Somogyi Hírlap, 2003. április (14. évfolyam, 76-100. szám)
2003-04-25 / 96. szám
2003. Április 25., Péntek A L M A N A C H 2 0 7 7. OLDAL Recept Szentáról Kukoricagánica Szegény falu volt valaha Szenta, így ételre sem költöttek sokat az emberek. A 84 éves Takács Józsefeié úgy emlékszik, hogy reggelire többnyire paprikás krumplit ettek, délben meg rántott levest, tejes borsót, kukori- caprószát, lisztes stercet, vacsorára pedig kását, aminek különösen jó ízt adott a tetejére hintett vöröshagyma és pirospapri- ■ ka. A kukoricagánica a mindennapi eledelek közé tartozott. Hozzávalók: fél kilogramm liszt, egy liter víz, kevés zsír, só, őrölt pirospaprika, vöröshagyma, tej. A lisztet a vízben megfőzzük, egy kevés sót teszünk bele. A masszából zsírba mártott kanállal halmokat szaggatunk, erre zsíron pirított, pirospaprikás vöröshagymát teszünk. Minderre - egyéni ízlés szerint - még egy kevés tejet is önthetünk. ■ Hal helyett hálót a rászorulóknak Örül az uniós csatlakozásának Berkes Sándor polgármester, mert úgy véli, hogy kedvezőbb forráselosztást hoz. Viszont tart attól, hogy a nyugati árak túl magasak lesznek a kisnyugdíjasok pénztárcájának.- A csatlakozás miatt is szeretnénk még többet tenni a környezetünkért - mondta Berkes Sándor. - Hiába van szemétszállítás kéthetente és lomtalanítás évente kétszer, mégis vannak, akik az erdőbe hordják a szemetüket. Három közmunkás dolgozik most azon, hogy a szeméthalmokat fölszámolja. Ezt a gondot kell véglegesen megoldanunk. Szeretnénk csatlakozni a kistérségi szennyvízprogramhoz. Számottevő a környék halastórendszere, s nem volna jó, ha ide veszélyes szeny- nyező anyag kerülne a megoldatlan szennyvízelhelyezés miatt. Ha kiépül a vezeték, akkor a belső útjainkat kell rendbe tenni, kiépíteni a burkolatot. Rosszak a járdák is, megsínylették a fagyot, a sózást. A Kossuth utcai mindösz- sze kétéves, ám az is nagyon rossz állapotú. Ha mindezt elvégeztük, joggal várhatjuk, hogy Szentán még több külföldi vásárol házat. Jelenleg egy német és egy holland házaspár települt ide.-Maradnak-easzentaiak, nem fenyegeti elnéptelenedés a falut?- Jó lenne, ha több gyerek születne; mert sajnos, több a halálozás, mint a születés. A fiatalok azonban szerencsére maradnak, mert a kaszói erdőgazdaság két fűrészüzeme megélhetést kínál. Ijesztgettek már elbocsátással; nem tudom, akkor mi lesz... Egyre több fiatal vállalkozik, igyekszünk őket mindenben támogatni. Az iskolában viszont kritikus a helyzet, a bezárás fenyegeti. BERKES SÁNDOR 1955-ben született Csurgónagymartonban. Erdészeti technikumot végzett, majd a vízvári és csurgói termelőszövetkezetekben és a HM Kaszó Rt-nél dolgozott. 1990 óta társadalmi megbízatású polgármester. Nős, két gyereke van. Szeptembertől talán még nem. Az iskola szükségességét itt senki nem vitatja, mert a hátrányos helyzetű gyerekeknek kedvezőbb a kis létszámú osztály, de hát az anyagi helyzet rákényszerít.- Mit enged meg a költségvetés?- Az idei költségvetésünkben ötmillió forint a hiány, ezt próbáljuk csökkenteni. Nem panaszkodunk, mert azzal nem sokra megyünk. Az állami pénzeket és a bevételeket kell okosan felhasználni. Reméljük, a balatoni térség támogatása után forráshoz jutnak a belső-somogyiak is. Nagy gond, hogy az idén elestünk attól a hárommillió forint támogatástól is, amit az ezernél kevesebb lakosú községek kapnak. Az önkormányzattól kevesen kérnek szociális segélyt, ennek örülünk. Büszke vagyok rá: nem halat adunk az embereknek, hanem igyekszünk megtanítani őket halászni. ■ Kutatja a viperák életét A somogyi keresztes viperák elüt- j nek a többitől. A Somogy Természeti Öröksége közalapítvány a környezetvédelmi alap támogatásával indította a munkát: vizsgálják az élőhelyüket, hogy megmentsék őket. Lazányi István a viperák elismert szakértője, itt 1987 óta kutat. Elmondta: hazánkban hivatalosan a keresztes vipera egyik alfaját tartják számon, de a kaszói, szentai erdőben előfordul még egy alfaj, illetve a két alfaj átfedése, a törzsalak és a balkáni alfaj ugyanis ezen a területen találkozik. A kutatásokat bizonyító vizsgálatok még nem zárultak le.- Sok a tévhit a viperákról?- A népnyelv a keresztes viperát homoki viperának hívja, s itt, a környéken mindenütt homoki viperát vélnek látni. A vaskígyót is homoki viperának titulálják. A keresztes vipera élettere egyre inkább szűkül. A páradús élőhelyet szereti és a magas tuskós, füves- gyomos területeket. Különben az itteni erdészek akkor látnak viperát, ha én mutatok nekik, ennek ellenére a május-júniusi párzási időszakban a túrázóknak ajánlatos megnézni, hogy hova lépnek, mert a hímek keresik a nőstényeket, ezért nagy távolságra is elvándorolnak. S olyankor agresszívak, de csak legvégső esetben marnak.- Mennyire veszélyes a mérgük?- A különböző alfajok mérge eltérő. A balkáni keresztes viperának idegpályákra ható, a törzsalak mérge a véralkotó elemekre hat. Egyéni érzékenységtől függ, hogy erre ki hogyan reagál. A viperamarás olyan, mintha tüske szúrna meg, s általában nem vérzik. Ha megtörtént a baj, a megmart részt nem szabad kivágni, mert a méreg úgyis szétterjed. Inkább kössük el azonnal a megmart végtagot, és igyunk kalciumot - ajánlotta Lazányi István. - S utána irány a kórház; előfordulhat ugyanis, hogy a kígyó nem ad méreganyagot. Ha ilyenkor ellenanyagot kap az ember, annak a hatására kialakult szérumsokkba is belehalhat. ■ Büszkeségük a faluház A község büszkeségét, a tetszetős faluházat 1993-ban építették. Itt van az óvoda, a kisiskola, a könyvtár és a művelődési ház, meg a kis stúdiószoba a helyi kábeltévé központjával. A nagyobb rendezvényeket videókamerával rögzítik, s a tévében azok is megnézhetik, akik nem jutottak el az eseményre. A nap 24 órájában sugároznak, hirdetéseket, hasznos tudnivalókat láthatnak a képernyőn a lakosok. A könyvtár a gyerekek egyik kedvelt tartózkodási helye, főleg mióta itt vannak a számítógépek is. A kisiskolások első osztályos koruktól tanulnak számítástechnikát, és már három gépen gyakorolhatnak. ________■ A diákokat nagyon lekötik a számítógépek Dallal, tánccal is kiállnak Bizonytalan iskola, erős óvoda Gyermeknap tábortűzzel Óvodások, kisiskolások és sok fiatal vett részt legutóbb a májusfa kitáncolásán. Ezt a nagy vigadalmat pedig egybekapcsolták a gyereknap megünneplésével. Volt kerékpáros ügyességi és gyorsasági verseny, sport- és szellemi vetélkedő, rajzoltak is. 12 kiló lisztből és 50 tojásból készült palacsinta, a bográcsban paprikás krumpli Totyogott. A faluház elé állított májusfát tábortűz fényénél táncolták ki, s utcabál zárta a murit. Megosztja a lakosságot az iskola. Többen a bezárására szavaznának, mert a fenntartása gazdaságtalan, mások azzal érvelnek; van jövője. Az óvodáról nincs vita; a 3-6 évesek egyikét sem íratták a szülei a városba. Az iskolát és óvodát öt éve vonták közös vezetés alá. A korábbi vezető tavaly nyugdíjba ment, azóta Révészné Kaszás Hajnalka felel az intézményért. A létszámleépítést valószínűleg nem kerülhetik el, mondta, de szeretnék, ha megmaradna az iskola. Most tizenkét tanulójuk van, s jövőre még kevesebb várható.- Minden nagycsoportos gyermeket hozzánk írattak be a szülők - mondta. - Óvoda 1976-tól van a faluban, s tíz éve költözött a faluházba. Tevékenységköz- pontúak az ovisok foglalkozásai, és ezekben a kézügyesség fejlesztése kap nagy szerepet. Az óvónő tanfolyamra jár, s ott új technikákkal ismerkedik, ezeket az oviban s az iskola kézművesszakkörében is kipróbálják a gyerekek. Az ovisok 90 százaléka hátrányos helyzetű, a családok anyagi körülményei miatt. Nekik kidolgozták a felzárkóztató programot, s megismerkednek a roma kultúrával is. Az intézmény falait természetes anyagokból készült munkák díszítik, anyagát az ovisok gyűjtik össze. Kisvasúttal Kaszóba utaznak vagy az erdőre mennek lovas kocsival.- Több rendezvényünk is van, ezekre várjuk a hozzátartozókat is. A falunapon műsorral lépünk fel, mikuláskor a nagyobb testvérek is kapnak ajándékot. Karácsony előtt játszóházat s vásárt szervezünk, s a befolyt pénzt költjük majd kirándulásra. Az évet az anyák napi ünnepséggel s az évzáróval fejezzük be. Jelentős fejlesztésre az idén nem gondolhatnak, de szülői segítséggel hamarosan kialakítanak egy zárt udvart is az ovisoknak. A mostani ugyanis nyitott, s ezt megsínylik a kinti játékok. A szülők vállalták a tereprendezést, s az asztalok, padok, babaház elkészítését. ■ Csipkét ver, hímzés a Szép az asszonykórus tagjainak ünnepi viselete. A piros alapon mintás rakott szoknya elé fekete kötényt kötnek, fehér blúzukra mellényt öltenek, fejükre főkötőt tesznek. Néhány nyugdíjas két éve hívta életre az Ásszonykört, ez tavaly óta egyesület. Czippán Imréné, az egyik alapító^elmond- ta: Fenyvesen jártak az Őszi Napfény táborban, s onnan az ötlet, Évtizedekkel korábban Szenta is bekapcsolódott a Gyöngyösbokréta mozgalomba, egy kicsit ennek a hagyományait is szeretnék továbbvinni. Régebben hetente összejártak, most ritkábbak az alkalmak, de fellépés előtt soha nem sajnálják próbákra az időt. Az önkormányzat megvette a ruhának való anyagot, az asszonyok pedig bált rendeztek, s a befolyt összegből megvarratták a ruhát. Először csak idősebbek voltak a körben, később csatlakoztak hozzájuk a fiatalok is. A legifjabb 16 éves. Föllépnek helyi rendezvényeken, és lehetőségük nyílt már a falu határán túli bemutatkozására is. A felkészülést nem bízzák a véletlenre: egy csurgói pedagógus segít nekik az ének- és tánctanulásban.- Sokan azt mondják, hogy ezek az öregek már nem odavalók - panaszolta Czippán Imréné -, de az öregek is eltáncolják ám, amit a fiatalok! Igaz, a legutóbbi alkalommal annyira fájt a lábam, hogy már nem tudtam táncolni - tette hozzá mosolyogva. _______■ Ho gyha kézimunkáról van szó, Czippán Ferencnét nem lehet zavarba hozni. Mestere a hímzésnek, horgolásnak, a hímzett térítőt díszítő apró lyukacskák készítésének. Most a csipkeverést tanulja. Azt mondta: ez a kézimunka csúcsa, valóságos tudomány. S kipróbálja; meg tud-e birkózni vele. Beszerezte a verőfát, s könyvből tanulja a csipkeverés fortélyait.- Mindig ügyes kezű voltam. Ruhaipari szövetkezetben tanultam, és férfiszabóként kezdtem a szakmát - emlékezett Czippánné. - Nagyatádon dolgoztam egy ké- zimunka-szaküzletben, később a fonalgyárban. Aztán férjhez mentem, és a szülési szabadságom idején itthon varrogattam. Azóta is mindig dolgozom valamin, ez az én agypihentetésem. Az orvos szerint is jobb, mint a nyugtató tabletta - tette hozzá mosolyogva. Régen sokan hímeztek, horgoltak itt, ma pedig alig néhányan. Most csak ő horgol; este későn fekszik le, akkor merít új ötleteket a szaklapokból, és frissiben kipróbálja. A csurgói mezőgazdasági vásáron az ősszel a közönség is láthatta a munkáit. Két nagy lánya kelengyéjébe szánja az értékes darabokat - hiszen egy-egy terítő tízezer forintnál is többet ér - vagy elajándékozza őket. Egyes kézimunkák díszei a lakásának is. Mint mondta: nem sajnálja fölteríteni a drága holmit, hiszen ha el- kopik, készít helyette másikat. ■ kedvtelése Czippán Ferencné: Ez a kézimunka csúcsa SZENTA A KÖZSÉG CÍMERE Háromszög alakú pajzs, ami a felső élének közepén találkozó, ívelt vonalú ékkel három mezőre van osztva. Az első, vörös mezőben az ék vonalával csaknem párhuzamosan két makkal megrakott arany tölgyfalevél, a második vörös mezőben kétlevelű arany búzakalász. A harmadik - ezüst - mezőben a pajzslábban levő zöld halmon egy fél lábon álló feketególya, amelyik a csőrében fekete kígyót tart. A gólya feje, nyaka, szárnya fekete, a hasa alja fehér. A LAKOSOK SZÁMA 2002-ben 493 A 2001-ben 488 i I 2000-ben 496 1996-ban 518 1910-ben 1181 A ir 1870-ben 912 A FOGADÓÓRÁK Az önkormányzati hivatal cime: 8849 Szenta, Hermán Ottó utca 11. Tel.: 82/471-294. Ügyfélfogadás hétfőtől csütörtökig 8-tól 16.30-ig, pénteken 8-tól 13.30-ig. A polgármester csütörtökön 14 órától 16.30-ig tart fogadóórát. Molnár Péter falugazdász kedden 9-től 11.30-ig várja a hozzá forduló gazdákat. CIVILEK, VEZETŐK A Szentai Erdöbirtokossági Társulat elnöke Berkes Sándor, a Tüskevári Erdőbirtokossági Társulaté Balogh Flórián. A Szentáért- Somogyért Egyesület elnöke Révészné Kaszás Hajnalka. ORVOSI RENDELÉS Dr. Kovács Tamás háziorvos szerdán 10 órától rendel. A gyermekorvos, dr. Bús Mária váltja, ő déltől fogadja a kis pácienseket. ISTENTISZTELETEK Maczkó Gyula esperes egy hónapig szombat esténként 19 órakor tart szentmisét, majd a következő hónapban vasárnap délelőtt 8.30 órai kezdettel. Jakab László református lelkész minden második vasárnap 14 órakor hirdet igét. AZ ELSŐ SOMOGYI BAJNOK Zombori Ödön Szentán született Újmajor pusztán. Janicsek Ödönnek hívták, de Zomborira magyarosított. Családja Budapestre költözött, s ott kezdett birkózni 1924-ben; egy év múltán a görög-római kötöttfogású birkózás ifjúsági bajnoka. 1928-ban nyerte első magyar bajnoki címét szabadfogásban, ezt később még kettő követte. Az 1928-as amszterdami olimpián kötöttfogásban ötödik volt. Huszonkétszer indult különböző nemzetközi versenyeken, és EB-arany-, ezüst- meg bronzérmekkel büszkélkedhetett. 1932-ben a Los Angelest olimpián ezüstérmes volt. 1936-ban 30 évesen a berlini olimpián szabadfogás légsúlyban megszerezte Magyarország 26. aranyérmét. Egy tölgyfacsemetét kapott ajándékba, ezt a hűvösvölgyi ferences rendház kertjében ültette el. Ez a tölgy még ma is él. Zombori 1948-ban kivándorolt. 1989-ben halt meg, és Amerikában Glande városában temették el. ■ A CIKKEKET VARGA ANDREA ÍRTA FOTÓK: VARGA GYÖRGY Az oldal megjelenését a szentai önkormányzat és Tóth István támogatta.
