Somogyi Hírlap, 2003. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-27 / 72. szám

2003. Március 27., Csütörtök 7. OLDAL Recept Somogyzsitfáról Aratókáposzta A hozzávalók: fél kilogramm édes vagy savanyú káposzta (mindegyikből finomat főzhe­tünk), paprika, paradicsom, vö­röshagyma, kolbász, krumpli. Teflonlábosba egy pici zsiradékot tesznek, rászórják a karikára vá­gott vöröshagymát, majd rétege- zik a káposztát, paprikát, paradi­csomot, kolbászt, amíg tart. Ha édes káposztából készítjük, ak­kor sózzuk is. Lefedjük, és lassú tűzön hagyjuk, hogy csendesen összepuhuljon; ilyenkor már sem­mi dolga a szakácsnőnek. Az édes káposztás változatot a végén meg­locsoljuk egy icipici ecettel. Ami­kor már majdnem készen van, ak­kor héjában főtt krumplit - kariká­ra vágva - óvatosan belekeverünk. Aki szereti a csípősét, úgy készít­se el, mert akkor még finomabb. Nagyon kiadós és egyszerűen el- készíthető egytálétel. _________■ Tö bb lehetőséget várnak az uniótól Somogyzsitfán várják az uniós csatlakozást. A településen élők arra számítanak, hogy valamivel több pénzből és a mostaninál több lehetőséggel fejlődhet a település.- Az utóbbi évek megmutatták, hogy egy ekkora település is fej­lődőképes - mondta Kaszás Jó­zsef, Somogyzsitfa polgármeste­re. - Nem költöznek már el any- nyian a községből, mint jó né­hány évvel korábban. Sokan megbecsülik ezt a szép környe­zetet és a vidék nyugalmát, a falu komfortja pedig egyre jobb, tehát erre sem panaszkodhatnak az itt élők. Ami hiányzik, az a munka­hely. Illetve még talán erre sem panaszkodhatnánk, de ha a fiata­lok helyben is elhelyezkedhetné­nek, s nem kellene ezért a város­ba menniük, az biztosan segíte­ne. Az uniós csatlakozástól is ép­pen azt várom, hogy majd a me­zőgazdaságból és a falun élők helyzetét könnyíti meg.- Hogyan készülnek a csatlako­zásra?- Természetes, hogy nemcsak várakozunk: amit lehet, azt meg is tettük, hogy minél felkészülteb­ben csatlakozhassunk. Fontos fel­adat volt, hogy felújítsuk az ön- kormányzati hivatal épületét meg az orvosi rendelőnket. Erre büsz­kék lehetünk, hiszen egy igazán szép, a mai kor követelményeinek megfelelő épületet alakítottunk ki. A közlekedés biztonsága érdeké­ben elkészíttettük a szőcsényi buszöblözetet, járdákat tettünk rendbe, és az idén elkészült az évek óta húzódó gázberuházás is. Ezekre büszke vagyok, és arra is, hogy hitel és gondok nélkül mű­ködött az utóbbi években az ön- kormányzat, s úgy, hogy minden kötelességünknek eleget tettünk. KASZÁS JÓZSEF 1949-ben szü­letett. Műszaki főiskolát végzett, 197CRŐI él Somogyzsitfán. 1990- ben lett először polgármester. Egy ciklus kivételével ő irányította a falut. Nős, két gyermeke van.- Milyen fontos feladat van még hátra?- A szennyvízberuházást sze­retnénk minél előbb megoldani. Ezt a tervet is támogatja a lakos­ság. Amikor felmértük az igénye­ket, kiderült, hogy többen szeret­nék ezt a fejlesztést, mint a gázt. így tehát folytatódik az előkészíté­se, és remélhetőleg két éven belül kiépülhet a faluban a teljes csator­narendszer.- Miben van a község vonzereje?- Az egyre rendezettebb inf­rastruktúrán kívül a csend, a jó le­vegő, a környező erdő szépsége és a nyugalom vonzza ide a legtöbb embert és tartja itt azokat, akik még nem mentek el. Marcali bár­milyen közlekedési eszközzel rö­vid idő alatt elérhető közelségben van. Aki természetes szép környe­zetben, jó közösségben és nyuga­lomban akar élni, az nem csalódik ebben a faluban. ■ Összetart a szomszédság Tollár Gyuláné örül a jó időnek, megtermelek magamnak. Ezzel a Alig várta már a hosszú tél végét, munkával szépen eltelik az idő, Amál néni ugyanis hiába jár közel amikor meg elfáradok, hát beszél- a nyolcvanhoz, még min- getünk. Sok itt a kömyé­dig mindene a munka. I ken az özvegyasszony,- Aratáskor szülét- í és összejárunk, segítünk tem, az édesanyám még I egymáson. Ennek kö­a születésem előtti utol- | szönhetem, hogy nem só pillanatokban is dől- I érzem magam annyira gozott - mesélte Tollár I egyedül. A férjem már Gyuláné. - Azt mondják, I 16 éve meghalt, így ne­azért szeretem én is any- I kém ez a kör jelenti a nyira a munkát. Amikor 1 társaságot. A lányaim nem végezhetem, szinte | Kanizsára meg Keszt­rosszul érzem magam. helyre költöztek, és Most is alig bújt elő a nap, máris igen magányos lennék, ha nem elraktam a kertben amit lehetett. A lenne a szülőfalumban ilyen ösz- zöldségektől a mákig mindent szetartó a nép._______________■ Gyűjtötte Szőcsény kincseit Ott Györgyné évtizedekig a motorja volt Szőcsény közös­ségi életének. Többféle szak­kört vezetett, asszonykórust szervezett. Ma visszavonultab- ban él, de jó szóért, tanácsért bármikor fölkereshetik, segít.- A férjemmel 1963-ban jöttem Sző- csénybe - emlékezett Ott Györgyné.- Nem volt kis feladat. Egy iskolát kellett megszervezni szinte a sem­miből. Azelőtt nem volt itt ilyen, így nagy feladat volt ez és nagy lehetőség. Nosztalgiával gondolok azokra az évekre, bár ne­héz időszak volt. A leg­több élményem a honis­mereti szakkör tevékeny­ségéről maradt. A törté­neti érdekességeken, a Véssey család és a koráb­bi birtokosok krónikáján kívül még számos közérdeklődést keltő dologgal foglalkoztunk. Gyűj­töttük a hagyományokat, a népszo­kásokat, az ételrecepteket és a gyer­mekjátékokat. Számos érdekes dol­gozat született, és például a gyer­mekjátékok közül is sokat bemu­tattak a megyei kiállításon is. így például a lószőr labda, a bitieké, ami egy csigaszerű fadarab volt és egy bottal tartották mozgásban a fa­lusi gyerekek vagy a kukoricából készített ökröcskék, a hegedű, amit máig is őrzünk. Aztán arra is büsz­ke vagyok, hogy Arany János sírjá­nál, amikor kiszáradt a tölgyfa, er­dészeti iskola lévén a mi szakkö­rünk ültetett helyette egy kis cse­metét. Ezt látni ma is a költőóriás sírja mellett a temetőben.- A település gazdag népdalkin­csét is összegyűjtötték.- Igen, de azt már nem a gyere­kekkel. 23 évig tevékenykedett az asszonykórus Szőcsényben, és nemcsak éltettük a dalokat, ha­nem gyűjtöttük is. A kör­nyéken minden telepü­lésről összeszedtük az érdekességeket.- Nyugdíjas éveit éli. Ennyi tevékeny év után teljes a nyugalma?- Dehogy. Legutóbb a nemesvidi asszonykóms tagja kerestek meg, hogy segítsek nekik. Nemrég alakult a hagyományőr­ző egyesületük, és útbaigazítás kel­lett. Azóta szerdánként mindig ná­luk vagyok. A betegségem gátolt egy ideig a munkában, de nélkü­lem is bronz minősítést szereztek. Azt mondják, nélkülem nem sike­rült volna, pedig dehogynem. In­kább ők segítettek nekem. Sokszor gondoltam lábadozás közben arra, milyen jó is lenne, ha megint me­hetnék hozzájuk. Gyorsabban gyógyultam, hogy erre gondoltam. Hiába no, nem tudok én csak úgy ülni a babérjaimon... __________■ Kü lönleges fák parkja A Véssey-kastély parkjának már a bejáratánál ámulatba ejt a hatal­mas hársfasor, melynek egyedei 120-130 esztendősek. Ahogy bel­jebb ér, csoportos lucfenyő, pla­tán és vadgesztenye fogadja a láto­gatót. A telepítés közepén egy vér­bükk áll, két oldalán egy-egy lili­omfa. A parkban a magnóliák és gesztenyefák között olyan ritkasá­gok találhatók, mint a rózsaszín virágú liliomfa, a sárga és lila virá­gú vadgesztenye, valamint a ja­pánakác. A kastély előtti pus- pángsövény régen a Véssey család címerét formázta. A régi parádés­istálló mögött, mellett negyven­méteresre nőtt a szabinboróka. A mai tanműhely másik oldalán a vörös- és páfrányfenyő (ginkófa, gyógynövény), illetve a sokszög alakú termést hozó hickorydió az érdekesség. Megcsodálhatjuk itt az ábrafát, a piramistölgyet, a mo­gyorós hólyagfát is. A kastély bejáratánál levő fiatal tölgyfák egyikét Péchy Blanka ül­tette. A csemete testvérpárja Arany János sírján található, a kipusztult tölgyfa helyett ültették. ________■ Külön sziget a faluban A szőcsényi erdőgaz­dasági szakiskolát 1963-ban alapították. Ma a megyében ez az iskola a legtöbb szakmát oktató intéz­mény: hétféle szak­munkás-bizonyítványt szerezhetnek a tanuló diákok. Néhány mes­terséget az egész Du­nántúlon csak Szőcsényben oktat­nak, ilyen az erdésze­ti szakmunkás, a vad- tenyésztő szakmun­kás és a mezőgazda- sági kovács. Fennállásának a 40. évfordulóját ünnepli az idén a Széchenyi Zsig- mond erdőgazdasági szakiskola. A falu legnagyobb intézménye és fog­lalkoztatója, szinte egy külön szi­get, ahol 400-nál is több diák tanul. Az iskola tanulóinak létszáma az idén is megközelíti Somogyzsitfa állandó lako­sainak a számát. Az utóbbi években gyarapodott jelentősen, s ez az intéz­mény tíz éve megkezdett fejlesztési programjának az eredménye.- A középfokú oktatás alapvető kö­rülményei a kilencvenes évek elején át­alakultak, s azóta is számottevő volt a változás - mondta Kiss Vince, az iskola igazgatója. - Nem csoda, ha a legtöbb intézmény vezetője gyermekhiányról, illetve beiskolázási gondokról panasz­kodik. Az, hogy nekünk nincs ilyen gondunk, annak köszönhető, hogy a le­hetőségeinket a legjobban kiaknáztuk, és a fejlesztéskor szem előtt tartottuk az igényeket. Az iskolánk arculatába illő, a fához kötődő hagyományos mestersé­gek és a vadászati képzés korábban hi­ányzott a piacról, és itt megfelelő szak­mai környezetbe is került. Az intézmény diákjai évek óta a szak­ma kiváló tanulója verseny élmezőnyé­ben vannak, s a tangazdaságok verse­nyében ezüstkoszorús minősítést kap­tak a szaktárcától. Ezeket az eredmé­nyeket ebben a tanévben is szeretnék megőrizni. A szakmai kihívások mellett feladat az idén az intézmény negyvene­dik születésnapjának ünneplése is. Az alkalomra a májusi vadászmajális után kerítenek sort. Káplár János, az iskola igazgatóhelyettese elmondta: a társisko­lák részvételével szakmai ügyességi ver­senyeket szerveznek, de lesz vad- pörköltfőző verseny és az iskola egyko­ri tanárainak találkozóját is megrende­zik. A tanintézmény hagyományai a kö­vetkező tanévben is folytatódhatnak. 209-en jelentkeztek a szakiskolába. ■ Szívén viseli mások gondját Garai Lászlóné 22 évig vezette a somogyzsitfai postahivatalt. Nem csoda, hogy szinte min­denkit ismer a faluban, s az sem, hogy megszokta: törődik a környezetében élőkkel.- Megszoktam, hogy emberek vesznek körül - mondta Garai Lászlóné. - A postán mindenki megfordult egyszer-egyszer. Kézbesítőként is dolgoztam jó ideig, akkor meg én jártam szin­te minden háznál. Mindenkinek a mondókáját meghallgattam, s aztán mindezt betetőzve még könyvtáros is lettem. Ott meg igazán volt időm beszélgetni. Megbíztak bennem az emberek. A fiatalokkal jól szót értettem, az időseknek meg segítettem, ami­ben tudtam. Akik nem tudtak könyvtárba jönni, azoknak ház­hoz vittem a könyveket, ha ol­vasni akartak. Mióta nyugdíjas vagyok, azóta is foglalkozom a zsitfaiak gondjaival.- Mit csinál, amikor pihenni szeretne?- Nagyon szeretek hímezni, s ezenkívül is sokféle kézimunká­val foglalkozom. Míg fiatalabb voltam, sokat horgoltam és kö­töttem, az utóbbi években in­kább hímezgetek. Édesanyámtól tanultam az alapokat, és tőle örö­költem a kézügyességemet is. Annak idején, mikor divatos volt, még nagy függönyöket s ágyterí- tőket is horgoltam. A legnagyobb térítőmét 480 csillagból készítet­tem el. Amikor adódik egy kis szabadidőm, rögtön hímezek va­lamit. Arra is nagyon jó ez az el­Garai Lászlóné: Ha van egy kis időm, hímezek foglaltság, hogy ha az embernek valami búja vagy gondja van, el­felejtesse.___________________■ SOMOGYZSITFA A KÖZSÉG CÍMERE Álló, kék háromszögű pajzs ezüst pajzsfővel. A kék mező­ben jobbra fordult, kettős farkú, vörös nyelvét kioltó aranyorosz­lán áll, s fölemelt jobbjában há­rom levéllel megrakott tölgyfa­ágat, baljában három búzaka­lászt tart. Az ezüst pajzsfőben három vörös heraldikai rózsa. Az oroszlán a település történe­tében jelentős szerepet játszó Véssey család címeréből való. A faluban levő kastélyt például Vés-sey Sándor építtette. A há­rom tölgyfaág és búzakalász a lakosság fő foglalkozási ágát, az erdőgazdálkodást és a me­zőgazdaságot jelzi. Az ezüst pajzsfő három vörös rózsája a mai Somogyzsitfa egykori tele­pülésrészeinek, Somogyfehér- egyházának, Felsőzsitfának és Szőcsénypusztának az emlékét őrzi. A LAKOSSÁG SZAMA 2003-ban 670 2000-ben 682 1980-ban 719 1940-ban 908 FOGADÓÓRÁK A polgármesteri hivatal címe: 8734 Somogyzsifa, Május 1. utca 64. Tel.: 85/310-333 A polgárokat hétfőn és pénte­ken 7.30-tól 12 óráig fogadják a hivatalban, kedden 12.30-tól 16, szerdán 8 órától 16 óráig. Csütörtökön nincs ügyfélfoga­dás. Hegyi János falugazdász hetente egyszer tart fogadóórát Somogyzsitfán.: szerdán délelőtt nyolctól várja a gazdákat. ORVOSI RENDELES Dr. Duró Ildikó háziorvos Somogysámsonból jár át Somogyzsitfára. Csütörtö­kön reggel 8-10 óráig ren­del a településen. MISEREND A zsitfai lakosságnak a legna­gyobb része római katolikus. A somogysámsoni plébános Bojtor Róbert, vasárnap 9:30- kor misézik, s minden második alkalommal Németh Endre ce­lebrálja a szentmisét. MÚLTIDÉZŐ Somogyzsitfa tulajdonképpen nem egy, hanem három falu: Somogyfehéregyház, Felsőzsitfa és Szőcsénypuszta összenövé­séből alakult ki. Fehéregyház el­nevezése abból származik, hogy 1368-ban I. Lajos király Fehér­egyházi György leányát, Katics asszonyt helyezte itteni birtokai­ba. Felsőzsitfát a középkorban Sikova néven említi oklevél, de 1536-ban már Sytwa néven szerepel az adólajstromban. Szőcsénypuszta neve - Zeuchen - már 1254-ben elő­fordul; 1449-ben az egyik birto­kos család neve Szőcsényi volt. AII. világháború után önálló köz­ség, majd Somogysámsonhoz társult. 1995-től ismét önálló, s 1998-ban körjegyzőséget alko­tott Csákánnyal. A település egyik legfontosabb része az er­dőgazdasági szakközépiskola, ez nemcsak híressé tette szinte az egész országban: több mint száz lakosnak munkát js ad. m A CIKKEKET FÁBOS ERIKA ÍRTA. FOTÓK. KOVÁCS TIBOR Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta A L M A N A C H - 2 0 1 Születésnap a szakiskolában

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom