Somogyi Hírlap, 2003. március (14. évfolyam, 51-75. szám)
2003-03-14 / 62. szám
6. OLDAL ALMANACH 0 7 6 2003. Március 14., Péntek ' IHAROS A KÖZSÉG CÍMERE Arannyal és zölddel hasított háromszögű pajzs, amiben három - felül kettő egymás mellett, alattuk egy - a pajzs színeivel váltakozó színű juharlevél látható. A település nevére utaló úgynevezett beszélő címer. Az ihar a juhar régi neve, s a juharfás helyre utal. Már a település első, 1268-as említésekor Iharos volt a falu neve. A lakosok 1864-ben úgy tudták, az első ide települök iharfás erdőben építették a házukat. A címer jelzi Iharos környezetének természeti gazdagságát, különleges faállományát, köztük a piramistölgyet, az ujjas juhart, a tulipán- és liliomfát. Kilencvennégy fafaj több mint ezer példánya gyönyörködteti az ide látogatókat. A LAKOSSÁG SZÁMA 2002-ben 546 2001-ben 568 • 1960-ban 720 1900-ban 1208 f 1870-ben 1066 CIVILEK, VEZETŐK A polgárőr- és tűzoltó-egyesület elnöke Perjési Sándor, a Déli- Pannonhát Térségfejlesztő Egyesület elnöke Kisházi Ferenc, a Hangulat nyugdíjasklub vezetője Borszéki Lajosné, az Ifjú Titánok Köre Gyermek- és Ifjúsági Ön- kormányzaté Gyepesy László. FOGADÓÓRÁK A polgármesteri hivatal címe: 8726 Iharos, Kiss utca 2. Tel.:82/720-001. Ügyfélfogadás kedden és csütörtökön van 7.30- tól 10 óráig. Muzslai István falugazdász kedden 9-től 11 óráig várja a tanácsot kérő gazdákat. ORVOSI RENDELES Dr. Kunsági Máté Erzsébet gyermekorvos kedden délelőtt 10-töl 12 óráig, dr. Erőss Sándor háziorvos kedden 16-tól 18 óráig rendel. Minden elért cél hoz új feladatot Ifjúság, foglalkoztatás, informatika: ezeken a pilléreken nyugszik a település jövője - vallja Kisházi Ferenc polgármester. Hiányolja a lakosok összetartását és azt az érdeklődést, amely a felkészülés alapját adná az uniós csatlakozásra.- Még mindig keveset tudunk az EU-ról, s az emberekben jobban megmarad a csatlakozás ellentmondásosságáról szóló hír. De ez még mindig jobb, mint a másik megközelítés: a csodavárás - mondta Kisházi Ferenc. - Mert ha tartunk valamitől, arra még kellő körültekintéssel fölkészülhetünk. Nem Alice csodaországában vagyunk, itt a csodáért tenni kell. Az unióban még keményebben kell dolgozni. Amikor az önkormányzat létrehozta az információs irodát, sok iharosi bírálta. Azt mondták, hasznosabbra kellett volna költeni a KISHÁZI FERENC 1962-ben született. Csurgón érettségizett, s 1988-ig a Medicornál dolgozott. 1990 óta biztosítási területen tevékenykedik. Tavaly szerzett felsőfokú térségfejlesztési menedzseli végzettséget. 1998 óta társadalmi megbízatású polgármester. Nős, két gyereke van. pénzt. A polgármester szerint még mindig vannak gáncsoskodók, de a többség már felismerte az iroda jelentőségét. Nemrég újabb számítógépeket nyertek internet-hozzáféréssel, s már hat gépet használhatnak. Havonta 150-200 ember fordul meg itt, s egyre népszerűbb a felnőttek számítógépes tanfolyama. Már készülnek, hogy hozzáférhetővé tegyék az unióval kapcsolatos elektronikus anyagokat is.- Mit kell pótolnia Iharosnak?- A gázvezeték kész, a szennyvízhálózat kiépítése van hátra, de hiányzik a pénz. Az idén 15 millió forint hiányt terveztünk a költség- vetésben. A közvilágítást korszerűsítettük, de egy 800 méteres útszakaszon is ki kellene építeni. Ráférne a javítás az utakra, járdákra. Jó volna parkosítani és rendezettebbé tenni a portákat. A vidéki ne sártengert lásson, ha benéz az udvarokba. Nagyon kellene az internet, de ennek a jó telefonvonal a feltétele. Sok a tennivalónk, egy-egy elért cél mindig hoz újabb feladatokat.- A lakosok többsége a mezőgazdaságból él. Érettek-e az unióra?- Vannak ismereteik, de tartok tőle, hogy néhány gazda az unióban csak „rabszolga” lesz. Most kellene elvégezniük az ezüst- és aranykalászos tanfolyamot, mert hamarosan késő lesz. Próbálunk fórumokat tartani a lakosoknak, ám csekély eredménnyel. Legutóbb konzultációs lehetőséget teremtettünk a vállalkozóknak, ott a szakemberek a munkahelyteremtésről és a pályázati lehetőségekről szóltak. Alig néhányan jöttek el... A fiatalokban bízom, ők veszik át a helyünket. Már most meg kell tanulniuk a közéleti szereplést, érdekeik érvényesítését és az egymáshoz alkalmazkodást. Örülök, mert úgy látom, valami elindult az iharosi fiataloknál. ■ Recept Iharosból Barátfüle Iharosban régóta kedvelt eledel a barátfüle. Receptjét olvasóinkkal Kisházi Ferencné osztotta meg. Hozzávalók: fél kiló burgonya, liszt, egy egész tojás, egy kávéskanál só, egy kávéskanál margarin, 15 dkg búzadara, szüvalek- vár. Megfőzzük a burgonyát, és burgonyanyomón áttörjük. A margarinnal, tojással és sóval, valamint annyi liszttel, ameny- nyit az anyag fölvesz, összedolgozzuk. A tésztát gyúródeszkán vékonyra kinyújtjuk és apró lekvárhalmokat helyezünk el rajta egy sorban, egymástól egyenlő távolságra. A lekváros csíkra a tésztát visszahajtjuk, majd barát- füle-szaggatóval kiszaggatjuk a négyszög alakú lekváros táskákat. Forró vízben megfőzzük. A búzadarát kevés zsiradékon olaj- barnára pirítjuk, s ebben megforgatjuk a barátfülét. A tetejét meghintjük porcukorral. ______■ Tö bben segítik a polgárőröket tíz éve figyeli az időjárást _____________________________ic- tirn xráltntt Róaon ha 37 Adriáról fi IS TENTISZTELETEK Laczkó Angi Gyula plébános minden csütörtökön 17 órakor, illetve a nyári időszakban 19 órakor tart misét, vasárnap délelőtt pedig fél 12-kor. Evangélikus istentiszteletet havonta egy vasárnap tart Halász Sándor lelkész. NÖVÉNYCSODÁK A PARKBAN Téltemetö, agárkosbor, mélynő- szőfű, őszi kikerics, salamonpe- csét és még számos ritka, védett növény él az egykori Inkey- kastély parkjában. Egyik növénykülönlegesség az Amur menti parásfa, amit valószínűleg Pagony Károly föerdész hozott magával oroszországi hadifogságából. A millenniumi emlékparkot 2001-ben avatták föl, a benne levő növények a magyarságot jelképezik. Két párhuzamos sor ezüsthárs - felülről nézve, mint egy fa törzse - vezet a lombhoz. A lomb: vezérek és alvezérek. A hét vezér lassan növő, nagy lombú tölgyfa, az alvezérek hegyi és mezei juhar. Az utóbbi a település névadója. A népet apró cserjék és bokrok jelzik. A millenniumi park emlékműve az ezeréves magyar kereszténységnek állít emléket. A CIKKEKET VARGA ANDREA ÍRTA. FOTÓK: VARQA GYÖRGY Az oldal elkészítését az önkormányzat támogatta Gyakran lába kelt terménynek, gyanútlan idős emberek pénzének és sok másnak, ami mozdítható volt. Tolvajok ritkán kerültek rács mögé. Hogy megakadályozzák a lopásokat, faluőrség alakult, s ez 2001 májusától egyesületként tevékenykedik. Húsz taggal indultak, napjainkra harmincra nőtt a számuk. Sok a fiatal, a húszon- és harmincéves köztük, de vannak szép számmal nyugdíjasok is. Perjési Sándor elnök szerint a kis falu hátránya, ami egyben előnye is: a lakosok jól ismerik egymást, s egymásra vannak utalva.- Havonta négy-öt alkalommal megyünk szolgálatba, este tíztől hajnali háromig, mert akkor járnak a zsiványok. A falu közigazgatási területén járőrözünk, a szőlőhegyben gyakran a mezőőrrel. Nem árt a fegyveres kíséret. Nappal figyeljük az autókat, s ha gyanúsnak látjuk, megjegyezzük a rendszámot. Segítenek az idősek is: szólnak, ha valami szokatlant észlelnek. Jó volna, ha megerősödne a szomszédok egymásért mozgalom - mondta az elnök. Időnként bírálják is a polgárőr-egyesületet, de a lakosok többsége elégedett a munkájával. Az önkormányzat támogatja őket, más bevételük nincs. Saját elemlámpájukat és felszerelésüket hozzák, csak a tíz egyensapka az egyesületé. Öten elvégeztek egy tűzoltó-tanfolya- mot, ketten pedig a katasztrófavédelmi igazgatóság önkéntes segítői tanfolyamát. Azt mondják: most nyugalom van a faluban, mert börtönben ülnek az iharosi főkolomposok. A polgárőrök jól tudják, hogy éppen ki szabadult ki a börtönből, mert annak megfelelően alakul itt a bűnözés is. Időnként ugyanis az ajtóbe- rúgások szaporodnak meg, máskor meg a lopás, néha pedig a gyorshajtók miatt válik veszélyessé az utca. ■ Elmenekültek a tolvajok Az egyesület alakulása előtt történt, amikor még faluőrként járőröz- tek. Szolgálatból hazafelé tartva a járőr a kastélykertnél levágott ciprusgallyakat talált. Azonnal hívták a mezőőrt is. A faluőröktöl nem messze még ott lapultak a tolvajok is, de hamar meg- neszelték, hogy ezúttal lebuknak, s autójukat hátrahagyva elszeleltek. Keresik az Árpád-kori templomot A falu templomát 1823-ban kezdték építeni, s két év alatt elkészült. Szentélyéhez felhasználták a régi templom köveit is. Ám azt senki nem tudja, hol is állt az a templom és miért bontották el. Horváth Győző, a község történetének lelkes kutatója e kérdésre keresi a választ, s bízik benne, hogy hamarosan elkezdődnek az ásatások.- A régiek szerint Árpád-kori templom volt, s a mai temetőben állt. írás először 1334-ben említi a plébánost. Ha a falunak papja volt, kellett lennie templomnak is- érvelt Horváth Győző. - Az 1542-es pápai tizedjegyzékben is szerepel a falu plébániája és temploma. 1557-ben Nádasdy Tamás földbirtokos tiszttartója, Zele Jakab írt levelet Csányi Ákoshoz, a kanizsai vár tisztjéhez, sürgetve az iharosi templom megerősítését, nehogy a törökök prédája legyen. A szigetvári várban egy térkép jelzi a korabeli magyar helyőrségeket. Iharosban 50 vallon zsoldos állomásozott, s vélhetően a megerősített templom volt az erődítményük. A török kiűzése után - az iratok szerint - már romladozott. Egy 1721- es dokumentum szerint a falu régi részén állt. 1766-ban Inkey Gáspár földbirtokos elkezdte a rendbetételét, ezt a fia, Károly folytatta. 1805-ben említik a torony romlását, a templomot 1822-ben bontották le.- Nem biztos, hogy a rossz állapota miatt számolták föl azt a templomot - mondta Horváth Győző lehet, hogy azért, mert messze Megszállott természetvédőként ismerik Perjési Sándor nyugdíjas erdészt. Tíz éve figyeli az időjárást is. Naponta feljegyzi a hőmérsékletet, a szél, csapadék, köd, zúzmara és egyéb adatokat. Azt mondta: az erdészeméi szerették volna tudni, mikor mennyi fát szállíthatnak, ezért kezdte el. A prognózisból semmi nem lett, de megmaradt e szenvedély.- Amikor 1963-ban Somogyba kerültem, az északi és északnyu- gatí széljárás volt az uralkodó, ám az utolsó öt évben déli, délnyugatira váltott. Régen, ha az Adriáról fújt, azt mondták: megjön az eső. Most szülte mindig onnan fúj - mondta. Az időjárás kiszámíthatatlan. Régen, ha egyméteres hó esett, senki nem csodálkozott, ma pedig riadóztatják a katasztrófavédelmet. Örül, hogy e télen bőséges volt a csapadék. A hónak minden kristályát hasznosítja a talaj. Perjési Sándor megsárgult füzeteiben táblázatba rendezve sorakoznak az adatok. Reméli, hogy előbb- utóbb számítógépre viszik. ■ Felújítják az Inkey-kriptát Kétszázhuszonkét évig volt Iharos az Inkeyeké. A legenda szerint egy Inkey-ős levágta egy török basas fejét, s azért jutalmazták a birtokkal: annyi földet kapott, ameny- nyit egy nap alatt lóháton bejárt. Házasságaikkal az Inkeyek több neves családdal kerültek kapcsolatba. Bőkezű, haladó szellemű földbirtokosként emlegetik őket. Az egyik legjelentősebb Inkey Lajos báró volt, aki 1860-ban a kastélyt építtette. (Ezt 1971-ben bontották le.) Inkey Istvánt a felesége, Eötvös Jolánta - Eötvös József író, politikus lánya, Eötvös Loránd testvére - révén emlegetik. Jolánta az egyházközség fő támogatója volt: ő készíttette a templom üvegablakait is. Kettő Jolánta fiainak védőszentjét ábrázolja. Inkey Pál feleségéről, Sztankovánszky Ágnesről kapta nevét a Porrog területén levő arborétum. Az 1825 után elhunyt Inkeyek a templom kriptájában nyugszanak. Utoljára, 1944-ben Pált temették ide. Az önkormányzat már megkezdte a kripta felújítását, hogy a nagyközönség is láto- gathassa az Inkeyek sírboltját. ■ Lovagi tusa Szent Lászlókor volt a falutól és a plébániától. Áz írások szerint a templom mellett volt a plébános földje és rétje, a temető melletti területet pedig ma is Paprétnek hívják. Ami szokatlan egy falusi templomtól: a tornyán szobrok voltak, s kápolnát és oratóriumot (imádkozóhelyet) is említenek. Az utóbbiból s az öregek visszaemlékezéseiből - miszerint iskola is volt a templom mellett - arra következtethetünk, hogy Iharosban egy szerzetesrend is megtelepedett. Ennek azonban semmilyen írott nyomát nem találtuk. ■ A középiskolás Gyepesy László és Simon Sándor gyerekkori jóbarát. Mikor újjászerveződött az Ifjú Titánok Köre Gyermek- és Ifjúsági Ön- kormányzat, nem volt kérdéses, hogy szerepet vállal-e ennek a vezetésében. Az ifjúsági önkormányzat polgármesteri tisztére Gyepesy László és Simon Sári- Simon Sándorés dór egyaránt esélyes volt. Végül Lászlóé lett az irányítás, Sándor pedig titkárként kordában tartja az ifjúságot. - Már sokkal tevékenyebbek a fiatalok, mmt korábban - mondta Sünön Sándor. - Havonta egyszer rendezünk bulit, erre még a szomszéd községekből is jönnek. S már az idősebbek sem nézik rossz szemmel ezeket a rendezvényeket, pedig azelőtt sokszor kifejezésre juttatták a nemtetszésüket. A gyerekek pedig nagyon igyekeznek, hogy elnyeljék a felnőttek bizalmát. Kulturális csoportot szerveztek, s már túl vannak az első fellépésen is. A Kocsonya Mihály című népi komédiát vitték színpadra nemrég a szülők bálján. A március 15-i ünnepségre versekkel készülnek, s már szervezik a Szent László-napi rendezvényt Gyepesy László ifjúsági polgármester is. A júniusi összejövetel hagyomány, ám az idén kétnaposra tervezik. Á megszokott sportmérkőzések mellett lesz játszóház a legkisebbeknek, vetélkedők és lovagi tomabe- mutató a nagyobbaknak; meghívtak ismert könnyűzenei együttest is. A szervezők maguk is korhű jelmezben fogadják a vendégeket.- Nélkülünk egyhangú volna Iharosban az élet - mondta Gyepesy László. - A szomszéd falvakban sincs szórakozási lehetőség; Nagykanizsára egyedül nem engednek el a szülők, ezért helyben kell programot kitalálnunk. Nem bántam meg, hogy szerepét vállaltam az önkormányzatban, annak ellenére, hogy bírálatot is kapok. Ilyenkor mit te- szek? Még jobban igyekezem. ■ i 1 1
