Somogyi Hírlap, 2003. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-11 / 59. szám

3. OLDAL MM 2003. Március 11., kedd „A falu az uniós csatlakozás nyertese” Medgyessy Péter: kötelezettségem, hogy egy év után értékeljem a miniszterek tevékenységét A Mepgyessy-kormányról mondták medgyessy A Mepgyessy-kormányról mondták medgyessy PÉTER Álcázott suttyomkormány. 1942-ben született TemesiFerenc író (Magyar Nemzet, 2002. július 13.) Budapesten. 1982­ben pénzügyminisz­Az új kormány nem kormányoz, hanem kampányol. ter-helyettes, 1987­Rogán Antal Fidesz-politikus (Kelet-Magyarország, 2002. október 4.) ben pénzügyminisz­ter. 1988-tól 1990-ig Jobb egy biztos kormány, mint száz kormánybiztos. miniszterelnök-helyet­Csillag István gazdasági miniszter (Békés Megyei Hírlap, 2002. október24.) tes, majd bankár; 1996-ban a Hom­A szűkös erőforrások kormánya helyett a bővülő erő- kormány pénzügymi- források kormánya lépett hivatalba 2002-ben. nisztere. 2002. május Kóczián Péter újságíró (Magyar Hírlap, 2002. november 19.) 27-tŐI miniszterelnök. Egy nappal franciaországi útja után, a koalíciós tárgyalások előtt hétfőn fogadta munkatársainkat a kor­mányfő. Medgyessy Péter szerint az uniós kampánynak az lenne a fő cél­ja, hogy meggyőzze a magyar állam­polgárokat: az Eü-tagság fő nyertese a vidék lehet, a csatlakozás biztosítja gyermekeink megnyugtató jövőjét. A miniszterelnök hangsúlyozta: kö­vetkezetesen fellép a korrupciónak még a gyanúja ellen is, de ez nem vonhatja el a figyelmet az előző kor­mányzati ciklus visszaéléseiről.- Egy hónappal a magyar népszavazás előtt Málta igent mondott az Unióm. Mi­lyen üzenete van ennek számunkra?- Fontos, hogy nagy részvétellel folyt le a népszavazás Máltán, ott az emberek több mint 90 százaléka nyilvánított véle­ményt. Hozzá kell tennem, hogy ez nem ügydöntő népszavazás volt, de ezzel együtt is nagyon jó üzenet a magyar köz­vélemény számára, hogy egy olyan vi­szonylag fejlett ország mint Málta, igent mondott az Európai Unióra. Az utóbbi he­tek felmérései azt mutatják, hogy Magyar- országon megint kezd megerősödni az unió támogatottsága. Azok körében erő­södik az elszánás, akikről tudtuk, hogy az uniós csatlakozás mellett foglalnak állást. Vagyis a kormánykoalíció támogatói kö­rében. Van tehát még tartalék: ha egyértelmű üzenetek érkeznek az ellenzék vezetőitől, akkor bizonyosan sikeres és eredményes lesz a népszavazás. Fontos, hogy minél többen menjenek el szavazni április 12-én. Mert ez a döntés a múlt törekvéseit teljesíti be, de egyértelműen a jövőről, a gyermekeinkről szól. Gyermekeink sorsát pedig nem lehet tagadásra építeni.- Egészen mostanáig a magyarországi EU-kom- munikáció meglehetősen szétforgácsolt volt. Mire maradt idő ez alatt az egy hónap cdatt, shaa miniszterelnök maga irányítaná a kampányt, akkor mire ten-, né a hangsúlyt?- Az európai uniós csatlakozásra való felkészülés hosszú távú munka. Évekkel ezelőtt kezdődött és a népszavazással nem ér véget. Mindenkinek, az orvosnak, az ápolónőnek, a cipésznek, a péknek, a mérnöknek, a polgármesternek és az ön- kormányzatnak tudnia kell, mit jelent az Európai Unió, és azt is, miként kell rá fel­készülni. A népszavazásig hátralévő rö­vid időben egy olyan koncentrált kam­pány folyik, amely a döntés felelősségére és fontosságára hívja fel a figyelmet. De ezt követően, a remélhető sikeres döntés után, folytatódik a részletes tájékoztatás.- A kampányban az igen szavazatok elérése a legfontosabb?- A magyar népszavazás - eltérően például a máltaitól - ügydöntő. Felhatal­mazást ad a parlamentnek, a kormány­nak a csatlakozási szerződés megkötésé­re. Jogosan apellál tehát a magyar embe­rek felelősségérzetére, bölcsességére és arra a tudatosságra, ahogyan készülünk, immár másfél évtizede, az uniós csatla­kozásra. Az „igen” mellett fel kell hozni érzelmi és racionális érveket egyaránt. Éveken át hallhattuk barátainktól, roko­nainktól, akik hazajöttek külföldről, lát­ták az európai országokat, városokat, hogy ez a cél, ilyen Magyarországot sze­retnénk. Most megadatik a lehetőség, hogy csatlakozzunk a győztesek és sike­resek klubjába. Hogy a hazai életminő­ség olyan legyen, mint Európa nyugati fe­lén. Érzelmi kérdés a gyermek és a fiata­lok jövője is. Az Európai Unió folyamato­san és fokozatosan fog egyre több hasz­not hozni az országnak. De az senkinek sem lehet kétséges, hogy az igazán nagy nyertesek a mai gyermekek. Minden csa­lád, minden szülő azért dolgozik, hogy gyermekei jövőjét biztonságban tudja. Erre esély az Európai Unió. Es bár az EU nemcsak pénzről, támogatásról szól, ha­nem a kultúra, a humanizmus és a sza­badságszeretet hagyományaira épülő kö­zösség, azért vannak természetesen ra­cionális érvek is, amelyeket el kell mon­dani. Ezek között talán a legfontosabb, hogy a mezőgazdaságból élők igen jelen­tős mértékű többlettámogatáshoz jut­nak. A gyermekek mellett a falvakban élők, a magyar vidék az igazi nyertese az uniós csatlakozásnak. Hiszen ez teszi le­hetővé, hogy úthálózatot építsünk. Már­pedig ma el van vágva nagyon sok kis­város a világtól, el van vágva nem Euró­pától, de a fővárostól is. Sok helyen nincs tisztességes csatornázottság, vagy gond a hulladékok összegyűjtése. Ehhez, a fel­zárkózáshoz, a fejlesztéshez ad támoga­tást az Európai Unió. Magyarország nem csupán csatlakozik, de visszatér hazá­jába, Európába. Lehetőség ez, amivel él­nünk kell.- Úgy néz ki, hogy az iraki háború el­kerülhetetlen, még akkor is, ha minisz­terelnök úr meglehetősen optimista nyi­latkozatot tett Párizsból hazatérőben. Fel­tételezve, hogy lesz háború: készül-e, készülhet-e valamiféle gazdasági válság­forgatókönyv, hiszen lehet, hogy a konf­liktus romba dönti a kormány minden elképzelését a következő évre, mármint gazdasági értelemben?- Számomra a legfontosabb és minde­nek előtt való Magyarország biztonsága. Az elmúlt hónapokban minden jelentő­sebb külföldi utamon, minden találkozó­mon, ahol a világpolitika meghatározó té­nyezőivel volt módon konzultálni, Bush, Putyin és Chirac elnökökkel, vagy Blair miniszterelnökkel, az vezérelt, hogyan lehet az ország biztonságát garantálni. Nyugodt lelkiismerettel mondhatom: Ma­gyarország olyan biztonságban még nem volt, mint azóta, hogy a NATO tagjai let­tünk és megerősítettük transzatlanti kap­csolatainkat. A magyar álláspont követke­zetes és határozott, ezen nem kellett vál­toztatnunk az elmúlt hónapokban. Abból indulunk ki, hogy valós veszélyt jelent a világ számára a tömegpusztító fegyverek jelenléte. Tehát annak az ENSZ-határo­zatnak, amelyik úgy szól, hogy Szaddám Huszeint le kell szerelni, érvényt kell szerezni. Ez Magyarország érdeke is. Mi azt szeret­nénk, ha a tömegpusztító fegyverek leszerelése áldo­zatok nélkül és békés úton történne. Ez az érdeke a vi­lágnak, ez az érdeke az iraki népnek is, amellyel semmilyen baja nincs Magyaror­szágnak, sem a magyar népnek, sem a magyar politikának. Következetesen vall­juk: olyan módon lehet békésen megol­dani egy ilyen konfliktust, ha nagyon erős a nemzetközi nyomás. Vagyis a mi szá­munkra a transzatlanti együttműködés­nek nincs alternatívája, Európának és az Egyesült Államoknak együtt kell keresni a megoldásokat. És végül a magyar politi­ka következő eleme az, hogy mi az euró­pai egység pártján állunk, ezt az egységet azonban csak dialógus, párbeszéd alap­ján lehet kialakítani. Meggyőződésem, hogy ehhez hozzájárult a magyar'külpoli- tika, talán én magam is, hiszen a görög miniszterelnöknek, az EU soros elnöké­nek, felvetettem, hogy szükség lenne egy európai csúcsértekezletre. Erre sor került, és ott kialakult egy olyan álláspont, ami elfogadható Magyarország és minden EU- tagállam számára. Ha a békés rendezés minden lehetőségét kimerítettük, akkor nem lehet kizárni az erő bevetésének le­hetőségét sem. Mert a legrosszabb, ha egy diktátor kezében tömegpusztító fegy­verek maradnak. Tehát a kérdés alap­vetően az, meddig tart a türelem, hogy a nemzetközi politika meddig ad lehetősé­get Szaddám Huszeinnek. Én ilyen érte­lemben voltam és vagyok optimista: a nemzetközi közösség adjon lehetőséget, de szabjon határidőt az iraki vezetőnek a teljes leszerelésre.- Ezek az összefüggések lassan követ­hetővé válnak az átlagállampolgár szá­mára is. De mi van akkor, ha elkezdődik a háború, az olajárak a csillagos égig emelkednek, és minden megdrágul... Van erre valamiféle válságforgatókönyve a magyar kormánynak?- Ha az olajárak emelkednek, már­pedig máris drágultak, azzal szemben minden ország védtelen. Én abban re­ménykedem, hogy ha a konfliktus el­kerülhetetlen, akkor az nagyon rövid lesz, nem okoz sok szenvedést, és hama­rosan visszaáll az élet és a gazdaság a normál kerékvágásba.- Számunkra különösen nem mindegy, mikor következik be ez a konfliktus, hi­szen itt van április 12-e, az EU-nép- szavazás napja, és nem tudni, miként hat ennek kimenetelére a háború.- Egyelőre induljunk ki abból, hogy ta­lán elkerülhető a háború, vagy próbál­junk meg ezért mindent megtenni. De te­gyük hozzá: minden ilyen konfliktus fel­hívja a figyelmet arra, hogy milyen erő­térben mozgunk, milyen háttérrel ren­delkezünk, és hogy milyen szövetségi rendszernek vagyunk tagjai. A NATO- tagság garantálja az ország biztonságát, de gazdasági érdekeink, jólétünk szem­pontjából az Európai Unióhoz fűződő kapcsolat elengedhetetlenül fontos. Te­hát bármilyen fájdalmas dolog is a hábo­rú, ez nem az Európai Unióhoz való tar­tozás szükségszerűségét kérdőjelezi meg, hanem ellenkezőleg, erősíti azt- A kormányban történt változások, illetve a kancelláriaminiszter összeférhe­tetlenségi ügye részben úgy csapódott le a közvéleményben, hogy lám, ez a kor­mány sem különb az elődeinél; másfelől sokan úgy vélik, az MSZP használta fel az alkalmat, hogy erősítse pozícióit a kor­mányzaton belül. Melyik az igaz?- Ha csak ebből a kettőből választha­tok, akkor egyik sem. A kormány az első pillanatban, gyorsan és határozottan le­vonta a következtetést a történtekből; ez alapvetően más, mint ami az előző kor­mányokat jellemezte. Azért léptünk így, mert az összeférhetetlenség árnyéka, a gyanú sem merülhet fel egyetlen kor­mánytaggal kapcsolatban sem. Ha mégis, akkor azonnal le kell mondania. A kor­mányom tagjainak a jog és erkölcs köve­telményei közül mindig a szigorúbbhoz kell igazodniuk. Én eltökélt vagyok ab­ban, hogy saját sorainkban nem tűröm a visszaélést, s meg fogjuk alkotni az ehhez szükséges jogi-etikai szabályokat. Ezért hívtam össze egy társadalmi bizottságot, amelynek vezetője több kormányon át a Legfelsőbb Bíróság vezetője volt, megkér­dőjelezhetetlen tekintélyű ember. El­mondtam ugyanakkor azt is: nem ha­gyom, hogy eltereljék a figyelmet az el­múlt időszak mulasztásairól, a súlyos törvénysértések gyanújáról. Az előző kor­mány időszakából már 70 milliárd forint­nyi pénz eltűnése, átjátszása, elköltése alapozott meg feljelentéseket. Ezeknek, a jogszabályok szabta talán lassú, de de­mokratikus keretek között, a végére fo­gunk járni. Tehát nem vagyok hajlandó b.elemenni figyelemelterelő hadművele­tekbe. És minden olyan személyt, akire indokolatlanul vetődött a gyanú, akit igaz­talant, politikai megfontolásból vádol­nak és támadnak, meg fogok védeni. Az emberek honorálták, hogy a kormánynak egyértelmű és határozott álláspontja van ebben az ügyben, s az első sokkhatás után felismer­ték a különbséget. Látják, hogy ez a kormány elköte­lezetten fellép a korrupció ellen. Ami az MSZP-t illeti, Kiss Elemér elmozdításá­ban az MSZP-nek sem ér­deke, sem szerepe nem volt. A dolog a lovagiasság szabályai szerint rendeződött, és a Mi­niszterelnöki Hivatal vezetőinek kiválasz­tása az én akaratom szerint történt; örü­lök annak, hogy döntésemet az MSZP ve­zetése is támogatta, továbbá, hogy az SZDSZ is teljes mértékben elfogadta.- Ezek szerint az esedékes koalíciós tár­gyalásokon nem várható különösebb vita?- Az egyeztetés során elsősorban a jö­vőről lesz szó: hogyan működjön az uniós ügyekért felelős tárca nélküli miniszter, hogyan alakítsuk ki az ehhez szükséges intézményi hátteret, milyen jogi körülmé­nyek között történjen ez, s természetesen szó lesz arról is, hogy a következő idő­szakban milyen egyeztetési mechanizmu­sok mellett menjen a munka. Eddig az egyeztetés kifogástalanul működött, ezért meggyőződésem, hogy ez folytatódni fog. Az SZDSZ egyébként maga vetette fel az EU Minisztérium létrehozásának szüksé­gességét, támogatják a miniszter szemé­lyét is; az, hogy előzetesen nem konzul­táltunk, annak az időzavar volt az oka, amit az SZDSZ-frakció el is fogadott.- Azt lehet mondani tehát, hogy most már rend van a kormányban, vagy még várhatók újabb változtatások?- A kormányban eddig is rend volt, és rend lesz a jövőben is. Ez nem zárja ki, hogy néhány ponton változtatásokra lehet szükség. Van egy olyan kötelezettségem, hogy egy év után értékeljem a miniszterek tevékenységét, és ahol szükséges, ott meg is teszem a szükséges lépéseket.- hehet-e már látni, milyen posztokon kíván javítani vagy erősíteni?- Azt tudom megmondani, hogy mi­lyen követelmények alapján minősítem a minisztereket. Ezek: a szakmai teljesít­mény, a szervezőkészség, a kommuniká­ciós képesség és az európai csatlakozást előkészítő munka.- Az önkormányzatok elkészítették a költségvetésüket, és kiderült, hogy jó né­hány helyen komoly nehézségekbe ütkö­zik a közalkalmazottak béremelésének biztosítása. Milyen segítséget tud ehhez nyújtani a kormány?- A köztisztviselők, pedagógusok, egészségügyiek bérének emelése társadal­milag elkerülhetetlen volt. Olyan szégyen­letesen alacsony volt munkájuk anyagi megbecsülése, hogy nem lehetett tovább várni. Tessék megnézni a számokat, hány ápoló hagyta ott az elmúlt években a munkahelyét, és mennyien jöttek vissza, hány pedagógus hagyta ott a pályát, és mennyi kezdett el megint tanítani. Látha­tó, hogy a tisztességes anyagi és erkölcsi megbecsülés visszahozza a pályára az embereket. Ez volt a célunk, az igazságta­lanságok csökkentése. Ezért történt az, hogy a 2003. évi költségvetés prioritásait már 2002-ben teljesítettük. Az államház­tartás keretei korlátozottak, ezért arra tud­tuk csak biztosítani a fedezetet, hogy kifi­zessék a felemelt bérekét, de arra már nem volt lehetőség, hogy másfajta priori­tásokat is teljesítsünk. Az önkormányza­tok nehézsége ebből adódik. Én azon va­gyok, hogy az önkormányzatok megbíz­ható, kiszámítható pénzügyi rendszerben működhessenek, és ne kényszerüljenek arra, hogy feléljék vagyonukat. Ebben a szellemben adtam utasítást a belügymi­niszter asszonynak és a pénzügyminisz­ternek, és felkértem őket, hogy még a nyár folyamán megfelelő javaslatokat ter­jesszenek elő. Miniszterelnökként termé­szetesen nem biztathatom az önkormány­zatokat arra, hogy költekezzenek nyugod­tan, és a kormány majd a végén kisegíti őket. De a magyar önkormányzatok nem is ilyenek, megtanulták, hogy vannak kor­látáik, megtanulták, hogy miként kell a problémákat kezelni. Ebben számíthat­nak a kormányzat segítéségére.- A választásokon már régen túl va­gyunk, de a kampányretorika folytató­dik, az árkok tovább mélyülnek. Van-e lehetőség, van-e elképzelés arra, hogy az ellenzékkel konstruktív párbeszéd alakul­jon ki az ország jövője érdekében?- Nem mondanám, hogy mélyebbek lettek az árkok. Inkább azt érzem, hogy az állampolgárok élete normalizálódott, a politi­ka nem mérgezi már a családok mindennapjait. Maga a politikai élet azon­ban nem lett nyugodtabb. Szerintem nincs más alter­natíva, mint az árkok fo­kozatos betemetése. És én nem azért teszek gesztu­sokat, mert hasonló válaszlépésekre szá­mítok az ellenfelek részéről. Ez naivitás lenne. Én azért teszek gesztusokat, mert tisztelem azokat a választókat is, akik a másik oldalon álltak, és akiket meg aka­rok győzni arról, hogy az ország javát akarjuk, hogy felelősen cselekszünk. Én azoknak a miniszterelnöke is vagyok, akik nem rám szavaztak. Ők is megér­demlik, mint a rám voksolók, hogy nor­mális, nyugodt életet éljenek a prosperá­ló, európai Magyarországon CSÁK ELEMÉR - F. TÓTH BENEDEK Esély a gyerekeknek, esély a fiataloknak Az önkormányzatok megtanulták a probléma- kezelést t HAZAI TÜKÖR

Next

/
Oldalképek
Tartalom