Somogyi Hírlap, 2003. március (14. évfolyam, 51-75. szám)
2003-03-09 / Vasárnap Reggel, 10. szám
2003. MÁRCIUS 9. EURÓPAI UNIÓ B Támogatások: hét bő esztendő Ha a magyar mezőgazdaság jövője kerül szóba az Európai Unión belül, egy téma biztosan megkerülhetetlen, s ez a támogatások kérdése. Kezdetben sok volt a félreértés és a félinformáció, ám ma már szerencsére egyre többen vannak tisztában azzal, hogy a magyar termelők a csatlakozás után az első naptól kezdve a többi tagország termelőivel azonos feltételekkel vesznek részt a piaci intervenciós intézkedésekben (gabona, marhahús, tejpor és vaj), valamint az exporttámogatásokban. így ugyanazokra a termékekre ugyanolyan mértékű exporttámogatásban fogunk részesülni, mint a francia, dán vagy holland gazdák és exportőrök. A közvetlen támogatások kifizetésénél lesz csak egyfajta fokozatosság, ám ez is relatív: mivel az egy hektárra vetített közvetlen támogatásnál fontos szerepet játszik a termésátlag, amely hazánk esetében 4,73 tonna/hektár, így gyakorlatilag a magyar termelők már az első évben a portugál és spanyol gazdákkal azonos támogatást kapnak. A magyar csirkéket nem támogatja az Unió, a gazdák csak a fejlesztésekre kaphatnak pénzt ■ Hazánk a belépést követően részt vesz a közös agrárpolitikában, és így a közös költségvetésből finanszírozott támogatásokban is részesül. Emellett bizonyos területeken megmarad a nemzeti agrártámogatás is, részben az EU-támogatás társfinanszírozásának formájában. E két forrás együttes értéke meghaladja a jelenlegi támogatások összegét, tehát az már most kijelenthető, hogy országos léptékkel számolva a magyar mezőgazdaság jobb helyzetbe kerül, mint amilyenben most van - állítja Vajda László, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium integrációs főcsoportfőnöke. Mint mondta, előzetes számítások szerint 2004-ben legalább 300 milliárd forint támogatási keret segíti elő az agrárgazdaság verseny- képességének fejlesztését. Piaci támogatások. Ezek intervenciós támogatásokra és export- támogatásokra oszthatók. Előbbi csoportba tartozik valamennyi gabonaféle, a marhahús, valamint a sovány tejpor és a vaj. Az exporttámogatásiján részesülő termékek köre ennél már sokkal nagyobb, éppen ezért e helyütt felsorolhatatlan, de mint már föntebb jeleztük, a magyar gazdákra ugyanazok a feltételek vonatkoznak, mint a többi uniós tagállam termelőire. Közvetlen támogatások. Ide sorolható a gabonafélék, az olajos növények, a fehérjenövények, a rostnövények, a dohány termesztése, illetve a szarvasmarha és a juh tartása. Valamennyi termék- csoport esetében jogszabály határozza meg a támogatás mértékét. Az új tagországok gazdái közösségi forrásból 2004-ben a közvetlen támogatások 25 százalékát, 2005-ben 30 százalékát, 2006-ban 35 százalékát kapják meg, majd ez további fokozatos emelkedés után 2013-ban éri el a 100 százalékot. Mivel hazánkban számos termelési költség alacsonyabb, mint az Unióban - ilyen a munkabér vagy a földbérleti díj -, a magyar termelők a fokozatosan emelt közvetlen támogatások miatt nem kerülnek versenyhátrányba. Ráadásul mód van a közvetlen támogatások nemzeti költségvetésből történő kiegészítésére, amelynek mértéke maximum 30 százalék lehet. így a magyar gazdák a hetedik évben, amikor az EU-s hozzájárulás 70 százalék lesz, a hazai kiegészítéssel gyakorlatilag 100 százalékos támogatást kapnak. (Lásd táblázatunkat.) Vidékfejlesztési támogatások köre. Ezek palettája rendkívül széles: mezőgazdasági üzemi beruházáshoz, mezőgazdasági termékek feldolgozásához és értékesítéséhez, vidéki infrastruktúra fejlesztéséhez, fiatal gazdák támogatásához, erdősítéshez vagy az agrár-környezetvédelemhez egyaránt köthető. (Lásd vidékfejlesztésről szóló írásunkat.) Ezeknél az EU-forrásoknál már kötelező az általában 20-25 százalék mértékű társfinanszírozás a hazai költségvetésből. S persze lehetőség van kizárólag nemzeti forrásból történő támogatásra is, elsősorban állattenyésztési, agrármarketing területeken, illetve a hun- garikumok megőrzése érdekében. Vajda László elmondta: óriási erőket összpontosít a kormányzat arra, hogy a gazdákat ne érje felkészületlenül a csatlakozás utáni helyzet. Minden faluban tájékoztatót tartanak, kézikönyvet adnak ki az összes támogatásról, s természetesen a pályázati kérelmek, űrlapok is magyar nyelven, közérthető formában készülnek.- Természetesen tudjuk, hogy a magyar gazdák általában nem szeretnek foglalkozni a bürokratikus formaságokkal, de ha rájönnek, hogy egyheti munkával éves jövedelmük egy- harmadát képesek biztosítani, valószínűleg belátják, hogy a formaságok betartása nagyon is jövedelmező lehet... Esély a gazdaságoknak ■ Az új tagországok kaphatnak olyan támogatásokat is, amelyeket a régi tagországok gazdálkodói nem kaphatnak, de ez csak bizonyos gazdaságokat érint. Félig önellátó gazdaságok támogatása: azok az egyéni gazdaságok, amelyek jórészt ugyan önellátásra termelnek, de a szükségleteiken felüli részt értékesítik - tehát egyben már árutermelők is támogatást kaphatnak, ha üzleti tervvel bizonyítják, hogy a jövőben (öt év alatt) gazdaságiI lag életképes vállalkozások lesznek. A támogatás felső határa gazdaságonként 242 500 forint. A támogatás felhasználása nem megkötött, öt éven át folyósítható, de három év után felül kell vizsgálni. Ha az üzleti terv céljai nem teljesülnek, le kell állítani, de a kifizetett támogatásokat nem lehet visszakövetelni. Termelői csoportok létrehozásának támogatása: az új tagországokban az egyéni gazdaságok zöme elszigetelten működik, és egy-egy termékből kis meny- nyiséget termel. A támogatás a termelői csoportok megalakulását segíti, s egy csoport öt éven keresztül kap támogatást, legfeljebb 94,5 millió forint összegben. EU-előírásoknak való megfelelés támogatása: ez azoknak a gazdaságoknak jelent segítséget, amelyek nem képesek megfelelni az EU-előírásoknak. A támogatás segíti az Unió környezeti, higiénés, állatjóléti, élelmiszer-biztonsági és munkavédelmi előírásainak teljesítésével kapcsolatosan felmerülő költségek fedezését. Öt évre adható, de évente azonos mértékben csökken, öt év alatt nullára. A támogatás az első évben nem haladhatja meg a 48 500 forintot hektáronként, vagy az alternatív módon számított megfelelő összeget. A paradicsomtermelők a paradicsomba mennek? Őszibarack 1616 Támogatott mennyiség (t) Támogatás (Ft) Paradicsom 30,790 ■ Az Európai Unió támogatja a gazdák összefogását, vagyis a TÉSZ-ek (Termelői Értékesítő Szervezetek) létrehozását. A zöldség- gyümölcskultúrák esetében ez 5 éven át csökkenő mértékű támogatást jelent. Egymillió euró (242,5 millió Ft) árbevételig az első két évben az árbevétel 5, majd évenként 4, illetve 3 és 2 százaléka kapható. A 242 millió Ft fölötti részre az árbevétel további 2,5-2,5-2-1,5-1,5 százalékának, de legfeljebb 24,2 millió Ft- nak megfelelő nagyságú támogatásra lehet igényt tartani. A magyar termelők a TÉSZ-eken keresztül az EU-tól támogatást fognak kapni paradicsom, őszibarack és körte feldolgozására (lásd táblázatunkat). Meghatározott zöldség-gyümölcstermékek után - túlkínálat esetén - intervenciós célú árukivonási támogatás kapható. Csak a szabványnak megfelelő, osztályozott árura adható árukivonási támogatás. Az intézkedés alkalmazásának feltétele az EU-előírásoknak megfelelő TÉSZ-ek működése. Az ipari paradicsomtermelés támogatása már a csatlakozás évétől 100 százalékos szinten adható. A 2001. évi, 19,25 tonna/hektár átlagos terméshozamot elérő ipari- paradicsom-termesztő gazdaság hektáronkénti bevétele a változatlan termésátlag és a prognosztizált értékesítési átlagár esetén 299 503 forinttal emelkedik. A gyümölcsösök telepítésének támogatását az EU általában véve nem tiltja, nincsen területi korlátozás, mind nemzeti, mind EU-forrásból adható támogatás. Az egyetlen korlátozást az jelenti, hogy az alma, a körte és az őszibarack esetében új ültetvények létrehozása nem támogatható. Meglévő ültetvények felújítása, korszerűsítése (például fajtaváltás) azonban ezeknél is támogatható a Strukturális Alapok előírása szerint. A túltermelés csökkentése érdekében időnként (legutóbb 1997/98-ban) az alma-, körte-, illetve őszibarack-ültetvények kivágására támogatást ad az EU. A támogatás mértéke akkor 1205 000.fo- rint/hektár volt. Az érintett területen ez a három gyümölcsfaj 15 évig nem telepíthető tulajdonosváltás esetén sem. Vidékfejlesztés: Mivel valamennyi ágazat „hátországa” a vidék, értelemszerű, hogy a csatlakozás során jelentős szerepet kap a vidék felzárkózásának elősegítése. Ehhez többfajta támogatás áll majd rendelkezésre. gyógynövényektől az útépítésig A vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítését célzó támogatás az új mezőgazdasági, illetve a mezőgazdasági termeléshez közeli tevékenységek bevezetését segíti - ilyen lehet például mezőgazdasági eredetű alapanyagok helyi feldolgozása vagy valamilyen gyógynövény termesztéséhez és feldolgozásához szükséges eszközök beszerzése. De ebbe a kategóriába tartozhat még .a különleges, egyedi termékek előállítására és a forgalmazásra való felkészülés, illetve az idegenforgalmi és kézműipari tevékenységek fejlesztését segítő támogatás. A mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztését is segíti az Unió. Ebbe a körbe tartozhat a mezőgazdasági útépítés támogatása, a vállalkozások energiaellátásának korszerűsítése, kiemelten a megújuló energiaforrások használatának bevezetése (faapríték- használat, biogáz). Alapvető szolgáltatások támogatása a vidéki vállalkozók és lakosság számára azt a célt szolgálja, hogy a gazdálkodók munkájukat minél hatékonyabban tudják végezni, illetve vonzó vállalkozási környezet létesüljön. Egy településen ilyen lehet például egy „szolgáltatóház”, ahol az érdekeltek tájékozódhatnak a támogatási lehetőségekről, internetezhetnek, fénymásoltathatják irataikat, ösz- szejöveteleket tarthatnak. A falufejlesztésre és falufelújításra, a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelmére és megőrzésére is adható támogatás, akárcsak a közösségi kezdeményezésű programokra. Ez utóbbi lényege, hogy egy-egy vidéki „akciócsoport” is kezdeményezhet az adott térséget érintő programot. A vidékfejlesztés egyéb agrártárgyú kísérő intézkedései elsősorban arra szolgálnak, hogy támogassák a szerkezeti (strukturális) változásokat a mezőgazdaságban. Ezeknél nincs szükség saját erőre, de csak meghatározott feltételekkel folyósíthatók. Ide a következő intézkedések tartoznak. Korai nyugdíjaztatását olyan gazdálkodó kérheti, aki 55 évnél idősebb, és a kérelmezést megelőző utolsó 10 éven át gazdálkodott, de a normál nyugdíjkorhatárt még nem érte el. Az igénylés feltétele, hogy felhagy az árutermelő gazdálkodással (saját szükségletre termelhet), és gazdaságát valakinek átadja. Ennek fejében jövedelempótló nyugdíjat kaphat, amit 75 éves koráig akkor is megtarthat, ha rendes nyugdíjat is kap. Kedvezőtlen adottságú és környezetvédelmi megszorítások alá tartozó térségek gazdálkodói támogatást kaphatnak azért, hogy az érintett térségekben alacsony eszközigényű termelés környezet- védelmi, vagy más társadalmi indokból (például foglalkoztatási feszültségek miatt) fennmaradjon. Az agrár-környezetgazdálkodási támogatás az egyetlen kötelezően alkalmazandó eleme az EU vidékfejlesztési rendszerének. Mezőgazdasági területek erdősítése is lehetséges EU-támogatással. így a maihoz képest több erdőt telepíthetünk. A hatályos EU-jogszabály a telepítési költségeken túl lehetővé teszi az ápolási költségek megtérítését 5 éven át, és az erdősítés miatt kieső jövedelem pótlását, legfeljebb 20 éven keresztül.
