Somogyi Hírlap, 2003. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-17 / 90. szám

6. OLDAL 2003. Április 17., Csütörtök NEMESVID A KÖZSÉG CÍMERE Álló, csücskös talpú pajzs kék mezejeben zöld talajon ezüstbá­nya, melyet két oldalról egy-egy aranyoroszlán támaszt. A bástya oromzatának tetején barna ba­goly ül, amely csőrében arany- markolatú kardot tart. A címer­pajzs tetején leveles aranykorona látható. Ezek a motívumok szere­peltek a község 19. századi pe­csétjén is. Akkor még a Szent Korona volt a pajzs tetején, de ezt 1908-ban az Országos Törzs­könyvi Bizottság módosíttatta a leveles aranykoronára. A bás­tya és a két oroszlán a török el­leni harcokra utal, a korona és a bagoly a nemes lakosokra. ÜGYFÉLFOGADÁSI REND A polgármesteri hivatal és a kör­jegyzőség címe: 8738 Nemes- vid, Rákóczi u. 2. Tel.: 85/421- 872. A hivatalban hétfőn, kedden és pénteken 8-12, szerdán 8-16 óráig van ügyfélfogadás. Dr. Árvái Tibor polgármester fogadóórája pénteken 14-16 óráig tart, dr. Völgyi Zoltán körjegyző hétfőn 8- 12 és szerdán 13-15 óra kö­zött várja a falu polgárait. Zsoldos László falugazdász csütörtökön 9- 11 óráig tart fogadóórát. CIVILEK, VEZETŐK Nyolc civil szervezet is tevékeny­kedik itt. Az önkéntes tűzoltóegy­let elnöke id. Steinglauber László, a Nemesvidért-Somogyért Egye­sületet Baranyai Elvira vezeti. A vegyeskórus vezetője Filebics Imréné, a rétessütők híres csapa­tát Adorján Lászlóné kormányoz­za. A polgárőrség vezetője, vala­mint a lövészklub elnöke egyaránt Móhr István. Az iskola szülői mun­kaközösségének a vezetője Tán- czosné Kozári Zsuzsanna, a kézi­labdaklub elnöke Sárosi Gábor. ORVOSI RENDELÉS Dr. Bolla Borisz hétfőtől pén­tekig 7.30-tól 12 óráig ren­del. Az orvosi rendelő címe: Nemesvid, Május 1. u. 7. MISEREND A településen minden vasárnap 12 órakor kezdődik a szentmise a katolikus templomban. A misét Csatlós István celebrálja. NEMESEK FÖLDJE A történészek szerint a Vid sze­mélynév, mások szerint a ved szó­ra utal, ami vizes területet jelent. Nemesvidot csakúgy, mint. a szomszédos Nagyszakácsit a vár­népek közé tartozó szabad királyi szakácscsaládok lakták a késő középkorig. A hódoltság idején a falu nemesei megtagadták, hogy jobbágyaikat elvigyék Komár várá­hoz, ezért a török hordák megtá­madták. Az 1700-as években is nemesek lakták a települést, 1725-ben Ili. Károly megerősítette őket kiváltságaikban. Vid 1827- ben mezőváros volt négy orszá­gos vásár tartásának jogával. 1884-ben itt alakult meg az első pénzintézet, ez 1947-ig működött. A CIKKEKET FÁBOS ERIKA ÍRTA. FOTÓK: TÖRÖK ANETT Az oldal megjelenését a nemes- vidi önkormányzat támogatta Utakat, csatornát várnak az uniótól Nemesvidon az országos átlag szerint szavaztak a lakosok az unióra. Az érdeklődés ki­sebb volt, de a résztvevők meggyőző fölénnyel a csatla­kozás mellett tették le a vok- sukat. A várakozás nagy, s nemcsak a faluban, hanem a kistérségben is.- Lehetőségeket várunk az unió­tól - mondta dr. Árvái Tibor pol­gármester. - Jómagam személy szerint azért szavaztam igennel, mert az a meggyőződésem, hogy a vidéki Magyarország számára a megerősödést hozza majd az unió. A falusi önkormányzatok önmagukban és a mostani finan­szírozási feltételekkel ugyanis csak korlátozottan képesek ellát­ni a vidékfejlesztés feladatait. Az uniós forrásokkal és a csatlako­zással együtt megnyíló alapokból azonban lehet pénzt szerezni.- Hogyan, s mire igényelnék? DR. ÁRVÁI TIBOR 1959 júliusá­ban született Marcaliban. Jogtu­dományi egyetemet végzett, és 1989 óta irányítja a települést. Kezdetben megbízott tanácsel­nökként, a rendszerváltás óta pe­dig polgármesterként áll Nemes­vid élén. Nős, egy gyermeke van.- Ehhez természetesen össze­hangolt tervek és közös munka kell, de én úgy gondolom, hogy az együttműködés eddig is megfelelő volt a térségben. A város vezető szerepére természetesen ebben is számítunk, hiszen a pályázatok és tervek elkészítéséhez szükség lesz minden térségben egy haté­konyan működő csapatra is. Eze­ket talán leginkább a járási irodák­hoz tudnám hasonlítani, amelyek egy egész térség kiszolgálásáért és segítésére jönnének létre, a csatla­kozásig. Az unió forrásaira a csa­tornaépítéshez és az úthálózat fej­lesztésére volna leginkább szük­ség ebben a térségben. Van né­hány zsáktelepülés, és a régió közlekedését néhány összekötő úttal is lehetne fejleszteni.- Mit kellene fejleszteni Nemes­vidon?- Az eredmények mellett még nagyon sok teendőnk is van. Az idén újra beadtuk a három falu közös szennyvízcsatorna-építési pályázatát. Ez nemcsak az önkor­mányzat vesszőparipája, mert már a lakosság is várja, hogy elké­szüljön a fejlesztés. Ez a meglevő tisztítóra csatlakozna, és Somogy- simonyi, valamint Balatonmagya- ród vesz még részt a projekt elő­készítésében. A szélerőműpark megépítésének a tervét ugyan­csak támogatja a testület, hiszen újabb bevételi forrás lenne a tele­pülés számára. A szafaripark elő­készítése már túl van a hatáskö­rünkön. Amit lehetett, megtett a falu, és ezután is segítünk, de a labda most már inkább a befekte­tő térfelén van.- Mi a legsürgetőbb teendő?- Két intézményünket is szeret­nénk felújítani. Úgy tervezzük, az iskola konyháját a minőségirányí­tási rendszereknek megfelelően az őszre átalakítjuk, a polgármes­teri hivatal épületében pedig sze- retnénk áttérni a gázfűtésre. ■ Recept Nemesvidról Gibanica Érdekes és egyszerű sült tész­ta a gibanica. Az eredetileg szerb ételt elég sokan készítik ezen a településen. Sokféle íz­ben lehet elkészíteni, de a leg­gyakrabban káposztával töltik Nemesvidon. A következőkép­pen készítjük. Egy tojásból, fél kilogramm lisztből egy kevés sóval és vízzel tésztát gyú­runk, és mint a kifőtt tésztá­nak valót vékonyra elsodor­juk. Amikor ez megvan, lere­szeljük a káposztát, és egy ke­vés sóval, borssal összesütjük. A kihűlt tölteléket csíkokban a tésztára helyezzük, majd ket­tőt hajtunk rajta a káposztával együtt, és elvágjuk. Az így ké­szített tízcentis tekercseket ki­zsírozott tepsibe rakjuk, és kö­rülbelül fél óra alatt pirosra sütjük. Készíthetjük sósán vagy édesen, túróval, avagy lekvárral is. ■ A nemesvidi iskola és az óvoda egy in­tézményként működik. Az óvodában ötven gyermekről gondoskodnak, az is­kolában pedig 93 diák tanul. Az intéz­mény mindent megtesz annak érdeké­ben, hogy a lehető legjobbak legyenek a körülmények. Az iskola tanulóinak a száma egy kicsivel kevesebb, mint a szokásos, de a követke­ző tanévtől lassan megint emelkedni fog - állította Antics József, az intézmény igazgatója. Több lesz az elsős, mint a bal­lagó. Az intézményben az informatikára és az idegen nyelv oktatására fordítanak nagy gondot, s ezenkívül is igyekeznek minden diákot az életkorának leginkább megfelelő módszerrel oktatni. Felsőben több a szabadidős elfoglaltság, a művé­szeti oktatás, az alsóban pedig bevezet­tek egy alternatív módszert, a lépésről lé­pésre programot. Az Amerikából átvett módszer lényege az, hogy a gyerekeket sokkal többet és a pszichológia, vala­mint a pedagógia legújabb kutatásainak az eredményét felhasználva ösztönzik. Ezt a későbbiekben szeretnék minden évfolyamban bevezetni és felső osztály­ban is folytatni. Az eddigi tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy az így tanu­ló gyerekek sokkal több önbizalommal és kreativitással fognak bele az új dol­gokba, és minden téren önállóbbak. Az iskola az ősszel megújult, már csak az óvoda homlokzatán vannak te­endői a munkásoknak. Az intézmény további fejlesztését csak pályázati forrá­sokból tudják megoldani, így a játszótér­felújításhoz is elkészült már a beadvá­nyuk. Szerencsére az iskola mindenben számíthat a szülőkre is, és az intézmény névadójának, Hóy Tibornak a testvére is segíti a diákokat. Az egykori repülős emlékére a gyerekek rendszeres kapcso­latot ápolnak a Puma repülőszázad tag- jaival is. _________________________■ A névadó Iskola 1837 óta van Nemesvidon. A névadó Hóy Ti­bor 1923-ban született s 1938- ban sportrepülő­ként vonult be alapkiképzésre. 1943-ban a Pu­mákhoz került. 1944. november 5-én lőtték le egy óriási túlerőben levő amerikai lé­gikötelékkel vívott harcban. Gépe itt zuhant le. Sírja a a vidi temetőben van, s gondozzák. Járőrben autóval a polgárőrök Régóta küzd a közbiztonsággal Nemesvid. A rendőrhiányt némi­leg sikerült orvosolni a közel­múltban, és az is jót tesz a falube­liek biztonságérzetének, hogy új­ra megalakult a polgárőrség a te­lepülésen. Mohr István, a polgárőrség ve­zetője elmondta: az újjáalakulás­kor egy húsztagú, lelkes csapatot sikerült összegyűjteni a települé­sen. Egymás között elosztották a teendőket és így senkinek nem je­lent átlagon felüli megterhelést a közbiztonság őrzése, ami persze annak is köszönhető, hogy né­hány polgárőr több időt tud szen­telni a feladatra. Az egyesület új­jáalakulása óta sokan érdeklőd­nek a civil szervezet munkájáról és jó néhányan segítik a műkö­dést is. Az önkormányzat például az Industrie Elektriktől kapott egy Lada terepjárót, amit átadott a polgárőrségnek használatra. Ez­zel a legnagyobb segítség érke­zett, hiszen a járőrözést koráb­ban éppen a gépjármű hiányában nem tudták megoldani a faluban. Az önkéntes faluőrök azt remé­lik, hogy hírük az eddigihez ha­sonlóan terjed és visszariasztja a bűnözőket a településtől. Főleg a nyári és őszi hónapokra szeretné­nek megerősödni, hiszen akkor volt mindig a legtöbb betörés és lopás a településen, amikor érnek a termények és a gyümölcs. ■ Eredményesebben dolgoznak az új autóval Falugondnok hólapáttal Tizenhatan tanulnak park- gondozást a Nemesvid kör­nyéki munkanélküliek kö­zül. A féléves intenzív képzés után szakmunkás-bizonyít­ványt kapnak a résztvevők. A fák metszésétől az egynyári virá­gok latin nevén át a különböző ágyások formájáig mindent megta­nulnak a tanfolyamon részt vevők, amire.csak szüksége lehet egy park­gondozónak. A képzésnek elméle­ti része is van, de inkább a gyakor­latra fordítanak nagy gondot.- Ez a tanfolyam sikeres vizs­gák után szakmunkás-bizonyít­ványt ad - mondta Szántó György, a tanfolyam vezetője. - Épp ezért a rövid idő alatt nagyon fegyel­mezetten kell minden résztvevő­nek tanulnia, hogy elsajátíthassa mindazt, amire szüksége van. Érdemes kitartani, hiszen a bi­zonyítvány megszerzése után minden önkormányzatnál elhe­lyezkedhetnek a szakmunkások. A legtöbb helyen ugyanis ilyen képzett munkásokból hiány van. biztos pontja. A többi mindig úgy alakul, ahogy a teendők kíván­ják. Ha az önkormányzatnak kell valami, azt is én intézem, s ha té­len a havat kell eldobálni az idő­sek háza elől, arra is megkérnek. Ilyenkor füvet nyírok, ha nincs más, aki megcsinálja az öregje­imnél. Sajnos, egyre többen szo­rulnak segítségre, egyre több él egyedül. A fiatalok elköltöznek, és sok csak ritkán jön a szü­lőkhöz, így én segítek nekik. Sok­szor nagyon fárasztó, de szere­tem ezt a munkát. Főként azért, mert látom, hogy mennyire sokat jelent ez az időseknek. _______■ Re ndbe teszik a közterületeket is A képzésben egyébként még a szomszédos településekről, Ne- mesdédről meg Varászlóról is van résztvevő. A tanfolyamnak pedig olyan haszna is van a fal­vak számára, hogy miközben az állástalanok tanulnak, a gyakor­lati munkák hatására tovább szépülnek a közterületek. ■ Ahol csak tud, most is segít Rába István egész pályája a nemesvidi általános iskolá­hoz fűződik. Több ezer gyere­ket tanított történelemre és földrajzra, s ma is bárkinek segít, ahol tud.- Vörsről kerültem Nemesvidra, s életem jelentős részét az iskolá­ban töltöttem a gyerekek között - mondta Rába István. - Büszke va­gyok rá, hogy a régi diákjaim ma is megismernek és szívesen vál­tanak velem néhány szót, ha ta­lálkozunk. Ez talán annak is kö­szönhető, hogy nekem a tanítás nemcsak a tanóra végéig tartott. Sok szabadidőmet is a diákjaimra áldoztam, a falu közösségéért te­vékenykedtem. Mindig azt taní­tottam, amire szükség volt. Ha kellett, akkor testnevelést is. Én voltam, aki meghonosította a ké­zilabdát a településen. Sok sikert értek el spor­tolóink ebben a sportágban, ennek örülök.- Hogy tel­nek a nyug­díjas évei?- Nagy be­tegségekkel kezdődtek. Ettől függetle­nül azonban munka nélkül nem bírom, amit lehet, megteszek. Akinek segít­ség kell, számíthat rám. Olyan vagyok, hogy nem tudok meglen­ni teendők nélkül, éppen ezért bánt, hogy a falu nem elég össze­tartó. A kritikai érzék országos át­lag feletti Nemesvidon, amikor meg munkához kellene látni, min­dig kevesen maradnak. Ha ez vál­tozna egy kicsit, sokkal jobb han- gulat lehetne a településen. ■ < A L M A N A C H - 14 0 Repülőshagyomány az iskolában A LAKOSSÁG SZÁMA 2003-ban 905 ■ 2000-ben 914 1990-ben 951 1980-ban 996 1930-ban 1754 '' Gondozzák a parkokat Három éve gondoskodik Barta- lovics Tibor a nemesvidiakról. A falugondnok mindenben segíti életük könnyebbé tételét.- Sofőrként dolgoztam Nagy- szakácsiban, mielőtt falugond­nok lettem - mondta. - Ott is ha­sonló feladatokat kellett ellát­nom, ezért nem volt teljesen új­donság a munka, tekintve, hogy a nemesvidieket jól ismertem. A falugondnoknak legtöbb munkát a beszerzés ad. A gyógy­szereken kívül az embereknek az egyéb bevásárlást is szívesen el­intézi, s bármit, amit rábíznak. - Az ebéd kihordása a nap egyetlen

Next

/
Oldalképek
Tartalom