Somogyi Hírlap, 2003. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-29 / 74. szám

6, OLDAL 2003. Március 29., Szombat A KÖZSÉG CÍMERE Álló, kerek talpú pajzs kék pajzs­talppal. A pajzs vörös mezejében zöld hármas halom, a középsőn bal mellső lábát hegyével lefelé fordított kardon nyugtató, jobbját ragadozásra nyújtó, kettős farkú aranyoroszlán áll. Két oldalán egy-egy zöld fa. A kék pajzstalp közepén ezüst babérkoszorúval övezett honvédsisak, mögötte ke­resztben egy kard és puska. A kardra támaszkodó oroszlán a te­lepülésen birtokos Jankovich Bésán család címeréből szárma­zik. A két fa a somogygeszti park védett fáit és növényeit jelképezi. A kék pajzstalpban levő elemek a két világháborúban elesettekre emlékeztetnek. A LAKOSOK SZÁMA 2003-ban 579 2000-ben 604 11 1980-ban 730 1970-ben 985 1960-ban 1128 FOGADÓÓRÁK A polgármesteri hivatal címe: 7455 Somogygeszti, Béke tér 5. Tel.: 82/457-021. Az ügyfél- fogadás hétfőtől csütörtökig 8 és 16.30 között, pénteken 8-tól 14 óráig tart. Balogh László falu­gazdász csütörtökön délelőtt tart fogadónapot, a cigány ki­sebbségi önkormányzat minden páratlan hét keddjén 9-11-ig. CIVILEK, VEZETŐK Az Őszi Napfény nyugdijasklub elnöke Bognár Dezsőné, a sport­egyesületé Farkas Róbert. Az Oázis ifjúsági klub vezetője Boj­tos Tibor, a helyi vöröskeresztes szervezeté Dobándi Emília. ORVOSI RENDELÉS Dr. Baumann Lilla házior­vos hétfőn 14 órától 16 óráig, szerdán 8-tól 12 óráig rendel. Havonta egyszer gyermekorvosi szakrendelés is van. ISTENTISZTELETEK A katolikus templomban minden második vasárnap 10.30-kor celebrál szentmisét Buczkó Jó­zsef plébános. MÚLTIDÉZŐ Egy 1932-ben kiadott könyv még Gesztiként említi a falut, Al­só- és Felső-Berecska is hozzá tartozott. Lakosainak a száma 1200 volt, közülük öt izraelita, a többi katolikus. Az I. világháború­ba 142-en vonultak be és 22-en haltak hősi halált. Hadiözvegy 18 élt itt, s hat hadiárva. A köz­ség bírája Merviczky Ignác volt, a helyettese ifj. Cséplő György. A plébános az Alsólendván szü­letett Tomka Géza volt, akit 1886-ban szenteltek pappá. A gyerekeket Pozsár Ferenc és Percsa Pál tanító oktatta. Ő volt a leventeegyesület főoktatója és népművelési előadó is. Több baromfikereskedő, cipész, bor­bély, fűszer- és vegyeskereske­dő is élt a faluban, valamint kocsmárosok és kovácsok. Két gróf volt a legnagyobb föld- és szőlőbirtokos: Jankovich B. Jó­zsef és dr. Somssich Gyula. A CIKKEKET SZARKA ÁGNES ÍRTA. FOTÓKi KOVÁCS TIBOR Az oldal megjelenését a somogygeszti önkormányzat támogatta Fejlődést hozna egy összekötő út Somogygeszti recept Répa, prósza Egykori körzetközponti szere­pét elveszítette a település. Má­ra szinte nem maradt kitörési pont. A fejlődés vérkeringésébe a falut Marton Rudolf polgár- mester szerint csak egy össze­kötő út kapcsolhatná be.- A lakosság várja, de fél is a csatla­kozástól. A felvilágosítás most már eléri a megfelelő szintet, mégis sok a bizonytalanság. A napokban volt itt, a faluban egy tájékoztató, s meglepően sokan jöttek el. Az em­bereket érdekli a jövő, bár sokan a rémhírek, a mosléketetés, disznó­vágási tilalom cáfolatát akarják hal­lani - mondta Marton Rudolf a csatlakozás kapcsán felmerülő vá­rakozást firtató kérdésünkre. - Nagy lehetőség a csatlakozás; ez­zel élni kell, mert kihívás az or­szágnak, a településeknek. A tá­mogatások nőnek, ezt először a mezőgazdaságban élők érzékelik MARTON RUDOLF 1949. május 4-én született Somogygesztiben. 14 évig a BÁV Rt-nél, majd mint vállalkozó becsüs szakértőként dolgozott. 1994-től főállású polgár- mester. Hobbija a természetjárás. majd, ám könnyebben csak az fog boldogulni, aki ki tudja használni a pályázati lehetőségeket. Akinek nincs anyagi háttere az önerőhöz, az nem jut támogatáshoz, és lema­rad. A kis községeknek is tudniuk kell élni a lehetőségekkel.- Mit hoz a falunak a csatlako­zás?- Munkahelyet teremthet, és ez minőségi * javulást eredményez hét. Először azonban az infra­struktúránkat kell fejlesztem, az utakat rendbe tenni, kiépíteni, kor­szerűsíteni, és meg kell szüntetni a település zsák jellegét. Ha mindez elkészült, talán még a befektetők is szívesebben jönnek ide. A falu­ban élők harminc százaléka a ci­gány kisebbséghez tartozik, nagy részük gyengén képzett. Nekik még nehezebb a helyzetük.- Milyen értékei vannak Gesztinek?- A falu fekvése, a csend és nyugalom. S ezt az adottságot ki kell használni. Itt van egy gyö­nyörű kastély, amit egyre jobban kedvelnek a vadász és lovas turis­ták, de aki egyszer ezen a rossz úton eljön idáig, másodszorra már meggondolja, hogy tegye-e. Kétszer is pályáztunk az útháló­zat korszerűsítésére, s mind a két­szer elutasították. Az önrész elfo­gyott, már pályázni sem tudunk. Az utak rendbetétele pedig alap­vető a turizmus fejlesztésében.- Mik a falu kitörési pontjai?- Egy ilyen kis községnél ne­héz lenne meghatározni. Lendü­letet adó vállalkozó, munkahely nincs. A falusi turizmushoz nin­csenek meg a feltételek, mert tá­vol vagyunk a Balatontól és Igáitól is. Csak a kastélyban bíz­hatunk. Egy ilyen kis falunak nin­csenek kitörési pontjai. Ha teljes lesz az infrastruktúránk, talán tal- pon maradhatunk. ___________■ A te jfölös répához egy takar­mányrépa, füstölt csülök vagy ol­dalas, egy fej vöröshagyma, pár szem egész bors, babérlevél, tej­föl, a rántáshoz liszt és pirospap­rika kell.. A takarmányrépát meg­hámozzuk s lereszeljük, mint a tököt, majd föltesszük főni a füs­tölt csülökkel (oldalassal), egész borssal, babérlevéllel és a csíkok­ra szelt vöröshagymával. Aki sa- vanykásan szereti, önthet bele egy kis paradicsomot. Mikor megfőtt, berántjuk, majd tejfölt keverünk bele, s még egyszer fölforraljuk. Egy kis ecettel sava­nyíthatjuk. Az aludttejes prószá- hoz fél liter aludttej vagy három kefir, só és 2 tojás kell. Ezt össze­keverjük annyi liszttel, hogy sűrű palacsintatésztát kapjunk. Fagyos zsírral kikent tepsibe öntjük, rá olvasztott zsírral összekevert tej­fölt öntünk, s forró sütőben pirosra sütjük. ______________■ Ha rcok naponta a gyerekekért Több mint kétszáz éve oktatnak a geszti iskolában. Valaha nem volt gond a gyermeklétszám. Az utóbbi években az igazgatónak minden első­sért meg kell vívnia a harcot a szülők­kel, hogy bebizonyítsa: jobb helyük van itt az alsósoknak. A gyerekek örültek a legjobban, mikor oda­értünk. A matematikaórát zavartuk meg, hogy beszélgessünk Nyíri Imre iskolaigaz­gatóval, bár a nebulók a kíváncsiságtól hajt­va gyakran kopogtattak az iroda ajtaján, hogy tanár bácsi, nem értem ezt vagy azt.- Matekóránk volt, de most helyesírási fel­adatot kaptak a gyerekek - mondta Nyíri Im­re igazgató, aki az összevont második-har­madik osztályt tanítja. 27 nebuló jár az isko­lába, közepes a kihasználtsága. Reményke­dünk, hogy iskolánk nem jut a somodori sorsára, azt ugyanis bezárják. Az okiratok szerint itt már az 1800-as évek végén is taní­tottak. S volt rosszabb helyzetben is a falu, de mindig ragaszkodott az iskolához. Előnye egy ilyen kis oktatási intézmény­nek, hogy családias a légköre. S kora reggel meg késő délután nem kell buszozniuk a gyerekeknek. Itt vannak otthon, s így ké­sőbb is jobban kötődnek a falujukhoz.- Erre jó példa az ifjúsági klub, Ragjainak a nagyobb része ide járt alsóba. Ők viszik tovább a közösségi életet. S előny még, hogy az osztálylétszám az összevonás elle­nére is kicsi, így több idő jut egy-egy gye­rekre, jobban segíthetjük az előmenetelét. A hátránya talán az, hogy bizonyos fokig elszigeteltek vagyunk. Nemcsak az iskola, hanem a falu is. Bár most elindult egy fo­lyamat: hét település iskolája között kiala­kult az együttműködés. A csatlakozás után pedig a tóstérségek, a regionális társulások nagyobb eséllyel pályázhatnak. Mi már eb­ben a szellemben próbálunk gondolkodni. Az oktatásra-nevelésre vonatkozó mi­nőségbiztosítási tanfolyamot is ilyen pá­lyázati pénzből rendezik meg. S így szer­zik be hozzá az eszközöket meg a könyv- tári könyveket is. __________ ■ It thon tanul 27 kisdiák Huszonhét tanu­ló jár a kisiskolá­ba. Az óvodával összevont intéz­ménybe évente 60 gyerek iratko­zik be. Miután a szülők megis­merkednek az is­kolai munkával, egyre inkább úgy érzik, a gyere­keknek jobb he­lyük van helyben az alsóban. Az intézmény két összevont osztá­lyában három pedagógus tanít, és foglalkoztat­nak egy óvoda- pedagógust is. Hitet is kaptak a vetőmaggal A lakosság 35 százaléka a cigány kisebbséghez tartozik, ezért érez­ték szükségesnek önkormányza­tuk megalakítását. Az alakuló ülé­sen Tapolczainé Kiss Máriát válasz­tották elnöknek.- A legtöbb cigánycsaládban sok a gyerek. A családfő általában munkanélküli, az anya gyesen, gyeden van. Rossz az anyagi és szociális helyzetük - mondta a kisebbségi önkormányzat ezeken a gondokon próbál segíteni. Végesek az anyagi lehetőségeink, ezért igyekszünk kihasználni a pályázati lehetőségeket. Most írt ki egyet a magyarországi cigányok közalapít­ványa, ebben vetőmagra lehet pá­lyázni. Ehhez azonban önerőre volt szükség, ezt az önkormányzat átvállalta a családoktól. A kisebbségi önkormányzat el­nökének először erősíteni kellett az emberek hitét. - Háztól házig jártam, míg elfogadták, elhitték, hogy van ilyen is. Hitetlenek voltak és bizalmatlanok. Rajtuk ténylege­sen nem szoktak segíteni. Mikor megkapták a magokat, akkor sike­rült egy kicsit feloldani a bizalmat­lanságot. Általános az is, hogy rosszak a cigányok lakáskörülményei. Nincs munkahelyük, így hitelképtelenek. Vályogházakban élnek, de azok is düledeznek. Sok a gyermek, s na­gyon fiatalok az édesanyák.- A lányok nem fejezik be az ál­talánost, 14-15 éves korukban már szülnek, s nem ritka, hogy 18 éve­sen már két-három gyerekük van. Iskolázatlanok, s a nyplc osztály híján még takarítónőnek sem vé­sik fel őket. Megkerestük a mun­kaügyi központot egy felzárkózta­tó tanfolyam ötletével, hogy leg­alább a nyolc osztályuk meglegyen. Most Kadar­kút környé­kén írtak ki üyen pályáza­tot, s várjuk, hogy ránk is sor kerül. Szeretnénk pályázni a ci­gány fiatalok, iskolások, óvodások szabadidős programjára, esetleg nyári táborozásra. Lehetőségeink szerint támogatjuk őket, s ez első­sorban nem pénzt jelent. A farsan­gi összejövetelre mi adtuk a szend­vicset és az üdítőt, támogatjuk a kulturális seregszemlét és a húsvé- tot. A kisgyerekeknek játék kell, de a szülők nem tudják megvenni, és mi segítünk. ____________■ Tá borozásra gyűjtenek Egy évvel ezelőtt ünnepi műsorral mutatkozott be a nagyközönség­nek az Oázis ifjúsági ldub. A cég­bírósági bejegyzés még hiányzik ugyan, de azóta is lelke­sen próbálnak és fellép­nek a fiatalok.- Mindenképpen be­jegyeztetjük a klubot. A munkánkat ez nem be­folyásolja, de könnyeb­ben juthatunk pályázati támogatáshoz - mondta Bojtos Tibor, a vezető­jük. - Negyedszázán va­gyunk, tízévestől 36 éve­sig, s kulturális és sportrendezvé­nyek szervezése meg faluszépítés szerepei a programunkban. Vár­juk a jó időt, hogy elkezdhessük a bokrok, cserjék ültetését. Érde­künk, hogy szebb legyen a falunk. A fiatalok autodidakta módon, önállóan tanulnak, készülnek a föllépésekre. - Az anyák napi lesz a következő műsorunk, de min­den nemzeti ünnepen számíthatnak ránk, sőt rendezünk bállal össze­kötött fellépést is. Na­gyon sokan eljöttek a műsorunkra. Olyankor kicsinek bizonyul a kul- túrház. Az Oázist nemcsak az önkormányzat, ha­nem néhány vállalkozó is segíti és a szülők.- Akinek a gyereke szerepel, ott a családok anyagilag is segíte­nek bennünket. A. pénzt össze­gyűjtjük, és reményeink szerint nyári táborozásra költjük. Vadászokat vár a kastély A Jankovich-kastély eredeti állapotában várja a látogatókat Nyolc év felújítómunka után ta­valy nyílt meg szinte eredeti pompájában a geszti Gesztenye szálloda. Az épület alapkövét mintegy 3Ó0 éve tetette le a Jankovich család. A földművelő családnak Somogy több települé­sén, így Somogygesztiben is volt birtoka. A két világháború között 1 hagyták el az országot, és Svájc­ba telepedtek le. A leszármazot­tak később visszatértek, hogy megvásárolják a kastélyt, de ad­digra az erdélyi születésű s ma Ausztráliában élő Kozma Elemér már megvette, s a család ellenke­zése ellenére belekezdett a felújí­tásába. A tervaz volt, hogy szállo­daként és pihenőhelyként mű- | ködtesse az épületet.- A műemléki igazgatósággal | egyeztetett tervek alapján átalakí­tottuk a házat, s a tulajdonos el­képzelése maradéktalanul megva­lósult, hiszen ma a somogygeszti kastélyban 25 háromcsillagos szo­ba van, mindegyikhez tévé, tele­fon és fürdőszoba tartozik - mondta Ferenczi László szálloda- igazgató. - Az épületben pedig ét­terem, drinkbár és az európai nor­máknak megfelelő verseny-bili­árdasztal található. Külön érdekes­ség itt az erdélyi drinkbár, amely a tulajdonos szülőföldjére emlékez­tet. A folyosókat különleges trófe­ák és az ausztráliai élet minden­napjaiban használatos, de nálunk kuriózumnak számító tárgyak dí­szítik. A konferenciaterem min­den igény szerint fölszerelt. Az úszómedencéhez pedig szauna és masszázs is társul. A horgásztó, a lovas-, a tenisz- és a focipálya az aktív pihenést keresőknek kínálja az ideális szabadidő-eltöltést. A kastélyhoz tartózó hathektáros park tölgyekkel, fenyőkkel, tuli­pánfákkal beültetett természetvé­delmi terület. Kellemes itt baran­golni, hiszen a természet minden évszakban más arcát mutatja.- Elsősorban a magyar turistá­kat várjuk, s reméljük, minél előbb meg tudjuk magunkat is­mertetni az országban. A külföl­diek érdeklődése is meglehető­sen nagy, főként a vadászok és a lovasok részéről. A vadászoknak nemcsak szállást, hanem vadá­szati lehetőséget is tudunk bizto­sítani. __________a A L M A N A C H - 18 8

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom