Somogyi Hírlap, 2003. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-25 / 70. szám

6. OLDAL 2003. Március 25., Kedd Szövetkezve az unióba „Hogyan tudják segíteni az integ­rációs lehetőségek a gazdák felké­szülését az európai uniós csatla­kozáshoz?” címmel intézett azon­nali kérdést tegnap a Parlament­ben Pásztohy András somogyi képviselő (MSZP) dr. Németh Im­re agrárminiszterhez. A képviselő kifejtette: ma Ma­gyarországon elaprózott az üzemi és birtokszerkezet, ami nem ked­vez a hatékony gazdálkodásnak és a versenyképességnek, de a be­ruházásoknak sem. Hasonló problémával találja szemben ma­gát a gazdák jelentős része akkor is, amikor elfogadható áron sze­retne műtrágyát vásárolni, vagy termékét a piacra viszi. Amennyi­ben a gazdák összefognak, rögtön javul a pozíciójuk, érdekérvénye­sítési lehetőségük is. De mint tud­juk, ez is pénzbe kerül és meg kell teremteni a szervezeti kereteket is. Kérdezem miniszter urat, hogy a kormány milyen eszközökkel kívánja segíteni a gazdálkodók szövetkezéseit, szerveződéseit? Dr. Németh Imre válaszában el­mondta: a kormány is átérzi en­nek fontosságát, az idei költségve­tésben a tavalyi háromszorosát biztosítják a kisebb gazdálkodá­sok integrációjának segítésére. A miniszter kifejtette: több ágazat­ban, például a zöldség- és gyü­mölcstermesztésben az EU-ban már csak akkor adható támoga­tás, ha a gazdák szövetkeznek. Pásztohy András viszontvála­szában annyit tett hozzá: még több támogatás kell, hogy még többen tudjanak összefogni, mert a gazdák is csak így érvé­nyesíthetik akaratukat az uniós piacokon.__________________■ EU-Hírek ENERGIAADÓ. Az EU állam- és kormányfőinek sikerült meg­egyezniük az energiaadóról szó­ló direktíváról. A 2004. január 1- én életbe lépő rendelkezés sze­rint a Tizenötök minden energia- fajta esetében minimális adókul­csot fogadtak el. REFORM LISTA. A belső piacért felelős biztos, Frits Bolkenstein szerint váratlan áttörés történt az elmúlt hónapokban és rendkívül optimista a 2010-ig imponzáns célokat az EU elé tűző lisszaboni folyamatot illetően. A brüsszeli csúcson döntöttek egy szakértői csoport felállításáról, amely a lisz- szaboni célok elérése érdekében listát készít a szükséges refor­mokról. A munkát a korábbi hol­land kormányfő, Wim Kok vezeti majd. A csúcs konklúziójában az unió vezetői hangsúlyozzák, sür­gős lépésekre van szükség a munkaerőpiacok megreformálá­sa érdekében. ■ Összeállításunkat a www.somogyihirlap.hu honlapunkon is elolvashatják. Európai uniós mellékletünk a Külügyminisztérium támogatásával készült. OLDALSZERKESZTÖ: VARGA OTTÓ AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉBEN KÖZREMŰKÖDÖTT VARGA TÍMEA Milliárdok a környezetért Szennyvízberuházás alapcsőletétele Somogyjádon. Sokba kerül a környezetvédelem A környezetvédelem egyre na­gyobb hangsúlyt kap az Euró­pai Unióban. A környezet vé­delmében irányt mutató irány­elveket és akcióprogramokat hoznak létre az unióban, me­lyek teljesítéséhez az unió je­lentős támogatásokat biztosít. Az Európai Unió alapító tagjai az 1950-es években még nem érezték szükségesnek a kör­nyezetvédelemi politika kö­zösségi szintre való emelését. Az intenzív gazdasági-ipári fej­lődés, a növekvő energiafel­használás az 1970-es évekre egyre nagyobb mértékű kör­nyezeti szennyezést eredmé­nyezett Európa egész terüle­tén. így az 1972-es párizsi csú­cson közösségi szintre emel­ték a környezetvédelmi politikát. Ezt követően több ízben akcióprogramokat dolgoztak ki a környezetvédelem érdekében (1973-ban, 1977-ben és 1983-ban). Ez utóbbi hozta az igazi változást, mivel a problémák ke­zelése helyett a megelőzésre helyezte a hang­súlyt - ami jelenleg is az ágazat egyik vezető alapelve. Az unió környezetpolitikájának célja az erőforrások pazarló fogyasztásának csökken­tése, illetve a termelékenység, az energiahaté­konyság növelése. Az" EU-szabályoknak Való teljes megfelelés - a magyar kormányzat becslései szerint - mint­egy 2500 milliárd forint környezetvédelmi beru­házást tesz szükségessé. A költségek legna­gyobb részét a települési szennyvizek elvezeté­sére és kezelésére kell fordítani. A célok évi 4-5 százalékos folyamatos gazdasági növekedés esetén és megemelt környezetvédelmi ráfordítá­sokkal - a négy átmeneti mentességgel meg­hosszabbított határidő keretei között - megvaló­síthatók. A meghökkentő nagynak tűnő költségek a magán- és a közszféra beruházásainak több évre szóló, együttes összege. Ezek a ráfordítások többnyire nem kizárólag a környezetvédelmi cé­lok megvalósítását szolgálják, hanem egyúttal a modernizációt, az innováción keresztül a ma­gyar gazdaság versenyképességének növekedé­sét, a munkahelyek számának bővülését és az életminőség javítását is elősegítik. Hosszabb tá­von a hasznok meg is haladhatják a költségeket, nem is beszélve a környezet pénzben ki nem fe­jezhető javulásáról. Elég pusztán a környezet­szennyezéssel összefüggő megbetege­dések csökkenésére, a természeti erő­források bölcs hasznosítására, az ener­giatakarékosságra, közvetett hatásként pedig az érintett gazdasági ágazatok - például a turizmus - fejlődésére gon­dolni. Új tagok felvétele az Európai Uni­ónak is előnyös, hiszen ezzel fejlett környezetvédelmi ipara számára bővül a piac, és a környezetvédelmi stabilitá­si övezet kiszélesedik. ■ Az EU környezeti jogalkotása Jelenleg a teljes környezeti joganyag mintegy 300 irányelv­ből, rendeletből, határozatból és ajánlásból áll. Ezeket szá­mos állásfoglalás és politikai nyilatkozat egészíti ki. Az EU környezeti jogszabályainak száma és súlya egyenletesen növekszik, annak ellenére, hogy a bizottság az úgynevezett keretirányelveket: vízminőség-védelmi, levegőminőség-vé­delmi keretjogszabályokat részesíti előnyben. Hulladékgazdálkodás az unióban Az európai hulladékgazdálko­dás kutatása nem könnyű fel­adat. A legnagyobb gondot a statisztikai adatok feldolgozá­sa jelenti. Ez csak részben ma­gyarázható a tagországok adatsoraiban tapasztalható hi­ányosságokkal, de mindemel­lett annak is köszönhető, hogy az EU-ban sem létezik egysé­ges nyilvántartási rendszer. Az EU környezetvédelmi hivata­la, a European Environment Agency (EEA) adatai szerint a hulladék keletkezése szoros ösz- szefüggést mutat az országok gazdasági fejlettségével, illetve a gazdasági növekedés ütemével. Az EU és az EFTA tagországaiban 1990 és 1995 között 10 százalékos hulladéknövekedés mutatható ki, miközben a jelzett ötéves időszak gazdasági növekedése 6,5 száza­lékos volt. Az EEA szerint a hulla­dék mennyiségének növekedése az elkövetkező tíz évben sem lesz megállítható. A visszaszorítására irányuló intézkedések ellenére a lerakás még mindig a legelterjedtebb ár­talmatlanítási módszer az EU- ban. Az okok között a legfonto­sabb a folyamatosan növekvő hulladékmennyiség. A hulladéklerakást, mint ártal­matlanítási módszert csak né­hány ország (Ausztria, Svájc, Hollandia, Svédország és Német­ország) szorította vissza sikere­sen. Ez annak köszönhető, hogy ezekben a tagországokban a ki­lencvenes évek elején számos gazdasági és környezetpolitikai intézkedést vezettek be, amelyek­nek eredményeként a hulladék- gazdálkodásban a súlypont a gyűjtés és lerakás területéről átte­vődött az integrált hulladékgaz­dálkodás felé - ebbe beleértve az újrafeldolgozás, a központi kom­posztálás, valamint az égetés problémakörét is. Az említett or­szágok általában valamilyen kor­látozást vagy egyenesen tiltást ve­zettek be a lerakásra. Természetesen a nemzeti sza­bályozások kialakítására az EU direktívái is hatással voltak. így megemlíthető, hogy a közösség előírásai között szerepel például a lerakással, ártalmatlanított hul­ladékok esetében a szerves alko­tórészekre bevezetett ötszázalé­kos mennyiségi korlátozás. Az EU tagországai közül azok­ban értek el sikereket a hulladék- lerakás visszaszorítása terén, ahol komolyan vették az újrafel­dolgozás, a komposztálás és az égetés infrastruktúrájának fej­lesztését. ■ Brüsszelből jelentjük Külügyi bizottság: 58 igen Az Európai Parlament kül­ügyi bizottsága elsöprő több­séggel hagyta jóvá a tíz ország csatlakozását. A tanács haj­landó engedményeket tenni az Európai Parlamentnek a bővítési költségvetési keret­számokról kipattant vitában, így a szerződés április 16-i aláírása nem kerül veszélybe. Elsöprő többséggel, mindössze néhány ellenszavazat mellett hagyta jóvá szerdán délelőtt az Európai Parlament külügyi bi­zottsága a tíz tagjelölt ország csatlakozását, megnyitva az utat a csatlakozási szerződésről az EP plenáris ülésén április kilencre tervezett szavazás előtt. Az eljárás rendje szerint az Eu­rópai Parlamentnek még a csatla­kozási szerződés aláírását meg­előzően egyetértési jogot kell gya­korolnia. Ennek a procedúrának az első felvonása volt a szerdai voksolás. A szavazás ünnepélyes hangu­latára azonban árnyékot vetett, hogy néhány képviselő a közép- és kelet-európai tagjelöltek felvé­telének elutasításával tiltakozott ezeknek az államoknak az iraki válságban elfoglalt álláspontja, esetenként a katonai akcióban va­ló konkrét szerepvállalása ellen. Az „ellenszenv-tüntetés” ezzel együtt elszigetelt jelenség ma­radt: még a legkisebb „tetszési in­dexszel” rendelkező Lengyelor­szág csatlakozását is ötvenhárom igen, négy nem szavazattal hagy­ta jóvá a külügyi bizottság. Magyarország csatlakozását 58 igen szavazattal, 1 ellenében fo­gadta el a külügyi bizottság. Az egy szem ellenszavazatot egy gö­rög kommunista képviselő adta le, aki az ülés után a Bruxinfónak nyilatkozva kifejtette, hogy nem specifikusan Magyarország csat­lakozását, de az egész bővítést, sőt magát az Európai Uniót is el­lenzi. Eftimiosz Korakasz szerint az EU imperialista szervezet, amely a multinacionális vállalatok sze­kerét tolja. „A magyar nép iránt érzett szolidaritásból szavaztam nemmel” - húzta alá a kommu­nista eurohonatya, aki egyébként Ciprus és Málta kivételével vala­mennyi tagjelöltre nemmel sza­vazott. Elmar Brok, a külügyi bizottság elnöke a szavazás után elmondta, hogy várakozása szerint hasonló­an sima eredménye lesz az április 9-i plenáris ülésnek. ___■ Eu rópa a verseny hazája Magyarok Európáért díjat ka­pott dr. Baka József, a Kapos­vári Egyetem gazdasági fő­igazgatója a nemrégiben megrendezett Szféra estélyen Kaposváron. A díjazott elkö­telezett híve hazánk uniós csatlakozásának, mert az ez­zel járó versenyt fel kell vál­lalni, hiszen kizárólag ez a fejlődés záloga. Kevés szöveg, sok munka. Dr. Baka József szerint ez vár Ma­gyarországra, miután tagja lesz az Európai Uniónak. Hozzátette: éppen ez a jó, erre van szüksége a mai agyonpolitizált országnak. Ezt a hozzáállást látva egyértel­mű: a Magyarok Európáért díj - amit minden megyében egy internetes szavazás alapján oszt ki a Szféra kft - Somogybán igen jó helyre került.- Általában nem szeretem, ha valami kényszerpályára visz akár embereket, akár folyamato­kat, de ez az EU-adta kényszer- pálya úgy gondolom, csak javára válhat mindenkinek - mondta dr. Baka József. - Ha ugyanis kényszer lesz jobban, hatéko­nyabban dolgozni, akkor a most kétkedők is megmozdulnak, vi­szi őket a lendület. Az pedig tény: a magyar tudás, a magyar tehetség már hosszú évtizedek óta EU-konform, csak ki kell használni. Szerencsésnek mond­hatom magam, számos alkalom­mal személyesen tanulmányoz­hattam nem csak európai, de amerikai, ausztrál egyetemeket, gazdasági vállalkozásokat, és minden alkalommal meg kellett állapítanom: a magyar tudás a vi­lágon mindenhol bizonyított, mindenhol elismert. Éppen ezért én soha nem fogadtam el azt, hogy Magyarország nem tartozik Európához, minden rendelkezé­semre álló eszközzel küzdöttem ez ellen. Ezért aztán sok dönté­semet befolyásolta a „mutassuk meg nekik” érzés. Remélem, a csatlakozás után ezzel egyre több magyar ember lesz így. Baka József szerint a csatlako­zásnál nem az a kérdés, mennyi pénzt kapunk majd az uniós bü­dzséből, mennyi szabálynak, előírásnak kell megfelelni, ha­Dr. Baka József nem az, hogy milyen gyorsan tudjuk felvenni az európai rit­must.- Ki kell rángatni a magyar tár­sadalmat a „langyos vízben is megélünk” szemlélet okozta álla­potból. Ez a fajta kapitalizmus, ami mára itt kialakult, megosztja a társadalmat, a politika erre csak rásegít. Az emberek fele úgy gon­dolja ugyanis, hogy nem tud, ezért nem is hajlandó versenyez­ni. Pedig jobb, ha átérzik: éles­ben csak jövő májustól indul Ma­gyarországon a kapitalizmus. Egy évünk van felkészülni, ami nem sok, de elég lehet egy jó rajthoz. A Európa-díjas gazdasági szakember nem csak mondja, gyakorolja is ezt a fajta szemléle­tet. A Kaposvári Egyetem fejlődé­se valóban példa lehet sok ma­gyar intézménynek, de gazdasá­gi vállalkozásnak is.- Amellett, hogy mindig a le­hető legjobb 'körülményeket akartuk megteremteni az oktató­inknak, kutatóinknak és diákja­inknak, bennünk, az egyetem vezetőiben is munkált az a vágy, hogy megmutassuk: Magyaror­szágon is lehet európai szintű egyetemet csinálni. Úgy gondo­lom, aki ezt a versenyt felvállal­ja, arra gyors fejlődés és hosszú biztos jövő vár az Európai Unió­ban. Aki nem, annak bizony szembe kell nézni az EU sokat emlegetett hátrányaival. Mivel szinte biztos vagyok a csatlako­zásban, javaslom, ez utóbbi szemléletet már most felejtse el mindenki. ■ Szótár az Európai Unióhoz Sorozatunkban szeretnénk megkönnyíteni olvasóink számára az eligazodást a ma még szokatlan uniósnyelv­használatban. A szótárt a ka­posvári EU.Pont bocsátotta rendelkezésünkre. UFE: Unió Európáért (Európai demokraták és Forza Európa) frakció az EP-ben. V: Zöldek frak­ciója az EP-ben. WEU: Nyugat­európai Unió ( N Y E U ) (Western European Union). WTO: (World Trade Organization) Kereskedelmi Vi­lágszervezet. YES: Fiatalok Cse­reprogramja (Youth Exchange Scheme). (Vége) EU-kvíz Európai uniós sorozatunkban játékra invitáljuk olvasóinkat. Min­den keddi oldalunkon kérdéseket és válaszlehetőséget találnak. Válasszák ki a helyeset, jelölje meg és vágja ki a szelvényt, amit borítékban, vagy levelezőlapra ragasztva kell eljuttatni szerkesz­tőségünk címére (Kaposvár, Kontrássy u. 2.). A kérdéseket az internetes honlapunkon is megtalálják, s ha ott fejtik meg, e- mailon is beküldhetik a helyes válaszokat. Címünk: somogyi- hirlap@axels.hu . A borítékra, levelezőlapra, illetve az e-mail tár­gyához írják: EU-kvíz! A helyes választ beküldők közt havonta ér­tékes ajándékokat sorsolunk ki, sorozatunk végén pedig egy iga­zi meglepetés is várja a leghűségesebb és legjobb játékosainkat! 1. Miről szól az Európai Unió Fehér Könyve?? a/ Az ifjúságról b/ A hóeltakarításról c/ A szüzességről 2. Mi garantálja az áruk szabad mozgását az EU-ban? a/ A vámunió b/ Egyéni szerződések országok között c/ Az iparpolitikai megállapodások 3. Az unió GDP-jének hány százalékát adja a közlekedés? a/ Körülbelül 5 százalékát b/ Több mint 50 százalékát, c/ Közel 10 százalékát ITTHON E URÓPÁBAN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom