Somogyi Hírlap, 2003. március (14. évfolyam, 51-75. szám)
2003-03-11 / 59. szám
3. OLDAL MM 2003. Március 11., kedd „A falu az uniós csatlakozás nyertese” Medgyessy Péter: kötelezettségem, hogy egy év után értékeljem a miniszterek tevékenységét A Mepgyessy-kormányról mondták medgyessy A Mepgyessy-kormányról mondták medgyessy PÉTER Álcázott suttyomkormány. 1942-ben született TemesiFerenc író (Magyar Nemzet, 2002. július 13.) Budapesten. 1982ben pénzügyminiszAz új kormány nem kormányoz, hanem kampányol. ter-helyettes, 1987Rogán Antal Fidesz-politikus (Kelet-Magyarország, 2002. október 4.) ben pénzügyminiszter. 1988-tól 1990-ig Jobb egy biztos kormány, mint száz kormánybiztos. miniszterelnök-helyetCsillag István gazdasági miniszter (Békés Megyei Hírlap, 2002. október24.) tes, majd bankár; 1996-ban a HomA szűkös erőforrások kormánya helyett a bővülő erő- kormány pénzügymi- források kormánya lépett hivatalba 2002-ben. nisztere. 2002. május Kóczián Péter újságíró (Magyar Hírlap, 2002. november 19.) 27-tŐI miniszterelnök. Egy nappal franciaországi útja után, a koalíciós tárgyalások előtt hétfőn fogadta munkatársainkat a kormányfő. Medgyessy Péter szerint az uniós kampánynak az lenne a fő célja, hogy meggyőzze a magyar állampolgárokat: az Eü-tagság fő nyertese a vidék lehet, a csatlakozás biztosítja gyermekeink megnyugtató jövőjét. A miniszterelnök hangsúlyozta: következetesen fellép a korrupciónak még a gyanúja ellen is, de ez nem vonhatja el a figyelmet az előző kormányzati ciklus visszaéléseiről.- Egy hónappal a magyar népszavazás előtt Málta igent mondott az Unióm. Milyen üzenete van ennek számunkra?- Fontos, hogy nagy részvétellel folyt le a népszavazás Máltán, ott az emberek több mint 90 százaléka nyilvánított véleményt. Hozzá kell tennem, hogy ez nem ügydöntő népszavazás volt, de ezzel együtt is nagyon jó üzenet a magyar közvélemény számára, hogy egy olyan viszonylag fejlett ország mint Málta, igent mondott az Európai Unióra. Az utóbbi hetek felmérései azt mutatják, hogy Magyar- országon megint kezd megerősödni az unió támogatottsága. Azok körében erősödik az elszánás, akikről tudtuk, hogy az uniós csatlakozás mellett foglalnak állást. Vagyis a kormánykoalíció támogatói körében. Van tehát még tartalék: ha egyértelmű üzenetek érkeznek az ellenzék vezetőitől, akkor bizonyosan sikeres és eredményes lesz a népszavazás. Fontos, hogy minél többen menjenek el szavazni április 12-én. Mert ez a döntés a múlt törekvéseit teljesíti be, de egyértelműen a jövőről, a gyermekeinkről szól. Gyermekeink sorsát pedig nem lehet tagadásra építeni.- Egészen mostanáig a magyarországi EU-kom- munikáció meglehetősen szétforgácsolt volt. Mire maradt idő ez alatt az egy hónap cdatt, shaa miniszterelnök maga irányítaná a kampányt, akkor mire ten-, né a hangsúlyt?- Az európai uniós csatlakozásra való felkészülés hosszú távú munka. Évekkel ezelőtt kezdődött és a népszavazással nem ér véget. Mindenkinek, az orvosnak, az ápolónőnek, a cipésznek, a péknek, a mérnöknek, a polgármesternek és az ön- kormányzatnak tudnia kell, mit jelent az Európai Unió, és azt is, miként kell rá felkészülni. A népszavazásig hátralévő rövid időben egy olyan koncentrált kampány folyik, amely a döntés felelősségére és fontosságára hívja fel a figyelmet. De ezt követően, a remélhető sikeres döntés után, folytatódik a részletes tájékoztatás.- A kampányban az igen szavazatok elérése a legfontosabb?- A magyar népszavazás - eltérően például a máltaitól - ügydöntő. Felhatalmazást ad a parlamentnek, a kormánynak a csatlakozási szerződés megkötésére. Jogosan apellál tehát a magyar emberek felelősségérzetére, bölcsességére és arra a tudatosságra, ahogyan készülünk, immár másfél évtizede, az uniós csatlakozásra. Az „igen” mellett fel kell hozni érzelmi és racionális érveket egyaránt. Éveken át hallhattuk barátainktól, rokonainktól, akik hazajöttek külföldről, látták az európai országokat, városokat, hogy ez a cél, ilyen Magyarországot szeretnénk. Most megadatik a lehetőség, hogy csatlakozzunk a győztesek és sikeresek klubjába. Hogy a hazai életminőség olyan legyen, mint Európa nyugati felén. Érzelmi kérdés a gyermek és a fiatalok jövője is. Az Európai Unió folyamatosan és fokozatosan fog egyre több hasznot hozni az országnak. De az senkinek sem lehet kétséges, hogy az igazán nagy nyertesek a mai gyermekek. Minden család, minden szülő azért dolgozik, hogy gyermekei jövőjét biztonságban tudja. Erre esély az Európai Unió. Es bár az EU nemcsak pénzről, támogatásról szól, hanem a kultúra, a humanizmus és a szabadságszeretet hagyományaira épülő közösség, azért vannak természetesen racionális érvek is, amelyeket el kell mondani. Ezek között talán a legfontosabb, hogy a mezőgazdaságból élők igen jelentős mértékű többlettámogatáshoz jutnak. A gyermekek mellett a falvakban élők, a magyar vidék az igazi nyertese az uniós csatlakozásnak. Hiszen ez teszi lehetővé, hogy úthálózatot építsünk. Márpedig ma el van vágva nagyon sok kisváros a világtól, el van vágva nem Európától, de a fővárostól is. Sok helyen nincs tisztességes csatornázottság, vagy gond a hulladékok összegyűjtése. Ehhez, a felzárkózáshoz, a fejlesztéshez ad támogatást az Európai Unió. Magyarország nem csupán csatlakozik, de visszatér hazájába, Európába. Lehetőség ez, amivel élnünk kell.- Úgy néz ki, hogy az iraki háború elkerülhetetlen, még akkor is, ha miniszterelnök úr meglehetősen optimista nyilatkozatot tett Párizsból hazatérőben. Feltételezve, hogy lesz háború: készül-e, készülhet-e valamiféle gazdasági válságforgatókönyv, hiszen lehet, hogy a konfliktus romba dönti a kormány minden elképzelését a következő évre, mármint gazdasági értelemben?- Számomra a legfontosabb és mindenek előtt való Magyarország biztonsága. Az elmúlt hónapokban minden jelentősebb külföldi utamon, minden találkozómon, ahol a világpolitika meghatározó tényezőivel volt módon konzultálni, Bush, Putyin és Chirac elnökökkel, vagy Blair miniszterelnökkel, az vezérelt, hogyan lehet az ország biztonságát garantálni. Nyugodt lelkiismerettel mondhatom: Magyarország olyan biztonságban még nem volt, mint azóta, hogy a NATO tagjai lettünk és megerősítettük transzatlanti kapcsolatainkat. A magyar álláspont következetes és határozott, ezen nem kellett változtatnunk az elmúlt hónapokban. Abból indulunk ki, hogy valós veszélyt jelent a világ számára a tömegpusztító fegyverek jelenléte. Tehát annak az ENSZ-határozatnak, amelyik úgy szól, hogy Szaddám Huszeint le kell szerelni, érvényt kell szerezni. Ez Magyarország érdeke is. Mi azt szeretnénk, ha a tömegpusztító fegyverek leszerelése áldozatok nélkül és békés úton történne. Ez az érdeke a világnak, ez az érdeke az iraki népnek is, amellyel semmilyen baja nincs Magyarországnak, sem a magyar népnek, sem a magyar politikának. Következetesen valljuk: olyan módon lehet békésen megoldani egy ilyen konfliktust, ha nagyon erős a nemzetközi nyomás. Vagyis a mi számunkra a transzatlanti együttműködésnek nincs alternatívája, Európának és az Egyesült Államoknak együtt kell keresni a megoldásokat. És végül a magyar politika következő eleme az, hogy mi az európai egység pártján állunk, ezt az egységet azonban csak dialógus, párbeszéd alapján lehet kialakítani. Meggyőződésem, hogy ehhez hozzájárult a magyar'külpoli- tika, talán én magam is, hiszen a görög miniszterelnöknek, az EU soros elnökének, felvetettem, hogy szükség lenne egy európai csúcsértekezletre. Erre sor került, és ott kialakult egy olyan álláspont, ami elfogadható Magyarország és minden EU- tagállam számára. Ha a békés rendezés minden lehetőségét kimerítettük, akkor nem lehet kizárni az erő bevetésének lehetőségét sem. Mert a legrosszabb, ha egy diktátor kezében tömegpusztító fegyverek maradnak. Tehát a kérdés alapvetően az, meddig tart a türelem, hogy a nemzetközi politika meddig ad lehetőséget Szaddám Huszeinnek. Én ilyen értelemben voltam és vagyok optimista: a nemzetközi közösség adjon lehetőséget, de szabjon határidőt az iraki vezetőnek a teljes leszerelésre.- Ezek az összefüggések lassan követhetővé válnak az átlagállampolgár számára is. De mi van akkor, ha elkezdődik a háború, az olajárak a csillagos égig emelkednek, és minden megdrágul... Van erre valamiféle válságforgatókönyve a magyar kormánynak?- Ha az olajárak emelkednek, márpedig máris drágultak, azzal szemben minden ország védtelen. Én abban reménykedem, hogy ha a konfliktus elkerülhetetlen, akkor az nagyon rövid lesz, nem okoz sok szenvedést, és hamarosan visszaáll az élet és a gazdaság a normál kerékvágásba.- Számunkra különösen nem mindegy, mikor következik be ez a konfliktus, hiszen itt van április 12-e, az EU-nép- szavazás napja, és nem tudni, miként hat ennek kimenetelére a háború.- Egyelőre induljunk ki abból, hogy talán elkerülhető a háború, vagy próbáljunk meg ezért mindent megtenni. De tegyük hozzá: minden ilyen konfliktus felhívja a figyelmet arra, hogy milyen erőtérben mozgunk, milyen háttérrel rendelkezünk, és hogy milyen szövetségi rendszernek vagyunk tagjai. A NATO- tagság garantálja az ország biztonságát, de gazdasági érdekeink, jólétünk szempontjából az Európai Unióhoz fűződő kapcsolat elengedhetetlenül fontos. Tehát bármilyen fájdalmas dolog is a háború, ez nem az Európai Unióhoz való tartozás szükségszerűségét kérdőjelezi meg, hanem ellenkezőleg, erősíti azt- A kormányban történt változások, illetve a kancelláriaminiszter összeférhetetlenségi ügye részben úgy csapódott le a közvéleményben, hogy lám, ez a kormány sem különb az elődeinél; másfelől sokan úgy vélik, az MSZP használta fel az alkalmat, hogy erősítse pozícióit a kormányzaton belül. Melyik az igaz?- Ha csak ebből a kettőből választhatok, akkor egyik sem. A kormány az első pillanatban, gyorsan és határozottan levonta a következtetést a történtekből; ez alapvetően más, mint ami az előző kormányokat jellemezte. Azért léptünk így, mert az összeférhetetlenség árnyéka, a gyanú sem merülhet fel egyetlen kormánytaggal kapcsolatban sem. Ha mégis, akkor azonnal le kell mondania. A kormányom tagjainak a jog és erkölcs követelményei közül mindig a szigorúbbhoz kell igazodniuk. Én eltökélt vagyok abban, hogy saját sorainkban nem tűröm a visszaélést, s meg fogjuk alkotni az ehhez szükséges jogi-etikai szabályokat. Ezért hívtam össze egy társadalmi bizottságot, amelynek vezetője több kormányon át a Legfelsőbb Bíróság vezetője volt, megkérdőjelezhetetlen tekintélyű ember. Elmondtam ugyanakkor azt is: nem hagyom, hogy eltereljék a figyelmet az elmúlt időszak mulasztásairól, a súlyos törvénysértések gyanújáról. Az előző kormány időszakából már 70 milliárd forintnyi pénz eltűnése, átjátszása, elköltése alapozott meg feljelentéseket. Ezeknek, a jogszabályok szabta talán lassú, de demokratikus keretek között, a végére fogunk járni. Tehát nem vagyok hajlandó b.elemenni figyelemelterelő hadműveletekbe. És minden olyan személyt, akire indokolatlanul vetődött a gyanú, akit igaztalant, politikai megfontolásból vádolnak és támadnak, meg fogok védeni. Az emberek honorálták, hogy a kormánynak egyértelmű és határozott álláspontja van ebben az ügyben, s az első sokkhatás után felismerték a különbséget. Látják, hogy ez a kormány elkötelezetten fellép a korrupció ellen. Ami az MSZP-t illeti, Kiss Elemér elmozdításában az MSZP-nek sem érdeke, sem szerepe nem volt. A dolog a lovagiasság szabályai szerint rendeződött, és a Miniszterelnöki Hivatal vezetőinek kiválasztása az én akaratom szerint történt; örülök annak, hogy döntésemet az MSZP vezetése is támogatta, továbbá, hogy az SZDSZ is teljes mértékben elfogadta.- Ezek szerint az esedékes koalíciós tárgyalásokon nem várható különösebb vita?- Az egyeztetés során elsősorban a jövőről lesz szó: hogyan működjön az uniós ügyekért felelős tárca nélküli miniszter, hogyan alakítsuk ki az ehhez szükséges intézményi hátteret, milyen jogi körülmények között történjen ez, s természetesen szó lesz arról is, hogy a következő időszakban milyen egyeztetési mechanizmusok mellett menjen a munka. Eddig az egyeztetés kifogástalanul működött, ezért meggyőződésem, hogy ez folytatódni fog. Az SZDSZ egyébként maga vetette fel az EU Minisztérium létrehozásának szükségességét, támogatják a miniszter személyét is; az, hogy előzetesen nem konzultáltunk, annak az időzavar volt az oka, amit az SZDSZ-frakció el is fogadott.- Azt lehet mondani tehát, hogy most már rend van a kormányban, vagy még várhatók újabb változtatások?- A kormányban eddig is rend volt, és rend lesz a jövőben is. Ez nem zárja ki, hogy néhány ponton változtatásokra lehet szükség. Van egy olyan kötelezettségem, hogy egy év után értékeljem a miniszterek tevékenységét, és ahol szükséges, ott meg is teszem a szükséges lépéseket.- hehet-e már látni, milyen posztokon kíván javítani vagy erősíteni?- Azt tudom megmondani, hogy milyen követelmények alapján minősítem a minisztereket. Ezek: a szakmai teljesítmény, a szervezőkészség, a kommunikációs képesség és az európai csatlakozást előkészítő munka.- Az önkormányzatok elkészítették a költségvetésüket, és kiderült, hogy jó néhány helyen komoly nehézségekbe ütközik a közalkalmazottak béremelésének biztosítása. Milyen segítséget tud ehhez nyújtani a kormány?- A köztisztviselők, pedagógusok, egészségügyiek bérének emelése társadalmilag elkerülhetetlen volt. Olyan szégyenletesen alacsony volt munkájuk anyagi megbecsülése, hogy nem lehetett tovább várni. Tessék megnézni a számokat, hány ápoló hagyta ott az elmúlt években a munkahelyét, és mennyien jöttek vissza, hány pedagógus hagyta ott a pályát, és mennyi kezdett el megint tanítani. Látható, hogy a tisztességes anyagi és erkölcsi megbecsülés visszahozza a pályára az embereket. Ez volt a célunk, az igazságtalanságok csökkentése. Ezért történt az, hogy a 2003. évi költségvetés prioritásait már 2002-ben teljesítettük. Az államháztartás keretei korlátozottak, ezért arra tudtuk csak biztosítani a fedezetet, hogy kifizessék a felemelt bérekét, de arra már nem volt lehetőség, hogy másfajta prioritásokat is teljesítsünk. Az önkormányzatok nehézsége ebből adódik. Én azon vagyok, hogy az önkormányzatok megbízható, kiszámítható pénzügyi rendszerben működhessenek, és ne kényszerüljenek arra, hogy feléljék vagyonukat. Ebben a szellemben adtam utasítást a belügyminiszter asszonynak és a pénzügyminiszternek, és felkértem őket, hogy még a nyár folyamán megfelelő javaslatokat terjesszenek elő. Miniszterelnökként természetesen nem biztathatom az önkormányzatokat arra, hogy költekezzenek nyugodtan, és a kormány majd a végén kisegíti őket. De a magyar önkormányzatok nem is ilyenek, megtanulták, hogy vannak korlátáik, megtanulták, hogy miként kell a problémákat kezelni. Ebben számíthatnak a kormányzat segítéségére.- A választásokon már régen túl vagyunk, de a kampányretorika folytatódik, az árkok tovább mélyülnek. Van-e lehetőség, van-e elképzelés arra, hogy az ellenzékkel konstruktív párbeszéd alakuljon ki az ország jövője érdekében?- Nem mondanám, hogy mélyebbek lettek az árkok. Inkább azt érzem, hogy az állampolgárok élete normalizálódott, a politika nem mérgezi már a családok mindennapjait. Maga a politikai élet azonban nem lett nyugodtabb. Szerintem nincs más alternatíva, mint az árkok fokozatos betemetése. És én nem azért teszek gesztusokat, mert hasonló válaszlépésekre számítok az ellenfelek részéről. Ez naivitás lenne. Én azért teszek gesztusokat, mert tisztelem azokat a választókat is, akik a másik oldalon álltak, és akiket meg akarok győzni arról, hogy az ország javát akarjuk, hogy felelősen cselekszünk. Én azoknak a miniszterelnöke is vagyok, akik nem rám szavaztak. Ők is megérdemlik, mint a rám voksolók, hogy normális, nyugodt életet éljenek a prosperáló, európai Magyarországon CSÁK ELEMÉR - F. TÓTH BENEDEK Esély a gyerekeknek, esély a fiataloknak Az önkormányzatok megtanulták a probléma- kezelést t HAZAI TÜKÖR
