Somogyi Hírlap, 2003. március (14. évfolyam, 51-75. szám)
2003-03-06 / 55. szám
2003. Március 6., Csütörtök A L M A N A C H-17 1 7. OLDAL Recept Sávolyról Kaszásleves Hozzávalók: burgonya, füstölt hús, gomba, tejföl, tej, liszt, vaj, kapor, só, fokhagyma, vöröshagyma, köménymag, babérlevél és bors. A kockára vágott húst a hagymával föltesszük, és félpuhára főzzük. Hozzátesszük a kockára vágott burgonyát, a gombát és a fűszereket. Kevés vöröshagymás rántást készítünk, de ha vékonyabban szeretnénk, ezt el is hagyhatjuk. Közben egy pohár tejfölt tejjel és egy evőkanál sima liszttel elkeverünk, s a felforrt levesbe öntjük. Hagyjuk együtt főni még két percig, tehetünk hozzá egy kevés tejet, egy kanál vajat is. Végül apróra vágott kaprot szórunk bele. Azért hívják kaszáslevesnek, mert nagyon kiadós. Pogácsát, kelt tésztát szoktak melléje adni, és gyakran készítették a mezőn dolgozó kaszásoknak. ■ Munkahelyeket várnak a csatlakozástól Sávolyon azért várják az uniós csatlakozást, mert azt remélik tőle, hogy a településnek megnőnek a forrásszerzési esélyei. Ezt a reményt a régiós együttműködésre alapozzák, az ugyanis már kiderült, hogy a falu magában csak kisebb fejlesztésekre képes.- A térségben eddig is megfelelő volt az együttműködés, ha valamilyen fejlesztésről volt szó - mondta Egyed. József sávolyi polgármester.- Közösen tartunk fenn intézményeket, és amikor kellett, a fejlesztésre is közösen pályáztunk. Ebben tehát van gyakorlatunk, azt pedig már tudjuk az uniós pályázati lehetőségeláől, hogy egyedül nincs rá esélyünk. Egyrészt igen nagy önrészt kell vállalni, másrészt a pályázatoknál a térségi összefogás is előnyt jelent. A csatlakozást tehát leginkább azért várjuk, mert azt reméljük, hogy az ilyen kis településeknek is könnyebb lesz majd pénzhez jutni.- Mihez kellene a támogatás?- Hát ha kisrégióban gondolkozunk, akkor feltéüenül valamilyen munkalehetőség megteremtésére. A térségben Sávoly a legnagyobb település. Ennek köszönhetően itt van az iskola és a körjegyzőség is, amely negyven-ötven munkahelyet jelent, de ezenkívül számottevő lehetőség nincsen. A kisebb falvakban pedig még ennyi sincs. A térség megtartóerejét pedig csak úgy lehetne növelni, ha az itt élő emberek a lakóhelyük közelében találnának megélhetést nyújtó munkát. Jelenleg Marcaliba és né- hányan Nagykanizsára járnak dolgozni, elsősorban az asszonyok. A férfiak meg az építőiparban tudnak elhelyezkedni, főként idényjellegű ■ munkán.- Fogy a község lakossága, enEGYED JÓZSEF 1949-ben született Sávolyon, és azóta a faluban él. Nagykanizsán mezőgazdasági technikumot végzett. 1990 óta polgár- mester. Nős, egy gyermeke van. nek ellenére fejlődik a település. Mi hiányzik még a komfortos élethez?- Az infrastruktúrából már csak a szennyvízcsatorna hiányzik. Ennek a póüására azonban 2006-ig nincs esélyünk. A kormányzat ugyanis addigra ütemezte ezt a szakaszt. Rövid távú elképzelésünk természetesen van több is. Az idén a temetőt szeretnénk korszerűsíteni. Egy közkifolyót építenénk a kegyeleti helyen, hiszen egyébként csak a sírkert előtt van víz, és a ravatalozót szeretnénk korszerűsíteni. A másik fontos cél: az iskola felújításának a folytatása. Elsősorban a fűtést szeretnénk korszerűsíteni. A jelenlegi rendszer ugyanis nem egységes, és eredetileg tartályos fűtésre készült. Ez a két beruházás több mint tízmillió forintba kerül, ami ha sikeresen pályázunk is, jelentős önerőt kíván. Másnak az elkezdésére biztosan nem lesz anyagi lehetőségünk.__________m Visszavár a szülőfalu Tombor Nándor Sávolyon öregedett meg, és örülne, ha a szülőfaluját azok közül is sokan választanák nyugdíjas éveikre lakhelyül, akik fiatalon elköltöztek.- Régen mindenkinek volt munkája a faluban. Addig, amíg mindenki a sajátjából élt, meg amíg a szövetkezetben azok a parasztemberek dolgoztak, akik értettek a földhöz, sokkal könnyebb volt. Ezernél is többen laktak itt, a faluban, amikor mi még fiatalok voltunk. Most jóval kevesebben vagyunk, és mindig kevesebben leszünk. Nekem az öregapám is sávolyi volt. Szeretjük ezt a falut, és mindketten itt érezzük a legjobban magunkat a sajátunkban, a mieink között. A legnagyobb örömöm az, hogy a lányom is ezt a falut választotta. Néhány házra vagyunk egymástól és az unokáktól, és segítünk, ahogy az élet hozza: hol ő nekünk, hol pedig mi nekik. Ezért szerencsésnek is érzem magunkat. Sokan maradtak öregkorukra egyedül azért, mert a gyerekek a városba költöztek. Én abban bízom, hogy azok közül, akik elmentek innen, idősebb éveikre majd visszavágynak, és nem fogy majd tovább a falu. ■ Gyógyítja a lelkeket is Három éve négy faluban őrködik az ott lakók egészségén dr. Hermán Judit. Sávoly környékén ugyanis nagyon sok az idős ember, így tetéződ- nek a gondok is. Dr. Hermán Judit 13 éve gyógyít Somogy megyében- Nagyon szeretem a falusi embereket, ezért jól érzem magam a településen - mondta dr. Hermán Judit. - Egy falusi háziorvosi körzet, mindig számottevő kihívás, hiszen egy gyógyítónak az átlagosnál jóval több a teendője és nagyobb a felelőssége is falun, távol a kórháztól, mint egy városban. Én azonban nem zsákbamacskát vettem. Alaposan körülnéztem, mielőtt pályáztam volna. Amikor jöttem, az is vezérelt, hogy nagyon tetszett a környék. Nagyon sok itt az idős ember. Főként olyanok, akik az egész életüket sok munkával töltötték, tehát keveset tudtak törődni az egészségükkel. Sokan vannak közülük egyedül, így amikor orvoshoz jönnek, azt is igénylik, hogy egy kicsit elmondhassák örömüket vagy búbánatukat, rá kell érni meghallgatni. Szívesen végzem ezt a munkát, és örülök a bizalmuknak. ■ Bea tanárnak tanulna Kardos Beáta szeret iskolába járni, és az iskolában szeretik a mosolygós nyolcadikost. Bea, éppen ezért, hogy sokáig járhasson az iskolába, úgy döntött, hogy tanár akar lenni. A különböző tanulmányi versenyeknek Kardos Beáta rendszeres résztvevője. Legjobban a matematikát szereti, de mostanában a biológiát is nagyobb igyekezettel tanulja.- A legkedvesebb tanulmányi versenyes élményemet még alsós koromban szereztem - mondta Kardos Beáta. - Niklán volt egy matematikaverseny, s azt megnyertem. Addig sosem voltam első, és azóta sem sikerült matematikaversenyt nyernem, ezért különös szeretettel gondolok arra a megmérettetésre. Persze versenytől függetlenül is szeretek tanulni. Izgalommal várom a gimnáziumi éveket. A nagykanizsai piarista gimnáziumban szeretnék tovább tanulni. Sokan kérdezték már, hogy miért pont egyházi iskolába. Vallásos nevelést kaptam, de leginkább a nyílt nap győzött meg. A renden és fegyelmezettségen mérhetetlen sze- retetet is éreztem, ezért döntöttem úgy, hogy ott szeretném folytatni a tanulmányaimat. ____________■ Kö zösségi központ az iskola Tíz teremben száz nebuló Sávolyon több mint száz évvel ezelőtt építették az első iskolát, írásos emlék csak kevés maradt, az épület gerendái azonban őrzik az emlékét az első népiskolának. A mostani is az első helyén található. Az óvodásokkal együtt 158 gyereket nevelnek az intézményben. Tizenkilenc pedagógus dolgozik az iskolában és tíz tanteremben tanulnak a diákok. Négy faluból járnak diákok Sávolyra. Az általános iskolának az idén 108 tanulója van. Ez a létszám állandónak tetszik, s az óvodások száma alapján a következő években nem várható nagyobb változás. Az iskola igyekszik igazodni az igényekhez. Mindent megtesznek azért, hogy az oktatás feltételeit javíthassák - hangsúlyozta Schuller Tibor, az általános iskola igazgatója. Két évvel ezelőtt kezdték meg az iskola épületének a korszerűsítését. A múlt’nyáron az épületvilágítást modernizálták és kicserélték az ajtókat, ablakokat. Az idén a fűtésrendszert szeretnék felújítani, s ehhez szeretnék kihasználni az oktatási minisztériumnak a kis iskolákat érintő pályázati lehetőségét is. A következő feladat az épület tetőszerkezetének a felújítása lesz, a távolabbi tervek között pedig egy tornaterem kialakítása is szerepel.- Szerencsések vagyunk, mert a legtöbb falusi iskolával ellentétben nálunk nincs helyhiány - mondta Schuller Tibor. - A jelenlegi épület nagysága megfelelő, éppen csak újít- gatni kell rajta, hogy megfelelő legyen. Amire külön is büszkék vagyunk, az a multimédiás tanterem. Tíz számítógéppel bővítettük, s így most minden osztálylétszámhoz megfelelő mennyiségű géppel rendelkezünk. Kiemelt figyelmet fordítanak az iskolában a művészeti képzésre is. Kézműves-, zene- és táncfoglalkozásokat tart rendszeresen - a hét minden napján - egy művészeti iskola. Ezenkívül is igyekeznek, hogy a diákok a tanítási időn kívül is hasznosan tölthessék az időt. Az iskolában több szakkör is működik. Az intézményben régóta tervezik, hogy nevet adnak az iskolának, de eddig még nem született olyan ötlet, amit elfogadott volna az iskola. Most azt tervezik, hogy a következő tanévtől csatlakoznak a szaktárca kezdeményezéséhez, és egy- egy régi pedagógusról nevezik el a tantermeket. ■ Vállán kilencven év súlya A község legidősebb lakosa Kanász Jánosné. Igaz, Margit néniről senki meg nem mondaná, hogy elkerülte már a kilencvenedik esztendő is. Gyakran fölkeresik a sávolyiak a mindig jó kedélyű asszonyt, a szomszédjai pedig külön figyelnek rá, hogy mikor mit segíthetnek neki a ház körül.- Hiába, már nem olyan vagyok, mint húsz évvel ezelőtt - mondta Kanász Jánosné. - Amit tudok, persze még most is megcsinálok. Nem szeretek senkinek a terhére lenni, és megszoktam azt is, hogy folyton dolgozom. Ha megkérdeznének, biztosafi azt mondanám, hogy azért éltem ennyit, mert a jóisten mindig adott munkát. így aztán sohasem tudtam azzal foglalkozni, hogy valami bajom van; mindig volt annál fontosabb teendőm is. Amikor meg fáradt az ember, biztos, hogy nem azon jár az esze, hogy mije fáj. - A hozzám hasonló öregeknek mind ezzel telt el az élete - tette hozzá Kanász Jánosné. - Nagyon meg kellett gürcölni azért, hogy valamire jussunk. Nekem ezt mérte ki az élet, de nem bánom. Egyet sajnálok csak: azt, hogy egyedül maradtam. A családom, sajnos, messze került. Az Alföldön laknak a gyerekeim. Én meg úgy gondolom: innen már nem megyek. Fiatalabb koromban nem is vágytam máshova Sávolyról, most meg már minek. Szeretem ezt a települést, meg szeretnek itt engem, így mara- dok, ameddig a jóisten hagyja. ■ Kanász Jánosnénak húsz unokája van SAVOLY CÍMER, ZÁSZLÓ ívelt oldalú, ékeléssel három részre osztott háromszögű pajzs, ezüst-feketével sakkozott pajzstalppal. Első, zöld mezejében lebegtetett arany búzakalász, a másodikban élével jobbra, hegyével fölfelé fordított ekevas, a harmadik - vörös - mezőben jobbra fordult aranylábú és aranycsőm ezüstdaru áll, amely fölemelt jobb lábában fekete követ tart. A búzakalász és az ekevas a település mezőgazdasági jellegére, illetve a község korábbi pecsétjére utal. A sakkozott pajzstalp a Sávoly közelében levő tőzegtelepet jelképezi. Az ezüstdam részben a Kis- Balaton gazdag madárvilágára, részben a község hajdani földesurára utal. A Festetics család a XVIII. század elejétől a XX. század közepéig volt itt birtokos. A LAKOSSÁG SZAMA 2004-ben 589 2001-ben Q01 1980-ban 659 1950-ben 1000 1930-ban 1200 FOGADÓÓRÁK A polgármesteri hivatalban mindennap 8 -12 óra között várják az ügyfeleket. Zsoldos László falugazdász minden szerdán délelőtt 8-11-ig látja el jó tanáccsal a gazdákat. A Somogyi Munkanélküliekért alapítvány tanácsadói páros heteken kedden délután várják a rászorulókat. A védőnő, Andáné Kálóczi Rita hétfőn és csütörtökön délelőtt tart fogadóórát és előre egyeztetett időpontban látogatja a családokat. A védőnő a gyermekjóléti feladatokat is ellátja a településen. ORVOSI RENDELÉS Dr. Hennán Judit orvos mindennap rendel a településen. Kedden és csütörtökön délután, a többi napon délelőtt. MISEREND A római katolikusoknak vasárnap 8.30-kor kezdődően tart szentmisét Bojtor Róbert, aki Somogysámsonból jár a településre. CÍMEK, TELEFONSZÁMOK Polgármesteri hivatal: Pétöfi utca 14. Tel.: 85/520-168, 520-169. Posta, Petőfi utca 1. Tel.: 85/420-168. Orvosi rendelő, Petőfi utca 48. Tel.: 85/420- 175. Könyvtár, Kossuth utca 67. FALUTÖRTÉNET Sávoly 1397-ben és 1405-ben a Fejéregyháziak birtoka volt. Akkoriban két Sávoly volt: Kis- és Nagysávoly. 1406-ban Kissá- voly egy részét Bezenczei Lo- ránd fia, György nyerte adományul. Urai a XV. században sűrűn változtak. A század második felében azonban elpusztult a község. 1711-ben települt újra Festetics Pál birtokában. A XX. század első harmadában Festetics Tasziló volt a legnagyobb földbirtokos, valamint a Magyar Földintézet tulajdonában volt a csaknem négyezer hektárnyi föld. Ekkor 196 házban ezernél több lakos élt. ■ A CIKKEKET FÁBOS ERIKA ÍRTA FOTÓK: TŐRÖK ANETT Az oldal elkészítését a Darim Kft támogatta.