Somogyi Hírlap, 2003. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-07 / 32. szám

2003. Február 7., Péntek A L M A N A C H 1 6 7 7. OLDAL Recept Rinyaújlakról Kossuth-kifli Már a rinyaújlaki nagymamák is készítették ezt a süteményt. Kell hozzá egy margarin, illetve 28 dkg zsír, hat tojás, 28 dkg cukor, 28 dkg liszt, sütőpor, citrom. A margarint vagy zsírt habosra ke­verjük, majd a 6 tojás sárgáját és 28 dkg cukrot kikeverjük, aztán a kettőt összevegyítjük, hozzá cit­romhéjat és citromlevet adunk. A lisztbe sütőport keverünk, s hoz­záadjuk az eddig elkészültekhez. A hat tojás fehérjét fölverjük ke­mény habbá, s a masszához ad­juk. Amikor elkészült, két részre választjuk. Az egyik feléhez két kanál kakaóport teszünk, a töb­bit nem színezzük. Felváltva merítünk belőlük a lisztezett, zsírozott tepsibe, s így kisütjük. Miután kisült, félhold formájúra szaggatjuk, és meghintjük por­cukorral. Hat személynek ele- gendő kiflit kapunk. _________■ Ön állóságukat féltik az uniótól Egy kis település megtartóere­jét alapvetően két tényező be­folyásolja: milyen komfortos, és milyen megélhetési lehető­ségeket találnak az ott élők. Rinyaújlak komfortossága szinte hiánytalan, de ebben a hátrányos helyzetű térségben a foglalkoztatás, a munkahelyek hiánya sok gondot okoz.- Gáz, szennyvízcsatorna, telefon, kábeltévé már van a faluban; a szennyvízhálózat ez évi befejezé­sével nálunk már minden közmű kiépült. Emellett fölépült a polgár- mesteri hivatal és az óvoda, van if­júsági klub, könyvtár, és elégedet­tek lehetünk az orvosi ellátással is. Önkormányzati közbenjárással si­került megtartanunk a postahiva­talt, a korábbi hírekkel ellentétben mégsem szüntetik meg. Korszerű­sítettük a közvilágítást is, s a rava­talozó felújításával is elkészülünk márciusban - sorolta Peti Csaba polgármester. - A másik feltételt, a munkahelyeket tekintve azonban nagy a lemaradás. Ez térségi gond, a megoldásáért egyedül semmit sem tehetünk. Ha valamilyen cso­da folytán mégis ide vetődne egy befektető, rajtunk semmi sem mú­lik: megfelelő körülményeket, ele­gendő területet tudunk adni a munkahelyteremtő vállalkozások­nak. Sok reményt azonban, sajnos, nem fűzünk hozzá, mert a Dráva mente halmozottan hátrányos helyzetű térség. Csak abban bízha­tunk, hogy az Európai Unió haté­konyan segíti majd a leszakadó körzetek felzárkózását. Amennyire bíznak benne, annyira tartanak is itt az EU-csat- lakozástól. - Attól félek, hogy ezzel csökken az önállóságunk, hiszen az uniós szemlélet része a közpon­tosítás, az összevonás. Rinyaújlak 1990 óta önálló, akkor vált el PETI CSABA 1964-ben született rinyaújlaki családban. Barcson szer­zett szakmát és érettségit, majd a vámhivatalban dolgozott pénzügyőr­ként. Nős, egy tízéves leány apja. A második ciklusban irányítja a falut tiszteletdíjas polgármesterként. Csokonyavisontától. Azóta kitűnő a kapcsolatunk a szomszéd nagy­községgel, de az önállóságunkat továbbra is szeretnénk megtartani - mondta a polgármester. - Vissza­lépésnek tartanánk, hogy ismét körjegyzőségben tevékenyked­jünk, és az utóbbi 12 év világosan bebizonyította: önállóan nagyobb ütemben fejlődik a településünk. Rinyaújlak első embere úgy vél­te: az önállóságot még akkor is ér­demes megőrizniük, ha egyre rosz- szabb feltételek közepette kell dol­gozniuk. - Az idei költségvetésünk előreláthatólag szűkösebb lesz a tavalyinál; jobban nőnek a terhek, mint a bevételek. Ugyanakkor olyan többletkiadás elé nézünk, mint a falugondnoki busz cseréje, és a visontai termálfürdőhöz veze­tő összekötő utat is szeretnénk mi­előbb megépíteni, bár erre négy évet adott magának az önkor­mányzat ___________________■ Ki lakoltatták a vidrákat Nagy kő esett le nemrég a rinyaújlaki horgászok szívéről, mert úgy tetszik: sikerült végre megtisztítani a tavat a vidrától. A vidrák két éve költöztek ide, s az­óta keserítették a horgászok éle­tét, mert rendszeresen pusztítot­ták a víz halállományát. S mivel a vidra védett állat, a kilövetésükről szó sem lehetett. Nemrégiben a DDNP-től kapott vidracsapdával végre sikerült befogni egy anyaál­latot, s a természetvédelmi szak­emberek átszállították a Drávába. A vidracsalád többi tagja feltehe­tőleg szétszéledt, mert azóta nyo­ma sincs a tavon, pedig a vidrákra télen sem jellemző, hogy pihen­nének. Jó esély van hát arra, hogy végleg megszabadultak tőlük. ■ Hitből emelt templomfalak Az elődök hite, tenni akarása ma is erőt ad, s példaként szolgál. Az ellenreformáció idején bár nem volt se templomuk, se prédikáto­ruk, az újlaki reformátusok meg­tartották hitüket. Eleinte a szom­szédos Visontára jártak át isten- tiszteletre, esketésre, keresztelő­re. - Az egykor szín református fa­luban ma csak 65 hívünket szó­lítja a harang - mondta Oláh Ilo­na csokonyavisontai lelkész. - Hetente tartok itt istentiszteletet, s vasárnaponként 10-12-en hall­gatják az evangélium üzenetét. Többnyire az idősek jönnek templomba, de vannak hittanosa- ink és konfirmandusaink is. Sőt, a visontai gyülekezeti énekkarban, amely ünnepeken és jeles napo­kon szolgál, mindig helyet kap egy-két újlaki kislány. Az egyete­mes imahéten és az ezt záró sze- retetvendégségen is „három falu” vesz részt. Közösen tartjuk a kato­likus egyházzal, s ilyenkor sokan összejövünk; százhatvanan vol­tunk a januári agapén is. Az 1842-ben emelt templom szépségére, rendjére mindig ügyelt a megfogyatkozott lélekszá­mú eklézsia. Az utolsó nagy felújí­tást két éve végezték: felújították a templom tetőszerkezetét, s külső­leg is rendbe tették. Már csak a belső felújítását kell elvégezni. ■ Gyémántlagzira készülnek Zákányi Sándorék már a közelgő évfordulót is fontolgatják Módos és dolgos emberek lakták va­laha ezt a falut - mondta Zákányi Sándor. 25-30 hol­das birtokukon gazdálkodtak a té- eszesítésig, s min­den gazdának volt lova, tehene.- A szövetkezeti idők­ben is több mint száz tehén volt magánké­zen. Ma jó, ha négyet- ötöt tartanak - emlé­kezett Zákányi Sán­dor, aki 78 évét Rinya- újlakon élte le. - Ez az elszegényedés jellemzi az egész falut. Egyre nehezebb az élet, s egyre csökken a lélekszám is. Gyerekkorában Széchenyi La­jos gróf volt itt a nagybirtokos. - Több időt töltött Afrikában, mint idehaza. Nagyon szeretett vadász­ni, s a birtokkal nem sokat törő­dött. Az intézői, számtartói meg­szedték magukat, s közben a gaz­dájuk eladósodott. Később indult az országgyűlési képviselő-válasz­táson. A kampány is vitte ajiénzt, de nem választották meg. Így az­tán fogyott a grófi birtok. Annak idején a mi vitézi telkünket is ab­ból a területből kaptuk. A második világháború után azt gondoltuk: fejlődésnek indul a település. Meg­épült az újfalu, ahová a cselédek költöztek be a környező puszták­ból. A téeszesítés ugyan nehezen indult, de ahhoz is hozzászoktak az emberek, és aránylag jól gazdál­kodtak. Azután sorra jöttek a gon­dok: 1970-ben megszűnt a vasút­vonal, egyre nehezebbé vált a meg­élhetés. A szövetkezet néhány éve végképp tönkrement. A lakosság száma egyre csökken. A község lé- lekszáma most a harmadát sem éri el a száz évvel korábbinak. Ez utóbbi nem Zákányiékon múlt, hiszen nekik három gyerme­kük született, s azóta már hét uno­kájuk és három dédunokájuk is van. - A gyerekek elmentek, egye­dül a fiunk maradt a faluban. A lá­nyaink is jönnek persze, ahány­szor csak tudnak - mondta Záká­nyi Sándorné. Ő Rinyaújnépről jött ide férjhez. - 1945-ben volt az esküvőnk, és lassan már a gyé­mántlakodalomra készülhetünk. Nagy ünnep volt az aranylakoda­lom is, de három év múlva a hatva­nadik évfordulót szeretnénk még emlékezetesebbé tenni. ■ Havat festenek az óvodások Bár a felnőttek egyre kevésbé, az ap­róságok annál inkább élvezik a ha­vat. Szívesen járnak oviba a kicsik. A rinyaújlaki óvodában madarakat etetnek, havat festenek... Színezett fo­lyadékot töltenek tubusokba, és abból spriccelik szét az óriás, fehér rajzlapra. Különlegesebbnél különlegesebb ké­pek születnek így a hóban. Az újlaki gyerekek száma csökkent, az óvodásoknak a száma azonban to­vább nőtt. Tavaly 18 gyermekük volt, jelenleg pedig már 22 csöppség jár ide, s a tavasszal további három gyermeket várnak. Monostori Tünde óvodavezető nem titkolja: örül ennek, csak azt saj­nálja, hogy az idén először kellett je­lentkezőket elutasítani, mivel nem ele­gendő a hely a kis óvodában. - Száz- százalékos az intézmény kihasználtsá­ga, s tavasszal három helybeli gyer­mek jön: nekik elsőbbségük kell le­gyen a máshonnét érkezőkkel szem­ben. Emiatt már el kellett utasítanunk visontai gyermeket. így is a szomszéd faluból jövő óvodások adják az óvoda kicsijeinek többségét. Jó a vélemény az óvodáról, ezért hozzák ide szívesen a szülők a gyere­küket. Meg is dolgoznak ezért az óvó­nők, legutóbb mozgásfejlesztő eszkö­zöket és udvari játékokat, sportszere- ket nyertek pályázaton. ___________■ Gy ermekkacaj a nagy hóban Örömet hozott a Tél, mi­kor megrázta fehér sza- kállát; örültek neki a rinyaújlaki óvoda apró csemetéi, és azóta sem unták meg a rengeteg havat. Mindennap vidá­man, kacagva játszanak a gyermekintézmény nagy udvarán. Kevés hóban volt részük tavaly, így ezúttal nem tudnak betelni átél öröméivel. Polgárőrök vigyáznak Újlakra A polgárőrséget két éve hozták létre a faluban. Az tette szüksé­gessé, hogy nagyon sok besur­ranó tolvaj kereste föl Rinya- újlakot. Éjszaka is járőröznek a polgárőrök, s hatékony mun­kájuk nyomán ma megnyugta­tó a közbiztonság.- Sok idegen járt ide házaló árusítás címén, s nem mind jó szándékkal - mondja Szép László, a polgárőrség vezetője és Böndi Lajos, aki kezdet­től tagja a szervezetnek. - Megfi­gyelték az emberek szokásait, s elő­fordult: míg az idős néni kiment a kertbe, elemelték a nyugdíját. Ilyeneknek akartuk elejét venni, s bátran mondhatjuk: sikerült, az ön- kormányzat intézkedései és szerve­zetünk megszüntette a lopásokat. Az árusok csak önkormányzati en­gedéllyel, kijelölt helyen keresked­hetnek, s mi betartatjuk a szabályo­kat. Figyelünk az idegenekre, mert úgy tapasztaltuk: itt csak azokkal van gond, s nincs is helyi bűnözés. Mára olyan a közbiztonság, hogy szinte unalmas a járőrözés. Ennek ellenére nem hagyják abba, hiszen, hogy így maradjon, szük­ség van a jelenlétükre. - A csoport tagjai hozzászoktak, hogy két-há- rom hetente éjszaka is rájuk kerül a sor - mondta az egyesület elnö­ke. - E két év során alig volt lemor­zsolódás; 21-en kezdtük, s most 19 tagja van a szervezetnek. Legtöb­bünk kezdettől járja az utcákat. Tagjai közt 18-tól 60 évesig min­den korosztály képviselve van. Rinyaújlak másik meghatározó szervezete a sport- és szabadidő­egyesület. Peti Csaba elnök el­mondta: a tömegsport szervezése és a tó fenntartása a fő feladatuk. - Évente öt-hat nagy rendezvényük van, köztük a húsvéti kupa és a fa­lunapi torna, ezeken 60-80-an vesznek részt. A tóra is büszkék: parkosították a környékét, s évente tíz mázsa halat telepítenek. A ha­gyományos horgásznapra eljön minden lakos, szinte falunapi ez a Rendszeresen járőröznek a polgárőrség tagjai rendezvény. Közös ebéd, csónaká­zóverseny, játékok kínálnak szóra­kozást meg a horgászverseny. Az itt fogott legnagyobb amur 11,5 ki­lót nyomott, pontyból 8,5, csukából pedig 5,5 kilós volt a rekord. ■ RINYAÚJLAK CÍMER, zászló Rinyaújlak címere kék három­szög pajzs arany pajzsfövel. A nagypajzsot ezüstpólya osztja két mezőre: az elsőben nyolc­ágú aranycsillag van, a másik­ban lóhere-végződésű aranyke­reszt. Az arany pajzsfőben kiter­jesztett szárnyú, jobbra repülő fekete sas, amely egyenes kar­dot tart a karmai között. A paj­zsot alul aranymakkokkal meg­rakott két - keresztbe tett szárú - zöld tölgyfaág keretezi. A falu zászlaja zöld lobogó, amit balról ezüst-, jobbról aranyéi szegé­lyez. Az élek a lobogó szélessé­gének egyhatodát képezik. A lo­bogó hossztengelyének felső harmadában van a címer. A cí­mer pajzsfőjében a kardot tartó sas a két világháború rinyaújlaki hősi halottjaira emlékeztet. A sas a hősi emlékműnek is ré­sze. Az ezüstpólya a névadó Rinyát, a csillag és a kereszt a település protestáns, illetve ka­tolikus lakosságát jelzi a címer­ben. A tölgyfaágak utalnak az erdőkre, a falu környezetére. A LAKOSSÁG SZÁMA 2002-ben 320 I 2000-ben 335 f 1998-ban 360 k 1990-ben 430 , I 1930-ban 650 J CIVILEK, VEZETŐK A falu legnagyobb civil szervezete a Rinyaújlaki Sport- és Szabad­idő-egyesület, amelynek huszon­öt tagja van, és Peti Csaba az el­nöke. Tizennyolc taggal tevé­kenykedik a polgárőr-egyesület, ezt Szép László elnök vezeti. A református egyházközösség ügyeit Nagy Lajos gondnok intézi. FOGADÓÓRÁK A polgármesteri hivatalban hétfő­től péntekig reggel 8-tól 16 óráig tart az ügyfélfogadás. A hivatal cí­me: 7556 Rinyaújlak, Kossuth ut­ca 65-67. Tel.: 82/475-068. E-mail: rinyaú jlak@somogy.hu Selmeczi Imre falugazdászt min­den héten kedden 14-16 óra kö­zött kereshetik föl az újlaki gaz­dák. A falugondnok Böndi Lajos. ORVOSI RENDELÉS Rinyaújlak háziorvosa dr. 1 :1 Pintér Veronika, hétfőtől : péntekig mindennap föl- : kereshetik a betegek. A 1 rendelési idő 11-tői 12 óráig tart. ISTENTISZTELETEK A református templomban Oláh Ilona visontai lelkész minden va­sárnap délelőtt 10 órakor tart is­tentiszteletet. Szentmisét csak nagyobb ünnepeken tartanak a községben. Olyankor a polgár- mesteri hivatalban kapnak he­lyet a katolikusok, egyébként a szomszédos Csokonyavisontára járnak misére. CÍMEK, TELEFONSZÁMOK Óvoda: Rinyaújlak, Kossuth u. 67. A vezetője Monostori Tün­de. Tel.: 82/576-014. Postahi­vatal: Kossuth utca 43. Telefon: 82/475-054. A posta 8-15 óra között minden munkanapon nyitva tart. ■ A CIKKEKET GAMOS ADRIENN ÉS NAGY LÁSZLÓ ÍRTA. FOTÓKi BACHER DÓRA Az oldal megjelenését a rinyaújlaki önkormányzat támogatta m

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom