Somogyi Hírlap, 2003. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-08 / 57. szám

SÉÍ 2003. Március 8., Szombat 7. OLDAL Recept Hencséröl Csokoládétorta Kedvelt lakodalmi édesség Novák Ferencné csokoládétortája. Hozzávalók: 6 tojás, 20 dkg cu­kor, 20 dkg liszt, egy csipet szó­dabikarbóna. A tojásfehérjét ke­mény habbá verjük, fokozatosan hozzátesszük a cukrot, s össze­keverjük a liszttel, a 6 tojás sár­gájával és a szódabikarbónával. Két adagban sütőpapírral bélelt tortaformába öntjük, s megsüt­jük. A krémnez 20 dkg cukor, 3 tojás sárgája, 1 tojás, egy marga­rin, két kanál kakaópor kell. A cukrot, tojást gőz fölött megfőz­zük, majd a tűzről levéve bele­tesszük a kakaóport, a marga­rint, s habverővel kidolgozzuk. A tésztát félbevágjuk, mindegyik lapot megkenjük, s egymásra fektetjük. A maradék krémet az oldalára, tetejére kenjük. Díszít­hetjük tejszínnel, gyümölccsel s csokoládékrémmel is. ■ Még a királynő is jó hírük keltette Több szempontból is híres ez a Zsebe széli falu: itt van az or­szág legöregebb tiszafája és egyik legmodernebb golfklub- ja. Nemcsak a hencseiek, ha­nem a környező falvak lakosai is ez utóbbiban látják a kitörési lehetőséget.- Még nem folyik a csapból a csat­lakozással kapcsolatos tájékozta­tás, de azt már sejtjük, hogy mit je­lent az önkormányzatnak és a gaz­dáknak - felelte a csatlakozás elő­nyeit firtató kérdésünkre Balatincz János polgármester.- Alapvetően a turizmus fejlődé­sében látják a jövőt? .- A földek aranykorona-értéke alacsony, így megélhetést csak a tu­rizmus fejlődése ad. A faluban mű­ködő golfklub és a környék hor­gászparadicsoma teremt munkahe­lyeket is. Az uniós csatlakozás után ha megmaradnak a munkahelyek, esetleg bővítik is őket, talán nőnek majd a bérek is. Kérdéses viszont, hogy a gyengébb képzettségűek hol találnak munkát.- Hogyan várja a lakosság a csatlakozást?- Még nem kapott kellő tájékoz­tatást, hogy mire számíthat, me­lyek az előnyei és a hátrányai. A ke­reket nem lehet visszafelé forgatni, hogy Ausztria vagy Ukrajna felé akarunk-e menni, de a döntéssel legalább ötven évet késtünk. Az nem kérdés, hogy az unióval-e vagy nélküle. A csatlakozás adta előnyöket pedig lehet, hogy nem mi, hanem csak a gyerekeink fog­ják élvezni, de meg kell adni nekik az esélyt. A határok átjárhatósága, a munkavállalási lehetőség, a nyelvtanulás meghatározza az éle­tüket.- Héricsének mik az értékei?- A tiszta levegő, az egészséges környezet és a golfparadicsom. Az BALATINCZ JÁNOS 1948. október 9-én született Visnyén. A mezőgazda- sági főiskola után 1993-ig a kadarkúti szövetkezet ágazatvezetőjeként dol­gozott. 1990-94-ig, majd 2002-től a település tiszteletdíjas polgármestere. Nős, két felnőtt gyermeke van. Hob­bija a horgászás. új tulajdonosnak hosszú távra van­nak tervei, s nekünk kötelessé­günk, hogy ehhez megteremtsük a hátteret. Pályázatokkal el kell ér­nünk, hogy legyen vezetékes tele­fon, földgáz, szennyvízcsatorna a faluban.- Fölfedezték a falut a külföldi­ek?- Némi túlzással azt mondha­tom: minket már ismernek Európá­ban, s ezt a golfklubnak köszönhet­jük. Nemzetközi hírű a pálya, s rendszeresen jönnek külföldiek, visszatérő német, angol, ír, finn, amerikai és japán vendégei van­nak. Inkognitóban jártak már itt hercegek, államfők, sőt a holland királynő is, bár erről még a község lakói sem tudtak. Gondot okoz a nyelvismeret hiánya. Hiába nyitot­tá a határok, ha nem tudjuk elad­ni magunkat; a külföldiek nem fog­nak megtanulni magyarul. Nekünk kell ismernünk a nyelvüket. _m Kényszerből az uborka Hollósi Zoltánná nyolc éve termeszt uborkát. A nagyatádi konzervgyár biztos vevő rá, bár azt mondja, az is egyre kevesebbet fizet.- A környék termelőitől én vá­sárolom fel az uborkát, s innen vi­szik el a konzervgyáriak. Minden évben új szerződést kötünk, de ta­valy már nem kaptuk meg a szer­ződésben rögzített árat. Ha ez így megy tovább, szorult helyzetbe kerülünk, mert uborkatermesztés­re rendezkedtünk be, ehhez ér­tünk - mondta. - Kétezer négyzet- méteres területen termesztjük, kordonos rendszerben. Az uborka nagyon igényes, érzékeny a szá­razságra, ezért az öntözőrendszert is ki kellett építenünk. Mintegy kétszázezer forintot fektettünk be. Hollósi Zoltánná a palántázás helyett a csíráztatott mag földbe vetését tartja jobb megoldásnak. Ahol a mag nem ered meg, újra le­het vetni.- Július közepétől kezdjük szedni az uborkát, és1 szeptember közepéig tart. A termés nagysága nemcsak az időjárástól, hanem a ráfordított munkától is függ. Te­rem még utána is, de a konzerv­gyárnak csak addig kell. Utána jön a saját hasznosítás; évente magam is elteszek mintegy 50 litert sava­nyúnak. A sok munka ellenére is szereti a család. Hollósiék a 2000 négyzetméte­res uborkás mellett csemetével is foglalkoznak. Akác-, cser-, kocsá­nyos és kocsánytalan tölgycseme­tét nevelnek, ám erre még nehe­zebb piacot találni. Az idén még lesz uborka is, csemete is, de jövőre majd meglátjuk.________■ Nagyon várja Az öreg fát, mondják, már nem le­het átültetni. Az ember is így van vele. A 63 éves Tamás Kálmánná azonban másképpen látja: alig nyolc hónapja költözött Hedre- helyről Hencsébe. , - Ide jöttünk a lányom meg az unokáim közelébe. Beteges va­gyok, s az a párom is; így közelebb vagyunk a gyerekekhez, és az or­vos is könnyebben elérhető. Ha reggel nyolckor elmegyek, kilenc­kor már itthon vagyok. A téeszben dolgoztunk mindketten, onnan mentünk nyugdíjba; most is tar­tunk disznót, baromfit, de csak magunknak. Az új helyet nem volt nehéz megszokni Tamás Kálmánnénak: a régi lakosokat ugyanis gyerekko­rától ismeri. már a tavaszt- A néhány éve beköltö­zőitek csak idegenek, de én jól ismerek itt minden ko­rombelit. A költözködé­sünk után sok munka volt, most pedig e zord tél végén csak lustálkodunk. Már nagyon vá­rom a tavaszt. Egy részen még a havat is elgereblyéztem, hogy mie­lőbb elolvadjon. Nagyon szeretem a kertet, a költözésünkben is nagy szerepe volt annak, hogy itt szép egyenes a terület... S nézze csak - mutatta kifelé menet -, már kidug- ta a fejét a tulipán is. __________■ A tej élet, a hús megélhetés Mintegy öt évvel ezelőtt ötven hektáron kezdtek gazdálkod­ni Pálfi Gyuláék, s emellett állatokat tartottak. A föld má­ra tíz hektárra zsugorodott. Azt mondják, elég volt a vesz­teség termeléséből.- Visszamondtuk a bérelt földet, mert évekig csak veszteséget ter­meltünk. Ma ami megterem, föl­etetjük az állatokkal. Sem a ter­ményt, sem az állatot nem lehet eladni vagy csak olyan olcsón, hogy nem éri meg - panaszolta a gazda. Pálfiék Gyuláék nem mondtak le arról, hogy a mezőgazdaság­ból éljenek. Ma is tartanak ser­tést, szarvasmarhát, s van egy lo­vuk is. - Tejelő teheneink van­nak, ezek adják a megélhetésün­ket és éppen ezért félünk a csatla­kozástól, mert azt hallottuk: tá­mogatják a húsmarhatartást, a te- jeltetést pedig nem. Anyadisznójuk is van, annak a szaporulatát szokták eladni. Amikor azonban kétszáz forin­tért viszik el a hasított disznó ki­lóját, akkor az ember erősen el­gondolkodik, hogy megéri-e. A férjem is beteges, meg én is, de ami a családnak kell, megtermel­jük, még ha négykézláb má­szunk is. ■ Munkahelyet adhat a golf Világszínvonal A hencsei golfpálya megfelel az európai és amerikai előírásoknak: ti­zennyolc lyukú a bajnoki pálya, ennek a hossza hatezer-kétszáz méter. Harmincnál több elektro­mos kisautó teszi élveze­tesebbé a játékot. A ter­mészetvédelmi területen áll hazánk legöregebb, több mint kétszáz esz­tendős védett tiszafája is. Átéli pihenőidő után az osztályon felüli étte­remben is megindul a forgalom, egy alkalom­mal több száz vendéget tudnak fogadni luxus kö­rülmények között. A golfklub 1994-ben nyílt meg mintegy száz hektáron. Sokan ké­telkedtek akkor: milyen jövő vár rá egy ilyen kis ismeretlen telepü­lésen. A kétkedők ma már rájöt­tek, hogy nem volt igazuk. A terü­let tavaly gazdát cserélt. Az új tulajdonos egy ír befektető cso­port feje, s nagyvonalú terveket szövö­get. A település rendezési tervét ugyan csak 2003 decemberében fogják elfo­gadni, de a rajzasztalon már körvona­lazódik a jövő golf- és turisztikai köz­pontja.- A nemzetközi szabványnak meg­felelő lóversenypályát, a hozzá kap­csolódó lovasközpontot, ötcsillagos szállodát, kaszinót, még egy golfpályát és ezer luxusapartmanból álló pihenő­parkot tervezünk - mondta Dudás Eni­kő megbízott igazgató. A környék polgármesterei és lakosai nagy reményeket fűznek ehhez a be­ruházáshoz. A megbízott igazgató sze­rint joggal remélnek munkahelyeket, vendégeket.- Egyelőre nem tudom megmonda­ni, hány embert fogunk foglalkoztatni, most mintegy húsz embert alkalma­zunk, közülük tizenegy dolgozik a pá­lyán, néhányan a konyhán. A foglal­koztatottak száma a szezontól függ. Most fejeződött be az idei munkásfel­vétel, s tízszer annyian jelentkeztek, mint ahányat foglalkoztatni tudunk. A vendégek egyelőre nem barangol­nak a környéken. A golfközpontban is van kirándulási, pihenési lehetőség. Rendezvényeket szerveznek, s túrákat Pécsre, Villányba, Kaposvárra.- A vendégeink többsége repülő­géppel érkezik, s a reptérről ide hoz­zuk őket. Körvonalazódik egy pro­jekt, s akkor már itt bérelhetnek au­tót, azzal szabadon kószálhatnak a környéken. Alkalmanként szállóven­dégként most 70 embert tudunk elhe­lyezni, s még a megyeszékhelyről is jönnek golfozni. Egyre divatosabb a golf, bár ez nem a szegény emberek sportja. A felszerelés meg a tagdíj is nagyon drága, ezt mindenki nem en­gedheti meg magának. A golfközpont színvonalában, a kiszolgálásban is igazodik az igényekhez. __________■ Tí zévesen már tortát sütött Hajdan egy lakodalom elkép­zelhetetlen volt Novák Ferencné nélkül. Sokszor már a nagy esemény előtt egy héttel kezdték a sütés-főzést. Segített a húsleves és a töltött káposzta készítésében is, de igazi remek­műveket a süteményekben, tor­tákban alkotott.- Nagyon sokat jártam lakodalom­ba. Előtte egy héttel kezdtük a sü­tés-főzést, és ki hogyan bírta anya­gilag, akkor két-három napig mu­latott a násznép. Ehhez a traktá- hoz, bizony, sok disznó s még több baromfi kellett - idézte föl Novák Ferencné. - A lakodalmi menünek voltak megszokott fogá­sai, mint a húsleves, a főtt hús, a paradicsommártás, a pörköltek, sültek, a töltött káposzta, a rétes, a kalács, a sütemények és a torták. Valamikor olyan emeletes és pirí­tott cukortortákat készítettem, hogy csodájára jártak. Előfordult, hogy négy nap és négy éjszaka sü­töttem. Novák Ferencé sokgyerekes család legidősebb lánya. Az édes­apja zenész volt, és sok lakodal­mat végigmuzsikált. A zenészek kaptak kóstolót is, abban pedig sok süteményt. A. gyerekeknek mindegyik nagyon ízlett, így a ze­nész apa elkérte a recepteket is.- Alig vol­tam tízéves, amikor már sütöttem. Ne­kem mindegy volt, hogy mit sütök, enni pedig egyiket sem szeret­tem. Egy-egy falatot meg­kóstoltam, de annyi elég is volt. A pörkölt cuk­rosat azonban a számba sem vet­tem, de szinte minden lagzira megsütöttem. Két fiam van, szere­tik az édességet, de ők meg is sü- tik, mivel ellesték a fortélyait. ■ HENCSE CÍMER, ZÁSZLÓ Álló, kerek talpú pajzs kék meze­jében balról ezüst újholdtól kísért, zöld pajzstalpon álló, aranyzsinór- zatú, vörös ruhás, fehér tollas fe­kete süveget viselő férfi a jobbjá­ban három arany búzakalászt tart, a baljában három arany szőlőfür­töt. A zöld pajzstalpban bal haránt liliomos arany királyi jogar fölött és alatt két-két ezüstkor. A köz­ségről a XV. századtól vannak adatok. Akkor a szomszédos Hedrehely mezővároshoz tarto­zott, itt volt a mezőváros vámhe­lye. Ezt kívánja jelképezni a két- két ezüstkor (vámpénz) és a jo­gar. Az ezüst félhold a török idők­re utal, a szőlőt és búzát tartó férfi a lakosság mezőgazdasági mun­kájára, mivel a növénytermesztés, ■ az állattartás és erdőművelés meghatározó tevékenység. A LAKOSSÁG SZÁMA 2002-ben 397 g 2000-ben 412 1980-ban 462 1970-ben 560 ,, 1930-ban 726 ÜGYFÉLFOGADÁS A polgármesteri hivatal címe: 7532 Hencse, Kossuth u. 41. Tel.: 82/721-825 Az önkormány­zat, Balatincz János polgármester és Udvaros Károly falugazdász csütörtökön 13-15 óra között tart fogadóórát. Ki-ki akkor keresheti föl Hepf Zitát, a gyermekjóléti szol­gálat vezetőjét és a családgondo­zó munkatársát, Bükli Katalint is. CIVILEK, VEZETŐK A nyugdíjas-egyesület 2002- ben alakult, Bemáth Béláné a vezetője. A vöröskereszt helyi szervezetének az aktivistája Hella Józsefné. ORVOSI RENDELÉS Dr. Komjáti Tibor háziorvos szer­dánként rendel: páratlan hé- _ ten 8-10 óráig, páros héten 1, 10-től délig. Stefanek Józsefné védőnő is akkor tart : tanácsadást. Havonta egy- ■ szer gyermekorvosi szakren- T delés is van a településen. ISTENTISZTELETEK A református híveknek Németh Tamás minden második vasár­nap 15 órától tart istentisztele­tet, a katolikusoknak Lukácsi Géza plébános minden harma­dik vasárnap 16 órától misézik. A FALU HÍRES SZÜLÖTTEI A településen született 1931-ben Szentmártoni Béla, a nemzetkö­zileg is elismert amatőr csilla­gász, akinek a halála után egy évvel, 1989-ben a Göncöl társa­ság síremléket állítatott. Szabó Józsefné negyven évig dolgozott a közigazgatásban, ezért 1998- ban a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét kapta. MÚLTIDÉZŐ Hencséhez tartozott 1930-ban Alsó-Tapazd és Felsö-Tapazd puszta is. Az I. világháború idején 223-an vonultak be, és 29-en haltak hősi halált. A hadiözvegyek száma 6, a hadiárváké 17 volt. A községi bíró akkor Papp János volt, aki 1882-ben született, s 1926 óta töltötte be tisztét. A CIKKEKET SZARKA ÁGNES IRTA FOTÓK: TÖRÖK ANETT Az oldal megjelenését a hencsei önkormányzat támogatta. A L M A N A C H - 0 6 9 _____

Next

/
Oldalképek
Tartalom