Somogyi Hírlap, 2003. április (14. évfolyam, 76-100. szám)
2003-04-13 / Vasárnap Reggel, 15. szám
2003. ÁPRILIS 13. INTERJÚ £ Három esztendővel a felsőoktatási törvény hatályba lépése után inog az akkor kialakított struktúra. Legutóbb a gödöllői székhelyű Szent István Egyetem budapesti karai - az állatorvos-tudományi, az élelmiszer-tudományi, a kertészettudományi, a tájépítészeti, -védelmi és -fejlesztési, valamint az Ybl Miklós Műszaki Főiskolai Kar - lázadtak fel az integráció ellen. Corvinus Egyetem néven új intézményt akartak létrehozni, mivel azonban az Oktatási Minisztériumban nem találtak fogadókészségre, a három budai kar a Budapesti Közgazdaság- tudományi és Államigazgatási Egyetemmel kezdett csatlakozási tárgyalásokat. A Szent István Egyetem rektora, dr. Szendrő Péter múlt év novemberében állásfoglalást adott ki. Ebben leszögezi: a döntés nem az egyetem, hanem az Országgyűlés hatásköre, másfelől érvényben lévőnek tekinti a karok által 2002 májusában ellenszavazat nélkül elfogadott fejlesztési tervet. A Szent István Egyetem első emberét a feszültségek okairól és a kilátásokról kérdeztük.- A budapesti karok kiválása a Szent István Egyetemből továbbra is napirenden szerepel, sőt csatlakozási szándékukat jelezték a Közgáznak, amit az intézmény örömmel fogadott. Rektor úr! Miért hallgat?- A mögöttünk hagyott három év kevés a végső mérleg megvonására, másfelől úgy vélem, a vitát nem a nyilvánosság előtt, hanem az egyetem testületéiben kell folytatni.- Ha jól érzékelem, a kezdeményezés oka maga a Szent István Egyetem, vagyis az Állatorvos-tudományi, valamint a Kertészeti és Élelmiszer-ipari Egyetem önállóságának elvesztése és félelmük a Gödöllőre költözéstől.- A nagy universitasok létrehozása évtizedek óta napirenden volt, végül csaknem egyhangú parlamenti döntés született: az integrációt 2000. január 1- jei hatállyal meg kell kezdeni. A törvény nyomán megfeleződött a felsőoktatási intézményhálózat, 13 nagy egyetem jött létre és 12 főiskola. A Szent István Egyetemhez, Gödöllő székhellyel, három egyetem és két főiskola került, hat telephellyel és tíz karral. Az integráció létrehozói azt remélték, hogy az universitasok kialakítása megtakarítással jár, de kiderült, ehhez idő kell, sőt kezdetben plusz konszolidációs állami forrás is.- Közben pedig a korábban önálló intézmények nosztalgiáznak, hogy milyen jó volt egyedül?- Valóban, az integrációban senki nem érzi igazán jól magát, még a gödöllőiek sem, mert mindenki gyanúsan néz a központra, hogy a gyengén finanszírozott karokat az ő pénzükből tartják el. Az egyetemek korábban is hosszú idő óta alulfinanszírozottak voltak. Rekonstrukciók, fejlesztések maradtak el, a működéshez rendelt bevételi kényszerek, a bér, kollégium, kommunális ellátottsági helyzet feszültségei pedig csak növekedtek a hallgatói létszám legutóbbi évtized alatti megnégyszereződésé- nek hatására. Ilyen körülmények között az intézményhálózat áttekintését is programba vevő kormányzati szándék reményében elkezd bomlani a rendszer. Most ennek vagyunk a tanúi. Ugyanakkor minden külső szakértő és nem szakértő, aki racionálisan közelít a Szent István Egyetemhez, azt mondja, itt a világhírű holland Wageningen magyar megfelelőjét lehetne megteremteni - tessék kiköltözni Gödöllőre. Csakhogy ez sokba kerül, csupán a tervek kimunkálása egymilliárdba, a megvalósítás pedig ötvenbe. Egyelőre azonban.nem csak nincs pénz erre, de nyomós szakmai ellenérvek is vannak. Az állatorvos-tudományi kar például be van ágyazva a hetedik kerületbe, ahol negyvenezer kisállatot látnak el. Ma már a haszonállat nem tartana el annyi állatorvost, amennyit képeznek. Gödöllőn nincs annyi kutya, macska, papagáj, hogy gyakorolhatnának rajtuk a hallgatók. Az Ybl Miklós Műszaki Főiskolai Kar ezer szállal kötődik Budapesthez, mert onnan kapja hallgatóinak és szakmai megbízatásainak a jelentős részét. A kertészeti, az élelmiszer-ipari és-a tájvédelmi karon végzettek jó része a fővárosból érkezik, a vidékieknek pedig nagy vonzerő a budapesti diákélet. És akkor még nem beszéltem az érzelmi Szent István, a király rektora és egzisztenciális kérdésekről. Ezért is döntöttünk a több helyszínű, föderatív rendszerben működő és szakmai együttműködésen alapuló Szent István Egyetem mellett, amelynek felépítéséhez nagy türelem és hosszú idő szükséges, ugyanakkor intézményhálózati stabilitás is, hiszen szeretet csak ott lehetséges, ahol a választás visszavonhatatlan.- Említette, hogy a karok többsége alulfinanszírozott, pedig nőtt a hallgatói létszám, s vele együtt a fejkvóta is.- Az elmúlt tíz évben megnégyszereződött az egyetemre-főiskolára felvett hallgatók száma. Egy jó ügy érdekében - hogy sok képzett embere legyen az országnak - belehajtottak bennünket a tömegképzésbe, aminek azonban hiányzik az anyagi és a technikai feltétele. A normatíva nem fedezi a képzés költségeit és különösen nem tartalmaz felújítási, fejlesztési forrást. A finanszírozás másik nagy ellentmondása, ha egy karon gyenge az oktatói kar, akkor ott kijönnek a normatívából, de ha tekintélyes professzorokat, akadémikusokat foglalkoztatnak, akkor a támogatás a jogos bérek miatt a költségek felére sem elég.- Mi a kiút ebből a látszólag tarthatatlannak tűnő helyzetből? Szendrő Péter Született: Budapest, 1938. szeptember 10. Családi állapota: nős, Font Erzsébet; gyermekei: Éva és Györgyi (1966), Péter (1981). Pályája: a Gödöllői Agrártudományi Egyetem (GATE) Mezőgazdasági Gépészmérnöki Karának (MGK) hallgatója (1958-63), oktatója (1963-), egyetemi tanára (1984-), tanszékvezetője, intézetigazgatója (1987-), dékánhelyettese, majd dékánja (1981-93), a doktori képzés dékánja (1997-), a GATE (1999), illetve a Szent István Egyetem rektora (2000-). Széchenyi professzori ösztöndíjas (1999), a Felsőoktatási és Tudományos Tanács tagja (2000-2001). A mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1975), doktora (1994). 400 publikáció és 14 szakkönyv szerzője. Dijai: Kiváló Feltaláló (1974), Apáczai Csere János-dij (1992), Pázmány Péter-díj (1994), Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje (1998), Gábor Dénes-díj (2000).- Olyan struktúra kialakítása, amely lehetővé teszi, hogy mindenki csak képessége, tehetsége és a piac igényei szerint szerezhessen diplomát. Ehhez a rendszert kétszintűvé kell tenni. Az első szakaszban, a bachelor vagy első diplomás képzés után - ami nagyjából a főiskolai szintnek felel meg, több elméleti megalapozottsággal - a hallgatók 70-75 százaléka válna munkavállalóvá, a mas- ter vagy második diplomás képzésben pedig - ami nálunk az egyetemi szint - a maradék 25-30 százalék venne részt és venne irányt a magasan kvalifikált elméleti felkészültséget igénylő életpályák és PhD doktori fokozat felé. Nem kizárva természetesen az egész életen át való tanulási kényszerben és lehetőségben rejlő pályamódosításokat sem. Nálunk a hallgatók 55 százaléka masterdiplomás. Az elmondottakból következően az első három évben tíz gyerekből hetet diplomás munkavállalóvá kellene formálni. Ők nem rosszak, de elegendő tudással, jó gyakorlati felkészültséggel már elmehetnek dolgozni, hiszen több, magasabb, elsősorban elméleti szintű egyetemi végzettségűre nincs szükség.- Hogyan látja a jövőt?- A Szent István Egyetemnek közel negyvenezer polgára van, hallgató és oktató együttesen. Az érdekérvényesítésben ez már súlyt jelent. A széttrancsírozott, kis intézmények tartósan nem versenyképesek. Én magam több okból is integrációpárti vagyok, mindenekelőtt azért, mert az Unióban az egyetemeknek nem csak regionális, de globális érdekeket is tükrözniük kell. Viszont nincs elég idő az intellektuális építkezésre, pedig tehetség van, szorgalom van, de kevés a kooperációra való hajlandóság. Ez örök probléma, mert ha össze tudnánk fogni, csodákra lennénk képesek.- Úgy tűnik, mintha a Szent István Egyetem körüli vitákban az egész magyar felsőoktatás problémája megjelenne.- Forrásban van az egész oktatás. Gondjai a nemzet fejlődésének igazi kérdései. Ezek gyökere a középiskolákig nyúlik vissza. Egy középiskola színvonala alapvetően azon múlik, milyen a nevelőtestülete, tanárállománya, elkötelezettsége, kulturális-környezeti beágyazottsága, hagyománya, gyerekanyaga, és tárgyi-anyagi ellátottsága. Azt pedig nem is szükséges kifejteni, mennyire különbözőek e szempontok szerint az egyes középiskolák. A globalizációval a felsőoktatás olyan pályán indult el, amelyen megszűntek a zárt keretek, a hagyományos évfolyamok és tankörök. Mindenkinek önállóan kell levizsgázni, összeállítani a tantervét, ami egészen más tanulási módszert kíván. Erre nincs felkészítés a középiskoláinkban. Sokan azért is vé- reznek el egy egyetemet, mert nem tudnak eligazodni. Összességében azonban az iskolarendszerünk nem rossz, de kell egy átgondolt, hosszú távú oktatási-képzési stratégia 6-tól 60 éves korig, mert a jövő a folyamatos tanulásé. Égető kérdésről van szó, mert a jól képzett, elhivatott értelmiség jelenti a szülőföld kohézióját, a tőke és az infrastruktúra mellett a tartós munkahelyteremtő erőt. Az intellektust ott kell tartani. Csak a szellem és a szaktudás teszi élhetővé a magyar vidéket is, és ez nemzeti létkérdés. Nincs külön közoktatás és felsőoktatás, hanem csak egy, de sürgősen bölcs áttekintést és átgondolt fejlesztést, európai beágyazottságot igénylő magyar oktatásügy van.- Megrendített, idáig úgy tudtam, a magyar oktatás jó hírű, állja a nemzetközi összehasonlítást. Ez csak legenda lett volna?- Nem, de ahhoz, hogy minden változatlanul fennmaradjon, nagyon sok dolognak meg kell változnia. Vannak legendásan színvonalas középiskolák, egyetemek és főiskolák, ezeket mindenütt számon tartják. De mindent annak kell nevezni ami, vagyis - legyünk őszinték - nem minden középiskolának lenne szabad érettségi bizonyítványt, felsőoktatási intézménynek diplomát adnia. Ne az legyen a mérce, hogy a diákok hány százalékát veszik fel az egyetemre, vagy az egyetem hány diplomát ad ki, hanem az, hogy végzettjeik milyen pályát futnak be. Legendás oktatás csak általában létezik, konkrétan csak legendás műhelyekről tudunk.- Mekkora ebben a pedagógusok felelőssége?- Ha a pedagógus olyan helyzetbe kerül - s ma már minden esélye megvan rá -, hogy ne legyen megélhetési problémája, akkor a másokéval tud foglalkozni, s joggal elvárható tőle az értelmiségi áldozatvállaló, alkotó gondolkodás. Aki erre nem alkalmas, azt el kell tanácsolni. Sajnos a professzortól az óvodapedagógusig felhígult a tanári pálya, a legértékesebb munkára, az emberré, a szakemberré nevelésre nincs elég kiváló jelentkező. A legjobbak közül is sokan elhagyják a hivatásukat. El kell érni, hogy a tanári kinevezés tartós karriert jelentsen, még az általános iskolai is.- Visszatérve az universitasra, miért épp Szent Istvánt választotta névadónak az intézmény, amelynek az egykori ,,vörös" egyetemnek tartott Gödöllő a székhelye?- Gödöllőnek nem kell szégyenkeznie a múltja miatt. Ami pedig az elnevezést illeti, sok név felmerült, végül Szent István mellett döntöttünk. Állam- alapító királyunk hozta létre a járási rendszert, építtetett templomot minden tizedik faluban, vagyis ő volt az első „vidékfejlesztő”. Az egyetem programja: Tudással a vidék felemelkedéséért. Szent István neve így pontosan kifejezi a szándékainkat. Ráadásul az egyetem 2000-ben, az ezeréves évfordulón, Szent István évében született. Árpási Zoltán Az egyetem címere. Szent István pannonhalmi alapító levélen talált szignója, az universitast jelképező U betűbe illesztve. A szignót nagyon szép aranymetszéssel rajzolták meg az akkori mesterek. &
