Somogyi Hírlap, 2003. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-04 / 79. szám

2003. Április 4., Péntek 7. OLDAL Recept Drávagárdonyból Túrós bukta Sósán és édesen egyaránt készí-1 tik Drávagárdonyban a túrós buktát. A sós túrós változata ta­lán a horvát ajkú falvak közelsé­gének a hatására terjedt el a la­kosság körében. Készítésének módja: egy kilogramm lisztbe élesztőt és tojást tesznek; egy ke­vés cukrot tejben megáztatnak, majd mindezt alaposan össze­gyúrják. Miután simára dolgoz­ták a tésztát, kelni hagyják. A • töltelékét túróból készítik: ki édesen, ki sósán - attól függően, hogy a családtagok hogyan sze­retik. Az előbbihez cukor, ma­zsola és tojás szükséges. Ezt ösz- szekeverik a tejfölös zsírral kissé meglágyított túróval. A sós bukta elkészítése lényegesen egysze­rűbb, csak ízlés szerint sóval kell meghinteni a tölteléket. A túrós buktát a négy sarkánál össze- fogják, s úgy teszik a sütőbe. ■ Ennél csak jobbat hozhat az unió DRAVAGARDONY Drávagárdony Somogy egyik kicsiny települése. A 160 lakos egyharmada nyugdíjas, a má­sik egyharmada gyermek. A munkaképesek többsége állás­talan. Az uniós csatlakozástól azt várják, ami leginkább hi­ányzik: munkahelyet. Sorba állnak közhasznú munkáért a gárdonyiak, hiszen az önkor­mányzaton és egy erdőgazdálkodó kisvállalkozáson kívül más foglal­koztató nincs a faluban. Az önkor­mányzat az idén kilenc emberpek adhat közhasznú munkát. Most a négy szomszéd faluval közösen pá­lyáznak közmunkaprogramra, ami 50 embernek nyújthat megélhetést. Ilyen körülmények között érthető, ha nagyon várják az uniós csatlako­zást. Kovács István polgármester úgy mondta: bármit hoz is az EU, a jelenleginél csak jobb jöhet. - Évti­zedek óta egy helyben topogunk, Lovas kocsin a Dráváig Ha megvalósul a fiatal Zsifkó Róbert elképzelé­se, egy-két éven belül lovarda épül a faluban, a község határában pe­dig majd - éppúgy, mint a régmúlt időkben - szürke marhák legelész­nek. A fiatalember je­lenleg Szigetváron él, de sok érzelmi szál fűzi Gárdonyhoz; a községben töltöt­te a gyermekkorát. Nagyszülei­nek a házát és az istállóját szeret­né rendbe tétetni, és hamarosan vásárol is ide néhány lovat.- A nagyszüleim is tartottak lo­vakat, és korábban nekem is vol­tak. Szigetváron nincs rá lehető­ségem, de az állatokat nagyon szeretem. Innét az ötlet, hogy Drávagárdonyban kellene újra­kezdem a lótartást - mondta. ­Először csak a magam és barátaim örömére szeretnék ide hozni né­hányat, aztán idővel továbbfejlesztjük, s vál­lalhatunk lovagoltatást is. Van két kocsink, és ha lesz rá igény, hintón juthatnak le a kirándu­lók a Drávához. A lo­vak mellé szürke mar­hákat is szeretnék ide telepíteni. A tartásuk egyszerű, nem igényel nagy befektetést, ugyanakkor rendkívül látványos lehet a gulya a falu határában. Két kancával és tíz szürke marhával szeretné kezdeni Zsif­kó Róbert az állattartást. Ehhez előbb az ingatlant kell rendbe tennie, s meg kell egyezni az ön- kormányzattal is a legelő bérleté- ről vagy megvásárlásáról. ■ Biztos kézzel a volánnál Berta Sándor rendsze­resen megy Budapest­re, és még pénzébe sem kerül az utazás. Sőt, fizetést kap érte, mert foglalkozása foly­tán jár oda. Berta Sándor autóbusz-veze­tő, s kisebb megszakí­tással már 1985 óta a Volánnál dolgozik. Hat éve pedig a barcs-bu- dapesti járaton viszi az utasokat.- Több mint 700 ezer kilomé­tert vezettem a munkába állásom óta e csaknem húsz esztendő alatt, s mindezt balesetmentesen tettem - mondta Berta Sándor. - Előfordul, hogy minden másnap a volán mögé ülök, de olyan is, hogy az egész hetem szabad. Egy szempontból nekem megér­te a váltás: most korszerűbb, biz­tonságosabb autóbuszt vezetek. Hetente egyszer így is szemlét tartanak a busznál a szerelők. ­Nincs vele gond - tette hozzá a pilóta -, mert szerencsére a hosszú, ötórás úton még soha nem robbantam le. Szolgálat közben vi­szont ritkán találkozom a kollégáimmal; hajnal­ban indulok, és késő es­te érkezem. A munkahelyi légkör jó - tudtuk meg tőle -, és hat év múltán már egyre több az ismerős arc a fővárosi járaton is. Főként hétfőn és hétvégeken zsúfolt a busz. Nyugodt vezető vagyok, különben sincs értelme a hangoskodásnak, és mindenkivel jót cselekedni úgysem lehet. Em­lékezetes marad egy balatoni ki­rándulás is: különjáraton vittem oda az istvándi tanulókat, neve­lőket. S nem távoztak köszönet, búcsúszó nélkül. Ma is emlege­tik, hogy szívesen gondolnak visz- sza arra az utazásra. ■ Múltat kutat kedvtelésből Először csak a családja történetét kezdte kutatni, s ma már a község régmúltjának az adatait gyűjti TomborJánosné. A szomszéd faluban botlott először feljegyzésekre Drávagárdonyról, és rög­tön átmásolta valameny- nyit a maga füzetébe.- Kíváncsi voltam az őseimre, aztán hamaro­san a falum történetére is - mond­ta a 78 éves asszony. - Örömem leltem benne, mikor megtudtam valami újat, mert világéletemben szerettem a történelmet. Olyan jó tanárom volt, aki nemcsak taní­tott, hanem az érdeklődést is be­lénk plántálta. Jobbágy Gábornak hívták; emlékének egyszer talán múzeumot is szentel a falunk. Szabadkozik, mikor falukrónikásnak mond­juk. - Ez az adatgyűjtés még messze van a króni­kától - mondta. Azért persze jól tudja, kik vol­tak Gárdony birtokosai, s hogyan alakult a falu sorsa az évszázadok so­rán. A református temp­lomról is pontos adatok­kal szolgál: 1924-ben szentelték föl, s András Miska volt az első gyermek, akit itt meg­kereszteltek. - Több időt is szán­nék a kutatásra, de nem lehet - mondja. - A nyolcadik iksz felé is dolgozni kell, pedig már nehezen bírom. Ebből a nyomorult nyug­díjból nem futja pihenésre, az uni­ós nyugdíjat pedig mi már nem ér­jük meg. ___________________■ az uniós felzárkóztatáson kívül másban már nem reménykedünk - tette hozzá. Az európai csatlakozás közeled­tének köszönhetik azt is, hogy vég­re több évtized után megépíthetik a temetőhöz vezető utat. - Százéves gond ez itt, az idősek egyebek kö­zött azért is imádkoznak, hogy sen­ki ne haljon meg esős hónapokban. A temetőnk mintegy másfél kilo­méterre van a falu szélétől, és ősz­től, ha megjön az első nagyobb eső, nehéz átjutni a sáron. Nemegyszer traktorral, lovas kocsival kellett ki­vinni a koporsót. Gyalog viszont néha lehetetlen. Mindenszentekkor egy zalai család látogatott volna ki hozzátartozói sírjához, de nem jutott oda. Az idős asszony a falu szélén zokogott - mondta a polgár- mester. - Már az ókorban is temet­kezési hely volt az, de idővel a falu az út felé húzódott, s emiatt lett itt gyakran áthidalhatatlan a távolság. KOVÁCS ISTVÁN 1945-ben szüle­tett a baranyai Váradon. Hobolban járt iskolába, majd Szigetváron szerzett mezőgazdasági gépszere­lői szakmát. Házassága révén ke­rült ide, Drávagárdonyba. Két lá­nyuk született, s mindkettő Bar­cson lakik. Ma már három fiúuno­kája is van, így helyreállt a nemek egyensúlya a családban. Húszmillió forintnál nagyobb terhet okoz ez a beruházás, és nem ez az egyetlen tervük: nemsokára nektiátnak a polgármesteri hivatal helyreállításának, emellett sportpá­lya, játszótér is épül civü segítség­gel. S már azon gondolkodnak: ho­gyan szerezzenek pénzt kultúrház- építésre, mert a mostani százéves épület e feladatra már alkalmatlan.- Új seprűként igyekszem jól se­perni - mondta Kovács István -, de ha most lennének a választások, eszembe sem jutna indulni. Hálát­lan szerep a falu első emberéé, na­gyon szűk a mozgástere. A 22,5 mil­liós költségvetésünk egyharmada az iskola és óvoda fenntartásához kell, a másik harmad szociális ki­adásokra. Az emberek keveslik a támogatást, s emellett elvárják a fa­lu fejlesztését is. Azoknak legna­gyobb a hangjuk, akik egy ujjúkat sem mozdítják sem a maguk boldo- gulása, sem a falué érdekében. ■ Kézbe vették sorsuk alakítását Miseszervezők Szeretnének karitatív szervezetként is tevé­kenykedni a klubtagok. S célul tűzték ki azt is, hogy közbenjárnak: a reformá­tus istentisztelet mellett a katolikusoknak is tartsa­nak misét vagy legalábbis közös áhítatot, igehirde­tést itt, Drávagárdonyban. A plébánosunknak útba esik a falu, s úgy véljük, erre is volna igény - mondták. Az eredetileg kálvinista községben ma már egyre több a katoli­kus, s nekik szeretnének lehetőséget adni a vallás­gyakorlásra. Egy hónapja alakult Gárdony első ci­vil szervezete, a nyugdíjasklub. Rég­óta mondogatták már az asszonyok, hogy kell egy csapat; a szándékot végre tett követte. Induláskor 21 tag­ja volt, azóta még öten csaüakoztak. A karácsonyi ünnepség után határozták el a leglelkesebbek és az önkormányzat vezetői a klub létrehozását. Február vé­gén megalakult, s ma már minden máso­dik idős tagja a szervezetnek. - Távol va­gyunk a vüágtól; egész életében dolgozik az ember, aztán beszorul a négy fal közé. Ez pedig nem túl biztató - mondta Henc Istvánná klubvezető. - Annyi igényünk s jogunk van a tartalmasabb életre, mint a másutt jobb körülmények között élő kor­társainknak: ezért hoztuk létre a szerve­zetet. Itt, a faluban még sosem volt ilyen. Az első találkozóra örömmel jöttek el, s ma mind többen kérdezgetik, mikor lesz a folytatás. - Tele vagyunk tervvel, s ezekről tenmészetesen közösen dönt a cso­port - mondta Kovács Istvánná. - A ren­dezvénysort most állítjuk össze. Annyi biztos: szeretnénk fürdőkbe, színházba menni. Ehhez Darányból kedvezménye­sen kapjuk a buszt, sőt fölajánlották: ve­lük már áprilisban elmehetünk a pécsi színházba. Rendszeres találkozókat sze­retnénk, s meghívjuk a körzeti orvost is. Mivel ez az egyedüli civil szervezet, többre vállalkoznak, mint egy klubtól el­várható - állították. - Szeretnénk karitatív szervezetként is tevékenykedni, s ado­mányszervezéssel segíteni a helybelieket - mondta a klubvezető. - Szegény ez a nép, a kisnyugdíjasoknak és a fiatalok­nak is egyaránt elkel a támogatás. Az asszonyok elmondták: szívesen dolgoznak a faluért. Rendezvényekhez és a község szépítésében is fölajánlják se- gítségüket az önkormányzatnak. ■ Gyakrabban szól lélekharang Nappal is csend van a faluban: Es­ténként pedig a sötét, hiszen már az iskola ablakai sem világítanak. Valaha az volt a művelődés egyik alapja. Ide járt a Krizsán házaspár is; 57 éve egybefonódott az életük. - Az egy tantermes iskolában hat osztály, 42 gyerek együtt tanult. Jobbágy Gábor sok mindenre megtanított: összetartásra, hitre, szeretetre. Azt hiszem - mondta Krizsán József -, ma is ez ad tar­tást a nehéz helyzetekben.- Háromszázan is laktak itt, s tanítónknak jó híre volt, még Ta­másiból is jártak át diákok. A reg­geli áhítat a templomban, az iro­dalmi esték a kultúrházban gyako­riak voltak - mondta Krizsán Józsefné. - Színdarabokkal lép­tünk föl, még vidéken is. Szegény, jó lelkű kántortanítónknak sokat köszönhet a falu. Sajnos, kevesen vannak már a régi játszótársak.- Itt vagyok én - tréfálkozott fér­je, aki ugyancsak átélte a község Krizsán József és felesége régen együtt szerepelt a színpadon, s 57 éve egybefonódott az életük virágzását s hanyatlását. Mert hol vannak már a bálok, irodalmi es­tek. Jómódú polgárok éltek Gár­donyban. Ma nincs szórakozás, se munkahely, se boldogság; a fiata­lok elmennek máshova - tette hoz­CIMER, ZÁSZLÓ A község címere kerek talpú vö­rös pajzs kék sátorral. A jobb ol­dali vörös mezőben szarvaival be­felé fordult ezüst félhold, a bal ol­daliban nyolcágú aranycsillag. A kék sátorban két nyitott arany sasszámy között hegyével fölfelé álló, aranymarkolatú, ezüstpengé­jű egyenes kard. A község lobo­gója fehér, a hosszanti élein egy- egy kék éllel. A rúd felőli részén a címer foglal helyet. Ennek első vörös mezőjében a félhold a köz­ségben valaha levő török őrállo­másra utal. A másik mező arany­csillaga a lakosság vallásosságá­nak, a jórészt református feleke­zetitek a szimbóluma. A kék sá­torban lebegő két arany sas­számy Drávagárdony középkori birtokosára, a Zrinyi családra utal, a kard pedig a török elleni felsza­badító harcokra. A LAKOSSÁG SZÁMA 2003-ban 161 I 2002-ben 160 I 2001-ben 162 T 1941-ben 332 Á 1925-ben 324 I I 1910-ben 381 T CIVILEK, VEZETŐK Egyetlen civil szervezete van Drávagárdonynak, a nemrégiben alakult nyugdijasklub. Ennek a ve­zetője: Henc Istvánné. A szerve­zetnek jelenleg 26 tagja van. FOGADÓÓRÁK A tiszteletdíjas polgármester min­den héten szerdán tart fogadó­órát 8-tól 12 óráig a polgármeste­ri hivatalban. A hivatal címe: 7977 Drávagárdony, Fő utca 67. Ezen­kívül a darányi körjegyzőségen in­tézhetik ügyeiket a drávagárdonyi- ak. A körjegyzőségen hétfőtől csütörtökig 7.30-16 óra között, pénteken 7.30-tól 13 óráig fogad­ják az ügyfeleket. A körjegyzőség címe: 7988 Darány, Árpád utca 1. Tel/fax: 82/466-920 ORVOSI RENDELÉS Drávagárdony háziorvosa dr. Ko­vács Miklós, és Darányból jár át a kis községbe. A rendelési idő minden szerdán dél­előtt 10 órakor kezdődik, s addig tart, ameddig vala­mennyi beteget el nem lát­ja. Az orvosi rendelőt a pol­gármesteri hivatal - Fő ut­ca 67. - épületében alakították ki. zá. - Ismerem a családok remény­telen helyzetét, hiszen én szedem össze az egyházfenntartói járulé­kot, mindössze 40 háznál. Sok itt az idős, és egyre többször szólal meg a lélekharang. _________ ■ ISTEN TISZTELETEK Minden vasárnap 14.30-kor tart­ják az istentiszteletet a gárdonyi református templomban. A gárdo­nyi hívek Máthé Csaba reformá­tus lelkész gondjaira vannak bíz­va, ő Istvándiból jár ide. CÍMEK, TELEFONSZÁMOK A Barcs és Vidéke Áfész vegyes­boltot működtet a faluban. A cí­me: Fő utca 27. Valaha iskola volt, ma művelődési ház, ez a község legrégibb épülete. A cí­me: Fő utca 23. A községi könyv­tár is a 170 éves épületben van, s itt tartják a falugyűléseket meg a bálokat is. Nemrég készült el Drávagárdony internetes honlap­ja, ez elérhető közvetlenül és a Somogy megyei honlapon. A CIKKEKET GAMOS ADRIENN ÉS NAGY LÁSZLÓ ÍRTA. FOTÓ: BACHER DÓRA Az oldal elkészítését a drávagárdonyi önkormányzat támogatta A L M A N A C H - 0 4 7

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom