Somogyi Hírlap, 2003. február (14. évfolyam, 27-50. szám)
2003-02-25 / 47. szám
6. OLDAL A L M A N A C H 0 9 2 2003. Február 25., Kedd A KÖZSÉG CÍMERE Csücskös talpú tárcsapajzs kék mezejében egy lebegő, a fiókáit vérével tápláló pelikán látható. A pajzs tetején a sisak ékkövekkel díszített, leveles aranykoronán ezüstpáncélos kar tart ezüstkardot. A pajzstakaró kék-arany. Karád a XIV. században királyi birtok volt, ezt jelképezi a pajzsdísz koronája, a sisak és a páncélos kar pedig a török elleni felszabadító háborúkra utal. A LAKOSSÁG SZÁMA 2003-ban 1831 1995-ben 2028 1990-ben 2100 1941-ben 3818 1925-ben 4386 CIVILEK, VEZETŐK A Karád Község Ifjúságának Boldogulására közalapítványt az önkormányzat hozta létre 1992-ben, a héttagú kuratórium elnöke Simor Péterné. Az önkéntes tűzoltó-egyesület elnöke Kovacsik Gyula, a sportklubé Nagy László, a Karádi Lovasbarátok Egyesületének az elnöke Fehér Zoltán; a Rozmaring nyugdíjasklubot pedig Gelencsér Istvánné vezeti. FOGADÓÓRÁK A polgármesteri hivatal címe: 8676 Karád, Attila u. 31. Tel.: 84/570-900. Ügyfélfogadás hétfőn, kedden, pénteken 8-12-ig, szerdán és csütörtökön 8-16 óráig. Kovács József jegyző hétfőn, szerdán és pénteken 8-12-ig, Takács László falugazdász hétfőn és kedden 13-16 óráig tart fogadóórát. ORVOSI RENDELÉS Dr. Bohner Péter háziorvos hétfő, szerda, csütörtök és ■ péntek 8-12, kedden < ■1 13-17 óráig rendel az Attila u. 31. szám alatt. Dr. Ledermayér Ferenc fogor- L vos hétfőn, csütörtökön T 13-18-ig fogadja a betegeket, kedden, szerdán, pénteken pedig 8-14 óráig. A fiókgyógyszertár hétfőn, szerdán, pénteken 8-13 óráig van nyitva a Hősök tere 5. szám alatt. MISEREND A katolikus templomban minden hónap első péntekjén és minden vasárnap 9 órakor van szentmise, az andocsi papok tartják. Református istentisztelet minden hónap negyedik vasárnapján 15 órakor van, Szabó Lajos leilei lelkész tartja. AKIKRE BÜSZKÉK Gárdonyi Géza író 1881. szeptember 28-tól 1882. augusztus 13-ig Karádon volt segédtanító. Róla nevezték el az általános iskolát. Kodály Zoltán zeneszerző 1933-1938 között gyűjtött a községben népdalokat, Vikár László zenetudós pedig az 1950-es évek közepén. 2000- ben díszpolgári címet adott neki a község. Horváth János 1979- ben kapta meg a népművészet mestere címet, s 1997-ben lett a falu díszpolgára. Herk Mihály, a község helytörténetének kutatója 1945-től 1977-ig Karádon tanított; 1995-ben tüntették ki a Karád díszpolgára címmel. AZ OLDAL CIKKEIT CZENE ATTILA ÉS KRUTEK JÓZSEF ÍRTA. FOTÓK: GÁTI KORNÉL Remények a szűkös pénz ellenére is Szűkös év elé néz a karádi ön- kormányzat; csaknem hatvan- millió forint hiányzik a költség- vetéséből. Decemberig azonban bevezetik a gázt, és két éven belül elkészülhet a szennyvízcsatorna-hálózat is, s ezzel komfortossá válik a település.- Rendkívül nagy tehertétel nekünk a költségvetés hatvanmillió forintos hiánya - mondta Wíesner Sándor polgármester. - Ilyen hiányunk még nem volt, bár az önkormányzat megalakulása óta az önhibáján kívül, nehéz sorsúak közé tartozik, ezért igényelhet állami segélyt. Karád idei költségvetése 286 millió forint, az intézmények mintegy 169 millió forintot visznek el, fejlesztésre 31 millió 'forint jut. Meg kell gondolni, mire költsenek.- A község infrastruktúrája eléggé leromlott, rendbetételéhez több százmillió forint kellene WIESNER SÁNDOR 60 éves, 1990-től képviselő, 1994-től polgár- mester. Az eredeti szakmája erdész, de kertész- és méhészoklevele is van, s idegenforgalmi szakképzettsége is, 17 évig dolgozott a Siotoumál. Ennek polgármesterként is hasznát veszi. mondta. - A pályázatokhoz viszont az önrészt sem tudjuk kigazdálkodni. Bízom abban, hogy az állam odaadja a költségvetésünkből hiányzó 60 milliót. Megjegyzem: a normális gazdálkodáshoz félre kellene tenni a teljes összeg tíz százalékát, 28 millió forintot tartaléknak, de ilyen lehetőségről nem is álmodhatunk. Hosszú folyamat következménye, hogy Karád ilyen rossz gazdálkodási lehetőségek közé szorult. Nagy szerepe van ebben annak is, hogy az önkormányzatra egyre több feladatot rónak, a megoldásukhoz azonban nem rendelnek pénzt. Ezért nagyon takarékosan kell gazdálkodniuk, és fontos a képviselő-testület összetartása is. - Fejleszteni csak úgy tudunk, ha a ruhagyár eladásából származó utolsó részletet megkapjuk. A legfontosabb az utak és járdák felújítása. Az intézményekre is költeni kell. Fontosnak tartom, hogy 270 ingatlantulajdonos igényelte a vezetékes gázt, s ha a beruházás elkészül, az várhatóan felértékeli a falut. A balatoni kiemelt üdülőkörzet településeként van reményünk, hogy két éven belül kiépül a szennyvízcsatorna-hálózat. Ez esetben Karád megközelíti majd az európai uniós szabványt. Szeretném, ha több munkahely lenne, de polgármesterként ennek az érdekében nem sokat tehetek - tette hozzá Wiesner Sándor. - Az unióban az embereknek hozzá kell majd szokni, hogy 20-40 kilométert is utazni kell a munkahelyükig. Persze mindenki azt tartaná jónak, ha továbbra is begyalogolhatna a munkahelyére. Karádon sok munkanélküli nincs regisztrálva, s emiatt esünk el állami támogatástól is. Tény: aki nagyon akar, az talál közülük alkalmi munkát tavasztól késő őszig. ■ Recept Forgácsfánk Özv. Rajczi Mihályné, a Rozmaring nyugdíjasklub tagja adta ezt a receptet, aminek alapján a karádiak elkészítik kedvenc for- | gácsfánkjukat. Hozzávalók: 50 dkg liszt, 6 tojás, 2 dl tejföl, 2 teáskanál porcukor, 1 teáskanál só, 5 dkg margarin, illetve egy kávéskanál szódabikarbóna. A lisztet a tojással, tejföllel, porcukorral, sóval, margarinnal és a hoz- j záadott szódabikarbónával ösz- | szegyúrjuk, majd cipókat formálunk belőle. Ezután a tésztát 30 percig pihentetjük. A cipókat levestészta-vastagságúra sodorjuk. Derelyemetszővel csíkokat vá- } gunk, szép csokorba összeteker- ! jük, és bő, forró olajban arany- j sárgára sütjük. Porcukorral meg- ! hintve - a karádi hagyományoknak megfelelően - szakajtóban tálaljuk. Az elkészítése körülbelül egy órát vesz igénybe, s külö- nös szaktudást nem igényel. ■ Őrzik Karád népdalkincsét A község szinte páratlan értékű népdalkincsének őrzését fontos feladatának tartja a Rozmaring nyugdíjasklub kórusa. Tagjai mintegy száz helyi dalt ismernek, ezeket csokorba szedve nagy sikerrel adják elő. Huszonötén alapították a klubot, s 1997- ben tizenhatan létrehozták a népdalkórust. Először azon a tavaszon, a nyugdíjasok kistérségi bemutatóján szerepelt, és szép sikert ért el.- A kórust a megalakulása óta Markai Attiláné énektanár vezeti - mondta Kreka Józsefné, az egyik alapító. - Irányításával szerepeltünk egyebek közt Nagykanizsán a Karád bemutatkozik kiállításon, s jártunk Siófokon és Balatonfüreden is. Többször felléptünk Kaposváron a megyei népdaléneklési gálán, és Tapsonyban a népdalfesztiválon is. Mindegyikről oklevéllel tértünk haza.- Sikereket nemcsak a népdaléneklésben értünk el - tette hozzá Markaf Attiláné. - Két éve karácsonykor a templomban is adtunk nagy sikerű hangversenyt, s többször fölléptünk a községi rendezvényeken is. Tavaly Vikár László összeállításában fölvették azokat a népdalokat, amiket valaha Kodály Zoltán, Dávid Gyula és Vikár László gyűjtött Karádon. Ezt az idén kiadják cd-lemezen is. Jó a kapcsolatuk a többi nyugdíjasklubbal - tudtuk meg Kreka Józsefnétől. Rendszeresen találkoznak a bogiári, a szóládi, a balatonendrédi és a magyaregresi nyugdíjasokkal. - Márciusban ven- ' dégül látjuk az andocsi és a tabi klubokat - tette hozzá. - Mindannyian egy kis műsorral jövünk. Több kórustag is énekel szólót: például Horváth Jánosné alapító tag, Tárgyéi Mihályné, Markaf Józsefné, Kreka Jánosné, Bleier Sándomé, Háti Istvánné, özv. Rajczi Mihályné. A Rozmaring klub úgy tervezi: a nyáron kistérségi bemutatót is szervez a környék népdalkórusainak. ■ A szólóénekes A 69 éves Tür- gyei Mihályné kisiskolásként is . szerette az éneket. A hagyományápolást az- . óta is feladatának tekinti. Alapítója volt a pávakörnek is. Az országos minősítőn II. helyezettek lettek. Szívesen jár a kórussal. Az egyik legkedveltebb dala, amit szólóban énekel: „Megy a takács az utcában...” Nehéz helyzetben a varroda Tízéves fennállását ünnepelte február 12-én a Jeans-Tex Ruhaipari és Kereskedelmi Kft. A társaság Andocson nyitotta meg első varrodáját, húsz helybeli dolgozót alkalmaz; induláskor német exportra gyártottak nadrágot. Az évek során szaporodtak az üzemek és a dolgozók száma is. Most három megyében csaknem 600 munkavállalónak biztosítanak megélhetést - mondta Kopp Ádám, a cég ügyvezetője. A hat üzemben a tavalyi termelés megközelítette a hárommilliárd forintot. Ennek jelentős része külföldi piacon talált vevőre. A társaság által gyártott női, férfi- és gyermek-felsőruházati termékek minősége és a pontos szállítási határidők biztos hátteret jelentenek az uniós piacon.- Hét éve szerveztük meg a karádi varrodát - mondta az ügya munkaerő drágulása miatt. - Idejében felismertük a piaci változás várható irányát, ezért már a múlt év elején célul tűztük ki a karádi üzem átalakítását más termék gyártására - hangsúlyozta. - A munkaigényesebb és magasabb színvonalú termelés során áttértünk a farmerdzseki gyártására. Sajnos, a vezetők és a dolgozók nem tudtak megbirkózni a feladattal. A nadrággyártás többéves egyoldalú begyakorlottsága is visszaütött; a megrendelőnk elégedetlen volt az áru minőségével, és rendszeresen túlléptük a határidőt. A teljesítmény is elmaradt attól, mint amit elvárt és igényelt ez a piac. A termelést másik üzembe kellett áthelyezni, hogy megtarthassuk a partnert. Egy másik kezdeményezésünk is kudarcba fulladt: a munkaigényes sportruházati cikkeknek a termelése francia exportra. Minőségi termékeket készítenek a varrodában, s ezeknek jelentős részét külföldre viszik Kanásztánc vászongatyában A 47 éves Farkas János még Horváth Jánostól tanulta a karádi táncokat. Bemutatta egyebek közt Bulgáriában, Jugoszláviában, Csehszlovákiában, Hollandiában és Svájcban is, a nyáron Angliába utazik.- Az eredeti kanásztáncot Horváth Jánostól, a népművészet mesterétől tanultam. Mindig az ő viseletében mutatom be - mondta Farkas János. A Röpülj, páva műsorában, 1976-ban és 1979-ben is együtt táncolt a népművészet mesterével a Somogyi búcsúban és a lakodalmasban is. - Nemcsak a tánc, hanem a híres szép viselet, a karádi hímzés látványa is lenyűgözte a közönséget. Öltözetem pontos mása Horváth Jánosénak: a gatya fehér vászonból van, akárcsak az ingem. A díszítését is az övéről másoltuk le... Farkas János elmondta: Torma Magdolna tanárnő szerettette meg vele a néptáncot, s már több mint harminc éve ropja. A katonaságnál megtanította a lépéseket a Baglas táncegyüttesnek is. Évekig táncolt a Karád együttesben, az utóbbi években már csak szólótáncosként lép színpadra. Tavaly szerepelt a leilei napokon, s járt Hollandiában meg Svájcban. Karádon nyaranta a művészeti alapiskola által szervezett táncfesztiválon mutatja be tudását. Az eredeti, a Horváth János-féle kanásztáncnak azonban nincs már követője a faluban - állította Farkas János. A művészeti iskolában ugyanis más lépésekből összeállított kanásztánc a tananyag. - A nyáron várhatóan Angliába is elmegyek - tette hozzá. - Egy lakodalmon mutatom be karádi öltözékben az eredeti kanásztáncot. ■ Farkas János híven őrzi a hagyományokat vezető. - Húsz varrónő dolgozott a régi ruhagyár épületében, amit megvásároltunk. Később önkormányzati ingatlant is béreltünk, majd vásároltunk. Évekig farmer- és Jeans-típusú nadrágokat gyártottunk német, osztrák és svájci megrendelőknek. A fejlesztés során lecseréltük a régi hagyományos gépeket, és főleg szálvágós, programozható varrógépeket állítottunk üzembe, a befejezőrészlegben pedig több automata és félautomata gép segítette a munka hatékonyságát. A karádi üzem termelése összefonódott az andocsi varroda tevékenységével: mindkét varrodában volt központi előgyártás, de Karádon volt a befejezése. A cég az anyagi érdekeltség és a hatékonyság növelésére több mint két éve karádi székhellyel megalapította a JTX Ruhaipari Kft-t. Kopp Ádám elmondta: megkezdődött az átrendeződés A cég ügyvezetője nem titkolta: az andocsi és a karádi üzemben is gondokkal küzdenek. Dolgozóik nagy része gyengén képzett, nem alkalmas a nagy értékű anyag megmunkálására és a bonyolultabb kisszériás, munkaigényes termék előállítására. Eddig lehetőségük volt az alacsony teljesítmény ellenére kiegészítést fizetni, hogy a keresetek megfelelően alakuljanak.- Tovább nem tudunk bérkiegészítést fizetni - mondta Kopp Ádám. - A korábbi tartalékok eltűntek. A minimálbér emelése, a forint erősödése, a bonyolultabb feladatok miatt Andocson és Karádon is veszteségesek voltak az üzemeink. Kedvezőtlenül alakult a múlt hónap teljesítménye is. Nélkülözhetetlen a dolgozók átképzése a bonyolultabb feladatokra. A két üzem 210 dolgozója érdekében segítséget kértünk a megyei munkaügyi központtól. ______a é < i i KA RÁD
