Somogyi Hírlap, 2003. április (14. évfolyam, 76-100. szám)
2003-04-10 / 84. szám
2003. Április 10., Csütörtök E U ■ N É P S Z A V A Z Á S 9. OLDAL tisztább Magyarország w ■ Csatlakozunk Európához. 2005 végére a csomagolási hulladék csaknem felét már újra feldolgozzuk. A hulladékkezelést modernizáljuk, a hangsúlyt a hasznosításra helyezzük és megszüntetjük a tájat csúfító, büdös szeméthegyeket. ,"_"v Cjj',1 £‘' Mert egy európai országban így természetes. Minisztérium Népszavazás: A szavazatszámláló bizottságok április 12-én, szombaton 6.00 órakor kinyitják Somogy megye 446 szavazóhelyiségét, és egészen 21.00 óráig folyamatosan várják a megye mintegy 266.000 választópolgárát. Ezt dr. Vörös Tamás, a területi választási iroda vézetője mondta a Somogyi Hírlapnak. Fontos tudnivaló, hogy a választópolgároknak a szavazatszámláló bizottság előtt személyazonosságát és lakcímét kell igazolnia. Az odútok igazolására többféle (érvényes) okmány alkalmas, melyek a következők: a) Az érvényes „régi típusú” (kemény, illeme puha fedelű, füzet alakú) személyazonosító igazolvány, amely mind a két említett adatot tartalmazza. b) Amennyiben ilyen személy- azonosító igazolvány tulajdonosa 2000. január 1. óta új lakcímet létesített, úgy régi igazolványa mellé lakcímigazolványt kapott. Ebben az esetben a szavazáshoz mind a kettőre szükség van. c) Az új (kártya alakú) személyazonosító igazolvány nem tartalmazza a lakcímet, így a választópolgárnak a szavazóhelyiségbe lakcímigazolványát is magával kell vinnie. d) Az útlevél a 2001. január 1- jét követően kiállított - kártyaformátumú - vezetői engedély vagy sorkatona esetén a katonai igazolvány is alkalmas a személyazonosság igazolására, de - mivel ezek egyike sem tartalmazza a lakcímet - be kell mutatni a lakcímigazolványt is. Dr. Vörös Tamás elmondta azt is, hogy ázok, akik az előbb felsorolt igazolványok egyikével sem rendelkeznek, de új személyazonosító igazolványt igényeltek, amelynek, előállítása folyamatban van, az ezt tanúsító - az okmányirodától kapott - irattal igazolhatják személyazonosságukat. A személyazonosság igazolására alkalmas az ideiglenes személyazonosító igazolvány is, a lakcímet pedig tanúsítja a lakcímigazolvány igénylésének átvételéről szóló elismervény. Nem szavazhat aki- nem rendelkezik választójoggal, és ezért nem szerepel a szavazásra jogosultak névjegyzékén;- nem a lakóhelyén kíván szavazni (ahol a választók nyilvántartásába felvették) és érvényes (a tartózkodási helyen szavazás- m jogosító) igazolással nem rendelkezik;- aki személyazonosságát és lakcímé érvényes igazolvánnyal (igazolványokkal) nem tudja igazolni. Szavazni kizárólag személyesen és a törvényben előírt kivételekkel csak a választópolgár lakóhelye szerint kijelölt szavazóhelyiségben lehet. A szavazóhelyiségben az a választópolgár szavazhat, aki a névjegyzékben szerepel, vagy ha a választópolgár igazolással kíván szavazni, illetve ha a névjegyzék készítésekor hiba történt, és ez csak a szavazóhelyiségben derül ki, vagy a házasságkötése miatt nagykorúvá vált személyt a szavazatszámláló bizottság a névjegyzékbe felvejó, ha tudjuk! szí. Az igazolással szavazóktól a névjegyzékre történő felvétellel egyidejűleg az igazolást be kell vonni. A szavazáson megjelent választópolgártól a szavazatszámláló bizottság elkéri az értesítőt, valamint a személyazonosság és a lakcím megállapítására alkalmas igazolványát. Az értesítő hiánya - egyéb törvényes feltételek megléte esetén - nem akadályozhatja a szavazati jog gyakorlását (de az értesítő adatainak ismerete lényegesen meggyorsítja a bizottság munkáját). Amennyiben a választópolgár személyazonosságát és lakcímét igazolja, valamint a névjegyzékben szerepel, szavazhat. Az értesítőt a választópolgár részére vissza kell adni külön kérés nélkül is.- Változnak-e a szavazóhelyiségben való viselkedés szabályai?- Nem. A szavazóhelyiségben a választópolgárok csak a szavazáshoz szükséges ideig tartózkodhatnak. A választók érkezési sorrendben szavazhatnak, és szavazatuk leadása után el kell hagyniuk a helyiséget. A választópolgárok a szavazás napján találkozhatnak közvélemény-kutatókkal a szavazóhelyiség környékén. Ezzel kapcsolatban szükséges kiemelni, hogy a szavazás napján a közvéleménykutatás csak névtelen lehet, és önkéntességen alapulhat. A közvélemény-kutatók abba az épületbe nem léphetnek be, ahol a szavazóhelyiség van és csak az épületből kijövőket kérdezhetik meg.- Kik igényelhetnek mozgóurnát?- A mozgásában gátolt személyt annak érdekében, hogy gyakorolhassa választójogát - kérésére - lakásán, tartózkodási helyén az illetékes szavazatszámláló bizottság két tagja a mozgóurnával felkeresi. Ha a mozgásában gátolt személy lakóhelye nem a szavazókor területén van, szavazásra csak akkor jogosult, ha rendelkezik igazolással. A mozgóurnát a bizottság két tagja együtt viszi a szavazóhoz. Ajánlatos a mozgóurnát időben kérni, mivel a mozgóurna-kiszállítást úgy kell végeznie a bizottság 2 tagjának, hogy 21.00 órára a szavazatszámláló bizottság hivatalos helyiségébe visszaérkezzenek.- Mit kell tudni a kampányszabályokról?- A választási eljárásról szóló törvény alapján a népszavazásra is érvényesek a kampányszabályok. így a népszavazással kapcsolatos közvélemény-kutatás eredményét 2003. április 4-től április 12-én 21.00 óráig nem szabad nyilvánosságra hozni. Mivel a szavazás napja szombatra esik, a most április 11-én (pénteken) 00.00 órától életbe lépő szigorú kampánycsend április 12-én 21.00 óráig tart, amely alatt a népszavazással kapcsolatban sem folytatható kampánytevékenység. Miután az ügydöntő népszavazás országos, ezért annak eredményét az Országos Választási Bizottság állapítja meg. Döntése ellen az Országos Választási Bizottsághoz benyújtott, de a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogással lehet fordulni úgy, hogy az legkésőbb a döntést követő napon 16.00 óráig megérkezzen. ■ A civilek is nyertesek lehetnek az EU-ban _____ Kaposvár_________ Az uniós csatlakozás utáni állam- igazgatás, jogszabályalkotás elképzelhetetlen lesz a civil szervezetek nélkül. A tegnapi konferencián hangzott el ez, amelyen civil szervezetek vezetőit, képviselőit látták vendégül a megyeházán. A megyei önkormányzat támogatásával a Somogyért Egyesület által életre hívott tanácskozáson dr. Gyenesei István hangsúlyozta: a legnagyobb kihívás az lesz, miként tudják értékeiket megőrizve, továbbra is magukénak vallva, de tovább gyarapítva megélni a csatlakozást. Dr. Tóth Árpád, a Miniszterelnöki Hivatal főosztályvezetőhelyettese úgy vélte: a civil szervezetek szerepe továbbra is az lesz, hogy a környezetükben felmerülő gondokat jelezzék, azokra megoldást javasoljanak, illetve maguk is részt vállaljanak a megoldásban. Magyarországon ma a civil szektor költségvetésének 28 százalékát adja a központi támogatás, ez az unió országaiban 40-60 százalék. Barabás Miklós, az Európa Ház elnöke az európai és hazai civil életet vetette össze. Kiemelte: bizonytalankodva, hátrányos helyzetűnek gondolva magunkat nem lehet az unióhoz csatlakozni. Magabiztosan, értékeinket felmérve lehet jól kihasználni ezt a lehetőséget. Dr. Sári Mihály, a Pécsi Tudományegyetem docense arról szólt: az unióban fokozott figyelem kíséri a hátrányos helyzetű rétegeket, pályázati rendszerek, programok készülnek számukra. Magyarországon ezeknek a rétegeknek is kiépültek az érdekérvényesítő szervezetei, amelyek alkalmasak a hasonló uniós szervezetekhez való csatlakozásra. Lengyel János, a Somogyi Hírlap felelős szerkesztője úgy vélte: a civil kommunikáció terén lényeges változásra van szükség. Azok a civil szervezetek lesznek nyertesek, amelyek nyilvánvalóvá tudják tenni, hogy milyen értékeket képviselnek, képesek programokban, hosszú távú stratégiákban gondolkodni. Ám ezek minden korábbinál nagyobb lehetőséget kapnak. Kovács Balázs, a MÉH államtitkára szerint a turizmus kitörési pont lehet. A világ tíz legnépszerűbb turisztikai célországa közül öt uniós tagállam. Magyarország a 12. helyen áll. Az unióban mintegy 30-20 millió embernek ad munkát a turizmus. JAKAB EDIT DR. GÖNDÖCS LÁSZLÓNÉ, Mesztegnyő: - Nyitottabb ablakon jobban kilátunk.... Az uniós csatlakozással kitágul a világ, az Eli lehetőségeket és mintát jelenthet a civil szervezetek Számára. Mesztegnyőn most is több civil szervezet igyekszik összefogni azokat az embereket, akik tenni szeretnének környezetükért. A csatlakozás után remélhetően még többeket sikerül bevonni a civil kezdeményezésekbe. FÁBIÁN ISTVÁNNÉ, Szőllősgyörök: - A csatlakozás után mindenképpen növekszik majd a civil szervezetek szerepe. Elsősorban azt remélem, hogy ez jelent majd egyfajta erkölcsi és anyagi elismertséget is. A legnagyobb jelentőségét mégis abban látom, hogy a pályázati források kihasználásához, a célok eléréséhez az uniós minta szerint összefogásra lesz szükség, s ez mindenképpen közelebb hozza egymáshoz a civil szervezeteket. §C«fí_És yiS^Ym A Somogy Megyei Közgyűlésben sokan, sokféleképpen szavazunk - valamennyien a szívünk és a meggyőződésünk szerint. Ez bizony nem mindig jelent egyhangú eredményt. Ám a sorskérdésekben egyként gondolkodunk: április 12-én, az EU-népszavazáson IGEN-nel voksolunk V[ Bizakodnak a biztosok A TÁRKI az elmúlt években rendszeresen vizsgálta Magyarország EU-taggá válásának támogatottságát. A márciusi kutatás eredményei alapján arra számítanak a szakemberek, hogy az április 12-i ügydöntő népszavazás érvényes lesz, a részvételi arány feltehetően valahol 60 és 70 százalék között alakul. Az elmúlt év második felében tapasztalt 10-12 százalékpontos csökkenés ellenére a csatlakozás támogatóinak aránya, különösen a részvételüket biztosnak mondók között, mindvégig nagyon magas maradt, a szavazás tóme- netele nem vált bizonytalanná. A népszavazáson igennel szavazók táborának csökkenése és ezzel párhuzamosan az ellenzők arányának növekedése ez év elejére megállt, a mérések a preferenciák állandósulását mutatták. Az intézet az április 12-i ügydöntő népszavazást megelőzően márciusban végzett utoljára adat- felvételt ebben a témában. E kutatás eredményei szerint a szavazók részvételi hajlandósága továbbra is stabil. A megkérdezettek kétharmada biztosan, további egytizede pedig valószínűleg részt venne a népszavazáson. A tagsággal kapcsolatos vélemények márciusi megoszlása jól illeszkedik az utóbbi hónapok adatsorába, az ország EU-taggá válását támogatók és ellenzők arányának állandóságát mutatja. Eszerint a választókorú népesség háromötöde támogatja, közel egyötöde pedig ellenzi Magyarország európai uniós csatlakozását. A részvételüket biztosra ígérők közel háromnegyede igennel, 15 százaléka pedig nemmel voksolna, a bizonytalanok aránya 12 százalék. ■ (^sftff1 dr. Gyenesei István Sárái Áfpád elnök alelnök dr. Kolber István dr. Spfegl József dr. Szabó József Andor képviselőcsoport-vezető képviselőcsoport-vezető frakcióvezető MSZP SOMOGYÉRT EGYESÜLET POLGÁRI OLDAL SOMOGYORSZÁG - EGYSÉG A SOKSZÍNŰSÉGBEN
