Somogyi Hírlap, 2003. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-22 / 68. szám

2003. Március 22., Szombat H É T V É G E 11. OLDAL „Erős várunk, a nyelv” (Kosztolányi) Meg kell mondanom 'Meg kell mondanom, hogy elé­gedett vagyok a versenyen elért eredményeddel.' Látszólag sem­mi baj nincs ezzel a mondattal. De csak látszólag, hiszen a meg­szólaló, az értékelő örömteli ese­ményt közöl, mond el; de a mon­dat első része alapján úgy, mint­ha mindez nehezére esnék, meg­erőltető lenne a számára. A hiba abban van, hogy sokan - akár örömteli, akár sajnálatos ese­ményt jelentenek be - mindig így kezdik a mondatukat: 'Meg kell mondanom...1 vagy 'Őszintén megkell mondanom...' 'Őszintén meg kell monda­nom, hogy csapatunk megnyerte a bajnokságot.' esetleg 'Meg kell mondanom, valamennyien di­cséretet érdemeltek felkészültsé­getekért.' vagy 'Őszintén meg kell mondanom, nagyon szépen mondtad el a verset.' stb. Mi a hiba? Miért helytelenek ezek a mondatok? Azért, mert ha örömteli, kellemes hírt, sikeres eseményt akarok bejelenteni, vagy meg akarok dicsérni valakit, azt nem kényszeredetten, nem úgy mondom el, mintha nekem nem okozna örömet, mintha „muszájból” kellene beszélnem róla. A jó hírt közlő mondatok­nak is megvannak a megfelelő bevezető formulái: „Örömmel je­lenthetem be, hogy csapatunk megnyerte a bajnokságot.” eset­leg „Nagyon örülök neki, hogy valamennyien dicséretet érde­meltek felkészültségetekért.” vagy „Megörvendeztettél ben­nünket azzal, hogy nagyon szé­pen mondtad el a verset.” stb. A fentiekből bizonyára minden­ki számára világos, hogy a címben jelzett mondattal csak akkor kezd­jük bejelentésünket, mondandón­kat, ha kellemetlen, rossz hírt, el­marasztaló véleményt akarunk el­mondani. Például: „Őszintén meg kell mondanom, hogy pocsékul szerepeltünk a versenyen.” esetleg „Meg kell mondanom, hogy csa- patunkkiesett az első osztályból." vagy „Őszintén meg kell monda­nom, hogy alkalmatlan cégre bíz­tuk az autópálya építését.” akár így „Nem szívesen teszem, de mégis meg kell mondanom, hogy a színész szavalatában „átköltötte” a Himnuszt.” Én magam pedig nagyon örül- pék annak, ha írásaimmal segíte­nék néhány olvasónak anyanyel­vűnk helyes használatában. Meg kell azonban mondanom, hogy a gyakorlatban ennek - sajnos - nem sok jelét tapasztaltam. MIHALYFALVI LÁSZLÓ Tükör az érrendszernek A hazai halálozások felét, So­mogybán az 51 százalékát a szív- és érrendszeri betegsé­gek okozzák. A gazdaságilag fejlettebb nyugati országok­ban ez az arány a 90-es évek­től - elsősorban az életmód­változtatással - 40 százalék alá csökkent. Biztató, hogy a legutóbbi szakmai adatok már hazánkban is a halá­lozás némi csökkenését mutat­ják, ami elsősorban a korszerű ér­rendszeri diagnosztika és terápia, kisebb mértékben a megelőzés eredménye - hangsúlyozta dr. Rostás László, Somogy megye kardiológus szakfőorvosa Kapos­váron, a Pécsi Tudományegyetem Családorvosi Intézete akkreditált kaposvári előadásainak kapcsán. A házi- és szakorvosok szak­mai programjában ezért is kapott hangsúlyos szerepet a szívbeteg­ség epidemiológiája (előfordulási gyakorisága) és a megelőzés. Rostás főorvos elmondta: ki­emelten foglalkoznak az érrend­szernek azzal az átmeneti helyze­tével, mely az egészséges és me­szesedet erek köztes állapotában tapasztalható, s az érbelhártya (endothelium) átmeneti képét mutatja. Ezt az állapotot megle­hetősen nehéz meghatározni, ám finom jelek nyomán, korszerű di­agnosztikával a látható erekben ­A szív erei: a) felső véna, b) aorta, c) tüdőartéria, d) koszorúerek nyaki ütőérben, hasi érben vagy a szemfenéki erekben - nyomon követhető, s az egész érrendszer álapotát is tükrözi. Az érfal feszü­lésének csökkentésével azonban gátolható a károsodás és a beteg­ség előrehaladása. Mindehhez el­engedhetetlen a fő rizikófaktorok: a magas vérnyomás és vérzsír- szint, valamint a dohányzás csök­kentése és a diéta. A kezelések eredményességét bizonyítja: a betegek 20-25 szá­zalékánál elérik a klinikailag kí­vánatos vérnyomásértéket. Ezzel pedig az infarktuson és a koronáriaműtéten átesetteknél is csökkenteni lehet a folyamat elő­rehaladását, s késleltethető az új betegség kialakulása is. VÁRNAI ÁGNES Szent Kristóf lovagja A szálfaegyenes férfi akár húsz évet letagadhatna korából. Mint mondja, remek géneket örököltek szüleiktől, öccse és testvérhúga is betöltötte már a kilencven eszten­dőt. Friss emlékezettel idézi fel éle­tét, munkáját, bölcs derűvel gon­dol vissza a legsötétebb évekre is.-1909. július 6-án születtem Ka­posváron, egy Fő utcai kis házban, éppen ott, ahol később a Turul szálló épült - kezdi élete fonalának gombolyítását közhivatalnokhoz illő pontossággal. - Nem sokáig laktunk ott, néhány hónap múlva a Elbocsátó szép üzenet „A m. kir. belügyminiszter dr. Csillag Gusztáv segédtitkárt Za- ' laegerszegre helyezte át és megbízta az ottani OTI vezetésé­vel. Dr. Csillag Gusztáv 14 évet töltött el Kaposváron az OTI szolgálatában és mint ilyen, álta­lános megbecsüléstől övezve távozik új állomáshelyére. Min­denkor készséges és szerény föllépésével nemcsak felettesei, de az OTI ügyfeleinek is tisztele­tét és szeretetét viszi magával. Kaposvár kétségtelenül azt ve­szíti vele, amit Zalaegerszeg nyer: emberi értéket.” (Somogyi Újság, 1942. november 9.) mostani Tallián utcában felépült családi házunkba költöztünk. Édesapám az állomáson a moz­dony- és kocsijavító műhely mű­vezetője volt, a családjának és a vasútnak élt. A Sommsich gimná­ziumban érettségiztem 1927-ben. Akkor kezdődtek a gondok: mi lesz ebből a gyerekből? Azt hatá­rozottan kijelentettem, hogy biz­tosítóhoz nem megyek, mert az vigécmunka. Rengeteg biztosító- intézet volt, az ügynökök házról házra jártak, erőszakosan kilin­cseltek az ügyfelekért. Ha kidob­ták az ajtón, bementek az abla­kon... Aztán mégis ott kezdte pálya­futását. A Gazdák Biztosító Inté­zeténél kapott állást, kötvénye­ket, szerződéseket rajzolt. Állít­ja, íróasztalánál a mártír minisz­terelnök Nagy Imre dolgozott az­előtt. Közben elkezdte jogi tanul­mányait, dr. Oszmán Aurél ügy­véd irodájában vállalt munkát, majd egy másiknál lett gyorsíró. 1929-ben ajánlatot kapott az Or­szágos Társadalombiztosító Inté­zetnél.- Fiam, jogásznak tanulsz, meg kell ragadni ezt az alkalmat, beszélt rá édesanyám. Hatvan ügyvéd volt Kaposváron, peres ügyfél meg kevés. Az a mondás járta akkoriban, hogy az az ügy­véd, akinek egy ügye van „egy­ügyű”, aki azt meg is nyerte, az pedig „ügyefogyott” lett. Kilenc évig voltam díjnők, közben - ma úgy mondanánk levelező úton - elvégeztem az egyetemet, úgyne­vezett „mezei jogász” lettem, havi öt pengő fizetésemeléssel honorál­ták a diplomámat. 1936-ban a köz­gazdász-végzettséget is megsze­reztem. Felajánlották, hogy kine­Békés derűvel emlékezik a cudar időkre is veznek fogalmazónak, ha aláírom, hogy bárhova áthelyezhetnek. Az okmányon alig száradt meg a tinta, már Sátoraljaújhelyen, majd Székesfehérváron találta ma­gát, aztán hat hónapot szolgált Nagybányán. 1942-ben a zalaeger­szegi OTI ügyvezetője lett. A hábo­rús évek jöttek, a nyilas főispán­nal, majd a szovjet megszállás után a párttitkárral gyűlt meg a ba­ja. Szó szerint, mert Bajára helyez­Az utolsó földi paradicsom... Ha válaszol a Somogyi Hírlappal és a Maldív-szigetekkel kapcsolatos kérdéseinkre, el is utazhat a világnak erre az egyik legszebb tájára A nyeremény pénzre át nem válthatói FONTOS! A kérdőív kitöltéséhez szükséges válaszokat keresse lapunkban! Aki elolvassa ezeket a hasznos és fontos információkat biztosan helyes választ ad április 19-én megjelenő kérdéseinkre! Somogybán otthon vagyunk Somogyi Hírlap FOTÓ: KOVÁCS ték, hogy egy munkáskádert beta­nítson igazgatónak. Itt érte a bélis- tázás, az osztályidegenek eltávolí­tása a hivatalokból. Sehol sem ka­pott állást, ismerősök jóindulatá­ból, bútorok eladásából tengődtek. 1953-ban költöztek vissza Ka­posvárra, baráti kapcsolatok révén a Gyógyszertári Központnál lett beruházási előadó. 1961-ben a KSZKBI-nél, a kisipari szövetkeze­tek biztosítójánál kapott vezető beosztást. Az intézmények egye­sítése után, 1965-től a Társada­lombiztosítási Igazgatóság fő­könyvelője. Ezt a tisztséget töltöt­te be 1971-es nyugdíjazásáig, majd még néhány évig ellátta az intézmény jogi képviseletét.- Mivel telt a pihenés három év­tizede?- Nem unatkoztam egy pillana­tig sem. Kezdetben ügyvédi mun­kaközösségeknek szereztem be a telekkönyvi iratokat, kora tavasz­tól késő őszig a kis-balatoni nyara­ló kertje adott munkát. Idén már nem sok gond lesz a fákkal, vala­mi betegség támadta meg őket, többségét ki kell vágni. A felesé­gem két éve ágyhoz kötött beteg, egész napos feladat az ellátása. Nem akarom idegenre bízni a gondozását. Az öreg órák szerelmese. Mű­szaki érdeklődését, érzékét való­színűleg édesapjától örökölte. Büszkén mondja, minden szerke­zetet meg tud javítani. Nagy türel­met kívánó munka ez. De a hu­szadik század elviseléséhez is kel­lett a béketűrés. katona csongor Dr. Csillag Gusztáv a somogyi társadalombiztosítás legidő­sebb munkatársa. A 94 éves kaposvári jogász-közgazdászt az ágazat legmagasabb elismerésével, a Szent Kristóf Plaket­tel tüntette ki dr. Barát Gábor, az Országos Nyugdíjbiztosítá­si Főigazgatóság főigazgatója. NETt Hölgyek Minden héten egy szépséget mutatunk be olvasóinknak ezen a helyen. Szerdánként egy-egy portrét, szombatonként egy-egy egész alakos képet nézhetnek meg jelöltjeinkről. az internetes oldalunkon www.somogyihirlap.hu vagy vágja ki ezt a szelvényt és küldje be címünkre: r Somogyi Hírlap Szerkesztősége, Kaposvár, Kontrássy u. 2/a Pf.: 31. A borítékra írja rá: NETt Hölgyek. Somogybán otthon vagyunk . Somogyi Hírlap ' Szavazzon ftWap Zongora négy és hat kézre Barcs Kilenc zeneiskola 76 növendéke vett részt a somogyi zeneiskolák hatodik zongora-négykezes talál­kozóján Barcson. A Vikár Béla Zeneiskola rendezvényén a páro­sok előadása mellett hatkezes, il­letve kétzongorás produkciók is színesítették a programot. Az ifjú muzsikusokra idén is kíváncsi volt a közönség, a nézők megtöl­tötték a zeneiskola koncertter­mét. - A világ ma nem kedvez a művészeteknek, egyre nagyobb munkával lehet csak tartani a színvonalat. Ennek ismeretében még inkább elégedettek lehe­tünk az idei találkozó eredmé­nyével, mert igazán jó színvona­lú produkciók születtek - mond­ta Köcsky Gábor igazgató. Az első korcsoportban a siófo­ki Göblyös Gabriella és Béleczki Renáta zongorajátékát tartotta a legjobbnak a zsűri, a második­ban a barcsi Tóth Viktória és Bojtor Petra vehette át az első dí­jat megosztva a siófoki Ripszám Eszter-Peresa Péter-Sára Norbert trióval. A harmadik korcsoport­ban a balatonföldvári Bóra Eszter és Simon Dorottya, a negyedik korosztályban Pósa Dorottya és Kengyel Tamás zongorázott leg­szebben a szakemberek szerint. A legidősebbek között a barcsi Rajbár Renáta és Vincze Eszter produkcióját tartotta a legszínvo­nalasabbnak a zsűri, a tanár-diák párosok közül pedig a nagyatádi Szabó Diána-Krishtop Pável pá­rost emelték ki. Ők vehették át a találkozó nagydíját is, míg a leg­eredményesebb felkészítő tanár­nak járó különdíjat a barcsi Tóth Krisztina kapta. nagy lászló Képünkön az egyik győztes páros: Rajbár Renáta és Vincze Eszter fotó: bacher dóra i t l i

Next

/
Oldalképek
Tartalom