Somogyi Hírlap, 2003. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-30 / Vasárnap Reggel, 13. szám

2003. MÁRCIUS 30. Hriport Elmebajnokság avagy számháború? Az intelligencia precíz meghatáro­zását a szakemberek mindmáig képtelenek voltak megalkotni, mégis divatos fogalommá vált. Olyannyira, hogy napjainkban intelligensnek nevezett mosó­gépek, maroktelefonok is létez­nek. Persze az emberi képessége­ket, a józan paraszti ész (fel)kutatását is lehet méricskél­ni - például IQ-tesztekkel igye­keznek vizsgálni: kié mekkora? ■ Ahogy a világ számos pontján, úgy tíz éve nálunk is megtalálható a Mensa szervezete. Ez nem egy közétkeztetési intézmény! - fi­gyelmeztet Balanyi Bibiána elnök. A Mensa nemzetközi egyesület, amelyet 1946-ban alapítottak Ang­liában. Több mint 100 ezer re­gisztrált tagjuk van a világ hetven­öt országában. A hazai szervezet célja ugyanaz, mint a külhoni csapattagoknak: egybegyűjteni a magas intelligenciájú embereket tekintet nélkül korra, nemre, szár­mazásra, társadalmi pozícióra. Az elitklubba ismert írók, filmesek, feltalálók is „eljárnak”, közülük talán a legaktívabb a hollywoodi filmcsillag, Geena Davis. Zseni­gyanús az Elem'i ösztön és a Casino szőkéje, Sharon Stone is. A honi egyletben Vitray Tamás az egyik zászlóvivő. Michelle Wild pomószínésznő szintén büszkén hordja a jelvényüket. De mi is az intelligencia? Veér András pszichiáter és Balanyi többé-kevésbé egyetértenek ab­ban, hogy a fogalom a józan pa­ben attól, miként képes alkal­mazkodni környezetéhez. Rigó Péter pszichológus sze­rint az értelmiségiek, a diplomá­sok általában 115 körüli eredmé­nyeket produkálnak a teszteken. Átlagosnak a kereken 100-as ér­ték felel meg. Felső határérték vi­szont nincs! - Az IQ-t éppen azért kedvelik a szakemberek, mert igen stabil személyiségvonás, és nem változik a kamaszkort köve­tően. Egyrészt genetikusán örök­lött, másrészt környezeti ténye­zők által meghatározott - rögzíti Rigó. Veér cáfolja, hogy az IQ ne alakulna, formálódna, uram- bocsá’ ne satnyulna az évek elő­rehaladtával. Mint mondja, bizo­nyítható, hogy 40-50 év felett ha­nyatlik az intelligenciaszintünk. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy ahány táj, annyiféle mérési módszerre esküsznek. Hazánk­ban a MAWl-teszt a nyerő. Ameri­kában viszont olyan eljárást is is­mernek, amelyiknél nem‘ritka a 160-170 körüli érték. Egy biztos: a Kapcsoltam-szerű játékokon vagy az RTL Klub induló IQ-show- jában nem az viszi a prímet, aki kész panelek alapján keres majd megoldást a vitás kérdésekre. Úgy fest, a magas intelligencia döntő részben kromoszómák szerencsés kombinációja, vagyis adottság, ami jelez valamit. Ez a valami talán leginkább problé­mamegoldó képességet, infor­mációk alkotó alkalmazásának tehetségét jelenti. Szabó Zoltán Attila raszti észre utal. De Veér óva int az IQ mindenhatóságára vonat­kozó kinyilatkoztatásoktól.- A teljes személyiség pszi­chológiai vizsgálata a mérv­adó. Ennek pedig része kell le­gyen a kreativitás, a gondolati rugalmasság és az EQ is. Amit pedig egyáltalán nem lehet le­mérni, az az intelligencia adaptációs mértéke; vagyis na­gyon sok függ az ember életé­BÁLINT ANTÓNIA, a hajdani szépségkirálynő ez idő tájt az iskolapadban ül és vizsgáira ké- ! szül. Mint megjegyzi, az egyetemen folyamato­san méricskélik az IQ-ját. - Bár nem vagyok in­B zt-ellenes, nincs bennem bizonyí- . Ha úgy adódna, lehet, hogy kipró- telném magam. Ugyanakkor kötve i egyetlen számadat képes lenne is ér egy ember? Arról, hogy meny- , többet elárul életvezetési stílusa. RÉZ ANDRÁS esztéta noha jó barátságot ápol a Mensa tagjaival, mindig elutasította a teszt­felkérést. - Az ok egyszerű: mindig féltettem magam ettől a hercehurcától. Ha ugyanis kide­rülne, hogy több fogam van, mint IQ-pontszá- mom, akkor ugye joggal jönnék zavarba, ha vi­szont kiderülne, hogy mondjuk, a magam 190- es IQ-jával az emberiség kiválasztott egy ezre­lékébe tartozom, felsőbbrendűségi érzés ala­kulna ki bennem. De egyik sem vezetne jó­ra! Amúgy meg nem érzem hitelesnek az intelligenciateszte­ket, mert az igazi emberi értéket képtelenek jelezni, feltárni. MICHELLE WILD pornószínésznő nem titkol­ja, hogy a Mensa csapatának kifejezett óhajá­ra egy ízben ő is elzarándokolt egy IQ- szeánszra. Az ott elvégzett teszt végeredmé­nye váratlanul jól sikerült a maga szempont­jából, minthogy a nemzetközi pornóipar hazai üdvöskéje 154 pontot gyűjtött össze! - Meg­lepett, egyszersmind örömmel töltött el a do- | lóg. Persze az igazi örömöt az okozta, hogy e } magas pontszámmal automatikusan belépőt | válthattam a Mensa HungarlQa Egyesületbe. Nos, jó társaságba I keveredtem, ahol az első perctől mindenki nyitott volt felém. Magyar mágnások tündöklése és bukása A hajdani pénzember, Stadier József néhány napja börtönlakó. Nevezett bevonulásakor átrázta a sajtót: a megadottnál ugyanis jóval korábban jelentkezett a börtönportán. A trükk ezúttal jól sikerült, korábbi pénzügyi mutatványaival azonban rendesen fel­sült a valaha dúsgazdag vállalkozó. Mások nem építettek sta­diont, és egyébként is óvatosabban építkeztek, állambácsinál dolgoztak vagy dolgoznak, s vásároltak fel cégeket, mint ezek­ben a napokban Csányi Sándor, Pintér Sándor és Tolnay Lajos. ■ Ismert két ellenpont: a képze­letbeli szorító egyik sarkában a nagy nyertes, Demján Sándor áll­hatna, aki a Gorsium ÁFÉSZ-ból a Skálán át került toppozícióba, s ma ő az a magyar mágnás, aki a többieknek is példát mutat, saját vagyonából évente 100 millió forintot ad a Príma Primissima- díjra, amit nyolc kategóriában oszta­nak majd ki. A ring túl­só sarkában pedig a semmiből (ju h á s z k é n t kezdte) a sem­mibe, azaz a börtönig jutó pünkösdi-új­gazdag, a stadionépítő Stadier Jó­zsef foglal­hat helyet. Pintér Sándor sok­kal szeren­csésebb ná­la, elvégre hétköznapi rendőrből 1 lett újgazdag. P. S. egyébként végigjárta a rang­létrát, hiszen Pest me gyében ma is úgy tart­ják, hogy tehetséges nyomozó volt, ámde ambíciói miatt nem érte be ennyivel. Országos rendőrfőkapitányként dolgozott, majd amikor Kuncze Gábor belügy­így jöttem - mondhatta egykor Pintér Sándor, amikor leköszönt az országos rendőrkapitány­ságról. Ma több cége is van miniszter leváltotta, üzletember­nek állt, őrző-védő cége még Tasnádi Péternek is a konkuren­se tudott lenni. (Igaz, utóbb Tasnádi épp erre hivatkozva vádolta meg Pintért, hogy ezért tartóztatták le, de ez már egy másik történet.) Pénzügyi téren elért sikereihez feltehetően nagyban hozzájárult az Orbán- érában viselt belügyminiszteri tisztsége, hiszen az akkortájt gyarapítóit kapcsolati tőke ma kiválóan kamatozik. A napokban vásá­rolta meg a Civil Biztonsági Szolgá­lat Rt. százszáza­lékos tulajdon- részét, emel­lett Valenta Lászlóval, az ORFK korábbi gazda- s á g i f ő - igaz­gatójá­val kö­zösen vi­szik a P and V Tanácsadó Kft.-t, amely biztonsági kockázatok üzleti elemzésével foglal­kozik. Jól fut Tolnay La­jos bizniszszekere is. Hajdan az LKM SM Acélmű acélgyártó gyakornokaként in­dította be karrierjét, majd üzemvezető­ként, kohómérnök­ként lépdelt egyre fel­jebb és feljebb. 1989- től az Acélmű diri­gensi székébe ke­Eleinte úgy tűnt, Stadier József, a juhászból lett vállalkozó népmeséi hős. Elhatározta, hogy minőségi fut­ballt csinál Bács-Kiskun megyében, és ez az álma részben sikerült is. Anno a Kiskőrös csapatához szállt be - először csak mint szponzor -, s bizony sokan megmosolyogták, amikor NB l-ről mesélt. A kiskőrösi csa­pat azután feljutott az élvonalba, s bár Stadier stadiont akart építeni a városban, nem engedték. Ezért átte­lepítette az akkor már saját tulajdonát képező klubot a falujába, Akasztóra, s ott húzták fel a stadiont 1994-ben. Eleinte annyira futott a szekér, hogy az első osztályban is acélosan szereplő, jórészt ukrán, orosz és szerb futballistákkal teletűzdelt csapat pályaavatójára a Berlusconi-féle AC Milant invitálták meg. Maldi- niék végül nem jöttek - ez volt az első fiaskó. Néhány évvel később Stadlert meghurcolták, nyomoztak utá­na, s a gondok szép lassan felőrölték a futballcsapatot is. Ma üresen áll az aréna a puszta közepén... rült, később a Dunaferr kereske­delmi igazgatójaként tűnt fel. Má­ra üzletemberként ő is révbe ért: a Magyar Alumínium Rt. tulaj­donosa. A minap megvette a kő­olajkutatásban fontos szerepet játszó Rotary Rt.-t is, amely ezer szállal kötődik a Molhoz. Mi több, a Szlovéniában fellelhető kidricevói timföld- és tüzelő­anyag-gyártó bázist immár ugyancsak Tolnay jegyzi. Az OTP Bank első emberének, Csányi Sándornak sem áll rosszul a szénája. Noha futballőrült, ma­gánakciói nem merülnek ki az öncélú cselezgetésben, nagyon is tudatosan alakítja/formálja biro­dalmát. A jászárokszállási szüle­tésű bankár a kezdetek óta mate- kozik: Pénzügyi- és Számviteli Főiskolát végzett, 1986 és ’89 kö­zött a Magyar Hitel Bank főosz­tályvezetőjét tisztelhették benne, később igazolt át az Országos Ta­karékpénztárhoz. 2000-ben az év vállalkozójaként ünnepelték. Miközben az ország legna­gyobb bankját vezeti, saját tőkéjét is egyre nagyobb elánnal kama­toztatja. Többek között érdekelt a villányi borászatban (Csányi Pin­cészet Rt.), s elképzelhető, hogy hamarosan beszáll a tejiparba; várhatóan májustól a dalmandi volt állami agrártársaság fő tulaj­donosává léphet elő, üyetén mó­don kötődve - az ország tejpiacá­ból 12 százalékkal részesedő - pé­csi illetőségű Új-MiZóhoz. Az eredeti tőkefelhalmozás ko­rát éljük. Míg az első generációs újgazdagok tőlünk nyugatabbra már kihaltak, addig mifelénk még az „úttörők” aratják le a babéro­kat. Hidy Péter szociológus úgy látja, a miénk változatlanul uram- bátyámország, s ha nem is kizáró­lagosan, de azért jórészt ez hatá­rozza meg, ki milyen pályát fut be. - Gyakori, hogy a családi hát­tér, a társadalmi státus juttat vala­kit irigylésre méltó helyzetbe, mi­közben másodlagos a tényleges tudás - értékel a szociológus. Nem ért egyet vele Palotás János vállalkozó, aki megjegyzi: dőreség általánosítgatni. - Hibásak azok az üzenetek, amelyek folyton az urambátyám-ügyleteket emlege­tik fel a honi jómódúakkal kap­csolatban. Ez csak az egyik, két­ségtelenül létező út a meggazda­godáshoz. De vannak más út­vonalak, ösvények is - említi. Palotás szerint sokan például úgy gazdagodtak meg hazánk­ban, hogy jókor voltak jó he­lyen, esetleg vállalatigazgató­ként szálltak be a spontán priva­tizációba. - Közülük csak azokra neheztelek, akik az igen kedve­ző feltételekkel átvett állami cé­geket néhány esztendő alatt tönkreverték, azok viszont, akik újra működőképessé tették a szocialista vállalatokat, ilyetén módon munkahelyeket teremt­ve, köszönetét érdemelnek. Ne felejtsük el, hogy azok száma is nagy, akik normális módon, lé­pésről lépésre építették fel virág­zó vállalkozásukat. Többen kö­zülük például a vendéglátóipar­ban fagyiárusítással kezdték, hogy azután napjainkban már panziókat működtethessenek országszerte. Tény, hogy vannak extrém példák, ilyenek a bűnö­zők sikertörténetei. A többség azonban nem vétkezett, vagy csupán a feketegazdaságból - olykor az adóhivatallal csatázva - húzott hasznot. Az ismert pénzembert arról is faggattuk, tenmagát hová, melyik kasztba sorolja. íme, a válasz: „ha a tükörbe nézek, úgy érzem, abszolút normális úton-módon értem el üzleti si­kereimet. Nem örököltem és nem voltam párttag!” Ugyan­akkor elismeri: a politika mind­máig beleszólt a magyar gazda­ság (át)alakulásába.- A rendszerváltás utáni első négy évben sokaknak jutott álla­mi manna, de a Horn-éra alatt is sorra kerültek (gól) helyzetbe, igaz csendben, nem látványo­san az elit számára fontos em­berek. A Fidesz országlása ide­jén viszont nyílt arrogancia jel­lemezte a „pénzügypolitikát” - jegyzi meg az üzletember. Palo­tás a kilengések és néhány fura ügylet ellenére biztos benne, hogy nem írható le egy-két jel­lemvonással a honi mágnás pro­totípusa. Annál ugyanis sok­színűbb a kép... Sz. Z. A.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom