Somogyi Hírlap, 2003. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-20 / Vasárnap Reggel, 16. szám

2003. ÁPRILIS 20. Kétezerszer voltunk Barátok közt Kalamár Tamás producer: biztos megélhetést és népszerűséget kínálunk a soroza I színészeinek mint ahányan szerződésbontást kértek. Soha nem ragaszkod­tam senkihez: ha valaki nem érzi magát kellemesen itt, az feltehetően nem is fogja jól ten­ni a dolgát. A távozásokból nem kere­kedtek országos botrányok, miként a Dallasnál Bobby halá­lakor. Bobbyt feltámasztották, a Barátok köztből kimaradtak a csodák, mondván, nem akarják becsapni a nézőket. Legalább kétszáz diáklány gyűjtött alá­írást, midőn a Novák Csabát alakító Kőváry Tamás a drama­turgia áldozata lett: vissza­követelték. A produkció kísérő- jelensége ma már a levéldöm- ping is, a saját havilap, a színé­szek részvétele road-show- kon, jótékonysági rendezvé­nyeken. És az állandó parti. Nincs még egy társulat, amely ennyit bulizna. Kalamár sze­rint mindig az volt a szándéka, hogy egy nagy családban érez­zék magukat a játszók. A jövő héten szombaton az eddigiek­nél is jóval nagyobb bulit csap­nak a 2000. epizód alkalmából az Erzsébet téri Gödör Klub­ban, ahová mindenkit meg­hívtak, aki valaha is szerepelt a Barátok köztben. Csontos Tibor R. Kárpáti Péter: A kezdetektől itt vagyok, és az öt év alatt megta­pasztaltam, hogy milyen jó dolog egy ország Berényi Miklósának lenni. A nézők változatlanul hódol­nak e felnőtteknek szóló mesének, naponta megállítanak, éreztetik a szeretetüket. Olyan ez a Barátok közt, mint az ajándékozás: az is örül, aki adja, az is, aki kapja. Min­den színész vágya a népszerűség. Ezt is megkaptuk a sorozattól. Remélem, van még benne húsz év... Deutsch Anita: Két éve ke­rültem a sorozatba, és azóta vagyok újabb barátok közt. Nem is lehetne ezt a feszes tempót bará­tok nélkül diktálni. Nagy népsze­rűséget adott ez a munka: soha ennyien nem kérték, hogy legyek a gyerekük keresztanyja, és nem álmodtak ennyien arról, hogy ta­lálkozzunk az utcán. Lehetőséget kaptam a műfaj kipróbálására, és arra, hogy naponta kamera előtt lehessek. Ez a 2000. adás vala­mennyiünknek különleges ünnep. rátok köztben szerepelt cigány és meleg karakter is. A melegszerepeket formáló színészeknek voltak eleinte félelmeik. A híradós D. Tóth Kriszta öccse, András például kikérte nővére véleményét, mit gondol, elvállaljon-e ilyen sze­repet a sorozatban.- Az igazi szappanopera las­súbb, mint a Barátok közt - ma­gyarázza a producer. - Úgy vé­lem, amit mi csinálunk, minő­séget jelent, semmi szégyellni- valója nincs, aki szerepet vállal benne. Mindenki kiélheti a te­hetségét, hiszen a jeleneteink­ben van érze­lem, akció, drá­ma. Soha senki nem bánta meg, hogy itt volt, és nem csupán azért, mert a szerződés idő­tartamára eg­zisztenciális biztonságot kí­náltunk. Amikor öt éve szereplőket kerestek, a szakma elitje nem jelentke­zett. Azóta töb­bek között olya­nok játszottak a sorozatban, mint Lehoczky Zsuzsa, Löte At­tila, Oszter Sándor, Újréti Lász­ló, Janza Kata. Kis időre néző­csalinak megnyerték többek kö­zött Zoltán Erikát, Geszler Do­rottyát, Szellő Istvánt, Rába Tí­meát, Kokót. Megtörtént, hogy néhány nagy nevet nem tudtak szerződ­tetni, mert túl sokat kértek, má­sok elfoglaltságuk miatt mond­tak nemet. Ebben az epizód­nagyüzemben az is előfordul, hogy valakit „kiírnak” a soro­zatból, ahogyan például a Hoffer-családdal tették. Körtvé­lyessy Zsolt reklámszereppel vigasztalódott, Halász Gábor és Konta Barbara egy reggeli tévé­műsorban csetlik-botlik. A két éve még az ország legjobb nőjé­nek kikiáltott Konta Barbara maga kérte a szerződésbontást, miként tanulmányaira való hi­vatkozással Magyar Bálint is. A szerződések meghatározott idő­re szólnak, és bennük van, hogy ha a dramaturgia úgy kí­vánja, a szerepet megszüntetik. A producer is elismeri, hogy a színészeknek, akik elmennek, ez nem jó, ha bekövetkezik.- Biztos megélhetést kínál­tunk, és olyan népszerűséget, amihez szerin­tem máshol ta­lán nem jutnak hozzá - mondja Kalamár, akinek számítógépén a legolvasottabb oldal a nézettsé­gi adatokat mu- j tatja. - Két urat j kell kiszolgál- r nunk: a produk­ciót és a nézőt. Egyébként mi kevesebb szí­nészt írtunk ki a sorozatból, Ha valaki szeretné végignézni a Barátok közt eddigi kétezer epizódját, tizenhét és fél napot kellene a képernyő előtt töltenie - mondja Kalamár Tamás producer, aki szerint ez a magyar televízió történetének legdrágább produkciója. Évente majdnem egymilliárd forintba kerül a napi dráma- sorozat, ahogyan a producer nevezi az öt éve futó tévé­műsort, tiltakozva a szappan- opera címke ellen. A Barátok közt ma már a legnézettebb műsorok egyike, pedig kissé döcögősen indult. Kalamár szeretné, ha ez lenne a televíziózás Szabó családja.­- Az indulás másnapján kissé csalódott voltam - idézi a kez­deteket Kalamár Tamás, aki be­vallja, hogy nehezen indult a Barátok közt, amelyet 1998. ok­tóber 26-án kezdett vetíteni az RTL Klub. Elmaradt a várt néző­szám, és hat hónap kellett ah­hoz, hogy a nézők és persze a hirdetők is felfedezzék. A pro­ducer szerint ennyi volt szüksé­ges ahhoz, hogy a stáb, a színé­szek, s persze a nézők is meg­szokjanak egy vadonatúj stí­lust. A csatorna azonban türel­mesen várt. Kalamár Tamás úgy véli, szükség is volt erre, hiszen a hazai televíziózás történeté­nek legdrágább produkciójáról Mint a Meseautó- Itt minden azt szolgálja, hogy a történetet, a figurákat valóságosnak fogadjuk el - mondja Hernádi Miklós szo­ciológus. - Könnyebb azono­sulni vele, ha úgy tálalják, hogy ez a mi valóságunk. Ez a siker titka: elhisszük, hogy ez az igazi valóság. Egykor a festőtől is azt várták el, hogy olyan szőlőt fessen le, mintha igazi lenne, a légy ugyanúgy rászálljon a festett­re, mint az igazira. Arról van szó, mint a Meseautóban, amelyben összejött a vezér- igazgató és a gépírókisasz- szony. Elhitették a gépíró­kisasszonyokkal, hogy ez a csoda velük is előfordulhat. volt és van szó: évente közel egymilliárd forintba kerül. A Barátok közt ma már a hazai televízózás legnézettebb műso­rai közé tartozik. A kezdeteket leszámítva csupán egyszer csökkent a nézőszám: amikor a konkurens csatornán habzott a Vad angyal című klasszikus szappanopera. Adódott egy in­digózás is: a Barátok közt sike­rét látva, a csigatévé útnak indí­totta a maga teleregényét, a He­tedik csatornát, amely hamar el­dugult. A Barátok közt előtt Kalamár a Magyar Televíziónál töltötte tanulóéveit, többek között a filmmúzeumi slágernek számí­tó Egy óra múlva itt vagyok cí­mű tévésorozat segédoperatőre volt. Majd hosszú ideig külföl­dön élt, de a magyar kereske­delmi televíziózás startja már itthon érte. Indulásakor az RTL Klub egy napi sorozatot rendelt az európai piacra szappanope­rákat termelő angol-német Grundy Ufa cégtől, amelynek elkészítését Kalamárra bízták. - Érdekes és jó alaptörténetben gondolkodtunk, és Magyar- országon is elfogadható, nép­szerű jellemekben, esetenként rendhagyó típusokban - emlék­szik a producer. - Például a Ba­Minek nevezzelek: Kozsó Sokan bármire képesek lenné­nek, hogy nevüket megismerje a világ, ugyanakkor vannak olyanok is, akiknek nem volt jó a saját, hivatalos nevük. A ma­gyar sztárok sokáig ellenálltak ennek a csábításnak, talán csak Alfonzó, Rodolfó, Dolly vagy Flipper Öcsi jelentette . a kivételt. Ma viszont már egyesek sértésnek veszik, ha kitudódik a valódi nevük. Amikor Vujity Tvrtko nyilvános vitába keveredett Király Sándor kosárlabdaedzővel, utóbbi szinte szitokként híresztelte, hogy az is­mert tévériporter neve valójában Balogh Szilárd. Tette ezt való­színűleg azért, mert úgy gondolta, hogy ezzel majd alaposan ront a Pulitzer-díjas újságíró imázsán. Ez az elgondolás akkor nem jött be, ám tény, hogy ma is van olyan híresség, aki komolyan felháboro­dik, ha a polgári nevét említik. Kozsó szerint sok szempont­ból jó a művésznév: könnyen megjegyezhető, sugároz egyfajta misztikumot, és inkognitót is biz­tosít a családtagok számára.- Amikor engem felfedeztek, nagyon örültem, hogy meg­kaptam ezt a becenevet. A szü­leim, a húgom természetesen nem Kozsónak szólítanak. De ez nem is baj: ennyi titkom nekem is lehet. Olyan ez, mint egy kuckó, ahová mindig be húzódhatok. Kozsó részéről az igazi barátság egyik fokmérője, ha valaki már az igazi nevén szólíthatja. Egyéb­ként pedig nagyon vigyáz a titokra, hisz még a bankkártyá­ján is a művészneve szerepel. Soma bezzeg azonnal elárulja, hogy igazából Somogyi Gyöngyi Zsuzsannának hív­ták. Ám ez is múlt idő, mivel amikor megtudta, hogy a nagyapja eredeti­leg Spitzerből ma­gyarosított, vissza­vette az eredeti ne­vet. Ettől függetlenül mindenki csak Soma­ként ismeri. Még a hajdani tornatanára ragasztotta rá ezt a becenevet.- A Soma név egyébként is szim­lipet több pol­gár meg­szólta, miért választott külföldi nevet patikus, hiszen latinul az anyag esszenciáját jelenti, és a legszebb héber imádság is hasonlóan kez­dődik. Persze ebből adódnak fél­reértések is. Előfordult például, hogy levelet kaptam „Soma úr” ré­szére, és a megfázásos időszakok telefonhívásai során is volt már részem ebben a titulusban...- A barátaim persze mind Gyöngyinek szólítanak. Ennél csak egy bizalmasabb megszólítás létezik: a Gyöngyibaba. De ahhoz már nagyon jóban kell lennünk. A Hír Tv műsorvezetője, Philip sem csinál titkot a polgári nevé­ből: eredetileg Rákay Kálmánnak hívják. Karrierje 1991-ben indult Szekszárdon, a helyi televízióban, s egy évvel később vette fel a Philip nevet, amikor benevezett az MTV egyik „műsorvezető ke­restetik” versenyébe.- Persze volt egy időszak, ami­kor támadtak is emiatt - mondta. - Amikor tavaly áprilisban a pol­gári oldal rendezvényein szerepel­tem, sokan fölvetették: miképp le­hetséges, hogy miközben nemzeti érzésről beszélek, külföldi hang­zású művésznevem van. Ám én erre azt mondom: senkit sem a vagy Philip? S Szántó Péter szerint a művésznevek felvétele többnyire marketing- fogás, mivel lelki indíttatása egészséges embereknek ilyesmire nemigen van. A kommunikációs szakember Rejtő Jenő példáját hozta fel, akit kiadója kötelezett a P. Howard név fölvételére, mivel a saját nevével nem lehetett volna eladni légiós regényeit.- A focistáknál már más a helyzet - magyarázta Szántó. - Ott a be- cenév valóban a sztárságot jelenti. Abban, hogy Albertból Flóri lett vagy Rákosiból Tüdő, van valami megkoronázásszerű. Ma viszont leül valaki, kitalál magának egy jól hangzó nevet, aztán azt is kiötli, hogy miként nézzen ki az autogramja. S ha ezzel végzett, és még marad energiája, akkor megpróbál valamit produkálni... neve fémjelez, hanem a cseleke­detei. Egyébként büszke vagyok az igazi nevemre is, s azok, akik tavaly áprilisban a szívükbe zár­tak, tudják, hogy valójában hogy hívnak. Amióta Philip a Hír Tv-nél dol­gozik, Rákay Philipként szerepel. Elvégre mégiscsak egy hírcsator­náról van szó.- Régóta tervezem, hogy hiva­talosan is megváltoztatom a neve­met Philipre, ám a jelenlegi törvé­nyek szerint csak fonetikusan ír­hatnám le, Filipnek, az meg kicsit bután nézne ki. Lőrincz L. László akkor vette fel az angol írói álnevet, amikor az ifjúsági és sci-fi könyvek után ka­landregényeket kezdett írni. így született meg a világjáró keletkuta­tó Leslie L. Lawrence alakja, aki egyes szám első személyben írja történeteit. A siker azóta is tart...- Az olvasóim egy része még mindig azt hiszi, hogy a regény­beli alak valódi, és azonos velem - mesélte az író. - A ’90-es évek ele­jén egyszer Pécsett tartottam író­olvasó találkozót. Háromszáz em­ber jött össze, és borzasztóan csa­lódottak voltak, amikor a kétméte­res, széles vállú regényhős helyett egy zakós, kopaszodó fickó lépett be a terembe. Olyan bosszús mo­raj hullámzott végig, mint amikor az utolsó percben kapufára megy a tizenegyes... KIriport

Next

/
Oldalképek
Tartalom