Somogyi Hírlap, 2003. március (14. évfolyam, 51-75. szám)
2003-03-07 / 56. szám
6. OLDAL 2003. Március 7., Péntek DRAVASZENTES CÍMER, ZÁSZLÓ Ezüst harántpólyával osztott zöld háromszögpajzs első mezőjében- a harántpólya vonalát követve - két heraldikai ezüstliliom van. A második mezőben két kifelé hajló levelű és középen fölfelé álló makkterméssel megrakott ezüst tölgyfaág. A címer magyarázata: a pajzs fő motívumai a település természeti értékeire, szépségére utalnak, a község külterülete ugyanis a Duna-Dráva Nemzeti Park része. Az ezüst harántpólya a névadó Drávát, a benne levő vörös főpapi pásztorbot a falu történelmének egyik jelentős állomását jelzi. A török hódoltság idején elpusztított települést 1677- ben Széchenyi György kalocsai érsek telepítette újra, a főpapi szimbólum ennek az emlékét őrzi. A zászló hossztengelyének felső- rúd felőli - harmadpontjában középen a címer foglal helyet. A LAKOSSÁG SZÁMA 2003-ban 326 A 2002-ben 320 { 2001-ben 358 I I 1998-ban 346 I 1990-ben 317 T CIVILEK, VEZETŐK Drávaszentesen a fiataloknak, a nyugdíjasoknak és a nőknek is van szervezetük. A nyugdíjasokét Fábián Béláné vezeti, és hatvan tagot számlál. A fiatalok klubjának 25 állandó tagja van, a találkozáshoz nekik nincs szükségük vezetőre. A legújabb csoport a lányok, asszonyok klubja, ennek Györváriné Cserti Márta a vezetője. FOGADÓÓRÁK A helyi képviselők fogadóórája egybeesik az ülések idejével: a hónap minden harmadik hetében kedden 18 órától tartják a faluházban. Ezenkívül bármikor fölkereshetik gondjaikkal a képviselőiket. Drávaszentes a barcsi önkormányzathoz tartozik, s a városi hivatalban mindennap 7.30-tól 16 óráig, pénteken 13 óráig van ügyfélfogadás. ORVOSI RENDELES Drávaszentes háziorvosa dr. Vámos István. Az orvosi rendelőt a faluházban alakították ki, itt hetente egy alkalommal rendel a barcsi orvos. A rendelési idő délelőtt 11-töl 12 óráig tart. Eszményi ez a hely fiatal házasoknak Mára összkomfortossá vált Drávaszentes, ez jórészt annak köszönhető, hogy Barcshoz tartozik. Kábeltévé éppúgy van itt, mint gázvezeték és csatorna. A szennyvízhálózat építését nemrég fejezték be, hamarosan kezdődik a próbaüzeme. A falu képviselői mégsem dőlhetnek hátra, most Drávaszentes szépítése van soron. Már korábban megkezdték a virá- gosítást és parkosítást, a csatornázás miatt azonban félbe kellett szakítani. Most folytatják, mihelyt a csatornázó cég befejezi a helyreállítást. - Minderre nem szánunk milliókat, hiszen nincs miből. Az emberek munkájára és lelkesedésére számítunk - mondta Molnár Attila, a településrészi önkormányzat vezetője. - Bízom benne, hogy most is megmozdulnak a falujukért, hiszen korábban már többször is bebizoMOLNAR ATTILA 1962-ben született Barcson. A középiskolát Pécsen végezte, majd a Zalka Máté Műszaki Főiskolán szerzett diplomát. Közlekedési üzemmérnök, s Drávaszentesen telepedett le. Két gyermeke 15 és 13 éves. A falu önkormányzati képviselőbe jeles sportember, ironman. nyitották, hogy lehet számítani rájuk. Bízom abban is, hogy a közös munka még inkább összekovácsolja a szentesieket. A barcsi önkormányzat is segít: valamennyi javaslatunk bekerült az önkormányzati ciklusprogramba. A többi között egy díszburkolatú főtér kialakítása is, ezt a faluközpontba szánjuk. Az emberek összefogása nélkül nem is jutnának előre Szentesen, hiszen csak 250 ezer forint fölött dönthetnek saját hatáskörben. Ez mindössze egy-egy kirándulásra, rendezvényre vagy - mint legutóbb - kosárlabdapalánkra elég. - A pénz elosztásakor fontos szempont, hogy minden korosztályhoz jusson belőle. Mindenki(érezze - a fiatalok is -, hogy törődik velük a falu. Szerencsére sok a gyermek, a számuk hatvan fölött van. A városból szívesen költöznek ide a fiatal házasok, mivel alig négy kilométerre vagyunk Barcstól és megNekilátnak Szentes szépítésének MISEREND Kéthetente vasárnaponként tartanak szentmisét a drávaszentesi templomban. A település egyházi szempontból is Barcshoz tartozik, ahol Horváth József a plébános. A szentesi templomra Kovács József egyházszolga felügyel. CÍMEK, TELEFONSZÁMOK Faluház: 7581 Drávaszentes, Fö utca 70. Postahivatal: a faluházban alakították ki, s naponta egy óra hosszat van nyitva 11 órától, miután a postás már kihordta a leveleket. A könyvtár ugyancsak a faluházban kapott helyet. A könyvtáros és a létesítmény gondnoka Kaszás Jánosné Csányi Katalin. A faluházi rendezvényeknek a másik fö szervezője Molnár Attiláné. A CIKKEKET NAGY LÁSZLÓ ÍRTA. FOTÓK: BACHER DÓRA. Az oldal elkészítését a barcsi önkormányzat támogatta drávaszentesi lányok, asszonyok klubja. Alig három hónapja létezik. Most tizenöt tagja van, de minden jel azt mutatja, hogy lesznek még jóval többen is. Egyre többén érdeklődnek a szervezet iránt - állította Györváriné Cserti Márta, Boros Lajosné, Bradics Józsefrté - valamennyi alapító tag. - A magunk örömére találtuk ki a klubot: azzal a céllal, hogy jól érezzük magunkat. S külön öröm, ha emellett tehetünk valamit a faluért is - mondta Györváriné Cserti Márta. - Van Drávaszentesen jó néhány nő, aki a napi munka után szeretne egy kicsit kikapcsolódni, és jól érzik magukat egymás társaságában, nekik van ez a klub. Hogy valóban igénylik, az is igazolja: az első találkozóra tizenöten jöttek el, nyugdíjasok és fiatalasszonyok is. A tagság jórészt 40-60 év közötti. Hasonlóan gondolkodunk, és ha- •sonlóak a gondjaink is, így hamar megtaláltuk a hangot. Alig néhány hónapos a klub, mára. mégis kissé túlnőtt rajtunk - mondták az asszohogy alkalmanként összeülünk, beszélge- mindenki tünk, kézimunkázunk, vagyis eltöltünk Az asszonyok együtt egy kis időt. Aztán kiderült: van- hangsúlyozták: a nak pályázati lehetőségeink, s a szervezet részönkormányza- sok mindent tehet a faluért. ti képviselőkkel A dolgos háziasszonyoknak nem kellett összefogva és kétszer mondani, hogy ültessenek el né- egymást segítve hány palántát, gyomlálják ki a gazt. - szeretnének dolAhogy tesszük a házunk táján, úgy kell ez gozni, mert csak a közterületeken is. így mikor a képviselők így láöák értelmét, segítséget kértek a faluszépítéshez, nem Másutt egy-egy ci- sokat gondolkodtunk. Nekünk is fontos, vil szervezet afféle hogy Drávaszentest a virágairól és a gon- ellenönkormány- dozottságáról ismerjék meg az erre járók, zat, de ez csak ár- Ez a munka sok örömöt is nyújthat, s még tana. A helyi képjobban összehozhatja a társaságot. S a viselőket alkal- munkánkat látva talán még többen kedvet masnak tartják a kapnak a faluszépítéshez és az asszony- feladatukra, és klubhoz. segíteni szeretnék A drávaszentesi nők bíznak benne: idő- a munkájukat, vei megerősödik a klub, s több lehetőséget nyújt majd a falubelieknek. Közös kirándulásokat terveznek, és szeretnék egy kicsit felpezsdíteni a település közösségi életét. ■ Halászháló asszonykézben Sosem a nők dolga volt a halászháló készítése. Gaál Ven- delnén kívül talán nincs is még egy olyan asszony a Dráva mentén, aki ismerné ennek a fortélyos tudományát. Apjától tanulta valaha, s tőle kapta a hozzávaló hálókötő tűt is.- Az apám Vízvárról származott, ismert halász volt - mondta Gaál Vendelné. - A gyerekeinek is át akarta adni a tudását, de a bátyámat nem igazán érdekelte, s így csak engem tanított meg a hálókészítésre. Én minden iránt érdeklődtem, még pálinkát főzni és fát fűrészelni is megtanultam. Úgy gondoltam, ha valami újat tudok, annyival is többet érek. Ha megszorítanak, még varsát is készítek. Nem sokkal bonyolultabb az egyszerű hálónál: fönt szűkíteni, lefelé szaporítani kell a szemet. Nemcsak apja és a bátyja, hanem később a férje is lelkes horgász lett. - Mondtam is mindig: hová tettem az eszem, mikor hozzámentem, hiszen sosem szerettem halat pucolni. Egyébként neki is kötöttem már hálót. Nemrégiben meghívták a babó- csai iskolába, hogy a gyerekeknek is mutassa be a tudományát. Azonban mint Gaál Vendelné mondta: a halászháló szemei túl lassan szaporodnak, a mai fiataloknak a türelme jóval hamarabb elfogyott. Gaál Vendelné a nyolcvanhoz közel egyedül él, jó egészségben. Három gyereket nevelt föl. Mint mondta, nem is érti, miért magas vérnyomása, hiszen melegszívű, jó ember lett mindhárom. ■ fizethetőek az ingatlanok. E közelség ellenére azonban a megélhetés itt sem könnyebb, mint a térség többi településén. A városban is rendkívül nagy a munkanélküliség. - Nem tudom, hogy miben bízhatnánk, hiszen a munkahelyek száma nemhogy nőne, inkább egyre csökken. Abban sem bízom, hogy majd az uniós csatlakozás segít rajtunk. Az igazság az, hogy a mezőgazdaságból élők zöme Szentesen is tart az EU-s csatlakozástól. Főleg az állattartók aggódnak, de a többiek is úgy érzik: nem sok jót hoz nekik ez a változás. A tapasztalat mondatja velük, mert ennek a térségnek és az itt élőknek eddig még minden változás csak a kárukra volt. Amit a politikusok az unióról mondanak, azt kábításnak érzik, a lényegről pedig semmit sem tudnak: vagyis mi lesz majd drágább és olcsóbb, s hogyan alakul- nak a jövedelmek az EU-ban? ■ Recept Právaszentesről Hosszú kalács Régóta ismerik a faluban a hosszú kalács elkészítésének módját. Ehhez először cukros tejben élesztőt kell felfuttatni. Ezzel egy kilogramm lisztet, két tojást, fél pohár tejfölt, kéttojás- nyi zsírt, igény szerinti cukrot és sót dolgozunk össze, majd a tésztát kelni hagyjuk. Ha megkelt a tészta, kettészeljük és kisodorjuk, majd mákot, diót teszünk bele, és összetekerjük. Újból ke- lesztjük, majd kisütjük. Még régebbről ismert a receptje Drávaszentesen annak a pogácsának, amit a kemencében sütnek. A legidősebb háziasszonyok szerint ez sokkal ízletesebb, mint a tűzhelyen készített pogácsa. A hozzávalók: tejföl, zsír, só, cukor és sütőpor. Ez utóbbit régen szódaporral helyettesítették. A tésztát vastagra sodorják, így teszik a kenyérsütő lapátra és he- lyezik el a kemencében. ■ Vízi világ a határban Madármegfigyelő toronyból a vízimadarakat, a nemrég épült karámban és a legelőn pedig a magyar vidék egykori jellegzetes állatait, a szürkemarhákat ismerhetik meg a turisták Drávaszentes határában. Egy elárasztott területen a Dráva menti vízi világ bemutatóhelyét alakította ki a nemzeti park kezelője, s már gulya is van a védett szentesi legelőn. A szakemberek szándéka az, hogy 70-80 tagúra növeljék az állományt. Nemsokára a faluban oktatóházat is kialakít a természet- védelmi igazgatóság. A helybeliek szerint mindez jó alapot jelenthet a faluturizmushoz. Már most is sok átutazó megáll itt, de az igazi az lesz, ha a turisták több napot időznek Szentesen, és in- nét járják be a környéket. ■ Ingyen segít az időseknek Bár a megbízása lejárt, a falu szociális munkása fizetés nélkül is folytatja a munkát, és segít a rábízott időseknek, munkanélküliből lett szociális munkás a múlt év végén Büki Józsefné s egészen az utóbbi napokig ez jelentette a megélhetését. Az volt a dolga, hogy segítse a magatehetetlen időseket. A munkájára nem volt panasz. Mosott rájuk, tüzelőt aprított, havat takarított, kiváltotta a gyógyszert, és sokat beszélgetett velük, mert figyelemre, jó szóra legalább annyira szükségük van, mint egyéb segítségre. Szombat-vasárnap is meglátogatta őket, mondván, ebben a munkában nincs pihenőnap.- Amikor lejárt a közmunka, nem volt szívem magukra hagyni őket. Kérdezgették is, mi lesz velük a segítség nélkül. Azt válaszoltam, hogy ezután is eljövök hozzájuk segíteni, s így teszek azóta is - mondBÜKI JOZSEFNE ta az asszony, aki azelőtt négy évig élt munkanélküli-segélyen és három gyermeket nevel.- Hosszú idő után csak most kaptam először rendes fizetést, és egy . kicsit egyenesbe került a család. Márciustól ismét segélyből élek, s az csak 18 ezer forint. A részönkormányzatnál is tudják, hogy megfelelő embert találtak a feladatra, s azt is: üyen tevékenységre szükség van a faluban. S remélik, újabb közmunkapályázattal ismét lehetőség nyílik a szociális munkás alkalmazására, és tavasztól az asszonynak megint lesz munkahelye.__________ ■ Teljesebb életet éltek Gaál Vendelné: A háló kötése egyszerű, fönt szűkíteni kell a szemet, s lefelé szaporítani Kilencven évével Sípos József a falu legidősebb lakosa, 79 éves felesége pedig arról ismert, hogy lelkesen közreműködik a rendezvényeken. Ha egészsége engedi, segít a főzésben is. Itt születtek, itt éltek, bár a férfi tett egy kis kitérőt a háborúban.- Igen marasztaltak az oroszok is, mondta, végül csak hazatértem, és azt csinálhattam, amihez értek. Művelte a földet, később raktáros lett a téeszben. - Szegény falu volt ez. Napszámba jártunk, mert a családok néhány hold földje kevés volt a megélhetéshez. Később szövetkezet alakult, majd beleolvadt a barcsi Vörös Csillagba. Az biztos lábakon állt, az utódja még ma is működik. Sípos J zsefné szívesen mesél az egykori jó hangulatú bálokról.- Fiatal koromban sem volt fenékig tejföl az élet, keményen dolgoztunk a betevőért. Az emberek mégis megtalálták az öröSipos József és a felesége jól emlékszik a régi pezsgő életre is met. Akkor még figyeltek a másikra. Bálokat, színi előadásokat is tartottak itt, ma meg mindenki odahaza kuksol. Bezárkóztak az emberek, s távolodnak egymástól. Ezzel meg együtt jár az irigység és a rosszindulat. Régen részesei voltunk azoknak a dolgoknak, amiket ma a tévében nézünk. Most kicsit olyan, mintha helyettünk mulatnának a műsor- csinálók. Ez már nem az a falu, ami volt. A régi szentesiek többsége elhalt, de azt a régi közösségi életet még feléleszthetnénk. ■ A L M A N A C H - 2 0 / B
