Somogyi Hírlap, 2003. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-23 / Vasárnap Reggel, 12. szám

2003. MÁRCIUS 23. __________________________,___________________ EU RÓPAI UNIÓ A baromfi esete az Unióval Magyarország uniós csatlakozása kapcsán a legtöbb aggoda­lom a tejtermelőkkel, illetve a sertés- és baromfitenyésztőkkel fogalmazódik meg. Nem véletlenül: ezek az ágazatok ugyanis nem részesülnek az EU közvetlen támogatásaiból, vagyis a megtermelt termékekre, illetve azok feldolgozására nem kap­hatnak direkt forrásokat az érintettek. Ám ez nem jelenti azt, hogy a méltán híres és külföldön is keresett magyar baromfi el­tűnik majd a boltok polcairól, vagy hogy el kellene búcsúznunk a sertéshústól - hisz ugyanígy nem kap támogatást a francia, a dán vagy a belga tejtermelő, baromfitartó, illetve sertés- tenyésztő sem. Mindössze arról van szó, hogy az érintett terme­lőknek élesebb versenyben kell majd helytállniuk. Ráadásul lesznek „kiskapuk”, amelyeken át azért csoroghat az uniós pénz: ilyen például a technológiai fejlesztésekre, a biotermékek előállítási feltételeinek megteremtésére igényelhető támogatás - hogy csak néhányat említsünk. ■ Az, hogy a tejre, tejtermékek­re, baromfira és sertéshúsra nincs közvetlen uniós támoga­tás, nem azt jelenti, hogy ezen termékekre ne tartana igényt az EU. Csupán arról van szó, hogy ezekben az ágazatokban megle­hetősen nagy a kínálat. Az Unió alapelve ezért az: döntsön a verseny. Aki ezen a piacon kí­ván maradni, az arra van kény­szerítve, hogy minél hatéko­nyabban és minél jobb minőség­ben állítsa elő a termékét - kü­lönben képtelen lesz boldogul­ni. Ennélfogva a magyar terme­lőknek is minél hamarabb körül kell nézniük a saját gazdaságuk­ban, hogy mivel tudnák ver­senyképesebbé tenni vállalkozá­sukat. Ha úgy tetszik, át kell világítaniuk a saját működésü­ket a gépesítéstől a takarmányo­záson át egészen az értékesítés rendszeréig. A támogatásokhoz csak pá­lyázat útján lehet jutni (ilyen például a piacra jutás elősegíté­se, marketingtámogatás, sertés­hús magántárolása, tenyésztés­fejlesztés). A sertésre és a ba­romfira - és ezen belül a tojásra - nincsen termelési kvóta, köz­vetlen kifizetés, intervenció. A meglévő szabályozó elemek el­sősorban élelmiszer-biztonsági, környezetvédelmi, állatjóléti, takarmányozási, illetve az előál­lított termék minőségére vonat­kozó előírások. A magyar termelőknek tehát alaposan fel kell készülniük a nagyon kemény versenyre. Ha eddig évente 2 százalékot javí­tottak a hatékonyságukon, akkor az EU-csatlakozás után 5 száza­lékot kell majd - véli Vajda Lász­ló, a Földművelésügyi és Vidék- fejlesztési Minisztérium integrá­ciós főcsoportfőnöke. Hozzátet­te azonban, elsősorban a ter­melőkön múlik, hogyan reagál­nak majd erre a helyzetre. Há­nyán alkalmazkodnak majd, s hányán döntenek úgy, hogy más területen próbálnak szerencsét - erről most még semmi sem árul­kodik. A gazdák leikébe senki sem képes belátni. Az azonban bizonyos, hogy a baromfik piacán a brojlercsir- ke-tenyésztésben magyar gaz­dának árversenybe nem ér­demes kezdenie. A brojlercsirke előállításához kapcsolódó beru­házások ugyanis egyre inkább áttevődnek a fejlődő országokra - ilyen például Brazília, Kína vagy Thaiföld. A magyar te­nyésztőknek így marad kiugrási lehetőségnek a minél jobb mi­nőség. S ebbe nemcsak az íz tar­tozik bele, hanem a felhasznált takarmány minősége, a feldol­gozás színvonala, a csomagolás is. A magyar baromfitartási kö­rülmények a szabályozás sze­rint megfelelnek az uniós előírá­soknak, jogszabályváltozás e téren majd csak 2012 körül várható, amikor is majd megtilt­ják a ketreces tartást - de addig még van idő. A sertéságazatban a hazai te­nyésztési gyakorlat nagy hátrá­nya, hogy sok a kistermelő, s ala­csony a beruházási ráta. A ser­téstartó telepek nagy része el­öregedett, az energiafelhaszná­lás nem a legtakarékosabb, és a takarmánykiosztás is korszerűt­len. Eme körülmények miatt ma Mangalica, a ü A magyar sertéshústenyésztés egyik kitörési pontja lehet a man­galica, amely most reneszánszát éli. A már-már a kipusztulás szélé­re jutott fajtát - 1991-re 198 darab­ra csökkent a mangalica törzs­könyvezett kocáinak száma - szinte a huszonnegyedik órában sikerült megmenteni, köszönhe­tően egy spanyol sonkagyár kez­deményezésének, és a speciális piaci igényeknek, ami által a man­galica mára igazi hungarikummá vált. Különlegesen zamatos, a töb­bi fajtánál emészthetőbb, kolesz­terinben szegény húsa igazi slá­gertermékké teszi a mangalicát Európában. Ez persze nem azt je­lenti, hogy valamennyi hazai ser­téstenyésztőnek mangalicát kelle­ne tartania, hiszen a mangalica irántí kereslet egyelőre még ko­rántsem nevezhető tömegigény­nek. Inkább csak a sonkagyártók egy EU-ban élő gazda 30 száza­lékkal kevesebb takarmányfel­használással éri el ugyanazt az eredményt, mint nálunk egy ma­gyar gazda. A versenyhátrányt még az is fokozza, hogy a ma­gyar kistermelők gyakran ellen­őrizetlen fajtákat vásárolnak. A nemesített fajták ugyan drágáb­bak, ám gyorsabban híznak, ma­gasabb hústartalmúak, vagyis versenyképesebb helyzetbe hoz­zák a gazdát. Bár az is igaz - je­gyezte meg kissé kesernyésen Vajda László -, hogy ha nem megfelelő tartási technológia hí­és az ínyencek képesek értékelni páratlan előnyeit, mivel a manga­lica bizony drága. Hosszabb a hiz- lalási ideje, mint a többi fajtának, s a takarmányhasznosulási adatai is rosszabbak. Mégis az EU piá­ján a nemesebb fajta előnyei is elvesznek. Ennek az ágazatnak tehát csakis a termelés korszerű­sítése biztosíthatja a fennma­radást. A tej esetében már többször elhangzott, hogy az EU-szabá- lyozás szerint emberi fogyasz­tásra kizárólag a hazai extra mi­nőségnek megfelelő tej alkal­mas. Ez a mennyiség jelenleg Magyarországon 1,475 milliárd liter, az összes beszállított tej- mennyiség 85 százaléka. Szá­mos kistermelő számára, aki nem képes a nem megfelelő tej­kezelési mód miatt teljesíteni az EU nyerstejjel szemben támasz­tott higiéniai é's minőségi köve­telményeit, az agrártárca 2003- ban 50 százalékos kiemelt beru­házási támogatást biztosít tech­nológiája korszerűsítésére. A tej, illetve a tejtermékek ára a csatlakozás után sem nő majd, mivel a fogyasztási tej és a saj­tok ára már most közel van az EU áraihoz. A kistermelők itt sem lesznek magukra hagyva, mivel az Unió támogatja a tej­szövetkezetek létrehozását, az FVM pedig már most is segíti a tejhűtők vásárlását. Ám a kis­termelő úgy is dönthet, hogy nem próbálkozik, s átáll a hús- marhatenyésztésre, ahol a kvó­ta több, mint kétszeresen meg­haladja a jelenlegi hazai terme­lést. A házi tejet értékesítőknek sem kell félniük, mert bár az ex­portminőség követelménye mind az ipari, mind pedig a közvetlenül értékesített tejre vonatkozik, ebben az esetben a házitej eladásának - ha a vevők elégedettek a minőséggel - to­vábbra sem lesz akadálya. cain óriási igény lenne rá, főleg, ha némi hírverést is sikerülne csapni neki. Egyes felmérések szerint csak a spanyol és a magyar piac már most évente 25-30 ezer darab átvételére képes. Pulykakakast kéne venni... ■ Bár a csirketenyésztésben - az olcsó, fejlő­dő országok előállítási árait figyelembe véve - jelentős exportálmaink nem lehetnek, a ka­csa és a liba esetében már vérmesebb re ményeket táplálhatunk. Ennek a piac nak a vásárlói ugyanis igényesebbek, s értékelik azt a tapasztalatot, amelyet a magyar termelők képesek felmutat ni és kamatoztatni. De a bejára­tott technológiára jó példa a puly­ka is: ez ugyanis kényes jószág nem lehet egyik pillanatról a másikra elkezdeni a tartását, nagy odafigyelést, törődést igényel, s még így is hosszú évekbe telik, amíg valaki ki­tapasztalja, hogyan csök­kenthető minimálisra az állat­elhullás aránya. A magyar te nyésztők megtanulták a pulyka nevelés fortélyait, s ez a tudás Euró­pa piacain sok pénzt fial­hat. És persze ne feled­kezzünk meg az olyan hungarikumokról sem, mint a libamáj vagy a kacsamáj, amelyet az EU összes tagországá­ban szívesen tálalnak fel. Persze vannak fé­lelmek is: a tollfosztás vagy a libatömés esetleges betiltásáról sok szóbeszédet lehe­tett hallani. A hivatalos magyar álláspont ezzel kapcsolatban az, hogy vannak bizonyos fajták, amelyek spe­ciálisan ezekre az el­járásokra lettek ne­mesítve. Ezen túl pedig a kíméletes eljárásokra már ma is törvényi előírások vannak. A hazai tö- mési illetve tollfosz- tási módszerek egyre tökéletesebbek lesz- ezért nem kell attól tartani, hogy ezen el­járások alkalmazása a csatlakozás után ve­szélybe kerül. magyar szupersztár Exportra hizlalt mangalicák (Homokgyör, 1931) A biosertést ajánlják a tenyésztőknek Az, hogy a sertéshúsra, tejre és a baromfira nem igényel­hető közvetlen támogatás, nem jelenti azt, hogy ezen ága­zat termelői ne vehetnék igénybe különböző, a verseny­helyzetüket javító uniós forrásokat. A tejtermékek piacán például lehetőség van a vaj és a sovány tejpor intervenciós felvásárlására. E két termék piaci árának stabilizálásán keresztül biztosítható a tejtermelő gazdák drasztikus inga­dozásoktól mentes, megfelelő színvonalú jövedelme. ■ A termelői csoportok (szövetkezetek) létrehozá­sának támogatása is indi- rekt módon a versenyké­pességet segíti azzal, hogy megkönnyíti a piacra jutást. Közismert, hogy az új tag­országokban az egyéni gaz­daságok zöme egymástól elszigetelten, és egyenként egy-egy termékből kis mennyiséget előállítva ter­mel, a termelők szövetkeze­tei nem elterjedtek. A támo­gatás termelői csoportok megalakulását segíti azál­tal, hogy egy termelői cso­port öt éven keresztül kap támogatást, összesen legfel­jebb 94,5 millió forintot. Az első két évben a támogatás felső határa 24,25 millió fo­rint, majd 21,8 millió forint, 14,55 millió forint és 12,12 millió forint - de a támoga­tás a termelői csoport áru­forgalmától is függ. Az in­tézkedés magyarországi alkalmazása feltételeinek egyeztetése az Unióval fo­lyamatban van. A tejterme­lők példáid pályázhatnak tejhűtővel ellátott tejcsar­nok építésére, hisz a tej hűtése alapvető fontosságú a későbbi minősítés szem­pontjából. Az EU támogatja az álta­la támasztott előírásoknak (standardoknak) való meg­felelést is. Ez azoknak a gaz­daságoknak jelenthet segít­séget, amelyek nem képe­sek megfelelni különböző EU-előírásoknak. A támoga­tás segíti a gazdálkodókat az Unió környezeti, higié­nés, állatjóléti, élelmiszer- biztonsági és munkavédel­mi előírásainak teljesítésé­vel kapcsolatosan felmerülő költségek fedezésében. A sertéstenyésztők szá­mára igényelhető támoga­tás biosertés-tenyésztésre - ezt az Unió ugyanis támo­gatja. A közös marketing ki­építésére is kérhető EU- forrás, akárcsak a minőségi termelésre, vagy egy régiós márkanév kialakítására. De megcélozható a helyi spe­cialitásokon alapuló ide­genforgalom fejlesztése is. Vajda László integrációs fő­csoportvezető mesélte, hogy nemrég látogatást tett egy faluban, ahol panasz­kodtak neki, milyen szeren­csétlen adottságokkal kell megküzdeniük. A környék mocsaras, kevés haszonnö­vény terem, egyedül a ser­téstenyésztés terén mutat­tak fel eredményeket. Ám néhány percnyi beszélgetés után kiderült, hogy a hely páratlan adottságokkal ren­delkezik: a zsombékos vi­déken olyan fantasztikus madármegfigyelési lehető­ségek vannak, amelyekre bízvást lehet idegenforgal­mat alapozni, a helyi sza­lámispecialitásoknak és gyümölcspálinkáknak pe­dig nincs párjuk. A tanul­ság: mindenkinek magának kell felfedeznie a saját érté­keit, de ez a legfontosabb lépés. A további fejlesztése­ket ugyanis erre a felisme­résre lehet alapozni. • ~ ------ « .....................-----------------— r~- rrniMnini (ez er darab) 1990 1995 1999 2000 2001 Tyúkféle 44 948 31596 25 890 30 716 34 343 Liba 1858 1111 1226 1470 2175 Kacsa 1685 1287 2269 1480 2837 Pulyka | 1520 1665 1859 3350 3924

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom