Somogyi Hírlap, 2003. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-10 / 58. szám

6. OLDAL 2003. Március 10., Hétfő CÍMER, ZÁSZLÓ A címer kékje az égboltot jelké­pezi. Az alsó részen a barna szín a falu domborzatára utal, a dombon álló tölgyfa a vidék vál­tozatos szépségére, a körülötte levő erdőkre, az ekevas, a cso roszlya és a szőlőtőke a lakos­ság mezőgazdasági tevékenysé­gére. A falu zászlaján fehér me­zőben található a viszi címer. A LAKOSSÁG SZÁMA 2002-ben 226 B 2000-ben 239 T 1990-ben 275 1 1970-ben 339 * FOGADÓÓRÁK A polgármesteri hivatal címe: 8681 Visz, Rákóczi út 32. Hét­főtől csütörtökig reggel 7-töl 16 óráig, pénteken"7-től 12-ig van félfogadás. Visz a látrányi kör­jegyzőséghez tartozik, ott hét­főn, kedden, pénteken 8-12-ig, szerdán 8-16 óráig fogadják az ügyfeleket. Nagy Gábor körjegy­ző fogadóórája hétfőn 7.45-től 12 óráig, szerdán 7.45-16 órá­ig tart. Takács László falugaz­dász hétfőnként 11-12-ig várja a tanácsot kérő gazdákat a pol­gármesteri hivatalban. HÁZIORVOSI RENDELÉS Dr. Csima Alfréd és dr. Csimáné dr. Orbán Dalma há­ziorvos minden kedden reggel 6-tól 10 órág fogadja a bete­geket az orvos rendelőben. ISTENTISZTELETEK Szentmise minden hónap első vasárnapján 12 óra 30-tól van, a református istentisztelet ugyan­csak minden hónap első vasár­napján 13 óra 30-kor kezdődik. TÍZÉVES A FALUHÁZ A községházát 1993-ban építet­ték a visziek. Itt van a polgármes­teri hivatal, az orvosi rendelő és a tanácskozóterem. Az épület jelké­pezi a visziek összefogását, jelen­tős falufejlesztő tevékenységét. Az utóbbi évtizedben az önkormány­zat és a lakosság ugyanis szinte erőn felül vállalt anyagi terheket a község infrastruktúrájának fejlesz­tésében. Legutóbb a gázvezeté­ket építették ki, jó a telefonellátás, és minden utcában van egészsé­ges h/óvíz. Állami, megyei segít­séggel léptek előbbre az utak kor­szerűsítésében, Pharefámogatás- sá a belterületi vizeket rendezték. Most a szennyvízcsatorna-hálózat építését készítik elő a szomszéd településekkel. FAZEKAS ELŐDÖK Visz 1229-ben a székesfehérvári káptalan birtoka; az 1332/33-as tizedjegyzék tanúsága szerint plé­bániája is volt. 1348-ban a falu egyes részeit a Nyulak szigetének apácái birtokolták, később a Fanchi-, a Philep-, a VázsonyH a Jankovich- és még számos csa­lád. 1563-ban 13 portát tartottak számon a faluban, ami a mostani helyétől északra volt a Szekrény- kút felé. A török teljesen feldúlta, s a visszatelepülök házukat a mosta­ni részen építették föl. Egy 1979- es lelet tanúsága szerint a visziek ősei nemcsak gazdálkodtak, faze­kasmesterséget is űztek. A CIKKEKET GÁLDONYI MAGDOLNA ÍRTA. FOTÓK: MÁRTON LÁSZLÓ Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta Kamatoztatják a község adottságait Uniós polgár Visz lakosainak egyre nagyobb része, hiszen németek, dánok vettek itt in­gatlant, s az év egy részét itt töltik második otthonukban. Az önkormányzat a község jó adottságait szeretné minél job­ban kamatoztatni az unióban. Több munkahelyet és az idegenfor­galom föllendülését várja az uniós csatlakozástól Hujder Ferenc pol­gármester, mert jók a község adottságai. Ezért korábban sok ál­dozatot vállaltak a lakosai. Kiépítet­ték a gázvezeték-hálózatot, megyei támogatással van egészséges ivóvíz is a faluban. Semmi sem akadá­lyozhatja meg a falut abban, hogy hamarosan összkomfortos telepü­lés legyen, a térség községeivel ösz- szefogva ugyanis most a szenny­vízcsatorna kiépítésén fáradoznak. Visz a térségi együttműködésben tud fejlődni - vallja a polgármester. HUJDER FERENC Zalahalápon született 1944-ben. 1946-ban köl­töztek a szülei Somogyaszalóba. Kaposváron szerzett szakmunkás­bizonyítványt. Bogláron szőlész- borász szakiskolát is végzett. 22 évig dolgozott a BB-nél. 1969-től élViszen; 1985-től elöljáró, 1990- től polgármester. A község az idén 17,7 millió fo­rintból gazdálkodik, ebből 3,5 mil­liót fizet a körjegyzőség és az okta­tási intézmények fenntartására. Je­lentős összeg, 2,5 millió forint a szociális kiadása. Nagyon kevés pénz jut fejlesztésre, és Hujder Fe­renc évek óta panaszolja: a pályá­zati önerő előteremtése is szinte megoldhatatlan gondot okoz. Ho­lott csak így lehet több pénzt hozni a beruházásokra. A polgármester nagy álma a kulturális központ bő­vítése. A tervek készek, az engedé­lyek is elkészülnek áprilisra. Számí­tásai szerint 11 millió forintba kerül az előtér, a színpad és a táncterem kialakítása. Ehhez jó lenne állami támogatást szerezni, hiszen évek óta ez az első pályázat, amelynek feltételeit az önkormányzat egye­dül igyekszik megteremteni. Nél­külözhetetlennek tartja a vonzó kulturális rendezvényeket ahhoz, hogy tovább fejlődjön a falu turiz­musa. Ebben társakat keresnek azokban a külföldi családokban, akiknek Visz üdülőfalu. Ezt tükrözi az idei gazdag rendezvényterv is, amit a falu európai polgárai is vár­nak. Szívesen vesznek részt a ren­dezvények előkészítésében akár anyagiakkal is. Hujder Ferenc sze­retné velük még jobban megoszta­ni a falu gondjait és lehetőségeit. Nyitott az ő igényeikre is, így tették ki az utcanévtáblákat, hogy köny- nyebben eligazodjanak Viszen. Az önkormányzat sokat vár az M7-estől és a 67-es út átépítésétől, de a világhálón is keresi a nemzet­közi kapcsolatokat. Két számítógé­pet nyert az informatikai pályáza­ton, egyet a polgármesteri hivatal­ban helyeznek el, a másikat pedig a könyvtárban, hogy minél töb­ben hozzáférjenek. Ehhez számí­tanak a telefontársaságra is, mert egyelőre kicsi a kapacitás a zavar­talan internetes kapcsolatokhoz. ■ Recept Viszről Kakaspörkölt A kakaspörkölt receptjét Soltész Endrédétől kaptuk; ezt az ételt nokedlival kínálják. A pörkölthöz négy személyre feldarabolunk egy kakast, az aprólékot a leves­be tesszük. Egy nagy fej hagymát apró kockára vágunk, s evőkanál­nyi zsírban üvegesre pároljuk. Beletesszük a pirospaprikát, ügyelve, hogy meg ne égjen. Ke­vés vizet adunk hozzá, s bele­tesszük a megmosott húsdarabo­kat. ízlés szerint sóval, borssal fűszerezzük, majd fedő alatt pu­hára pároljuk. A vizet folyamato­san adagoljuk, mindig csak keveset, hogy sűrű szaftja legyen. A nokedlit fél kiló lisztből készít­jük, s annyi tojást teszünk bele, amennyit a liszt fölvesz. Vizet nem szabad hozzáadni. Kemény­re keverjük a tésztát, és deszká­ról késsel vagy kanállal a forró vízbe szaggatjuk. Amikor a fel- színre jön, leszűrjük. _________■ Me gélnek a mezőgazdaságból A falu mezőgazdasági vállalkozói állít­ják, hogy meg lehet élni a gazdálkodás­ból. Hozzáteszik azt is: még senki sem költözött el Viszről szegényen. Sok dologban közösek a nézeteik, helyi képviselőként pedig sokat akarnak tenni a falu fejlesztéséért, ezért is vállalták a közéleti munkát. Kovács János derűlátó­nak vallja magát, Szűcs Attila pedig bizal­matlan az Európai Unióval kapcsolatban. Viszont mindkettőjükről elmondható: nem riadnak vissza a kihívásoktól. S tu­lajdonképpen már mindketten megmé­rették magukat azzal, hogy sikeresen pá­lyáztak állami támogatásért a gazdasá­guk fejlesztésére. Kovács János mezőgaz­dasági szolgáltatását szerelte föl a legkor­szerűbb gépekkel, hiszen 30 hektár szán­tón termeszt gabonát, illetve két hektá­ron szőlőt művel. Szűcs Attila tavaly öt hektáron telepített új szőlőt, s ehhez az összköltség 59,9 százalékával járult hoz­zá az állam. Persze a 40 százalékot sem volt könnyű előteremteni. Kovács János azt mondta: ha az uni­óban megmondják, mit lehet vetni és mennyit, bizonyára jobb árakat is ad­nak majd termésért, és őt ez megnyug­tatja. Őstermelőként a családi gazdaság­ban dolgozik, de mezőgazdasági vállal­kozóként szolgáltatást is végez. Szűcs Attila úgy tervezi, ha termőre fordul a új telepítés, maga is megpróbálkozik a borászkodással, miután ez az alapvető szakmája, elsősorban önmagának bizo­nyítana. Mindketten állítják, hogy Visz a lehe­tőségek faluja, hiszen itt a gazdálkodás­hoz minden adva van. Nem kell innen elmenni, mondta Szűcs Attila, aki tős­gyökeres viszinek vallhatja magát. Az­zal számol, hogy az unióban ugyan ne­héz lesz eladni a bort, de mindenkép­pen jót kell készíteni és elfogadható áron. ■ Bőven termő szőlőskertek A viszi hegyek el­ső osztályú löszös talaját szereti a szőlő, s jó minő­ségű a termés. Ezek a lankás hegyoldalak, mint az Eb-hegy, Hosz- szú-hegy vagy a Pannai-tető, igen kiváló termőhely­nek bizonyultak. A község lakos­ságának a 80 százaléka sző­lészkedéssel fog­lalkozik, az embe­rek zöme ebből él. Jól megvan a szomszédokkal A község egyik legidősebb la­kosa Somodari Gyula, s jónak tartja, hogy az új német tele­pesek sorra felújítják az öreg házakat. Örül annak, hogy ez­által is egyre szebb lesz a falu. Májusban tölti be a nyolcvanat Somodari Gyula, de a háztáji kertre és szőlőre még van ereje. Ötvenhárom évvel ezelőtt költö­zött a faluba a szomszédos Látrányból, mivelhogy viszi lányt vett feleségül. Úgy emlék­szik, nagy volt itt az elmaradás, de az utóbbi években ezt a hátrá­nyát behozta a falu. A villanyt hatvanas években vezették be, utána jött a vezetékes víz. A tele­fon és a gáz az elmúlt évek nagy közös beruházása. Annak idején Somodari Gyula maga is saját házat épített. Nem bánta meg, hogy a felesége ide hozta; város­ban semmi pénzért nem lakna, mert szereti az összetartó viszi közösséget. S azt sem bánja, hogy a külföldiek megveszik az öreg házakat és belőlük újakat varázsolnak. Neki örömet jelent, hogy szépül, átalakul a falu.- Beszélni nem tudok velük, bár az ausztriai hadifogságban ragadt rám valami; ott akkor nem tudtak volna eladni - mond­ta. - Azért megtalálják a közös hangot a szomszéd német csa­láddal. A bogiári állami gazdaságban dolgozott 26 évig a feleségével együtt. Szőlészettel foglalkozott, bár sokféle más munkát is vál­lalt, például a látrányi vizes ma­lomban, amiből annak idején kettő is volt. Mára a saját kis sző­lője maradt, ez terem annyit, hogy mindig legyen egy-két po- hár jó bora. _________________■ So modari Gyula: Jól terem a kis szőlő Folytatja a hagyományt Prait Hajnalka kereskedőnek készül; volt előtte példa, hiszen szinte egész családja ezt választotta hivatásul. Máris úgy döntött azonban, hogy e szakma mellett még más mesterséget is tanul.- A fonyódi szakközépiskolába adtam be a jelentkezési lapomat, másodikként a kaposvári Széche­nyit jelöltem meg - mondta Prait Hajnalka, aki most fejezi be az általános iskolát. - Kereskede­lemmel szeretnék foglalkozni.- Miért azzal?- Az egész családunk a keres­kedelemből él. A nagymamám boltot vezet Látrányban, a szüle­im pedig itt, Viszen. Édesanyám ugyancsak a fonyódi szakközép- iskolába járt, a nővérem pedig másodikos a Széchenyiben.- Segítesz-e a szüleidnek?- Most a nővérem segít a bolt­ban, később én is segíteni fogok.- Szerencsés vagy, lesz munka­helyed az iskola elvégzése után.- Valószínűleg itt dolgozom majd. Édesanyámmal már meg­beszéltük, hogy elvégzek egy masszőriskolát is, mert van hoz­zá érzékem. A középiskolát na­gyon jónak tartom; a szüleim is örülnek, hogy majd itt, a közel­ben tanulok. Főleg a reál tárgya­kat szeretem; a matematika mellett kedvencem az irodalom. Jól megy a német is; a középis­Prait Hajnalka: Az irodalmat is szeretem kólában pedig angolt is tanulok.- Szeretsz Viszen lakni?- Szeretem a tiszta levegőt, s azt, hogy itt lehet állatot tartani. Bár a nap nagy részét az iskolá­ban töltjük, utána pedig tanulni kell, összetartanak itt a gyere­kek. A falu rendezvényein is szí­vesen szerepelünk. Verset is szoktam mondani, mert úgy gondoljuk, hogy ennyit megte­hetünk a faluért. Nem lenne rossz városban élni, de itt kelle­mesebb a légkör, friss a levegő.- Ennyire fontos számodra a tiszta levegő?- Törődöm az egészségem­mel, és erre szeretném nevelni majd a gyermekemet is. ______■ Cs acsifogat a parkban Már tizenegy szamarat is tart Kreisz András a birtokon Kreisz András nyolc éve telepedett vissza Frankfurtból, s nagy birtokot vásárolt Viszen. S kettős ál­lampolgárként részt vesz a helyi közélet­ben is. - Tudom, hogy az Európai Unió jó lesz, főleg a magya­roknak - mondta. - Itt, Viszen teljesen föl­szereltem egy élelmi­szer-feldolgozót; jég­salátát szeretett volna termesztetni, csoma­golni és exportálni, de a munkaerőn megbu­kott az üzlet. Most a gépek el­adásával foglalkozik; van, amelyiket Taj­vanról hozta, de nem tudta beüzemelni. Bár sok kellemetlen élménye volt azok miatt, akik a megoldás helyett min­dig azt magyarázták, mit miért nem lehet megcsinálni, nem adta föl. Hatvanöt évesen új vállalkozás­ba kezd, s a turizmusban látja a fa­lu jövőjét. Somogy legnagyobb csacsi­farmját hozza létre Viszen, 11 sza­mara van a 11 hektáros szabadidő­parkban, amely a családos üdülés, kirándulás központja lehet. A látrányi diákok már kirándultak ide, és páratlan élményben volt ré­szük. Kreisz András megígérte, hogy az éticsigaversenyt az idén is megrendezi. Sokat vár a 67-es út átépítésétől, mert úgy véli, az hoz­zájárul a település természeti érté­keinek a feltárásához. Önkormány­zati képviselőként is ezért tevé­kenykedik__________________■ A L M A N A C H - 2 3 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom