Somogyi Hírlap, 2003. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-03 / 52. szám

2003. Március 3., Hétfő 7. OLDAL Recept Szabadiból Egyesületi pacal Az Együtt Balatonszabadiért egyesület ősszel főzőversenyt rendezett; versenyen kívül főzte Kálmán Mihály az „egyesület pa­calját”, amiért sorba álltak az ér­deklődők. A pacalnak egyébként Kálmán Mihály szerint nincs kü­lönösebb titka, noha többen tar­tanak az elkészítésétől. Ő a fele­ségétől tanulta, s annyit elárult; ha kellő mennyiségű hagyma van benne, akkor baj nem lehet. Soha nem méricskélte ki a hoz­závalókat, amúgy férfi módra kóstolás szerint ízesítette legutóbb is. Mivel ma már kevéssé zsírosán főzik - magyarázta -, figyelni kell rá: amikor sűrűsödni kezd a leve, nehogy odakozmáljon, mert erre hajlamos a pacal. Kell hozzá per­sze - tette hozzá Kálmán Mihály - só meg bors, de a legfontosabb mégiscsak a jó pacal, ami előfő- zött kell legyen. _____________■ Szab adi reménye: fejlődő környezete Tud-e majd élni egy kis telepü­lés a lehetőségeivel? Ez az uniós csatlakozás egyik kulcskérdése Molnár Árpád polgármester szerint. Balatonszabadinak jók az esélyei - tette hozzá ám eh­hez a saját lábára kell állnia.- Balatonszabadi mérhető-e vajon egy hasonló nagyságú uniós, mondjuk hollandiai településhez, ahol évek óta megvan az infrastruk­túra, helyben elérhető minden szol­gáltatás? - fűzte tovább a kérdést Molnár Árpád. - Mi még most küz­dünk a csapadék- és szennyvízelve­zetéssel, s örülhetünk, hogy ezt megtehetjük és nem kell rá éveket vámunk. Ahol most Szabadi tart, abban benne vannak az adottságai és a saját hibái is. Mert az tény, hogy a térségben jó néhány település megelőzött bennünket fejlettség­ben. Annak, hogy közel van Siófok, nemcsak előnyei vannak, hanem hátrányai is. Nincs hentes- vagy zöldségbolt helyben, azt csak a vá­rosban találnak a falusiak, s még sok egyéb szolgáltatást. Hosszú tá­von elképzelhetetlennek tartom, hogy a hozzánk hasonló kis telepü­lésközpontok ne erősödjenek meg. A saját lábunkra kell állnunk, mert csak úgy leszünk kellően felkészül­tek és erősek, hogy megfeleljünk az uniós kihívásoknak. A polgármester szerint arra kell törekedni Szabadiban: minél több saját bevétel képződjék, helyben teremtsenek munkahelyeket, tele­pedjenek le vállalkozások, s az így keletkező jövedelem révén lehet majd javítani az életminőséget, be­hozni a korábbi évekből fakadó hátrányt. - Nem olyan egyszerű azért, hogy csak okosnak, fogadókésznek kell lenni és majd jönnek az uniós pénzek - tette hoz­zá. - Félek, hogy a kicsik ehhez nem lesznek kellően felkészültek. MOLNÁR ÁRPÁD 1956-ban szüle­tett Budapesten. Okleveles építész­mérnök, mérnök közgazdász. 1985- től Siófok főépítésze, 1990-94-ig polgármester volt, majd egy cég mű­szaki igazgatója, főépítész. Balatonsza­badi társadalmi megbízatású polgár- mestere. Nős, három gyermeke van. Hiszen az unióban már kimon- datik az elv: aki ügyesebb, életre­valóbb, az jobban érvényesül. Va­jon tudunk-e mi például a közeli várossal versenyezni életrevalóság­ban? Úgy vélem, minél kisebb egy település és minél fejletlenebb régi­óban van, erre annál csekélyebb lesz az esélye. Szabadinak az a sze­rencséje, hogy reményt adó a kör­nyezete, hiszen fejlődik a régió. Abban bízom: bár ma még a lema­radásunk jelentős a közeli társak­tól, ha az uniós döntéshozók látják az igyekezetünket, akkor ez rövid időn belül csökkenthető lesz. S mindez lehetővé teszi a korábbi­nál lényegesen gyorsabb, látha­tóbb fejlődést. A falu nagyszabású terve most a településközpont teljes átépítése. Molnár Árpád szerint pályázati pén­zek igénybevételével legalább 250 millió forintot kőkénének rá, a szük- séges önerőt már félretették. ■ Színpadon a művészetbarátok Decemberben alakult egyesületté a már évek óta tevékenykedő mű­vészetbarát-társaság, s Borsi Ró­bertét választották meg elnöknek. Ez a formai változás lehetőséget ad nekik az önálló arculat kialakí­tására, és pályázhatnak is. Az egyesületi tagok - csaknem negy­venen - darabokban, jelenetekben lépnek színre, s részesei minden rendezvénynek. Együttesük is van, a Követési Távolság, amely élő zenével közreműködik egy- egy műsorukban.- A kultúrát jóval tágabb érte­lemben kezeljük, hiszen szabad­idős rendezvényeket is szerve­zünk - mondta Kálmán András ve­zetőségi tag. - Sok egykori kreatív- színpados van köztünk, akik kisis­kolás koruktól szerepelnek. Ez az iskolai színjátszó csoport adja az utánpótlásunkat.- Az egyesület családi napon és a márciusi kétnapos rendezvény­ben is tevékenyen részt vesz, és megszervezzük a költészetnapi versmondó versenyt és a József Attila-estet - mondta Ágoston László. - Mi rendezzünk az ötödik tavaszi gálát is Szabadiban. Május­ban Pécsre megyünk versenyre, arra csaknem félórás műsorral ké­szülünk. ■ Gazdaként figyel a falura Egyre több a falut gyarapító beru­házás, ezért a képviselő-testület úgy döntött: létrehozza a köz­munkák tanácsnoka tisztséget. Ezzel Garda Károlyt bízták meg. A falu szülötte, mindenki ismeri, így az emberek bátran hozzá for­dulhatnak kéréssel, észrevétele­ikkel.- A fejlesztések, beruházások ellenőrzése a faladatom. Hamaro­san folytatódik a szennyvízháló­zat építése, az utak javítása, a jár­daépítés vagy a parkosítás - mondta a tanácsnok. - Összekötő kapocs vagyok a lakosság és a ki­vitelezők között. Szeretném elér­ni, hogy a falubeliek igénye sze­rint végezzék el tavasszal csator­názáskor a be­kötést, illetve állítsák helyre az árkokat. Egyféle „fa­lugazda” lett Garda Károly, s ahogy mondják, a gazda szeme hizlalja a jó­szágot. Bala- tonszabadiban várhatóan az ő munkájának köszönhetően nem lesz fennakadás a beruházások so­rán, és a kivitelezők is elégedetten távoznak a településről. Hiszen fontosak a falu számára, és meg- becsülik a munkájukat. _____■ Gi tározik, fest és verset ír Öt tantárgyból - kémia, törté­nelem, irodalom, rajz és föld­rajz - is dicséretes ötösre ér­tékelték a nyolcadik osztá­lyos siómarosi Jancsovics Éva teljesítményét. A rendkí­vül sokoldalú diák a siófoki gimnáziumba készül. Szeret focizni, imádja a történel­met, rajzol, fest, és gitározik, néha meg verseket ír, ezek egyszer ta­lán majd dalszövegek lesznek. - Összebarátkoztam egy szabadi zenekar, a Dying Fields tagjaival, akkor kezdtem el gitározni - mondta Jancsovics Éva. Elárulta azt: talán ő is összehoz majd egy zenekart. - A sportok közül a focit kedvelem. A lányokkal jókat szoktunk játszani, igaz, néha be­csúsznak kisebb sérülések. Tájké­peket és arcképeket egyaránt ké­szítek; ebben sokat segít Mórocz Sándor, a falu helytörténésze. A foglalkozásokon sokat beszélge­tünk történelmi eseményekről is, ez a tantárgy ugyanis a kedven­cem. Később grafikusként vagy belsőépítészként tudnám elkép­zelni magam, de ez még változ­hat. A családunkban egyébként két bátyám és édesapám is az épí­tészetet választotta, ehhez közel áll az elképzelésem. Jancsovics Éva nagyon szereti a zenét is Éva azon kevés diákok közé tartozik, akik kevés tanulással is jó eredményt érnek el. Szakkörök helyett felvételi-előkészítőre jár matekból, németből és magyar­ból. - A képességei, a tudása meg­haladja, amit ezeken a foglalkozá­sokon tanul, ezért neki a részvé­tel nem is kötelező - mondta Ba­logh Árpádné igazgató. Jancsovics Éva a számítástechni­kában is otthonosan mozog, de sok társával ellentétben nem köti le a számítógép. _____________■ Ki helyezett kultúrház Maroson Ágyúlövésért büntetés Siómaroson 1894. július elsején avatták a világ első köztéri Kossuth-szobrát. Szokó István lelkész adta az ötletet, s a kis faluban 642 forintot gyűjtöttek össze közadakozásból rö­vid idő alatt. A szobor há­rom hónap alatt elkészült, leleplezésekor még ágyút is elsütöttek a hatóság tudta és engedélye nél­kül, amiért a két elkövetőt 10-10 forintra büntették. Kihelyezett kultúrház - így jellem­zi a siómarosi Kossuth művelődési kört Hermecz Bonifác, az új elnök. S hozzáteszi: a legcsendesebb, leg­kevésbé harsogó szervezet a falu­ban, mégis a legnagyobb a tagsága. Tizenhárom új tagot vettek föl a minap is, a létszáma immár meghaladja a két­százat. Most a nőnapi vigasságra ké­szülnek; ilyenkor a férfiak adnak mű­sort a helybéli hölgyeknek, s ők főz­nek és mosogatnak is. Férfinapkor (Ivó napján) ugyanez fordítva van.- Jól érzik magukat az emberek a körünkben, csak ennyi a titkunk - vé­lekedett Hermecz Bonifác. - Kicsiny klubok alakultak a körben: kártya- és kézművesklub, együttes modern zenét játszó fiatalokból. Most szervezik a sakk- meg a kismamaklubot. A legnagyobb ünnepük - a Kossuth- hagyományokból fakadóan - március tizenötödike. Szerveznek az idén egyebek között májusfaállítást és má­jusfát kitáncoló bált is. Pályázat, önkormányzati támogatás és takarékos gazdálkodás révén sike­rült az elmúlt években rendbe tenni a siómarosi épületet, sőt egy vizesblok­kal bővíteni is. Tavaly ősszel már megújult kör­nyezetben fogadhatták az országos olvasóköri találkozó, valamint a Kos- suth-évi ünnepség több száz résztve­vőjét. Jó a kapcsolatuk a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumával; a tárca ígéretét bírják, hogy segítenek „föntről” a lassan szükségessé váló te­tőcserében is. ■ A pásztorhagyomány őrzője Egyiptomi sírból való korbács pontos mását is elkészítette Szabó László, s még számos os­tort, csattintót, kancsikát.- Jó lenne bemutatni, közkinccsé tenni ezeket, mielőtt végleg fele­désbe merül a pásztorhagyomány - vélekedett Szabó László, aki tízéves korában kanászbojtárként kezdte az ostorfonást. Akkor még a fejére ütöttek, s rárivalltak, hogy neki a jószágra kell figyelnie. Később azonban már keresték a tudomá­nyáért. Egyik ismerőse egyiptomi sírból hozott egy összetaposott kor­bácsot (rabszolgákat ösztökélhet­tek vele hajdanán), s ugyanúgy el­készítette a pontos mását, mint a kozák korbácsét vagy a csattintóét, ami csak arra szolgált, hogy az is­pánok, intézők a csizmájukat ütö- gethessék vele, jelezve, hogy ők a valakik... ' Ostorral a lovakat hajtották, a gulyásnak, tehenésznek meg a ka­násznak kancsikája volt - tudtuk meg Szabó Lászlótól. S azt is: a'ka­nászéban lehetett csak rézkarika, az eredeti somogyi pásztorostor­ban a szarvas nyakszirtjéből farag­tak csontberakást, a bakonyi pálinkásbutykos meg nem keve­rendő össze a kulaccsal.- Sokan biztattak: ne hagyjam abba, s hogy csak így, az eredeti ha­gyományhoz ragaszkodva érde­mes csinálni - mondta a szabadi ostorkészítő. - A környékben sok rendezvényen rácsodálkoztak már a tudományomra. So­hasem dolgoztam pénzért, pedig talán meg is gazdagodhat­tam volna. Egyszer, még az előző rend­szerben megállt a há­zunk előtt egy fekete, Szabó László: Híven őrzöm az eredeti formát elsötétített ablakú autó; bejöttek, s ‘azt mondták: szedjem össze az os­toraimat, mert itt vannak Kádárék az aligai pártüdülőben... Talán valamelyik múzeumra hagyja az ostorokat, kancsikákat, korbácsokat és csattintókat, tette hozzá. ■ Apja testőr Horthy mellett Szabó László apja Horthy Miklós első testőre volt: az ismert, korabeli filmhíradórészleten, ahol az ellentengernagy fehér lovon vonul be a fővárosba, ő fogja Horthy lovának a kantárát. BALATONSZABADI A KÖZSÉG CÍMERE Kékkel és vörössel vágott, úgyne­vezett Kossuth-címer mintájára ki­alakított tárcsapajzs felső kék me­zejében széles talpú, fehér kettős kereszt. Az alsó vörös mezőben zöld halmon a mező felső sarkai­ban lebegő, két-két levéllel megra­kott szőlőfürtöktől kísért aranykoro­na. A Kossuth-pajzs értelmezése: a községben állították a világon az el­ső köztéri Kossuth-szobrot közada­kozásból . A vágott pajzs Szabadi és Siómaros egyesülésére utal. A kék szín a község vizeit (Balaton, Sió) jelzi, a vörös a honfoglalás kori települést. A zöld halom a Puszta- torony (az ősi Szabadi) szimbólu­ma. A kettős kereszt a keresztény­ség, a szököfürtök a mezőgazda­ság és szőlőművelés, a korona a szabad királyi település jelképe. A LAKOSSÁG SZÁMA 2003-ban 2732 A 1990-ben 2635 1980-ban 2514 1970-ben 2408 1960-ban 2079 1907-ben 1567 CIVILEK, VEZETŐK A siómarosi Kossuth olvasó- és művelődési kör 1982-ben alakult, Hermecz Bonifác a vezetője. A lab­darúgó-egyesület 1907 óta létezik, Horváth László vezeti. A cukorbete­gek egyesülete 2000-ben jött lét­re, s Molnár József a vezetője. Az Együtt Balatonszabadiért egyesület Erdélyi László irányításával műkö­dik. Tevékenykedik a faluban még a tűzoltó- és polgárőr-egyesület, a Szabadi Népdalkor, a Művészetba­rát-egyesület és a Kreatív Színpad, valamint a Galamb- és Kisállatte­nyésztő Egyesület, s három alapít­vány is segíti a község fejlődését. FOGADOORAK A polgármesteri hivatal címe: 8651 Balatonszabadi, Vak Boty- tyán utca 102. Tel.: 84/355-010, 355-011. Fax: 84/355-031. E- mail: bszabadi@ax.hu Hivatali fogadóórák: hétfőtől csü­törtökig 8-12, valamint 13-16 óra között, pénteken 8-tól 12 óráig. Fridrich György falugazdász és hegybíró hétfőnként 9-12 és 14-16 óra között tart fogadóórát. ORVOSI RENDELÉS Dr. Koch Béla háziorvos hét- tt főtől péntekig 8-tól 12 óráig 1■1 rendel, dr. Horváth Zsuzsán- i na gyermekorvos hétköznap : 8-10 óra között. A gyógy- L szertár hétfőtől péntekig 8-16 óráig tart nyitva. ISTENTISZTELETEK Szentmise és református istentiszte­let is van minden vasárnap; mindkét felekezeté 10 órakor kezdődik. A PUSZTATORONY A millennium évében emlékművet állítottak a Pusztatoronynál, az ősi település helyén. Ott a dombtetőn kőtemplomot épített valaha a haj­dani gyülekezet. Kevés községnek lehetett akkoriban ilyen nagy kő­temploma. Torony is állt mellette, ami oltalmuk lehetett az ellenség­gel szemben vagy lakótorony a szerzeteseknek. A régészeti föl­tárások 1982-ben kezdődtek. A CIKKEKET FÓNAI IMRE, KESZTHELYI ZOLTÁN ÍRTA. FOTÓK: GÁTI KORNÉL Az oldat megjelenését a balatonszabadi önkor­mányzat támogatta A L M A N A C H - 0 1 5 _____________

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom