Somogyi Hírlap, 2003. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-05 / 30. szám

6. OLDAL A L M A N A C H 0 6 8 2003. Február 5., Szerda CÍMER, ZÁSZLÓ Álló háromszögű pajzs, amelynek kék mezejét ezüst hullámpólya vágja ketté. A felső mezőben há­romtornyú, lőrésekkel és aranyrá- csozatú nyitott várkapuval ellátott oromzatos várfal, az alsó mező­ben makkal megrakott, alul ke­resztbe tett szárú arany tölgyfa­ágak között kétleveles arany sző­lőfürt lebeg. A pajzs tetején leve­les, királyi aranykorona látható. A falu a középkorban a Hédervári család birtoka volt. 1403-ban itt ültek össze a Zsigmond király uralmával elégedetlen urak és in­téztek kiáltványt az ország lakos­ságához. Ezt az eseményt jelzi a pajzs tetején a királyi korona. Hedrehely 1443-ban kapott váro­si rangot, amikor Hédervári Lő­rinc volt a földesura. Ezt az ese­ményt, a hajdani városi kiváltságot és egyben a birtokos családot is jelzi a címer várfala. A tölgyfaág és a szőlőfürt egyszerre utal a Zselicre, illetve a mezőgazdasági munkára, a szőlőművelésre és az erdőgazdálkodásra. A LAKOSSÁG SZÁMA 2003-ban 560 1990-ben 617 1970-ben 859 1940-ben 1196 1930-ban 1227 ,r CIVILEK, VEZETŐK A Templomért, Emberért alapítvány kuratóriumának az elnöke Németh Tamás református lelkész. A Szar­vasmarhatartó Gazdák Egyesületé­nek az elnöke Patkó Lajos, a gaz­daköré Zsobrák Tibor. A sportkör tavaly alakult, de az alapszabály nem felelt meg az előírásoknak, Így a cégbíróság még nem jegyezte be. Bellái Béla az elnöke. FOGADÓÓRÁK A polgármesteri hivatal címe: 7533 Hedrehely, Szabadság u. 76. Tel.: 82/721-820. Ügyfélfogadás hétfőn, kedden, szerdán és csütörtökön 8-12 óra között van. A polgármes­tert Bellái BéÖ kedden 8-16 óráig, csütörtökön 8-12 óráig kereshetik föl. Boti Ferenc jegyző ügyfélfogadá­si ideje hétfőn 8.30-11.3CHg, szer­dán 8.30TÓI 11.30óráigtart.Agyer- mefgóléti szolgálat munkatársa a poF gármesteri hivatalban szerdánként 8-12-ig tart fogadóórát, acsaládse-' gítő szolgálaté szerdán 12-16-ig. Udvaros Károly falugazdász csütör­tökönként 10 és 12 óra között vár­ja a gazdákat. ORVOSI RENDELÉS Dr. Vörös Tibor házior- ' : vos minden kedden és i csütörtökön 8-tól 10 óráig rendel a faluban, y CÍMEK, TELEFONOK Posta: Kossuth u. 68., tel.: 82/721-764 Általános iskola: Szabadság u. 3., tel.: 82/721-803 Óvoda: Kossuth u. 67., tel.: 82/721-763 Könyvtár: Szabadság u. 73. ISTENTISZTELETEK A katolikus templomban minden második vasárnap 8.45-kor tart szentmisét Stix Tamás plébános. A református templomban min­den vasárnap 11-kor Németh Tamás lelkész várja a híveket. A templomban nincs fűtés, így ha nagyon hideg van, az önkor­mányzat ad fütött helyiséget. AZ OLDAL CIKKEIT SZARKA ÁGNES ÍRTA FOTÓK: KOVÁCS TIBOR Európa itt van, s lépést kell tartanunk Recept Hedrehelyről Kelt perec Hedrehely már Európa része Bellái Béla polgármester sze­rint, hiszen a község földjeinek mintegy a 90 százaléka már külföldi tulajdonosé. A csatla­kozással kapcsolatban azon­ban hiányolja a tájékoztatást.- Mi, polgármesterek sem tudjuk, mire számíthatunk a csatlakozás után. Csak a médiából tájékozó­dunk - mondta Bellái Béla. - Telje­sen más lesz a finanszírozás, a fel­adatkör. Tapasztalatcserére volna szükség hasonló adottságú euró­pai falu vezetőjével, aki ismertetné a gyakorlatot. Önálló polgármeste­ri hivatalunk van, ötszáz körüli a lakosok száma, s iskolát, napközi otthonos óvodát tartunk fenn. Sze­rintem a csatlakozás után elindul egy központosító folyamat, hiszen ilyen intézményi háttérrel és fi­nanszírozással, mint a mostani, Európában sehol sem találkozunk. BELLÁI BÉLA 1959. március 19-én született Kaposváron. 1977-től 13 évig a helyi téeszben dolgozott ház­táji ágazat-, majd brigádvezetőként. 1990-től polgármester. Második há­zasságában él, három gyermeke van. Hobbija a labdarúgás és az asztalitenisz, de a feltételek hiánya miatt már csak nézőként.- Mit kozhat a csatlakozás?- Mi már az unióban vagyunk, földjeink nagyobb része egy hol­land-magyar állampolgáré, önálló vadászati joga is van. Itt csak né­hány száz hektár föld a helybelie­ké. Aki még gazdálkodik, akár földművelésből, akár állattenyész­tésből él, kivár. Nem biztos, hogy a csatlakozás után szükség lesz a tej­termelésre. A gazdák úgy érzik, nincs jövőjük. Az állatok bent van­nak a lakott területen, pedig alap­vető előírás, hogy legalább egy ld- lométerre kellene tartani a falutól a marhákat, saját gazdaságban, és követelmény a zárt rendszerű tej­termelés is. Ezt csak hitelből tudják megoldani, de a törlesztése három generációt terhelne. Úgy látom, fel kell adni mezőgazdasági voltunkat és a turisztika felé fordulni.- Mi az az érték, amivel a falu érdekessé válhat Európában?- Megjelentek a nagybefekte­tők. A hencsei golfpálya nagyobb része a mi közigazgatási terüle­tünkhöz tartozik. Tavaly tárgyal­tunk a befektetővel, nagy fejlesztési terveik vannak. Még két golfpályát, lovasközpontot akarnak létesíteni, s terveznek egy termálfürdőt meg egy összeszerelő üzemet is.- Jó-e ez Hedrehelynek?- Nincs más lehetőségünk. Kör­nyezetszennyező ipartelepítést nem akarunk; most még érintetlen a táj, tiszta a levegő. Már 12 belte­rületi házas ingatlan van külföldi­ek kezében, s a számuk nőni fog.- Berendezkednek majd a ven­dégfogadásra?- Idővel biztosan. Kiszolgáló személyzetre szükség lesz. Nem le­het mindent gépesíteni. A faluban több gyerek is vendéglátósnak, sza­kácsnő, cukrásznak tanul, s na­gyon fontos az informatikai és ide- gennyelv-tanulás. így talán lépést tarthatunk a fejlődéssel. ________■ Ke lt perec nélkül régen nem volt lakodalom Hedrehelyen. A re­ceptjét Máté Lajosáétól kaptuk, s esküszik rá, hogy kocsonyához is nagyon finom. Tapasztalt házi­asszonynak könnyebb a dolga, de a kezdők se keseredjenek el, ha elsőre nem kel meg a perec. Hozzávalók: 2 kg liszt, egy mar­garin, 2 tojás, só, 5 dkg élesztő. Elkészítése: az élesztőt langyos, cukros tejben felfuttatjuk, majd a hozzávalókat összegyúrjuk, s meleg helyen kelesztjük a tész­tát. Amikor már ki akar jönni az edényből, újra összegyúrjuk, s még egyszer megkelesztjük, majd óvatosan kisodorjuk és csi­kóiba szeljük, ezeket perec for­mára alakítjuk vagy összefonjuk. A tésztát kikent tepsibe rakjuk, és még egyszer kelesztjük. A te­tejét fölvert tojással megkenjük, s kemence híján gázsütőben - kö- zepes lángon - pirosra sütjük. ■ Kényszermegoldások az iskolában Akár kilencven nebulót is oktat­hatnának az is­kolában, ennek ellenére egyre kevesebb a tanu­ló. Évente egy osztállyal fogyat­koznak; szep­temberre csak három elsős jön. A születések szá­ma visszaesett, s munkahely híján sok család elköl­tözik.- A két éve kez­dett felújításnak köszönhetően megfelelő az is­kolaépület, s leg­alább 90 gyere­ket taníthat­nánk. Számuk azonban egyre csökken mondta Kaposi László igazgató. - Két éve még nyolcvan tanulót oktattunk, ma már csak hatvanhatot. Ennek a csökkenésnek alapvetően két oka van: egyrészt egyre kevesebb az újszülött, másrészt a falunak nincs megtartó ere­je. Nincs munkahely, s ezért elköltöz­nek a családok. Az idén hét elsősünk volt, szeptemberre csak három várha­tó. Az iskola egy politikai döntés folytán 1991-től lett újra nyolcosztályos, az ötö­dik-hatodikat és a hetedik-nyolcadikat összevonták. A tanulmányi eredmé­nyek itt önmagukért beszélnek. Orszá­gos felmérésen egy kaposvári és 15 me­gyeszékhely környéki nagy iskolát vetet­tek össze a magyar nyelv és irodalmi, va: lamint a matematikában elért eredmé­nyek alapján, s a hedrehelyiek a máso­dik helyet szerezték meg.- Az oktatási minisztérium készítette és értékelte a felmérést. A meghatározó tantárgyakból a gyerekek a többiekhez mérten igen jól teljesítenek. A szaktaná­rokat csak a fő tantárgyakra tudjuk biz­tosítani, a többit önkéntes vállalás alap­ján oldjuk meg. Kényszermegoldás ez, s a tanárok ugyanúgy tanulnak, mint a gyerekek. Minél kevesebb a gyerek, az iskola fenntartása annál nagyobb költségeket ró az önkormányzatra.- Ha nincs ötven gyerek, akkor már nem szabad fenntartani az iskolát - mondta az igazgató. - A szülők ra­gaszkodnak a felső tagozathoz, de ha ilyen drasztikusan csökken a gyerekek száma, akkor dönteni kell a jövőről. Az eredményeink jók, lassan azonban elviselhetetlenek lesznek az iskola- fenntartás költségei. _____________■ To rna az udvaron Hiába teljesítenek jól a gyerekek, a városi iskolákkal szemben mégis hátrányban vannak. Hiányzik a tornaterem; télen a kultúrházban, nyáron az udvaron tartják a testnevelési órákat. Az iskola számítógép- parkja elfogadható, de nincs informatiku­suk. Német nyelvet tanítanak heti két órá­ban, s ez kevés, s az úszásoktatás csak álom maradt. Szerelemből megértő szeretet A sorsát Máté Lajos és felesé­ge 58 évvel ezelőtt kötötte ösz- sze. Nem telt el kanálzörgés nélkül ez a hosszú idő, de a szeretet és a megértés átsegí­tette őket a gondokon.- Nagyon gyorsan elmúlt ez az 58 év, de szépen éltünk. Nagy szere­lem volt a mienk; jó volt együtt lenni. Én nem vagyok veszeke­dős, inkább hallgatok - mondta Máté Lajosné. - Ezt örököltem az édesanyámtól. A férjemre sem mondanám, hogy veszekedős, de az igazságtalanságot mindig szó­vá tette. Mátéék a mezőgazdaságból él­tek, lovakat, teheneket és sertése­ket tartottak. Házasságukból egy lány született, ma már két unoká­juk és három dédunokájuk van. Az unokák Pécsen élnek, de két­hetente meglátogatják a nagyszü­lőket. Ilyenkor Máténé szinte fel- fdrdítja a konyhát: süt, főz. A múlt hét végén sült kacsával, tyúkhúslevessel, töltött hússal várta a gyerekeket.- Amikor jönnek, tele van a ház örömmel. Mindig olyasmit főzök, amit tudom, hogy szeret­nek. A mai napig is megtaláljuk a munkát a ház körül. Nem élünk fényűzően, de a lakásra már nem költünk. Egész életünkben be- osztók voltunk, így nincsenek kü­lönösebb gondjaink. Máté Lajos szerint Hedrehely gazdag falu volt. Megértő és ösz- szetartó nép élt itt. Segítettek egy­másnak az emberek, a szeretet és a barátság vezérelte őket.- Gyalüan jártunk a szomszéd­ba, és nemcsak beszélgetni, ha­nem segíteni is. Ma már a falu la­kóinak a felét nem is ismerjük - tette hozzá. - Új emberek költöz­Máté Lajosék: Gyorsan elmúlt ötvennyolc év tek ide, és már mi sem járunk el hazulról. Megszűnt az összetar­tás is. Csak pénzért segítenek egymásnak az emberek. ______■ Bá l helyett a támogatás Hat éve alakult a gazdakör. A kezdeti lelkesedés hevében még szüreti bált is rendeztek, ma azonban a tagokat főleg a mezőgazdasági támogatások érdeklik.- Működünk, ahogy időnkből, erőnkből futja - mondta Zsobrák Tibor, a gazdakör vezetője. - Ál­talában az országos gaz­dakörök elnöke tájékoz­tat bennünket, s e tudni­valókat juttatjuk el a ta­gokhoz. A falugazdász is segít, de bele kellett jönnie a mun­kába. A gazdákat most a jövő fog­lalkoztatja; morgolódnak, hogy a családi vállalkozások nem kapnak annyi támogatást, mint tavaly. Zsobrák Tibor maga is gazdál­kodik. Öt hektáron tritikálét, negyvenöt hektáron kukoricát termeszt, és tart sertéseket is.- Tavaly a kukoricabogár még nem károsított, de az aszály elvitte a termés felét. Egymillió forint hi­telt vettem föl, mert a vegyszert, a műtrágyát azonnal ki kellett fizet­ni. Ha nincs támogatás, lehúzhatom a rolót. Az idén talán jobb lesz, mert maradt egy kis pénz, meg tudom javít­tatni a gépeket, el tu­dunk indulni a munkákkal. Ám a költségeket ismerve lehet, hogy az idén is hitel felvételére kényszerü­lök. Szerződtem tíz hektár napra­forgóra, hogy ne kukorica legyen az egész területen. így egyenle­tesebben lehet termelni. ■ att rosszabb körülmények között gazdálkodunk, mint a sík vidéken. Amíg másutt egy hektáron megte­rem 120 mázsa kukorica, mi örü­lünk a hatvannak is. Patkó Lajos borúlátó. Szerinte előbb-utóbb felszámolják a kisgazdaságokat. A saját gazdasá­gában pedig váltásra kényszerül.- Átállunk húsmarhára. Még nem számoltam ki, mekkora költséggel jár, de kiesik a havi állandó bevétel, a tejpénz, ez fél év alatt mintegy egy­millió forint. Ha ezt tá­mogatásokkal pótolják, ahogy ígérgetik, akkor nem okoz gondot. Tő­kénk, tartalékunk nincs, de veszteséget nem lehet termelni; ha nem lesz megfelelő a tá­mogatás, mi is csődbe megyünk. Most 26 szarvasmarhám van, a húsmarhából legalább 40-et kell tartani, hogy megéljünk. Mind- ehhez azonban pénz kell. ■ Gyalogol a falugondnok Van falugondnoki autója a köz­ségnek, az ebédet mégis gyalog vagy kerékpárral hordják ki. Há­rom éve lett Krénusza Róbert falu­gondnok, s egy kis megszakítással azóta látja el feladatát. Eddig a gond­noki busszal hordta az ebédet, ám azzal az ANTSZ megtiltotta a szállí­tást. A falugondnok azóta gyalogol.- Öt családhoz kell eljuttatnom az ebédet naponta, így hat kilo­métert sétálok. Nemcsak emiatt lett több a munkám, hanem most közhasznú munkás sincs a falu­ban, így többféle feladatot bíznak rám. A gyerekek ide járnak iskolába, így a szállításukról nem kell gon­doskodni, a gyógyszerért és egyéb vásárolnivalóért azonban időn­ként be kell menni Kadarkútra vagy a megyeszékhelyre. A falu­gondnokok esetenként egyedül érzik magukat, mikor a munká­jukkal kapcsolatban valamilyen nehézségbe ütköznek. Ilyenkor segít az egyesület.- A falugondnokok egyesületé­vel jó a kapcsolatom, nagyon so­kat segítenek. A tagoknak hasonló a munkájuk, s megosztjuk egy­mással a tapasztalataikat. Lelki se­gítséget főként az idősebbek tud­nak adni, akik egyet s mást már megéltek ezen a poszton. Nem a munka a nehéz, hanem az embe­rek bizalmának a megszerzése. S amilyen nehéz elérni, olyan köny- nyű egy meggondolatlanság miatt esetleg elveszíteni. ________■ Be zár már a tej csarnok is A tejcsarnok csak júniusig működhet, utána bezárják. A korszerűsítéshez mintegy két­millió forint kellene. A gazdák bizonytalanok abban, hogy megéri-e a beruházás ezt a nagy befektetést. Nyolc gazda mintegy nyolcvan te­henet tart a faluban. Egyesületbe tömörültek, ennek Patkó hozama, milliós beruházásokra nem futja. Látszik is rajtunk: éppen csak elkerüljük a csődöt. Hedrehely és a környéke hátrányos helyzetű terület. A természeti adottságok mi­Lajos a vezetője. A legna­gyobb gond az, hogy a tejcsamok csak júniusig kapott fennmaradási en­gedélyt. Utána bezárják.- Korszerűsíteni kelle­ne a tejcsamokot, de eh­hez mintegy kétmillió fo­rint szükségeltetik. A má­sik baj: nem kellünk az uniónak. Ennek az ága­zatnak kicsi a nyereség-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom