Somogyi Hírlap, 2003. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-13 / 61. szám

2003. Március 13., Csütörtök 7. OLDAL Recept Csákányból Juhtúrós púliszka Hozzávalók 60 dkg kukorica- liszt, 25 dkg juhtúró, de aki nem szereti, használhat másikat is, 3 dl tejföl, 8 dkg zsír, só, és aki sze­reti, szalonna. Egy kis sóval for­raljunk fel 1,5 liter vizet. Folya­matos keverés mellett (erre leg­jobb a habverő) beleszórjuk a kukoricalisztet. Lassan keverget- ve főzzük, amíg nem válik tejbe- gríz-sűrűségűvé, majd félretesz- szük. Egy magasabb sütőedényt zsírozzunk ki, s az aljára terít- sünk íjéhány kanálnyi puliszkát, megszórjuk juhtúróval, meglo­csoljuk tejföllel, zsírt csepegte­tünk rá, majd rásimítunk egy újabb réteg puliszkát. Legfelülre túró kerüljön. Forró sütőben kö­zepes tűzön pirosra sütjük. A te­tejét megszórhatjuk pirított sza­lonnával. A puliszkát inkább a zalai konyha ismeri, onnan került Csákányba is. ________■ Ké tkedve készülnek az unióba CSÁKÁNY Csákány egyharmada már csat­lakozott az unióhoz. A lakosság harmadrésze ugyanis a közös­ség országaiból települt ide. A falu iránti érdeklődés az elmúlt években mit sem csökkent, az idén is már három telket vettek meg külföldiek. Ennek ellenére Csákány nem készül kitörő örömmel a csatlakozásra.- Nekünk anyagi szempontból hát­rányos lesz az uniós csaüakozás - mondta Németh Endre, Csákány polgármestere. - Azokra a külföldi­ekre ugyanis, akik most adót fizet­nek, a csatlakozást követően már nem vethetjük ki az adót. Ez éven­te egymillió forint bevételt jelent a településnek. Egy nagyobb falu esetében ez nyilván nem komoly összeg, de nekünk sokat számít.- Ettől eltekintve milyen érzések­kel készülnek a csatlakozásra?- Nekem vegyesek az érzelme­A falu'legidősebb lakója Bencze Géza szinte mindent tud Csákányról, hiszen az elmúlt 92 év szinte minden napját a falu­ban töltötte.- Amikor mi voltunk fiatalok, közel ezren lak­tak Csákányban - mond­ta Bencze Géza. - A kor­osztályomban meg az eggyel idősebben is majdnem hatvanan vol­tunk. Amikor mi voltunk iskolások, két tanító is oktatta a falu gyermekeit, és hat osztályban több mint száz diák tanult. El­fogytunk, de kevesebben élték le itt az életüket, mint ahányan el­mentek innen, főleg a termelő- szövetkezet ,miatt. Mindig ne­héz volt boldogulni, de megértő és összetartó volt itt a nép. So­kan még most, idős létükre is el­költöznek. A felesé­gem 15 évig volt a fa­luban a postai kézbe­sítő. Ismert minden­kit. Szinte egész nap járta a települést, ami­re a végére ért. Ma már csak két órára nyit ki naponta a pos­ta. -A falu, sajnos, már nem ugyanaz, mint régen volt. Keve­sen maradtunk, ami nem csoda hiszen amikor a szö­vetkezet miatt mindenkinek el­vettek mindenét, nem volt mit csinálni Csákányba. __________■ Mu nkát ad a biztosíték Az Elektro Ipari Bt három tele­pülésen összesen 35 ember­nek biztosít megélhetést. Csá­kányban működik az egyik üzemük, itt nyolc asszonynak van helyben munkája. Tóth József, a társaság vezetője elmondta: tíz éve működtetik a három üzemet Szőkedencs térsé­gében. Olvadóbiztosítékokat sze­relnek össze a Kaposvári Villa­mossági Gyár számára. Ez apró­lékos és nagy figyelmet igénylő munka, így inkább a nők boldo­gulnak vele. Egyébként az alap­vető cél is az volt, amikor az üze­meket létrehozták, hogy a női munkások a családjukhoz közel találjanak maguknak állást, pénz- kereseti lehetőséget.rJelenleg har­mincöt embernek ad megélhetést ez a munka. Tóth József elmond­ta: igyekeznek a munkaidőt úgy megszervezni, hogy az asszo­nyok időbeosztásával könnyen összeegyeztethető legyen. A ta­Örülnek, hogy helyben dolgozhatnak pasztalatok kedvezőek, kevesen hiányoznak a munkából, s a leg­több dolgozó megbecsüli a he- lyét és pontos munkát végez. ■ Népszerűbb a gyerekek közt Hegyi Zsoltné mindig szívesen járt könyvtárba. Az utóbbi két évben pedig minden szombat délutánját ott tölti, azóta dol­gozik könyvtárosként Csá­kányban.- Ez inkább csak hobbi, mintsem munka - mondta Hegyi Zsoltné. - Nagyon szíve­sen csinálom. Elsősor­ban gyerekekkel kell foglalkoznom, hiszen legtöbben a tíz- tizennégyévesek közül járnak könyvtárba. Ép­pen ezért kötelező iro­dalommal és az ismeret- gerjesztő könyvekkel igyekszünk leginkább fejlesztem az állományt. a bibliotékában. A fiatalokon kí­vül a harminc év felettiek is gyak­ran kölcsönöznek, de az időseb­bek csak ritkán látogatják meg a könyvtárt. A könyvtár most a polgármes­teri hivatal épületében fogadja a csákányi olvasókat, korábban azonban külön épület­ben volt, azután pedig az iskolába került. Az iskola a hetvenes évek végén megszűnt a falu­ban, akkor átmenetileg dobozokba rakták a gyűjteményt, majd a polgármesteri hivatal­ban alakítottak ki neki helyet. Az elmúlt évek­ben aztán - az olvasók örömére - olyan szépen Az önkormányzat minden évben gyarapodtak a könyvek, hogy ma költ az új könyvek beszerzésére, már alig van üres polc a könyv- Jelenleg ezernégyszáz kötet van tárban. _____________________■ im, és úgy vagyok vele, hogy azt lá­tom: többet veszítünk, mint ameny- nyit nyerünk. Nem vagyunk még eléggé felkészülve, másrészt azt hi­szem, csak másodrendű tagok le­szünk, ha ahhoz hasonlítjuk, hogy mondjuk egy görög gazda mekkora támogatást kap és mekkorát egy másik, akkor mindenképpen rossz érzéseim vannak. Másrészt úgy gondolom, hogy az ekkora telepü­lések, mint Csákány, az uniós forrá­sokhoz sem tudnak olyan könnyen hozzájutni, mint a nagyobb váro­sok és térségek. Olyan nagy az ön­erő, amit vállalni kellene, hogy nem vagyok ebben sem túl bizakodó. Csákány tehát az a falu So­mogybán, ahol minden harmadik házban külföldiek laknak. A ko­rábban üresen álló porták is meg­szépültek, a falu azonban ennek nem látja hasznát. Az állandó la­kosok száma ugyanis folyamato­san csökken, így hiába a látszóla­NÉMETH ENDRE 1958-ban szüle­tett Nagykanizsán. Teológiai főisko­lát végzett, és diakónusként dolgo­zik a környék településein. 1989 óta él Csákányban. 1995 óta a tele­pülés polgármestere. Nős, hat gyer­mek édesapja. gos gazdagság, évről évre keve­sebb támogatás csordogál a fejkvó­tából a falu kincstárába. Az utak és a járdák állapotán éppen ezért évek óta nem tudnak javítani.- Mi a legnagyobb gond?- A kevés lakos ellenére a tele­pülés kiterjedése nagy - mondta Németh Endre. - Nagy az útháló­zat, és a falu működtetése is sokba kerül. Ebben az évben már nagyon szeretnénk az utakra és a járdák felújítására költeni, és tervbe vet­tük a polgármesteri hivatal felújítá­sát is. Az épület eredetileg is kör­jegyzőségnek épült valamikor, de felújítani már évtizedek óta nem si­került. Tehát ha lassan is, de szé­pen lépegetünk előre, az azonban továbbra is nagy gond, hogy az ál­landó lakosok száma folyamatosan csökken. A jövő legfontosabb fel­adata, hogy ezt megállítsuk, külön­ben egy évtized múlva üdülőfalu lesz Csákányból. ______________■ Ti sztelik a ferencesek hagyatékát Ferencesek A ferences rendet Assisi Szent Ferenc alapította. A kolduló rendet IV. Béla hívta be az 1200-as évek közepén. Hazánk­ban gyorsan megszeret­ték a ferenceseket, ezért nem is szerzetes­nek, hanem barátnak hívták őket. A legtöbb rendházuk a török idők­ben elpusztult, de azu­tán újjáépítették. Az 1950-es évekig minde­nütt jelen voltak az or­szágban. 1989-ben ala­kultak újjá. Most két rendtartományuk van: a Boldogságos Szűz Mári­áról és a Kapisztrán Já­nosról elnevezett. Az 1500-as években Csákányban volt a ferences rend egyik központja. A barátok hazai történetében fontos ál­lomás maradt az itteni plébánia ak­kor is, amikor a kolostor már nem működött. A csákányi vár abból a templomból épült föl, amit a ferencesek hoztak lét­re. A rend ugyanis hiába erősítgette a kolostort, falai között négy barátot meg­öltek a portyázó törökök. Az idegen be­törés után a ferencesek felszámolták a csákányi központjukat, és a török ve­szély után sem tértek vissza ide. Kolos­torukat a veszprémi egyházmegyének ajánlották föl. A csákányiak büszkék a templomukra.- Szeretjük a templomunkat, és igyekszünk minden ünnepre megszépí­teni - mondta Simon Lajosné- Va­gyunk egypáran idősebbek, akik rend­szeresen takarítjuk és virágosítjuk a templomot. Sajnos, egyre kevesebben Ulla Dreesék hat évvel ezelőtt első látásra beleszerettek Csá­kányba. A nyugalom és a ter­mészet szépsége egyaránt na­gyon tetszett nekik, s azóta már a helybelieket is ugyan­ennyire kedvelik. Olyan itt a klíma, mint a hegyek­ben - mondta Ulla Drees. - Tiszta és friss a levegő. Legjobban ezért szeretjük Csákányt, de az itteni emberek is nagyon kedvesek. Sok magyar ételt tudok már készíteni a segítségüknek köszönhetően, de ezenkívül is mindenben segítettek nekünk. Elláttak jó tanáccsal, hogy mit ültessünk a kertbe, illet­ve mit hogyan tegyünk, és minden helyi dologról is tőlük értesülünk. Mi nem véletlenül tévedtünk ide. így az életünket is másképpen rendeztük be, mint a legtöbb kül­földi, aki a környéken lakik. Mi itt komolyan képzeltük el a jövőt, és most is úgy gondoljuk. Lova­kat tartunk, hiszen a férjemmel együtt na­gyon szeretjük az ál­latokat és különösen a lovakat. Nagy öröm számunkra, hogy itt nyugodtan hódolha­tunk ennek a szenve­délyünknek, és sen­kit nem zavarunk ve­le. Szeretjük Csákányt. Ha a falu­ban valóban beindul­na egyszer az idegen- forgalom, abba is szí­vesen bekapcsolód­nánk. Azt tapasztal­juk ugyanis, hogy a legtöbben ugyanúgy kedvelik ezeket a jó- szágokat, mint mi. ■ járnak misére. Régebben minden vasár­nap tele volt a templom, az a fiatal, aki nem volt a misén, szinte szégyellte ma­gát. Ma már legföljebb csak az ünnepe­ken jönnek. A gyerekek közül azonban mintha több járna, mint máskor. A helyi hitélethez tartozó érdekesség, hogy ide került plébánosnak Pacsay Já­nos István, az ország egyik legképzet­tebb pálos szerzetese, aki korábban az országos pálos könyvtár utolsó könyvtá­rosa volt. Miután II. József feloszlatta a rendet, Pacsayt Csákányba helyezték. It­teni szolgálata azonban csak később lett érdekes: kiderült, hogy a rend feloszlatá­sakor ő is kapott azokból a Szent István- ereklyékből, amiket a pálosok között szétosztottak. Az ereklyét a plébános a nagyszakácsi templomban rejtette el. A templomból épített várból egyébként 1760-ban ismét templom lett. A település mai - műemlék jellegű - templomát ak­kor főfalainak a megőrzésével a vár alapjaira építették. _________________■ Lo vakkal jöttek Németországból CIMERTORTENET A település címere úgynevezett „beszélő címer”. A pajzsalak fő motívuma a község nevét, Csá­kányt jeleníti meg. A kíséröelem Csákány múltját, illetve a török hódoltság idején a keresztény és az oszmán seregek közötti küzdelem emlékét őrzi. A LAKOSSÁG SZÁMA 2003-ban 298 2002-ben 303 1995-ben 333 1950-ben 980 1930-ban 1200 FOGADÓÓRÁK A körjegyzőség egyik munkatár­sa minden szerdán 8-10 óráig várja az ügyfeleket a polgármes­teri hivatalban. A polgármester is akkor tart fogadóórát. A falu öt évvel ezelőtt döntött úgy, hogy közös körjegyzőséget ala­kít Somogyzsitfával. ORVOSI RENDELÉS Dr. Duró Ildikó látja el a csáká­nyi betegeket. A fiatal doktornő Somogysámsonból jár át heten­te egyszer. Minden kedden 8-11 óráig rendel Csákányban. MISEREND Csákányban katolikusok élnek, csak egy református család van a településen. A misét vasárnap reggel 8.30-kor tartják. Bojtor Róbert somogysámsoni plébá­nos jár át a településre vagy Né­meth Endre diakónus tartja meg. MÚLTIDÉZŐ A mártír miniszterelnök, Nagy Imre gyermekkorában nyarainak jó részét csákányi nagynéniénél töltötte. Fél évszázaddal koráb­ban egy másik történelmi sze­mélyiségnek is volt kapcsolata a faluval: Dessewffy Arisztidet, az aradi vértanút is rokoni szálak kötötték hozzá. A középkorban Csákánynak vára volt; ennek az 1550-es évekből vannak írásos bizonyítékai. Az erőd 1586-ban került török kézre. A hősi harc­ban elesett szigetvári várjob­bágyok híre elrémisztette a csákányiakat, s elmenekültek. Az 1700-as években a vár alap­jaira építették a templomot. FALUTÖRTÉNET A községet először egy 1389- es irat említi mint Segesd vá­rának javadalmát. Öt évvel ké­sőbb Zsigmond király a Marczali családnak adomá­nyozta. A község jóval régeb­bi, mint ahogy az írások bizo­nyítják, középkori múltját azon­ban homály fedi. Nevének ere­dete sem ismert. A hagyomány szerint egy előkelő nemes ve­zetékneve volt Csákány. A XV. században már volt plébániája, két temploma és ferences ko­lostora. 1586-ban száz évre török kézre került. A község a XVIII. században kezdett újjáé­ledni a mai helyén, akkor Házy Simon volt a birtokosa. A Ba­laton vízszintjének szabályozá­sával a XIX. század végén már jól termő földek övezték. A XX. század elején ide tartozott Hertelendy-puszta, a mai Andormajor, Léhnerpuszta és Pajzspuszta. • A CIKKEKET FÁBOS ERIKA ÍRTA. FOTÓK, TÖRÖK ANETT Az oldal elkészítését az önkormányzat támogatta A lovaknak is jó helye van Csákányban 1 1 4 A L M A N A C H - 0 3 7 _______

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom