Somogyi Hírlap, 2003. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-01 / 27. szám

2003. Február 1., Szombat A L M A N A C H 0 0 5 7. OLDAL Recept Bakházáról Haltészta A bakházi haltésztát lakodalomra és ünnepi vendégvárónak sütik. A kiadós kelt kalácshoz Szabó Jánosáé egy adag élesztőt s két jó marék kristálycukrot egy kevés cukros tejben felfuttat, majd egy kiló liszttel, két fölvert tojással s mintegy 15 deka zsírral, csipet sóval alaposan kidagasztja. Mi­kor a tészta a duplájára kelt, ki­nyújtja, megszórja cukros dióból vagy mákból álló hinteiékkel. Nem szabad a tésztát túl vékony­ra sodorni, ujjnyi vastag a jó, kü­lönben sütéskor „leesik”, nem lesz elég könnyű. Ezzel jár a túl sok töltelék is. A kakaós ízűhöz a tészta felével elkeverik a kakaó­port és egy kis cukros tejet, s a kétféle tésztát együtt tekerik föl. Ennyi hozzávalóból két rúd ka­lács lesz. Tetejét zsírral megke­nik, sütés előtt fél órátkelesztik, s nem túl forró sütőben sütik. ■ Hiányolják a jó utat, a víz- és gázvezetéket A csendes falusi környezet és a szorgalom az uniós csatla­kozás után is erőssége lehet Bakházának. Iskola, óvoda és munkahely híján is vonzó az apró zsákfalu: egy év alatt két új házat is építettek, s aprán­ként a hiányzó közművekkel, kényelmi eszközökkel is gya­rapodik a község. Sokszor mondják, elnéptelenedik az olyan település, ahol nincsenek gyermekintézmények és hiányoz­nak a munkahelyek. Bakháza erre az élő cáfolat. 1973-ban az alsó ta­gozatos iskola is megszűnt, és az iskolásokon kívül ma már az óvo­dásokat is busszal hordják Háromfára. A népesség mégis szin­te állandó, sőt egy kissé még gyara­podik is. A tősgyökeres bakházi la­kosok kivételes szeretettel ragasz­kodnak a falujukhoz, szívesen ala­pítanak itt családot a fiatalok is, és két-három gyereket nevelnek a leg­több portán. Beköltöző vagy ci­gány lakos alig van, házat vagy tel­ket pedig évek óta nem is lehet vá­sárolni, mert helyben elkel vala­mennyi. Pedig itt csak bejárással lehet munkahelyhez és ezáltal megélhetéshez jutni, s ezért na­ponta ingázik Nagyatád felé szinte az egész falu.- A fejlődést kívánó egészséges várakozás és a tenni akarás jellem­ző most a falura, ezt csak megerő- síthetí az uniós csatlakozás - állítja Nagy Tibor polgármester. - Kevés támpontunk van azonban arra, mi lehet itt az igazi kitörés. Szegény a lakosság, pedig a falut dolgos és szorgalmas emberek lakják. Keresetkiegészítésül szinte minden háznál termesztenek málnát és uborkát is. Az önkormányzatnak is szűkös a kerete, s nehezen birkó­zunk a rengeteg a teendővel. Az egészséges ivóvíz sincs mindenhol NAGY TIBOR 1963. június 4-én szüle­tett Kaposváron. Bakházán s Három- fán járt iskolába, majd gépészeti szak- középiskolában szakmát szerzett s érettségizett. Nagyatádon dolgozott, je­lenleg vállalkozó; 1990-től Bakháza polgármestere. Hobbija a horgászat. biztosítva, a Petőfi utca három csa­ládjánál és az egész cigánysoron hi­ányzik a vízvezeték. Az idén szeret­nénk azt is kiépíteni egészen a te­metőig, s ugyanitt járhatóvá kell tenni a folyton sáros utat. Az új képviselő-testület azzal kezdte a tevékenységét, hogy fel­mérte a lakosság igényét a vezeté­kes gázra. Nagy meglepetésre a község 60 százaléka szeretné beve­zettetni, pedig néhány éve a több­ség még ragaszkodott a hagyomá­nyos, olcsó tüzeléshez.- Ez kedvező jel, s az önkor­mányzatnak mielőbb lépnie kell ebben is - tette hozzá a polgármes­ter. - Az uniós csatlakozással talán a szennyvízcsatorna is valósággá válik belátható időn belül. Addig azonban sürgetőbb teendőink is vannak; a belterületi utak, járdák rendbetétele, erre régóta nem jutott elég pénz. Mindezekre pályázato- kon is remélünk támogatást. ■ Eszem-iszom hajnalig A hagyományos bakházai lakoda­lomban a vőlegényes és a meny- asszonyos háznál is ebéddel vár­ták déltől a vendégsereget. Ilyen­kor becsinált levest tálaltak, amit baromfiaprólékból főztek kockás tésztával vagy galuskával. A má­sodik fogás pörkölt volt sertéshús­ból, rendszerint krumplival. Ebéd után mindenki a menyasszonyos házhoz vonult, s a leány kikérése után onnét mentek az esketésre. Az ünnepi vacsorán sosem tálal­tak pörköltet, itt a fő fogást a kü­lönféle sült húsok, pecsenyék al­kották, amiket a hagyományos tyúkhúsleves előzött meg hajszál­vékony cérnametélttel. A leves­ben főtt húst paradicsomos és fok­hagymás mártással külön tálalták. Disznóvágás nélkül nem volt la­kodalom, ezt a szokást ma is tart­ják. A vacsora után az asztalon maradnak a különféle sütemé­nyek, kalácsok, s éjfélkor tálalják a káposztás húst. Ezt hordós ká­posztából, friss disznóhúsból pa­radicsomosán főzik, s igen sűrű a leve. Utána jön a frissen sütött hurka, kolbász, s nem maradhat el a kézzel nyújtott házi rétes sem. A hajnalig mulató társaság fáradt gyomrát reggel kocsonyával és pá­linkával élénkíük, már aki még tud enni a másfél napos nagy trak­ta után. ■ Igazán jó a csapatszellem A község egyetlen hivata­losan is szervezett közös­sége a sportkör. A tizen­egy éves focicsapatot lel­kes szurkolótábor kíséri, a helyi meccsekre pedig kivonul az egész falu.- Amikor önállósodott az önkormányzat, sike­rült összehozni a régóta vágyott focicsapatot és pályázati segítséggel elkészítettük a focipályát is - mondta Pankász József, a sportkör elnöke. - Nép­szerű a klub, annak ellenére, hogy a 17 játékosból csak öt lakik Bak­házán. A többiek is kötődnek azonban a faluhoz, így itt igazán jó a csapatszellem. Sokkal jobb arányra nem is számolhatunk, hi­PANKASZ JÓZSEF szén nagyon kicsi a falu. A legidősebb játékosunk 38 éves, a legfiatalabb 18, az iskolásokból pedig igyekszünk kinevelni az utánpótlást. Az elnök szerint az eredményeken meglát­szik, hogy edzés valójá­ban nincs, mert a külön­böző munkahelyek mi­att nehéz összehangolni az időt, s a máshonnét járóknak túl drága Bakházára utazni. A csapat a márciusban kezdődő bajnokságra áll igazán össze, de a balÁázi fiúk­nak nincs miért szégyenkezniük. A körzeti bajnokság 12 csapata kö­zött voltak már negyedikek is, de utolsók még sosem. __________■ Ép ítészálmok munka mellett Az álmait nem adja föl Szabó Noémi. A falu egyetlen felsőfo­kú tanulmányokat végző diák­ja építészmérnöknek készül.- Sosem volt kérdéses, hogy to­vább tanuljak-e, hiszen jók voltak az eredményeim. A barcsi gimná­zium után mégsem folytathattam nappali tagozaton, mert a szüleim­nek nincs olyan anyagi háttere, hogy biztosíthassák az egyetemi élethez szükséges körülményeket. Gondolniuk kell két kisebb testvé­remre is, de azért mindenben segít a család - mondta Szabó Noémi. Levelezőn kezdte el a pécsi mű­szaki főiskolát, s kétkezi munkás­ként előteremti tanulmányainak az árát. Az álmainak valóra váltásáért kitartóan küzdő 20 éves leány az atádi cérnagyárban a hétvégi és műszakpótlékokkal együtt havon­ta 45-48 ezer forintot keres. Min­den fillér számít: az építészeti főis­kola tandíja egy félévre 88 ezer fo­rint, s ehhez jönnek még a tan­könyv- és egyéb költségek.- A főiskolából hátravan két és fél év, utána két év egyetem követ­kezik. Tervezőmérnök szeretnék lenni. S az az álmom, hogy megle­Szabó Noémi a cérnagyárban igyekszik megkeresni a tanuláshoz szükséges pénzt gyen a lakberendezői és a belső­építészi végzettségem is. Egyszer talán majd sikerül önálló céget is alapítanom - tette hozzá Szabó Noémi. - Ennek a gyönyörű szak­mának minden része tetszik, csak az nem, hogy aligha végezhetem majd a szülőfalumban vagy a kör­nyéken. Ha egyszer el is kell men­nem, biztos nem örökre: öregsé­gemre vagy nyugdíjas koromra visszajövök Baldiázára. _______■ Kö zponttá lett a kis templom A templom Szentháromság vasár­napján, a búcsú napján 2001. június 10-én szen­telték föl a templomot. Építésre Horváth József és felesége hagyomá­nyozott hárommillió forin­tot, s 313 ezret gyűjtöttek a hívek. Kovács Jenő plébános szervezte a munkát, s az egyház tá­mogatásával négymillió forintot fordítottak a temp­lom megépítésére. A ter­vezője és kivitelezője Ba­gó László nagyatádi vál­lalkozó volt, és minden nagyobb munkában részt • vett a lakosság. A temp­lom oldalfalán kívül Szent István és Szent László kőbe vésett képe van. Templomot emeltek példás össze­fogással Bakházán, és szorgalma­san látogatja is a falu népe. Jönnek a fiatalok is; ilyen közösségi életre itt a középkor óta nem volt példa.- Sosem volt temploma a falunak, és az egyházközség is csak két éve ala­kult meg. Azelőtt ebben is Háromfához tartoztunk - mondta Hoffmann Józsefné, az egyházközség világi elnöke. - Hatvanan férnek be a templomba, és a misékre mintegy har­mincán rendszeresen járnak is. Főleg az idősebhek és a középkorúak jön­nek, de minden alkalommal akad öt­hat fiatal is. Sokan mondják, hogy nemcsak a hitéletnek, hanem a társasági életnek a központjává vált a község templo­ma. Hetente kétszer a misére gyüle­kezve van alkalmuk megvitatni a falu történéseit is.- Más falvakhoz hasonlóan Bakhá­zán is többnyire a nők a rendszeresen templomba járók, szép számmal jön­nek azonban a férfiak is - mondta Ró­ka Dániel plébános, aki másfél éve szinte családtagként gondozza a bak­házai híveket. A templom falain kívül nemegyszer málnaszedés, favágás meg biciklis kirándulások idején kerül sor a lelki beszélgetésekre. - Családias légkörében, összetartó erejében is kü­lönbözik Bakháza a többi községtől. Máshol általában a hívek egytizede gyakorolja csak a vallását, itt a falu la­kosainak huszonöt százaléka eljár a templomba. Eddig öt keresztelőnek és egy első­áldozásnak adott helyet a kis kápolna, amit egyre szépít, gyarapít a falu né­pe. Legutóbb a Krisztus keresztútját és szenvedéseit bemutató tizenöt fest­ménnyel díszítették a falakat; ezeket Szabó László helybeli amatőr festő ké­szítette.- Most a templom fűtésére gyűj­tünk - tette hozzá Hoffmann Józsefné, aki ellátja az egyházközség könyvelé­sét is. - Egy Siesta kályhát szeretnénk venni, s hátravan még a vizesblokk ki­építése. Ez is több százezer forintba kerül. ■ Puskával kereste a kenyerét A szarvaskirály címet id. Szabó Jánosnak félig tréfásan s ugyan­olyan komolysággal dr. Studinka László, a lábodi vadgazdaság hí­res vezetője és neves szakíró ado­mányozta. Szívesen osztott fele­lősségteljes munkákat bakházai vadászára.- Nagyon sok aranyérmes bi­kát lövettem a jeles vendégekkel. Nem számoltam össze, hogy mennyit, de sosem kívántam en­nél szebbet - lapozgatta id. Szabó János az emlékeket megörökítő vaskos albumokat. - Azt tartják, rabsicból lesz a legjobb vadász, és talán így is van. Igencsak vá­sott gyerek voltam, még a csókát is kiszedtem a fészkéből. Borzot meg rókát is csapdáztam, mert pénzt lehetett kapni a bőréért. Harminchárom évesen, 1959. május 15- én álltam vadőrnek a lábodi gazdaságba. Hi­vatásos vadászként 1200 forint lett az alap­bérem, s háztáji is járt a gyerekek után. Az igen­csak jól jött, mert na­gyon szegények vol­tunk. Azelőtt ugyanis csőszként havonta csak 350 forin­tot kerestem. A falu határában őriztem a földeket, akkoriban még mindenkinek volt kisebb-na- gyobb gazdasága. A háború előtt nyolcszázan is laktak itt. Nem­csak lakosokból volt több, hanem 370 tehenet is tartottak, s külön csordást meg kanászt is fogadott a falu. Szolgálati lakásuk a falu szélén volt. Elöl la­kott a bába, utána a csordás, mellette volt az általános iskola.- Ott volt a bikaistálló is, és a csordás dolga volt a bikák gondozása is. Minthogy tanítási időben az iskola előtt vezették az állatokat, hamar meg­ismerkedtek a természeti esemé­nyekkel a bakházi gyerekek... Most már iskola sincs helyben - tette hozzá id. Szabó János. - Az­óta fogyott és szegényedett a nép, és már csak egyetlen tehenet tar- tanak az egész faluban. ■ A KÖZSÉG CÍMERE A község címeralakjait az egykori főúri kastély márványcímeréről mintázták, de ennek eredetét nem ismerik. Ezt a címert a telepü­lésre utaló jelleggel már korábban is használták, s 2001-től vált Bak­háza hivatalos címerévé. A csücs- kös talpú pajzs két vízszintes me­zőre van osztva. A felső kék mező­ben a vágási vonalból növekvő, jobbra fordult, kettős farkú arany­oroszlán látható, az alsó ezüstme­zőben aranyközepü, ötszirmú vö­rös heraldikai rózsa. A leveles or­namentikán álló, két vörös nyelvű és ezüstpajzsot tartó kecskebak pedig a község nevére utal. A LAKOSSÁG SZÁMA 2002-ben 254 I 1996-ban 258 T 1930-ban 475 A 1900-ban 200 1870-ben 15 I CIVILEK, VEZETŐK A Bakházai Sportegyesület elnö­ke Pankász József; vezetőségi tag Kocsis József, Szabó László, az edző Győrfi Zoltán. Az egyházközség világi vezetője Hoffmann Józsefné. A községi könyvtárnak a vezetője Piák Imréné, a falugondnok Bódis Zsolt. FOGADÓÓRÁK A polgármesteri hivatal címe: 7585 Bakháza, Kossuth u. 79. Tel/fax: 82/491-019 A polgármester hétfőtől péntekig reggel 8-tól 16 óráig intézi a la­kosság ügyes-bajos dolgait. Simon István falugazdász kedden 12-14-ig tart fogadóórát, Gaz­dag Tibomé körjegyző pedig szerdán 8-tól 11-ig. ORVOSI RENDELÉS Dr. Martin Valéria háziorvos ' szerdán 13-tól 14 óráig ren- i dél a község központi épü- : létében kialakított orvosi U rendelőben. MISEREND Róka Dániel babócsai plébános hetente kétszer 17 órakor, nyári időszámításkor 19 órakor tart szentmisét Bakházán: szerdán minden héten, szombaton és va­sárnap pedig heti váltásban. ELHAGYOTT PUSZTÁK Több elnéptelenedett puszta is tartozik Bakházához. A Rinya mellett ott volt Pácodpuszta. Ez a középkorban még jelentős tele­pülésnek számított, s a rinyai át­kelőhelyet őrizte Kupavár. Itt ké­ső bronzkori leletek is előkerül­tek. Pácodpuszta utolsó lakosa 1958-ban költözött el, a régi ma­jorban most juhászat van. S ott van Kisperjés, ez még a háború előtt is egysorutcás falu volt. HÁROM JÁRÁS FALVA Közigazgatásilag mindig hányatott sorsa volt Bakházának. A kis tele­pülés a századfordulón indult fejlő­désnek. Sokáig a barcsi járáshoz tartozott mint Rinyaújnép csatolt része, 1913-ban lett önálló köz­ség. Később a babócsai járásba került, 1950-től sorolták át a nagy­atádiba. A Háromfához csatolt községnek 1950-1963 között önálló tanácsa volt, aztán ismét a szomszéddal került kényszerű kö­telékbe. Bakháza 1990-ben újra önállósodott. Háromfával azonban most is jó az együttműködése, s közös körjegyzőségben vannak. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA ÉS FOTÓZTA: BÍRÓ MÁRIA %

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom