem az álommanó karjaiban volt, mikor odaértünk, de minden nyafogás nélkül kivárta a beszélgetést.- Sürgős volt a ház elkészítése. Édesanyáméknál laktunk, de az uram meg a szüleim nem jöttek ki - mondta Bogdán Zoltánná. - A párom két gyerekkel elhagyott minket, s Jádra költözött. Úgy gondoltuk, egyik szülőhöz sem megyünk. Vettünk egy öreg házat, lebontottuk, és építkezni kezdtünk. 1,2 millió volt a szocpol, és 2,5 millió forint hitelt vettem föl. Nehéz volt az életünk; a férjem segédmunkás, én gyeden vagyok. A rezsit fizetni, a kölcsönt törleszteni kell, így a megélhetésre kevés marad. Bea, a nagyobb lányom ötödikes lesz, Zoli fiam elsős, a pici pár hónapos. A két nagyobb Jádra jár, mert itt megszűnt az iskola. Bogdánék a megélhetés végett úgy döntöttek: amint a pici eléri az óvodáskort, az asszony is munkába áll. Nyolc általánossal azonban nem könnyű elhelyezkedni.- A gyed előtt betanított munkás voltam, valahol majd csak találok munkát. Kertünk van, de állatot nem tartunk, mert a mellék- épületekre még nem jutott pénz. A konyhakertben minden megterem, ami a család asztalára kell. Zoli pajzsmirigybeteg, gyógyszert kell szednie. Neki Mártó a nagy kedvence. Ötévesen anyjának könyörgött, hogy írjon neki. Több mint egy év telt el, mire válaszolt, de nagyon nagy volt az öröm. A polgármester ígérete szerint- ha Marió nem kér túl sokat a fellépésért - a falunapon Zoli személyesen is találkozhat vele. Bogdán Zoltánná a pár hónapos kicsivel Bea nagyon jó tanuló. Fajszon a versmondó versenyen második lett, pedig anyja a pici születése óta kevesebbet tud foglalkozni vele. ■ Hitel a talpon maradáshoz Öt éve dédelgetett álma vált valóra a ma 25 éves Harangozó Eszternek, amikor kibérelte az önkormányzattól azt a kis helyiséget, ahol megnyitotta a boltját. - Akkor még nem volt meg a végzettségem - mondta -, de munkanélküliként elvégeztem az üzletkötő kereskedő-boltvezetői tanfolyamot, s így elhárult az akadály. Az induláshoz több százezer forint kellett, a szüleim segítettek. Harangozó Eszter most fejleszteni szeretne. Egyelőre az alapvető élelmiszerek és a vegyi áruk találhatók meg a kis boltban. - Igyekszem beszerezni az olcsóbb termékeket a törzsvásárlóknak. Sokan jönnek a boltba, mert csiga- és erdei termék fölvásárlásával is foglalkozom. Mindenre vevők vagyunk, akár esetét, akár makkot vagy hullott almát hoznak. Mindent, amit itt gyűjtenek. A tavalyihoz képest az idei 90 forintos csigaár nagyon jó, csak kevés a csiga - tette hozzá. - Egy-két évre abba kellene hagyni a szedését, hogy újra elszaporodjon. A lakosok fele napszámba jár, s keresetkiegészítésül gyűjti az erdei termékeket. Ez segíti a megélhetésüket, ahogy a kis bolt Harangozó Eszterét. Elég sok pénze áll már benne, mert hitel nélkül nem lehet talpon maradni. Ám mint mondta, saját magának fizeti. ■ Disznók, lovak segítenek Egy árva kiscsikó, tizenkét törpe csibe, pulyka, kutya az udvaron. Az istállóban tehenek, bikák, lovak, disznók. Bár a kis gazdaság nem alkalmas az uniós csatlakozásra, ez adja a család megélhetését.- Nyolc éve foglalkozunk háztáji gazdasággal - mondta Ignácz Lászlóné. - Hat hektáron termesztünk kukoricát, lucernát. A tehenek tejelnek; amit nem iszunk meg, eladjuk. A disznókat is leadjuk, ha elérik a megfelelő súlyt. Á lovak a munkát segítik. A mezőgazdaság állandó munkával jár, itt nincs szombat-vasárnap vagy ünnep, mert az állatokat el kell látni, de így valamivel könnyebb az életünk. Kevesebbet költünk a boltban. Az Ignácz család legfiatalabb sarja most ötödik osztályos. Már neki is vannak állatai; több nyúl, kecske és egy törpe disznó ellátása tartozik a napi feladatai közé.- A fiam már ennyi idősen tudja, mit jelent az állattartás. Ha van Ignácz Lászlóné kedvence az árva kiscsikó állandó feladata, akkor jobban kötődik a gazdasághoz is. A mi gazdaságunk nem biztos, hogy megfelel az uniós igényeknek, de reméljük, hogy a jövőben is segíti a család megélhetését. _________■ Öt lettolvaj falugondnok A megye két női falugondnoka közül az egyik Felvinczi Irén. Ehhez a munkához férfias állóképesség és nőies beleérző képesség kell. - Valóban férfinak való munka ez: autót kell vezetni, esetleg szerelni, csomagot cipelni - mondta. - Ha lehet, én is gyorsan hajtok, bár ez a munka nemcsak ebből áll; az emberek leikéhez is közel kell jutnunk. Van olyan idős ember, akiknek egyetlen társasága a falugondnok. Neki az a napi pár érdeklődő szó a beszélgetés. A falugondnokok egymástól is tanulnak: ellesik az új kezdeményezéseket, s otthon meghonosítják. - Legutóbb a gyerekeket vittem focizni, a falugondnokok ifjúsági labdarúgótornájára mentünk. Ezt az ötletet is mástól „loptam”. A gyerekek megszervezték a csapatot, s megyünk meccsre ezután is. Felvinczi Irén szerint munkájában az a szép, hogy nincs helyhez kötve, és minden egyes nap más. - Az idősek ragaszkodnak hozzám; sokszor mondják, hogy az még a gyógyszernél is többet ér, ha őket meghallgatom. Akik egyedül élnek, nagyon is igénylik a jó szót, szinte kitárulkoznak. Segíteni kell nekik. Ha eltűnne az egyszemélyes falu- gondnoki intézmény, az biztosan nagyon hiányozna. Bármikor megkereshetnek; mióta elanyagiasodott az élet, még nagyobb szükség van ránk. Nem teszünk nagy dolgokat, csak sok kis segítséget nyújtunk. Egy kis versike is született a falugondnokok munkájáról. Eszerint: gyógyul már a vidék, nem kell ide orvos, falugondnok intéz mindent, ami fontos. ■
