Somogyi Hírlap, 2003. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-17 / 90. szám

8. OLDAL A SOMOGYI GAZDASAG AZ E U ■ B A T A R 1 2003. Április 17., Csütörtök III BIOKOM Környezetgazdálkodási Kft Siker vár a Mecsek-Dráva Projektben részt vevőkre Pécs Megyei Jogú Város Önkor­mányzata 2002 márciusában hívta össze a Dél-balatoni és Sióvölgyi Projektből kimaradt Baranya me­gyei városok képviselőit, hogy is­mertesse elképzelését egy közös regionális hulladékgazdálkodási rendszer létrehozásáról. 2002 au­gusztusában elkészült a Mecsek- Dráva Projekt előkészítő tanulmá­nya, amely több lehetséges alter­natívát vázol fel a regionális hulla­dékgazdálkodás megvalósítására. Megállapítást nyert, hogy a mi­nisztérium szakmailag egyetért a projekttel és támogatja annak megoldását. A Mecsek-Dráva pro­jekt bekerült az elkövetkező évek hulladékgazdálkodásának straté­giai fejlesztését tartalmazó Orszá­gos Hulladékgazdálkodási Tervbe. A Mecsek-Dráva Projekt pozitív minisztériumi fogadtatása után Marcali és térsége is csatlakozott a programhoz. TELEPÜLÉSEK SZÁMA ÉS LAKOSSÁG A MECSEK-DRÁVA PROJEKT TERÜLETÉN Megnevezés Projekt területén Települések száma 344 Lakosság 435.013 A programmal kapcsolatos ügy­intézés megkönnyítésére koordi­nációs bizottság alakult, amely­nek tagjai a hozzájuk tartozó kis­térség érdekeit képviselik a dön­téshozatalban. A program célkitűzései: • Az igénybe vett lerakóterület csökkentése, ezáltal csökken a po­tenciális környezeti veszélyeztetés és a területfelhasználás. • Korszerű hulladékkezelés megoldása regionális lerakóban, és/vagy energetikai hasznosítás­sal (égetés, együttégetés). • Regionális hulladékgyűjtési rendszer kialakítása korszerű, EUR03 motorral szerelt, nagytel­jesítményű, tömörítős gyűjtőjár­művekkel, a nagyobb távolságban lévő hulladéktermelési centru­mokban átrakóállomások kialakí­tásával és üzemeltetésével. • Szelektív hulladékgyűjtés megvalósítása a következő hulla­dékoknál: papír-, üveg-, műanyag, fém-, biológiailag lebomló és szer­ves hulladék. • Szerves hulladékok hasznosí­tása komposztálással vagy energe­tikai úton. • Veszélyeshulladék-alkotók különgyűjtése és ártalmatlanítása. • Másodnyersanyag-előállítás és -kereskedelem: az ipar számára értékesíthető alapanyag előállítása utóválogatással és értékesítése. • A jelenleg használt lerakók bezárása és rekultiválása. • PR-tevékenység a lakosság tu­datformálására, a korszerű gyűjté­si rendszerek használatáért. A fenti, az Európai Unió és az Országos Hulladékgazdálkodási Terv elveinek is megfelelő célok, illetve megvalósíthatósági, gazda­ságossági és ellenőrzési szem­pontok is azt indokolják, hogy in­tegrált hulladékgazdálkodási rendszer alakuljon ki a térség komplex hulladékgazdálkodási feladatainak megoldására. A települések elhelyezkedését, illetve a szállítási lehetőséget fi­gyelembe véve meghatározásra kerültek azok a gyűjtőkörzetek, amelyek optimális üzemeltetési feltételeket biztosítanak. A gyűjtőkörzetek központi tele­pülésein hulladékkezelő létesít­mények - átrakóállomások, kom­posztálótelepek, hulladékudvarok - kerülnek kialakításra. A hulladékot korszerű, por­mentes, tömörítőberendezéssel ellátott 16-20 m3-es hulladékszál­lító járművekkel gyűjtik és közvet­lenül, vagy az átrakóállomáson keresztül szállítják a regionális hulladéklerakókba. A regionális hulladékgyűjtés ki­alakítása mellett a projekt tartal­mazza a szelektív hulladékgyűjtés megteremtésének feltételeit is, il­letve az ehhez tartozó válogató­művek telepítését. A program megvalósítása esetén az Európai Unió direktíváihoz, illetve a hatá­lyos magyar szabályozáshoz iga­zodó szelektív gyűjtési rendszer minden településen elérhető lesz. A jogszabályi előírások szerint 2004-től a szerves hulladék legfel­jebb 75%-a, 2007-től 50%-a, 2014- től pedig 65%-a helyezhető el lera­kókban, a fennmaradó részt hasz­nosítani szükséges. A program tartalmazza a bio-, illetve zöldhul­ladék különgyűjtésének és a kom­posztálás feltételeinek biztosítá­sát. Ezenkívül lehetővé válik az önkormányzatoknak a már most problémát okozó, a lakosságnál keletkező veszélyes hulladék visszagyűjtése is. A hasznosítható hulladékok, a nagy darabos lomok (pl. búto­rok), építési törmelék, gumiab­roncsok, háztartási készülékek (hűtőszekrények, gáztűzhelyek, tv-k, egyéb elektromos készülé­kek) és a háztartásban keletkező veszélyes hulladékok leadásának biztosítása a projekt keretében a hulladékudvarok rendszerének kiépítésével történik meg. Mivel a hulladékudvarok lakossági szol­gáltatást nyújtanak, ezért a sűrűb­ben lakott körzetekben, 15-20 ezer főre számítva kerülnek kiala­kításra. A Mecsek-Dráva projekt területén élő lakosság létszámát figyelembe véve körülbelül 20 db ben, ezért pénzügyi korlátokkal zott. Az elkövetkezendő időszak­ilyen létesítmény kialakítására ke- forrásokat biztosít a meglévő lera- bán ki kell dolgozni a részletes rülhet sor. kók rekultivációjára. megvalósíthatósági tanulmányt, A projekt további célkitűzése, A program bekerült a 2002. év- és el kell készítem azt a pénzügyi- hogy segítse az önkormányzato- végén megjelent Országos Hulla- gazdasági elemzést, amely a beru- kat a korábbi hulladékgazdálko- dékgazdálkodási Tervbe, amely házásokra és magának a rendszer- dási gyakorlat által okozott kör- azt jelenti, hogy hosszú távon élet- nek a fenntarthatóságára vonatko- nyezeti kockázatok csökkentésé- képes és szakmailag megalapo- zik________________________4 Megvalósított hulladékgazdálkodási EU-normák Az EU-hoz való csatlakozással kapcsolatban gyakran halljuk azt, hogy ha a népszavazás több­sége „igen” lesz, akkor rövid időn belül évtizedes lemaradásokat kell behoznunk a környezetvé­delem területén, amely sajnos igaz. Országunknak valóban sok hátrányt kell még leküzdenie, de ahogy az EU-államok fejlettsége sem egyforma, úgy környezetvé­delmünk sem minden téren el­maradott. A régió és azon belül Pécs hulladékgazdálkodását te­kintve inkább eredményekről be­szélhetünk, semmint behozandó lemaradásokról. A BIOKOM Környezetgazdálkodási Kft 1994-es privatizációját követően azt a cél tűzte ki maga elé, hogy a dél-dunántúli régióban olyan komp­lex hulladékgazdálkodási rendszert építsen ki mind a lakossági, mind az ipari szolgáltatás területén, amely ugyan a bevált külföldi módszere­ken alapul, de a hazai viszonyokat fi­gyelembe véve is „életképes” és gaz­daságilag megvalósítható. Ilyen for­mában a cég már kilencedik éve te­vékenykedik a ma „EU-normáknak” nevezett követelmények szerint és kínálja ezeknek megfelelően szol­gáltatásait a térségben élők számára.- Mitől komplex egy hulladékgaz­dálkodási rendszer és miért előnyös a térségben élő lakosság számárai - kérdeztem Kiss Tibort, a BIOKOM Kft ügyvezető igazgatóját.- Rendszerünk komplexitását a területhez kapcsolódó általános alapelvek, a törvényi előírások és a vevői igények maradéktalan be­tartása, figyelembevétele adja, amely hármasság egyben legna­gyobb előnye is szolgáltatásunk­nak. Hulladékgazdálkodási tevé­kenységünk teljes mértékben a 2000. évi XLffl. sz. törvény és az ál­talános európai környezetvédelmi Miért jó ez a program az önkormányzatoknak? SÜTŐ LÁSZLÓ, a koordinációs munkabizottság tagja, az északnyugati programrész képviselője: - Ma már az tisz­tán látszik, hogy a hulladékgazdálkodási előírásoknak csak olyan rendszerek tudnak eleget tenni, amelyek nagy területet fednek le és nagy közszolgáltatók fennha­tósága alatt működnek. A környezetünk védelmének ára van, de minden beruházást, fenntartást gazdaságossá le­het tenni, ha az önkormányzatok pénzügyi erőiket nem váltják aprópénzre, „apró lerakókra" és mindehhez még állami támogatást is kapnak. Ezt Marcali és Keszthely térségében már 1993-ban felismer­ték, hiszen akkor jött létre egy kistérségi szövetség, amely közösen hozta létre 1995-ben a ma is működő, modem hulladéklerakót. Pécs Megyei Jogú Város mint gesztor és a helyi közszolgáltató, a BIOKOM Környezet­gazdálkodási Kft. olyan hosszú távú, közel 400 ezer embert érintő prog­rammal állt elő, amely mind Marcali térségét, mind a RUMPOLD cég ér­dekeit szem előtt tartja és gazdaságilag megvalósítható. FEIGU FERENC, a koordinációs munkabizottság tagja, a délnyugati programrész képviselője: - Az új törvényi elő­írások és az Európai Unióhoz való csatlakozás tükrében mind Barcs városának, mind a 26 települést tömörítő Dráva-menti Fejlesztési Társulásnak el kellett gondolkoz­nia a jövőben rá váró hulladékgazdálkodási feladatokon. Az egyre szigorúbb környezetvédelmi direktívák, a hulla­dékgazdálkodás növekvő költségei (műszaki védelemmel rendelkező lerakók, átrakó állomások, hulladékudvarok stb.) azt indokok ták, hogy egy olyan rendszerhez kapcsolódjunk, amely hosszú távon és fajlagosan a legkisebb költséggel oldja meg a hulladékkezelés feladatait. Összefogás nélkül nem lehet sem egy ilyen korszerű rendszert fenntarta­ni, sem olyan értékeket megvédeni, mint szűk környezetünk, a Duna-Drá- va Nemzeti Park. Saját érdekünk, hogy saját környezetünkért - amelyet ts nokcnktól kaptunk kölcsön! - minden tőlünk telhetőt megtegyünk, mert felelőtlenség, ha valaki nem él az összefogásban rejlő erőben. alapelvek szellemét követi, azaz: • biztosítja a fenntartható fejlő­dést és a jövő generációinak az egészséges létfeltételekhez való jo­got, • mérsékli az energia és a nyers­anyag fogyasztását, • csökkenti a hulladék mennyi­ségét, • növeli a felhasználás hatékony­ságát, • külön gondot fordít a meglévő természeti és épített környezet ter­helésének csökkentésére, • térségekben, összefüggések­ben „gondolkozik”. i Cégünk a lakossági hulladékgyűj­tés, -szállítás és -kezelés során a tör­vényi, hatósági előírások, szabályo­zások betartására törekszik. Első hallásra ez az állítás alapvetőnek tű­nik, pedig talán ennek a legnehe­zebb eleget tenni. A hulladék keze­lőjének rendelkeznie kell tevékeny­ségengedéllyel, telephelyengedéllyel és működési engedéllyel. Ezeket az érintett szakhatóságok adhatják ki, amelyek többek között vizsgálják azt is, hogy pl.: közegészségügyi kö­vetelményeknek megfelel-e a telep, van-e térburkolattal rendelkező mo­sótér stb. A minőség a BIOKOM Kft minden tevékenységében alapvető: a kft az országban elsőként szerezte meg együtt a komplex hulladékgaz­dálkodás területén a minőségbiztosí­tási és környezetközpontú irányítási rendszerről szóló tanúsítványokat, amelyet az MSZ EN ISO 9001:2001 szabvány követelményei szerint to­vábbfejlesztett. A társaság környezet­tudatos tevékenységével számos szak­mai díjat, elismerést érdemelt ki.- Régen a Siklód útról indultak el útjukra a gépjárművek nap mint nap, de moSt már a teljes szállítási üzemük az Eperfás úton található. Ez a telephely megfelel az előírások­nak?- A BIOKOM Kft Eperfás úti telep­helye már az általam előbb említett követelmény szerint jött létre 1998- ban és azóta is folyamatosan bővül különböző létesítményekkel. Az el­ső ütemben Közép-Európa legna­gyobb és legjobb kihasználtsággal működő válogatóművé épült meg, amely két műszakban évi 15.000 tonna beérkező másodnyersanyag ipari előkészítésére alkalmas és a hozzá szervesen kapcsolódó lakos­sági hulladékudvar, amely több mint 15-féle veszélyes és inért hulla­dék, illetve másodnyersanyag befo­gadására képes. Ez utóbbi igénybe­vétele ingyenes mindazoknak, akik Pécsett élnek és rendszeresen fizetik a hulladékkezelési díjat. Lassan 10 éve működünk kft-ként, de minden évben sikerült eddig valamilyen je­lentősebb beruházást véghezvinni. Az 1998-as év kiugró volt, hisz a vá­logatómű és a hulladékudvar mellett akkor szélesedett ki edény- és gép- járműparkunk, de azóta felépítettük az új gépkocsijavítónkat és -mo­sónkat, bálatárolónkat az Eperfás úton, jelenleg pedig a kökényi hulla­déklerakó mellett igyekszünk meg­valósítani egy hatékony komposztá­lóüzemet.-Eddig tisztáztuk az elsőkétalap­elv részleteit, de hogyan kívánnak megfelelni a legfontosabbnak, a ve­vői igényeknek?- Nekünk, akik emberek százez­reit szolgáljuk ki, valóban az a leg­fontosabb, hogy a velünk kapcsolat­ban álló lakossági, ipari és önkor­mányzati partnereink elvárásainak mind jobban megfeleljünk. A törvé­nyi szabályozás és a környezeti szemléletmód az erős hátországot adják, de a „fronton” mindennap helyt kell állni. Közös és egészséges környezetünk érdekében az előírt zárt edényekből kell elszállítanunk a hulladékot, azt megfelelő arányban tömörítenünk kell, hogy a szállítás gazdaságos legyen, majd ártalmatla­nítanunk kell egy olyan hulladékde­pón, amely megfelel a környezetvé­delmi előírásoknak. Eközben termé­szetesen meg kell felelnünk a part­nereink elvárásainak is. Mindez nem könnyű, de munkatársaink to­vábbképzésével, a folyamatos beru­házásokkal és a jövőre való felkészü­léssel mindez megoldható. A 90-es évek közepén az volt a jellemző, hogy a térségbe betelepülő különbö­ző multinacionális cégek magukhoz csábították a frissen végzett diplo­másokat, akik így előrelépéshez és egzisztenciához tudtak jutni. Mára fordult a helyzet, hiszen ezen cégek legtöbbje már „csak” termelőegység, így a végrehajtáshoz nincs szüksé­gük annyi magasabb képzettségű munkatársra, mint régebben. A mi szakterületünkön pont fordított a fo­lyamat. Régen valóban „csak” hulla­dékszállításról beszélhettünk, és nem működött másképpen a Köz- tisztasági Vállalat sem, csak mint egy üzem, de ma a módszereket adaptál­ni kell, és a hulladékgazdálkodás egész folyamatát le kell fordítani az egyes részterületekre. A vevői igé­nyeket nem lehet megfelelően kielé­gíteni, ha nem magas szinten szak­képzettek munkatársaink. Remél­jük, hogy a cégünknél felhalmozott tudással mi is hozzájárulhatunk, hogy az itt élők számára a térség va­lóban viselhesse az „öko” jelzőt.- Hogyan lehet annak megfelelni, ami csak ezután fog bekövetkezni?- Valóban nem tudhatjuk ponto­san, hogy mit hoz a holnap, de a je­lekből azért olvashatunk és kitűzhe­tünk olyan célokat, amelyek megva­lósítása sikereket hozhat mindany- nyiunknak. Mikor 1996-ban az ak­kori környezetvédelmi minisztéri­um kiírta a szelektív hulladékgyűj­téshez kapcsolódó pályázatait, egy­értelmű volt, hogy meg kell ragad­nunk ezt a vissza nem térő alkalmat. Külföldön ez a módszer már műkö­dött, az is látszott, hogy Magyaror­szágon is előbb-utóbb csökkenteni kell a lerakott kommunális hulladék mennyiségét, tehát jó tervekkel és el­képzelésekkel kellett előállni. Sike­rült elnyerni az állami támogatást, így ma arról beszélhetünk, hogy a térségben élő partnereinket modem gépekkel, széles edényskálával és korszerű lerakókkal tudjuk kiszol­gálni. Mindennek köszönhetően a BIOKOM Kft és leányvállalatai ma a dél-dunántúli térség legnagyobb hulladék-begyűjtéssel és -kezeléssel foglalkozó vállalkozásai. A cégcso­port Pécsett és további 226 települé­sen mintegy 460 ezer. lakost, 4800 vállalkozást, intézményt szolgál ki.- Pár éve még újdonságnak számí­tottak a kék-zöld-sárga szelektív kon­ténerek a közterületeken, ma éle­tünk részei. Mennyire váltak be ezek a gyűjtőedények?- 1998 januárjában helyeztük ki az első gyűjtőpontjainkat, népszerű nevükön UFÓ-inkat. Akkor a több­ség szkeptikus volt és azt jósolta: „Itt senki nem fog szelektíven gyűjteni.” Nem lett igazuk. Mára legmeré­szebb álmainkat is túlszárnyalta ez a gyűjtési forma. A kezdeti 30 db gyűj­tőpont 100 darabra bővült, ezenkí­vül 80 darab, csak üveghulladék be­fogadásra alkalmas konténerünk is megtalálható intézmények, na­gyobb csomópontok közelében. Társaságunknál mintegy 100 újabb szelektív gyűjtőpontot telepítésére van írásban megfogalmazott igény, Pécs M. V. Önkormányzata pedig a közeljövőben pályázati támogatás­sal újabb 65 darabot tud megfinan­szírozni. Ismeretes, hogy Pécs első az országban a lefedettséget tekintve a szelektív gyűjtőedények számá­ban. Eleinte kéthetente ürítettük a konténereket, most a legforgalma­sabb helyekre már hetente kétszer megyünk. 2005-ig az ország lakossá­gának legalább 40%-ára ki kell ter­jeszteni a szelektív hulladékgyűjtés teljes rendszerét és mi ebben mara­déktalanul partnerei vagyunk a hoz­zánk forduló önkormányzatoknak, ipari vállalkozásoknak. Reméljük, hogy a közel 5 éves tapasztalataink alapján ez a gyűjtési forma gyorsan és hatékonyan fog elterjedni a ki­sebb településeken is.- A 2000. évi Hulladékgazdálko­dási Törvény és az utána született törvényi előírások sok változást hoz­tak a magyarországi hulladékgyűj­tés, -szállítás, -kezelés területén. Ezek mind az elvárt szolgáltatás színvo­nalában, mind annak árában ha­mar megmutatkoztak, de az átállás­nak koránt sincs vége. A jövőre néz­ve mit tart a legfontosabbnak?- Már sokszor elmondtuk, leírtuk, hogy az érvényes törvényeknek meg kell felelnünk, mert ezek a sza­bályok egy társadalom alapjai és mindannyiunkra vonatkoznak. Azt, hogy mekkora és milyen szabvány­edényt kell használni, hogy hány­szor kell egy héten elszállítani a hul­ladékot, ezt mind-mind törvények írják elő. Valójában mégis az általuk közvetíteni kívánt szemlélet a fon­tos. A társadalomnak együttesen fe­lelősséget kell vállalni közös környe­zetünk védelméért, és ezáltal a jövő nemzedék egészségéért. Ha ez a szemlélet beépül az emberek tuda­tába, akkor elmondhatjuk, ahhoz a kőműveshez hasonlóan, aki a kér­désre, hogy mit csinál, így felelt: „Nap mint nap faragjuk ezeket a kö­veket, de igazából egy katedrálist építünk.” A kérdésre mi talán így fe­lelnénk: „Nap mint nap elszállítjuk a hulladékot, de lényegében a jövőnk építésén dolgozunk.” __________4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom