Somogyi Hírlap, 2003. április (14. évfolyam, 76-100. szám)
2003-04-08 / 82. szám
2003. Április 8., Kedd 1 0 5 7. OLDAL ALMANACH Recept Kisbárapátiból Kígyórétes A kígyórétes elkészítésének módját Pirkhoffer Lajosnétól hallottuk. Hozzávalók: 50 dkg liszt, 3 csapott kanál zsír, 1 tojás, 5 dkg élesztő, 10 dkg cukor, 2 dl tej, csipetnyi só. A töltelék lehet mák, dió, túró, meggy. Egy rúdhoz kb. 15 dkg töltelék kell ízlés szerinti cukorral, s fél liter tejjel leforrázzuk. A lisztet, a zsírt, tojást, sót, cukrot - a felfuttatott élesztőt - jól sodorható tésztává gyúrjuk, majd három részre osztjuk. Fél óráig pihentetjük, s tepsibe sodorjuk. Három részre osztjuk, a középsőbe tesszük a tölteléket, a két szélét ujjnyi vastag csíkokra bevagdaljuk. A bal oldali csíkot jobbra, a jobb oldalit balra hajtjuk a tölteléken át. A három fonott tésztát zsírozott tepsibe tesszük, s fél órát pihentetjük. Sütés után szeleteljük, porcukorral hintve kínáljuk. ■ Megszüntetnék az elzártság hátrányát Nagy várakozás előzi meg Kis- bárapátíban az április 12-i népszavazást, amely biztosíthatja az EU-hoz való csatlakozást. Olyan választás előtt állunk, amit ha el- szalasztunk, még egyszer nem lesz rá lehetőségünk - mondta Fazekas István polgármester. A Koppány völgyi zsáktelepülés lakosságának kisebbik része tájékozott az uniós csaüakozás előnyeiről és esetleges hátrányairól. Leginkább jobb megélhetést várnak az EU-hoz tartozástól. A rendszerváltás óta a vidék elszegényedett, állította Fazekas István, és olyan mélyre került, hogy ő ilyen kilátástalan helyzetre nem emlékszik.- A község lakossága is elöregedett, mert munkahely híján elköltöztek a fiatalok - mondta a polgár- mester. - Megszűntek a nagy foglalkoztatók is, az utóbbi másfél évtizedben üyen vállalat vagy vállalkozó itt már nem is tevékenykedett. Jól tudom, hogy a csatlakozást követően egy varázsütésre nem változik meg a vidéken élő emberek helyzete. Abban azonban valamennyien bízunk, hogy a gyermekeinknek, a fiataloknak, az unokáinknak majd jobb soruk lesz. A polgármester reméli: elkészül végre a négy kilométer hosszú ösz- szekötő út a falu és Jazvinapuszta között, azzal Ugyanis megszűnne Kisbárapáti zsáktelepülés volta. Közelebb jutnának a Balatonhoz, és akkor bizonyosan a térség felé fordulna a befektetők figyelme is.- Olyan munkaadókat szeretnénk, akik egyik napról a másikra nem tesznek utcára embereket és tisztességesen megfizetik a dolgozókat - vélekedett Fazekas István. - Reménykedünk abban is, hogy a bérekben is megközelítjük majd az uniós átlagot. Az útjaink és járdáink, sajnos, most nagyon rosszak, FAZEKAS ISTVÁN 1944-ben született Kisbárapátiban. Mezőgazdasági főiskolát végzett, s 17 évet dolgozott a téesz- ben. 1985-1990-ig tanácselnök, a negyedik ciklusban főállású polgármester. Két gyereke és egy unokája van. Szereti a sportot és a kertészkedést. és fejletlen az infrastruktúra. Ezt is uniós szintre kellene hozni. Csakhogy 130 millió forint önkormányzati költségvetésből nehezen futja még az intézményeink működtetésére is. Önkormányzatunk fonás- hiánya meghaladja a 16 millió forintot, és önerőnk is kevés a pályázatok benyújtásához. Támogatások csak pályázat útján nyerhetők el, ámde szaktudásunk nélkül vajon ki és mennyiért készít nekünk pályázatot? Fazekas István úgy látja: a község fejlődéséhez és lakosainak a boldogulásához szükség volna a falusi turizmus beindítására, ezt önmagában is kínálja a táj szépsége, csendje és nyugalma. Ehhez azonban nélkülözhetetlen a jó út, illetve a környezet tisztasága, a szennyvízelhelyezés gondjának a megoldása. Központi, uniós pénz nélkül azonban ezeknek a megvalósítása továbbra is csak álom. ■ Pisztrángot is telepítettek A község 1907-ben kapta a mai nevét. A XX. század elején alakult meg a Hangya szövetkezet, az iparoskor, de működött itt gazdakör és lövészegylet is. A Nagyatádi-féle földreform során 280 kataszteri hold szántót és 28 házhelyet osztottak ki. Az 1930-as években alakult meg a tejszövetkezet. A faluban évente kétszer tartottak állat- és kirakodóvásárt. A két vüágháború között német vadásztársaság bérelte a Marinkai-erdő halastavát, s ide pisztrángokat telepítettek. A halastó közelében építették föl a vadászházat. A torpedó alakú, apró pikkelyekkel borított pisztrángot még az 1960-as években az állami erdészet is tenyésztette a tóban. Egy nagyobb esőzés azonban elvitte a töltést, megszűnt a pisztrángtenyészet, ezután pedig a tó az enyészeté lett. 1945 után Báripusztán egy új utcasort is létesítettek, mostanra azonban már lebontották a házakat. A településen 1960-ban alakult meg a Kossuth termelőszövetkezet. 1995- ben mezőgazdasági szövetkezetté alakult, a múlt évben azonban megszűnt. __________________■ Fi atal, de vonzza a múlt A nyolcadikos Radánovics Nóra osztálya legjobb tanulója. Kaposvári középiskolában akar tovább tanulni, majd egyetemre készül, hogy régész, esetleg történelemtanár legyen.- A történelem meg az irodalom a kedvencem - mondta Radánovics Nóra. - Érdekel a térség múltja. Több könyvben is olvastam róla, s a nagyanyám is sokat mesélt a falu régmúltjáról. Tavaly szép sikert értem el csapattársaimmal az országos történelmi versenyen, a döntőt Egerben rendezték. Sok kutatás, felkészülés előzte meg, hogy addig eljutottunk. A vakáció egy részét is végigtanultuk. Most újabb történelmi versenyre, a Rákóczi-szabadság- harc második fordulójára készülök Orsós Lászlóval és Sétáló Dianával. Irodalomból is vár egy erőpróba Radánovics Nórára. Hamarosan következik a József Attila versmondó verseny, ennek döntős résztvevője. Petőfi mellett a legjobban József Attila verseit szereti. S nemcsak szépirodalmat olvas, hanem fantasztikus témájú könyveket is: legutóbb Harry Pottert, a „Tűz serlegé”-t. Ako- rábban megjelent négy kötetet is megvették, s valamennyit kiolvasta.- A szabadidőmben sokat focizom a lányokkal és fiúkkal egyaránt - mondta. - Nagyon szeretem a természetet is, sokszor megyünk kirándulni a barátaimmal: kerékpáron bejárjuk az egész környéket. ■ Kosarat fon, A faragásaiból meg kosárfonásból tartja fönn magát az 53 éves Tóth József. 1985-ben jött Kisbárapáti- ba, s rá két évre munkanélküli lett; azóta sem tudott elhelyezkedni.- Alföldi parasztgyerek vagyok, és kicsi korom óta megfigyeltem a felnőttek kézművesmunkáit, a faragást meg a kosárfonást - mondta. - Először ostornyelet, krump- litörőt, famozsarat, egyéb használati tárgyakat készítettem, később dísztárgyakat is. Az anyagot esztergává készítem elő, aztán megmunkálom; igény szerint kupát, különféle ivópoharakat faragok.- Mivel díszíti a tárgyakat?- Általában növényi motívumokat faragok rá: szőlőfürtöt, indát, virágot, csipkés levelet. Néha kisebb domborműveket is. Igyekszem ápolni a dunántúli pásztorfaragás hagyományait. Főleg gyümölcsfát: cseresznyét, körtét, almát és megy- gyet használok, de jó a bükkfa is. A munkáimat eladom vagy elajándékozom, éppen csak néhányat tartottam meg. Jó szem, ötletesség és türelem kell az elkészítéséhez.- Most éppen mit készít?- Famozsarakat, ezeket ugyanis elég sokan keresik. Az anyagot kupát farag Tóth József: Ehhez jó szem és türelem kell már előkészítettem hozzá, utána esztergálom, majd díszítem. Naponta csak egy-két órát faragok: attól függ, hogy milyen az idő, mert a kertben is dolgozom. Sokat tanultam a tabi Nagy Ferenctől is, elsősorban a díszítőfaragást. Kisebb domborműveket is készítettem... Ma már egyre kevesebb fonott kosárra vagy korsóra van igény - tudtuk meg Tóth Józseftől. A fűzfavesszőből készítettet ugyanis las- san kiszorítja a műanyag. ■ Ápolják a névadójuk emlékét A legidősebb kórustag Balogh Istvánná már a 81. évét tapossa. Három éve lépett be az újjáalakított vegyes karba, s így ennek most ő a legidősebb tagja. Szereti a szlép dallamokat, szeret dalolni is; szép énekhangját - mint mondta - az édesapjától örökölte. Többször énekelt szólót is. Tavaly a „Ha kimegyek a kisbári zöld erdőbe sétálni...” kezdetű népdallal aratott igen nagy sikert. Otthon is rendszeresen énekel, szívesen jár a kar próbáira, fellépéseire. Neki az éneklés mindenkor ki- kapcsolódás. Néhai Tóth Imrének, a népművészet mesterének, a falu híres népdalénekesének nevét vette föl a hét végén a kisbárapáti énekkar. Tóth Lajos kezdeményezte ezt. A két éve újjászerveződött énekkar fő célja a népdalkincs őrzése, a rendezvények színvonalának emelése. Sokoldalú, igényes művészeti munka kezdődött a faluban az 1960-as években Tóth Lajos énektanár irányításával. Akkor alakult a 30 tagú vegyes kar is, amely népdalcsokrokat, németalföK di és olasz madrigálokat, Bárdos Lajos népdalfeldolgozásait, sőt Kodály Zoltántól vegyes kari műveket is előadott.- A körzeti, járási seregszemléken, megyei bemutatókon is szép sikereket értünk el - emlékezett Tóth Lajos. - Az 1978-as iskolakörzetesítés azonban véget vetett a művészeti munkának, s felbomlott az énekkar is. Több mint két évtized után 2001-ben alakult újjá. Most huszonötén járnak a próbákra. E két évben több községi rendezvényen is színre léptünk, színesítettük a rendezvényeket. Próbáinkat a kultúrházban tartjuk és a fellépésekhez igazítjuk; jelenleg 15-20 perces a műsorunk. Az énekkar elsősorban régi dalokkal, karádi, buzsáki és balatoni énekekkel, népdalfeldolgozással lép színpadra. Harminc dalt gyűjtöttek csokorba. A kar tagjai között az iskolások mellett vannak idősebbek is. Legutóbb a hét végén a Kisbárapátiban rendezett „Hajlik a meggyfa” megyei népdaléneklési versenyen szerepeltek a Tóth Imre által énekelt dallamokkal.- Az utánpótlás azonban nagy gondot okoz - mondta a karvezető. - Szeretném átadni a karvezetést is, mert az utóbbi évtizedekben elfáradtam, noha szívügyem a népdalkincs ápolása. Nyugdíjasként nehezebb a szervezés is. Grosch Jánosné Orbán Julikát szeretném felkészíteni. Ő gyermekkora óta sokat énekel, versenyeken vett részt, tagja az énekkarnak, neki nyu- godtan átadom a kar vezetését. ■ Tánccal, dallal a közösségért Értékeiknek óvását, a község fejlődésének elősegítését tűzte ki céljául az alig két éve alakult Kisbár- apátiért-Somogyért Egyesület. Ösztönzője lett a községben minden közösségi megmozdulásnak, és ezekbe igyekszik bevonni minél több lakost.- A közösségi élethez a rendezvényeken kívül kellett egy civil szervezet is, amelyik összefogja, egységbe kovácsolja a faluért tenni akaró lakosokat - mondta Kovács Attila, az egyesület alelnöke. - Az első fontos feladat, ami ránk hárult, s tevékenységünk próbaköve volt: a millenniumi falunap szervezése. Közreműködtünk a lebonyolításában is. Kezdeményezésünkre szerveződött újjá a valaha jól ismert községi énekkar is. Ez a fiatalokat s időseket összefogó kórus azóta többször aratott sikert. A Kisbárapátiért-Somogyért szervezet kezdeményezte korábban a hagyományos búcsú idején, azzal egybekötve a szüreti felvonulást és a bált. S mindjárt a megalakulása után megindította az egyesület újságját. Két-három havonta adják ki a község híreivel.- Évente megszervezzük a lakosok színházlátogatását is Kaposvárra, hat bérletes előadásra - mondta Kovács Attila. - Negyvennél többen járnak a színházba, s ápoljuk a hagyományokat. Fölelevenítettük a régi majálisokat; olyankor fergeteges a hangulat. Legutóbb megrendeztük a felnőttek álarcos-maskarás farsangját. Az ezt követő vidám bál teljes bevételét a faluközpontban kialakítandó játszótérre költjük. Jövőre ugyanis szeretnénk átadni; a társadalmi munka mellett azonban szükség van pályázati támogatásra is. Már készül az egyesület az újabb rendezvényre, a kisbárapáti majálisra is. Nyáron majd a falunap előkészületei adnak szerteágazó munkát, ősszel pedig a szüret. Az egyesületet egykor 28-an alakították meg, s ma már hatvannál több tagja van. ■ KISBÁRAPÁTI A KÖZSÉG CÍMERE Álló, csücskös talpú pajzs a község címere. Vörös mezejében egy hegyével fölfelé, élével jobbra fordított ezüstcsoroszlya, mellette hegyével felfelé, élével balra fordított ezüst ekevas látható. A két címerelemet jobbról négy zöld levéllel és három kék szőlőfürttel megrakott szőlőinda, balról két levéllel és három arany búzakalász keretezi. Száruk alul egymásra van illesztve. A LAKOSSÁG SZÁMA 2002-ben 560 1995-ben 586 1970-ben 892 ,r 1949-ben 1254 i' 1900-ban 1151 I FOGADÓÓRÁK Kisbárapáti Bonnyával és Fiaddal alkot egy körjegyzőséget. Címe: 7282 Kisbárapáti, Fő u. 83. Tel.: 84/575-015, fax: 84/575-016. A hivatalban hétfőtől csütörtökig 7.45-16.45 óráig, pénteken pedig 7.45-től 13.30- ig fogadják a hozzájuk forduló ügyfeleket. A község lakosai a problémáikkal munkanapokon ügyfélfogadási időben kereshetik föl a körjegyzőt. Porczió György falugazdász minden második szerdán 8.30 és 10 óra között fogadja a felvilágosításért, tanácséit vagy segítségért hozzá forduló gazdákat. CIVILEK, VEZETŐK A Kisbárapátiért-Somogyért Egyesület elnöke Kiss Szabolcs. A Kisbárapáti Templomért alapítványnak a vezetője Kovács Zoltán. A sportegyesület elnöke Fazekas István, a nyugdíjasklubé pedig Kohári István. Á helyi horgászegyesület elnöke Fehér Tamás; a kisbárapáti énekkarnak Tóth Lajos a vezetője. ORVOSI RENDELÉS Dr. Horváth Tamás vállalkozó háziorvos hétfőn és szerdán 7.30- 11.30 óra között, kedden és csütörtökön 7.30- tól 9.30-ig, pénteken i pedig 9.30-tól 11.30-ig rendel a Bükki u. 1 /a alatti w rendelőben. A helyettesítő védőnő, Csapkovics Anna a hónap 2., 3. és 4. szerdáján délelőtt jár ide tanácsadásra. MISEREND A kisbárapáti katolikus templomban Hollányi István plébános minden vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel tart szentmisét. HÍRES NÉPDALÉNEKES Tóth Imre 1902-ben született Karádon, de életének több mint harminc esztendejét itt, Kisbárapátiban élte le; a múltidéző színdarabokban ismerhették meg közelebbről a lakosok. Eredeti népdalokkal tűnt föl a járási és a megyei énekversenyeken, rádiós és televíziós szereplései folytán pedig az egész ország megismerte. A népdalkincs őrzéséért és előadásáért dr. Ortutay Gyula kultuszminisztertől az 1970-es években megkapta a népművészet mestere címet. 1984-ben halt meg, s Kisbárapátiban temették el. A CIKKEKET KRUTEK JÓZSEF ÍRTA. FOTÓK: GÁTI KORNÉL Az oldal megjelenését a kisbárapáti önkormányzat támogatta
