Somogyi Hírlap, 2003. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-26 / 71. szám

6. OLDAL 2003. Március 26., Szerda #>;|||| SIMONFA CÍMER, ZÁSZLÓ Kék pólyával jobbharánt osztott, kerek talpú vörös pajzson három ezüstcölöp. A kék harántpólyá­ban balra egy hullócsillag (mete­or) látható. A pajzsot mindkét ol­dalon egy-egy alul keresztbe tett szárú ezüst hárság keretezi. A három cölöpöt a Héderváriak cí­meréből vették át, akik a telepü­lés első földesurai voltak. A falu elsősorban az idegenforgalom­nak, a gyalogosturizmus fejlesz­tésének kínál lehetőséget. A régi iskolából már 1985-ben turista­házat alakítottak ki, s a Meteor Juristaegyesületnek itt több turis­taháza is van. A címerpajzsot övező ezüsthárs a környékre jel­lemző fafajtát jeleníti meg. FOGADÓÓRÁK A polgármesteri hivatal címe: 7474 Simonfa, Ady Endre u. 1. Tel.: 82/373-003. Fax: 82/373-022. A körjegyzőségen hétfőtől csütör­tökig 8-tól 16, pénteken 8-tól 14 óráig van ügyfélfogadás. Bodrog Gábor polgármester minden pá­ros héten szerdán 15.30-tól 17.30 óráig fogadja a lakosokat. Mészáros Ferenc falugazdász ked­den 10-12 óráig tart fogadóórát. CIVILEK, VEZETŐK Az Ezüstnád Horgászegyesület vezetője dr. Horváth László, a nyugdíjas-pgyesületé pedig Balaskd Ferenc. ORVOSI RENDELES Dr. Oancea György házi­orvos hétfőn 8 órától 11.30-ig, kedden 14-től 15, szerdán és pénteken 8-tól 12 óráig rendel. A védőnő és a gyermekjóléti szolgálat vezetője, Szulimán Zoltánné a rendelési időben tart tanácsadást. I ISTENTISZTELETEK A katolikus templomban minden második vasárnap 9 órakor, a következő szombaton 16.30-kor tart szentmisét Nagy Vendel plé­bános vagy Kis Zsolt káplán. MÚLTIDÉZŐ A lakosok közül 1932-ben 652- en vallották magukat katolikus­nak, s csak hat volt más vallású. Az I. világháborúban 124-en vo­nultak be, s 32-en sohasem tér­tek haza. A hadiözvegyek száma 12, a hadiárváké 4 volt. A kör­jegyző Korompay Gyula volt, aki 1901 -ben Memyén kezdte a pá­lyáját, majd Hetes és Taszár után jött a településre. Ö volt a leven­teegyesület elnöke is. A segéd­jegyző, az 1898-ban Zágrábban született vitéz Irányi István a le­venteegyesület főoktatójaként is dolgozott. A római katolikus isko­lában Ursprung Géza kántortaní­tó oktatta a gyerekeket. A falu­ban volt agyagos, asztalos, ács és két bognár, több cipész, ke­fekötő, kerékgyártó és cséplő­gép-tulajdonos is. Működött kis- gazdakör és tűzoltó-egyesület. A CIKKEKET SZARKA ÁGNES ÍRTA. FOTÓK! TÖRÖK ANETT Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta Több vendéget, lehetőséget hoz az unió Recept Simonfáról Babos tészta Simonfa hét dombra épült, mint Róma. Bíznak a csatlako­zás után meginduló fejlődés­ben, bár az olasz főváros szint­jét nem közelíthetik meg, a község infrastruktúrája azon­ban tovább javul. A lakosság egyharmada nyugdíjas, őket nem érdekli, úgy vélik, nem is érinti az uniós csatlakozás. A nyugdíjak nem valószínű, hogy je­lentősen emelkednének - mondta Bodrog Gábor polgármester -, az emberek többségét ez érintené. A lakosság másik harmada azonban fiatal, s nekik öt-hat éven belül kéz­zelfogható változásokat fog hozni- Foglalkoztatja őket a csatlakozás?- Nemigen; sokkal jobban nyo­masztják őket a napi gondok. Si­monfa viszont a turizmusra épít. Bízunk benne, hogy lesznek olyan pályázatok, amelyekhez könnyeb­ben hozzájutunk és nagyobb lehe­BODROG GÁBOR 1964. augusz­tus 26-án született Szigetváron. Tíz évig dolgozott a vagyonkeze­lőnél, majd a Sefag Rt-nél, 2000- től szállítmányozó és fakitermelő vállalkozó. 1994-től a település tiszteletdíjas polgármestere. Nős, két gyermeke van. Hobbija a modellezés és a vadászat. tőséget kínálnak. Ezek a falu fejlő­dését szolgálják. Ránk is fér, mert Kaposvártól csak nyolc kilométerre vagyunk, de kiestünk a fejlesztés vérkeringéséből. A fiatalabbak és a középkorúak igénylik a fejlődést.- Mik a felmutatható értékeik?- Az erdők nagyvadban gazda­gok; a Sefag Rt kardosfai és ropolyi vadászházát kedvelik a külföldi va­dászok. A táj szépsége utolérhetet­len, mert Simonfa is hét dombra épült. Elkészült a dísztó is a falu közepén, idén még parkosítunk, s kialakítjuk a pihenőhelyeket. Ta­valy nyertünk hárommillió forintot a Széchenyi terv pályázatán; ezt fa­luszépítésre fordítjuk. Egyre ismer­tebb a kecskefarm is; nem tudnak annyi sajtot gyártani, amennyire igény van. Ez elviszi a jó hírünket Európába. Befejezték a Meteor tu­ristaházának felújítását, az önkor­mányzat is rendbe tett egy régi épületet, ott 16 személynek adha­tunk szállást. Elkészült - pályázati segítséggel - a játszótér, a gyerekek már birtokba vették. Gondot az út­hálózat okoz és a vízelvezetés. Az utóbbi időben a legnagyobb beru­házás a gáz bevezetése volt. így a telkek értéke ötszörösére nőtt.- Fölfedezték-e már a falut a kül­földiek?- Sok külföldi járt itt, ingatlant is vettek. Remélem, az egyre színvo­nalasabb kiszolgálás jobban vonz­za őket; a vadászok, horgászok, lo­vas és bakancsos turisták, pihenni vágyók megszeretik a falut. Kevés alkalmas ház van viszont a vendé­gek fogadására. Az idősek zárkó­zottak, a fiatalok pedig lakásgond­dal küszködnek. Még néhány év, s ebben is lesz fejlődés. A középkorú s idősebb sváb származásúak jól beszélnek németül, így a nyelv nem lehet akadály. Nagyon bízom abban, hogy a csatlakozás fejlődést hoz a településnek. ___________■ Né pszerű és laktató, de nem könnyű simonfai étel a babos tészta. Elkészítésének módját Magyamé Nagy Klára mondta el. A babos tésztához két és fél liter víz, fél kiló szárazbab, 2 darab közepes petrezselyem­gyökér, 4 darab sárgarépa, egy kis fej vöröshagyma, 4 gerezd fokhagyma, ízlés szerint só, egy zacskó nagy kockatészta kell. A babot előző este beáztat­juk. A petrezselyemgyökeret és a sárgarépát hosszúkásra szel­jük, s ezután a hozzávalókat - a tészta kivételével - föltesszük főni. Ha megfőtt, a zöldségek­kel együtt leszűrjük a levet - a babot különvesszük -, s ebből ízlés szerint egy kis rántással , levest készítünk. A babot össze­törjük, paprikás-hagymás zsír­ral megöntözzük. A tésztát sós vízben kifőzzük, és erre hal­mozzuk az összetört babot. ■ Őzzé válik néha a kecskegida A farmot három éve létesítették 140 anyakecskével, és számukat legalább 200-ra akarják növelni. Tejelő törzsál­lomány kialakítása a cél, valamint a sajtgyártás és egy hús típusú fajtával keresztezés után a vágógida-nevelés. Kedvelt húsféle Európában a kecske. Kor­látlan mennyiségben kiszállítható, nincs kvótája. S ezáltal a rosszabb adottságú te­rület is hasznosítható.- A Zselic adottságai folytán az itteni föld nem igazán alkalmas növénytermesz­tésre, ezért választottuk a kecskét - mond­ta Kovács Endre, a kecskefarm üzemeltető­je. - Ezzel a területtel mást nem lehetett kezdeni. így viszont munkahelyet is te­remtünk. Bár a kecsketenyésztés külterjes, a tejgazdálkodáshoz nem kell sok ember, de ha a sajtüzem beindul, növeljük a fog­lalkoztatottak számát. Tervezzük, hogy a faluba ingyen helyezünk ki anyaállatokat. Ezzel segítjük a megélhetést is, hiszen te­jet, húst kapnak a családok. Az uniós előírások megkönnyítik az egészségügyi követelmények betartását. A hazai élelmezés-egészségügyi szab­ványban nem szerepel a kisüzem, csak őstermelői és üzemi réteg van - tudtuk meg. Az elsőnél alig van követelmény, a másodikban mintegy 15 millió forintnyi beruházás kell a feltételek megteremtésé­hez. - Az új rendelkezésekben szerepel a napi 200 Éter tejet feldolgozó üzem - mondta Kovács Endre. - Ha kissé átalakít­juk az épületeket, uniós minőségű termé­ket állíthatunk elő, s a költségek nem ha­ladják meg a kétmillió forintot. A kecske- tartás állami támogatása emelkedni fog, segítik a tenyészállatok beszerzését is. Hazánkban egyelőre fenntartások van­nak a kecskesajtnál és -húsnál. Pedig az utóbbi még az őzhússal is összetéveszt­hető. - Csak azért, mert ott van előtte, hogy „kecske”. De ha valaki nem tudja, azt hiheti, vadhús. A kecskének nincs olyan porcikája, amit ne lehetne fölhasz­nálni; kevés rajta a hús, ezért a vágókecs­ke előállítása még ritka. Ha sikerül az új húskecskével elindulni, változni fog a pi­ac. Hazánkban nincs annyi őz, amennyi őzpörköltet főznek a vendéglők. Innen is vittek már nemegyszer gidát, ami a tányér- ban valószínűleg őzzé változott. _______■ Af rikai fajta Németföldről A húskecskét Németországból importálták, ahol nagy hagyomá­nya van a te­nyésztésének. Ez egy dél-afri­kai fajta, amit a háború után az állatkerteknek hoztak be a né­metek a vadálla­tok etetésére. Azonban olyan jó húsformát mu­tatott, hogy meg­maradt a te­nyésztésben. Ezek az állatok adják ma a hús­kecske tenyész­tésének alapját. Kifoghatják innen a sütnivalót Nyolc mázsa pontyot, száz busát és csukát telepített az egyhektáros tóba a horgász­egyesület. A méretes halak mellett még várnak némi ká­rászt is. Április elején a közgyűlésen be­szélik meg az év terveit a horgá­szok. Hárommal gyarapodott a tagok száma, így már húsznál többen horgászhatnak. Az egy­hektáros tó az önkormányzaté, s díjmentesen használhatja az egyesület. A feltétel: rendben tart­ják a tavat és környezetét.- A vezetőség úgy döntött: a ta­gokon kívül bárki, akinek van ér­vényes horgászengedélye, nap­keltétől napnyugtáig napijeggyel horgászhat a tavon - mondta Nagy István elnökhelyettes. Megoldható a szállás is, hiszen a tó partján felújítottak egy épüle­tet, s ott huszonnégy ember ké­nyelmesen elfér. Főzésre és tisz­tálkodásra is van lehetőség. A tó és a turistaház közti területet úgy alakították ki, hogy itt kempin- gezhessenek, bár a vizesblokkok még nincsenek készen.- A szállást előre is lefoglalhat­ják, bárki jön ide, a Zselic szívé­be, akár turistaként, akár vadász­ként, ha kedve van, horgászhat is. Gyönyörű játszótér várja a gyere­keket, a fel­nőttek pedig a kifogott halat a parton bog­rácsban meg­főzhetik. Arra várunk, hogy egy kicsit me­legedjék az idő, mert van még munka a tó körül. Pa­dokat, asztalokat állítunk föl, s a partot is meg kell tisztítani, hogy a vendégek ne csalódjanak. Az idilli környezet és a halban gaz­dag tó már fél siker egy kellemes nap eltöltéséhez. ____________■ má sik ok ta­lán a közöm­bösség. Vala­ha erős volt a hitélet; ha máshová nem is, de templomba jártak az em­berek. Már nem járnak a fiatalok, még ünnepen sem. Talárt csak házas­ságkötéskor vagy temetéskor kérik az egyház közreműködé­sét. Régen az asszonyok téli es­téken hímezték az oltárterítőt. Rangot jelentett, hogy kinek a munkája kerül oda. Ma már ez sem divat. ■ A L M A N A C H - 17 4 _______ A LAKOSSÁG SZÁMA 2003-ban 396 ■ 1990-ben 406 1980-ban 445 1970-ben 492 1930-ban 658 '' Elmaradoznak a hívek- Különösebb tisztségem nincs az egyházközségben, csak mivel szinte állandóan itthon vagyok, nálam is van egy templomkulcs - mondta Major Lászlóné. - És ha már így adódott, díszítem az ol­tárt, mosok, takarítok is. Simonfán egyre kevesebb a templomba járó. A hívek lemor­zsolódtak. - Valaha tömve volt a templom, most egyre keveseb­ben jönnek. Van hittanoktatás, a gyerekek még járnak temp­lomba, de nyáron ők is hiányoz­nak. Az sem tesz jót a gyüleke­zetnek, hogy gyakran változnak a plébánosok. Megszűnt 18 plé­bánia; a mienk Zselickislakon megmaradt, de üresen áll. Öt év alatt négy pap fordult meg itt. A Kedvenc macik az oviban Harmincnál több kis óvodás mu­tatta be pajtásainak kedvenc maci- | ját azon a kiállításon, amit az ovi­ban rendeztek. Bár február elején a medve visszabújt barlangjába s emiatt késett a tavasz, a kedves kis plüss-, műszőrme és textilmedvék még mindig az óvodát ékesítik. Emiatt előfordul némi pityergés is, hiszen a kis gazdának nincs kivel megosztania ágyát.- A kiállítás hozzátartozik a ne­velési módszerünkhöz - mondta Nagyné Zsilovics Tímea, aki szep­tember óta megbízottként vezeti az óvodát hiszen mi az Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel címűt választottuk. - Gyakorta rendezünk kiállítást helyi alkotók vagy a szülők munkáiból. Volt tár­latunk szárazvirág-kompozíciók­ból és hímzésekből is. A gyerekek ezeket nagyon szeretik, s büszkék az anyukájukra. Az oviban konyha is működik Nemcsak a gyereknek főznek itt hanem innen látják el a két tele­pülés, Simonfa meg Zselicszent- pál szociális étkeztetését is.- Időnként túllépjük a normatí­vát, de megpróbálunk takarékos­kodni. Figyeljük az akciókat, s mindig ott vásárolunk, ahol a leg­olcsóbb. Van egy kis kertünk is, de annyi zöldséget nem tudunk meg­termelni, hogy a konyhának elég legyen. Inkább csak a környezetis­meretre jó, hogy megismerjék a gyerekek a kerti munkákat. ■ Enyhítenek a gondokon A cigány kisebbségi önkor­mányzat tavaly alakult. A la­kosság alig 15 százaléka tar­tozik e csoporthoz, így a sza­vazatuk sem volt elég, voksa- ikkal a faluban élő magyarok is segítettek nekik.- Önkormányzatként több a pá­lyázati lehetőségünk - mondta Balogh Szilvia elnök. - Húsz gye­reket viszünk a nyáron három felnőtt kísérővel egy hétre Fonyódligetre táborozni. Pályá­zunk a csirkeprogramra is; ez sok embernek a megélhetését meg­könnyítené. Bár az emberek bi­zalmatlanok, félnek a csalódás­tól; nagyobb dolgokban még sen­ki nem segített nekik. Balogh Szilvia a városi kisebb­ségi cigány önkormányzatnál dolgozik koordinátorként, három kislányt nevel, ellátja a háztar­tást, műveli a kertet, gondoz vagy száz baromfit, kacsákat, libát. Most a kisebbség gondját is a nyakába vette. Óhatatlanul adó­dik a kérdés: hogy bírja?- Valaki egyszer azt mondta, ha egy üvegbe babot, kavicsot és homokot kell tenni, akkor célsze­rű a kővel kezdeni, aztán jöhet a homok, majd a bab. Ezt vallom én is. Mindig azt kell először el­végezni, ami a legnehezebb. Bár egyedül nem sokra mennék, szükség van az önkormányzat, a polgármester és a jegyző segítsé­gére is. Szerencsére ők érzik s át­látják a gondokat, és tőlük telhe- tően segítenek. _____________■

Next

/
Oldalképek
Tartalom