Somogyi Hírlap, 2003. február (14. évfolyam, 27-50. szám)
2003-02-06 / 31. szám
6. OLDAL A L MANAC H 0 7 2 2003. Február 6., Csütörtök HOLLÁD CÍMER, ZÁSZLÓ Szarufával kettéosztott, csücs- kös talpú pajzs felső vörös mezőjében arany szarvasagancs, amit jobbról egy levéllel megrakott arany szőlőfürt, balról függőleges helyzetű arany búzakalász kísér. Az alsó kék mezőben zöld hármas halom középsőjén fekete ablakú és ajtajú ezüst harangtorony áll. A címer egyszerre jeleníti meg a település múltját, hagyományait, a lakosság vallásosságát, megélhetési formáit, valamint a természetes környezetet. A XVIII. század közepén épült a barokk stílusú Szent Donát-kápolna, mellette a XIX, század végén emelt harangtorony áll, amelynek rajza a címer alsó mezejében látható. A falutól nyugatra fekvő, nagy kiterjedésű erdőknek gazdag az állatvilága is, ezt igyekszik szimbolizálni a szarvasagancs. A szölőfürt az évszázadok óta folytatott szőlőtermesztést, a búzakalász pedig a hagyományos búzatermesztést jeleníti meg. A LAKOSSÁG SZÁMA 1970 456 A 1997 357 A 2000 314 2002 322 Y CIVILEK, VEZETŐK A polgárőr-egyesület vezetője Tordai Miklós. FOGADÓÓRÁK A polgármesteri hivatal ügyfélfogadása: hétfőn 10.30-11.30 óráig, a bogiári gyermek- és családsegítő szolgálattól Klup- painé Rácz Eleonóra fogadja az érdeklődőket. Kedden 9-12 óráig a hollád-vörsi körjegyzőség dolgozója tart fogadóórát, 12-13 óráig Csóti Klára falugazdász. Szerdán 9-12 óráig a polgármester fogadja a lakosságot A többi munkanapon előzetes egyeztetés szerint van fogadóórája. Csütörtökön minden páratlan héten 9-12 óráig a megyei munkanélkülieket segítő szolgálattól Császári Csabáné fogadja az érdekelteket. A rendőrség minden hónapban előre kiírt dátum és idő szerint két alkalommal tart fogadóórát. ORVOSI RENDELES Dr. Darabont Ferenc háziorvos hetente kétszer rendel - ^ ’ kézigyógyszertárral fölsze- ■ 11 relve - a Fő út 14. szám 1 alatti rendelőben: kedden j 9-11 óráig, csütörtökön L 11-13 óráig. Elérhetösé- Y ge telefonon: 85/377- 846, postán vagy 85/377-207 az önkormányzatnál. CÍMEK, TELEFONOK Polgármesteri hivatal Fő u. 16., 377-207, óvoda: Petőfi Sándor u. 86., 377-151. Posta, Fő u. 14. 377-846 ISTENTISZTELETEK Brieber László balatonszentgyörgyi esperes Hollódon minden vasárnap 13 órakor celebrál szentmisét. AZ OLDAL CIKKEIT FÁBOS ERIKA ÍRTA FOTÓ: MÁRTON LÁSZLÓ Az oldal megjelenését támogatta az önkormányzat Kis falu kis lépései az unió felé Közel a Balaton, a Kis-Balaton természetvédelmi területe, Hollód mégis hátrányos helyzetű. Évről évre csökken a lakosság száma, ugyanakkor egyre több külföldi érdeklődik a település iránt. Az uniós csatlakozást is hasonlóan felemás érzésekkel várják a faluban.- Egyelőre sem én, sem a faluban élők nem tudjuk eldönteni, hasz- nál-e majd a településünknek az unió - mondta Mózes Marianna, Hollód polgármestere. - Az biztos, hogy kötelezettségünk több van, mint korábban. A csatornahálózatot például muszáj kiépíteni. Ez nem is baj, hiszen szükség van rá régóta, de a falunak óriási teher. Bízunk abban, hogy a kötelezettséget pluszforrásokkal támogatják is. Egyébként pedig úgy vagyunk, mint az egyszeri emberek: sokan beszélnek az unióról, de úgy érezMÓZES MARIANNA 1968-ban született Marcaliban. Hollódon nőtt fel. Élelmiszer-eladó végzettséget szerzett és tíz éven keresztül a szakmájában dolgozott. 1994-től a holládi önkormányzat kisegítőiéként dolgozott, közben számítógépes tantolyamot végzett. Egy lánya van. zük, mégis keveset mondanak. Kevés a konkrétum, és egymásnak ellentmondó információkkal is találkozunk. Persze ez nem azt jelend, hogy elleneznénk a csatlakozást. Mindössze úgy érezzük, nem tudtuk még meg, hogy ez konkrétan a mi életünkre és a településünk fejlődésére milyen hatással lesz.- Mi kéne a fejlődéshez?- Nehéz kérdés ez, hiszen az adottságaink nem rosszak. Sokan dolgoznak azért, hogy valami vonzó legyen a falujukban vagy a környékén. Nekünk itt a természetvédelmi terület egy karnyújtásnyira, közel a Balaton, gyönyörű a környezet, népszerű a Bari-hegy. Ugyanakkor nincs munkalehetőség a faluban és sok az idős ember. Körülményes a tömegközlekedés, tehát a munkába járást is nehéz megoldani. Az utak állapotán szintén sokat kéne javítani, ami rengeteg pénzbe kerül és ahhoz, hogy az idegenforgalom megélhetést hozzon, szintén befektetésre lenne szükség. Ezek a legfontosabb feladatok is: munka- lehetőség után kutatni és javítani az itt élők életminőségét.- Ez az első polgármesteri ciklusa A programjában a civil szervezetek megalakítása és az összefogás erősítése egyaránt szerepelt. Mi történt eddig?- A polgárőrség újbóli megalakítása már megkezdődött. A közbiztonságért csak így tudunk tenni valamit és szükség van rá. A falu- gondnoki szolgálatot szintén szeretnénk létrehozni és az idősebbeket, valamint a fiatalokat is összefogni egyesületi formában. Azt hiszem, az is sokat segítene az itt élőknek, ha jobb lenne a hangulat a településen, ha lenne helyben lehetőség arra, hogy összejöjjenek, szórakozzanak, találkozzanak egymással. Kis lépésekkel, de hala- dunk ebbe az irányba. ______ ■ Rec ept Holládról Kerékrépaleves Hollódon, a mai napig sok régi somogyi ételt készítenek a háziasszonyok. A falusi konyhák specialitásai közül egy levest ajánlanak a különleges ízeket i kedvelő, hagyományőrző kony- J hókba. A kerékrépaleves úgy készül, hogy a répát először megtisztítják és legyalulják, majd ecetes forró vízzel leforrázzák. Közben egy nagy fazékba füstölt húst tesznek főni. Fokhagymát, j vöröshagymát, szemes borsot és | babért tesznek a főzővízbe, és a fűszerekkel félig megfőzik a húst. Ezután hozzáteszik a répát és paprikás rántást készítenek. Az utolsó forrásnál pedig felöntik paradicsomlével, vagy sűrített paradicsommal. A kiadós és finom levest kelt tésztával, vagy ! pogácsákkal egytálételként is szokták tálalni. Szerencsések a legkisebbek Szerencsések a holládi ovisok, mert igazi, gyermekbárát környezeti adottságok közepette évről évre igényeik szerint fejlődhet az intézmény. Tevékenység-központú pedagógiai program szerint dolgoznak a holládi óvodában, s ezt kiegészítették sok érdekességgel. Az intézmény vezetői szem előtt tartották a helyi adottságokat: a természet közelségét és a falu hagyományait. Ezek között nem csak a jeles napokról emlékeznek meg. A holládi ovisok saját kiskertjükben cukorborsót termelhetnek, és naponta találkozhatnak háziállatokkal is. Amikor pedig kitavaszodik, rendszeresen járnak kirándulni a környék erdőibe, illetve a pincékhez.- Sok gyermek küzd szociális és kulturális hátrányokkal ebben az óvodában - mondta Osvald Jánosáé, az intézmény vezetője. - Úgy alakítjuk a tantervűnket, hogy ebből minél többet le tudjanak küzdeni itt-tartózkodásuk három éve alatt. A szellemi fejlesztés mellett nagy gondot fordítunk a sportra és a környezeti nevelésre is. Folyamatosan fejlesztjük a tornaszobánkat, hiszen a gyerekek hozzá vannak szokva a sok mozgáshoz, ezért a rosszabb időben is nagy örömmel használják a létesítményt. Pályázati lehetőséggel hozzájutottunk technikai eszközökhöz is, így a foglalkozásokra, a szakmai továbbképzésekre is könnyebben készülhetnek az óvónők. A faluban komolyan veszik, hogy az egyik legnagyobb megtartóerő az, ha valaki itt helyben alapít családot. Éppen ezért mindent megtesznek annak érdekében, hogy a falu egyetlen intézményében a lehető legtöbb minden meglegyen. ■ Csoda ovi A holládi óvodában irigylésre méltó körülmények között töltik napjaikat a gyerekek. Óriási udvar, nagy játszócsoport, saját konyhakert és konyha biztosítja a kényelmet, ráadásul az erdő is néhány perc járásra van az intézménytől. Híresek a cukortorták Jakab Józsefné keze munkája híres a környéken. Messziről is sokan felkerekednek, hogy tortát készíttessenek a holládi asszonnyal, aki nemcsak szívesen vállalja a feladatot, de arról is gondoskodott, hogy utánpótlása legyen a híres holládi cukortortának.- Az édesanyámtól tanultam a diótorta készítését - mondta Jakab Józsefné. - A faluban rajtam kívül még ketten foglalkoznak vele. Ha az ember egyszer megtanulja és van egy kis fantáziája, nem ördöngösség. Igaz, nem olcsó mulatság, hiszen a dió és a cukor is egyre drágább, ebből pedig sok kell bele. Egyébként az is megtanulhatja, aki a süteménykészítéshez nem annyira ért, hiszen nem nagyon hasonlít a többi házi cukrászatra.- Ezek a torták nagyon szépek, finomak is?- Aki szereti a grillázst, annak biztosan ízlik. Van azonban ennek is titka. Nagyon kell figyelni, hogy se a cukrot, se a diót ne égessük meg, mert akkor keserű lesz. Ha jól van elkészítve, finom karamellíze van. Az azonban biztos, hogy elsősorban a szépségük miatt népszerűek. Legtöbbet lakodalomba visznek, de születésnapra és keresztelőre is készítek, ha kérik.- Azt mondja, nem ördöngösség, de nem tűnik könnyűnek...- A nehézsége az, hogy meleg az anyag, amivel dolgozni kell. Vannak nekem előre elkészített mintáim, amiket az évek során csináltam, ezek alapján állítom össze a tortákat. A kiszabott darabokat karamellel ragasztom egymáshoz, Van követője a tortakészítőnek aztán pedig díszítem. Virágkosarat, bölcsőt, szívet, kinek mi tetszik. Két egyformát ritkán csinálok, hiszen ha a formája ugyanaz is, a cifrálás mindig más. ______■ Ba r falu emlékezete A korábbi adatokkal ellentétben a Barihegyi kápolna helyén középkori település nyomai nem látszanak. Egy középkori templom köveit azonban felhasználták a felépítéséhez - erre jutott László István balatonszentgyörgyi helytörténész, aki régóta foglalkozik a térség történeti érdekességeivel. A Hollódtól keletre fekvő dombot emberemlékezet óta Szentegyházi dombnak nevezik. A középkorban az Isten házát szentegyháznak hívták, és a latin eredetű templomnév csak később terjedt el. Bar falu temploma a Szentegyházi dombon állt, védőszentje’ Szent Miklós volt. A templom Mátyás nevű papja már 1333-ban pápai tizedet fizetett. Bar falu helyét középkori cserépmaradványok bősége és a régi lakott helyek ismert elszíneződése bizonyítja, első említése 1261-es. A török idők kezdetén többször is elpusztult, lakói hosz- szabb-rövi- debb időre elhagyták. A jelenlegi Barihegyi kápolna, a tőle légvonalban 1650 méterre északra lévő egykori Bar falu Szentegyházi dombon álló templomának romjaiból épült 1785-ben. A kápolnát Gróf Festetics Györgyné, Saller Judit építette. Harangját 1778-ban öntötték, véd- szentje Szent Donát a szőlőterme- lők segítője. _____________ _■ Pihe nőre vágyott a polgármester Nagy Tibor 36 év pedagógus- munkát szeretett volna kipihenni Holládon. Aztán pihenés helyett nyolc évig a település polgármestere volt. Nagy Tibor Holládon született és mindig szeretettel gondolt szülőfalujára. Egész életében úgy tervezte, hogy öreg napjait a barátságos település meghitt nyugalmában tölti majd. így is lett. Nyugdíjas éveit a faluban kezdte. Aztán úgy fordult, hogy a nyugalomról néhány esztendőre mégis lemondott. Szép emlékekkel gondol vissza a hivatalára, arra pedig különösen büszke, hogy a millennium évében a település vezetője lehetett.- 72 éves vagyok és 46 évet munkával töltöttem - mondta Nagy Tibor. - Úgy gondoltam, megtettem, amit lehet és jobb, ha a fiatalok folytatják a munkát. Új arcok, új ötletek és új lendület keli ahhoz, hogy tovább fejlődhessen a falu. így aztán úgy döntöttem, átadom másnak a polgármesteri feladatokat. A nyugalom tehát csak most következik. A magyar és a világirodalom remekei mellett történelmi tárgyú regények segítenek majd ebben. A pihenést továbbra is Hollád jelenti, némi fizikai munkával, kirándulással és a falu biztonságos csendjével kiegészítve. _______■ Tu ristákat csalogat az emufarm Az emuk lassanként ' jelképei lesznek Hollódnak. Sok turista csak azért tér le a főútról, hogy közelebbről is szemügyre vegye az érdekes madarakat, amelyeknek húsáról azt állítják: az egyik legegészségesebb fehérje. Az emu a strucc után a földünk második legnagyobb madara - mondta Rassiga Katalin, az emufarm tulajdonosa. Testét laza, bozontos tollazat borítja, Az emut régen „új hollandi kazuárnak” is nevezték magyarul, hiszen az új- guine^i kazuárokat korábban isAi emuk furcsa hangjukkal is felhívják magukra a figyelmet merte meg Európa, mint az emukat. Az emu név egyébként hangutánzó szó, ilyesfajta éles kiáltást szokott hallatni ez az állat. ■