Somogyi Hírlap, 2003. február (14. évfolyam, 27-50. szám)
2003-02-22 / 45. szám
6. OLDAL A L M A N A C H 1 5 2 2003. Február 22., Szombat PATOSFA CÍMER, ZÁSZLÓ Álló, háromszögű pajzs kék mezőjében zöld halmon unikomis (egyszarvú) ágaskodik. A vörös pajzsfőben egymás mellett három arany platánlevél látható. A címer a falu múltját és környezetét jeleníti meg. Az egyszarvú Patosfa hajdani urának, a XV-XVI. században birtokos Kornis családnak a címeréből való. A három arany platánlevél az egykori kastély parkjában ma is élő fákra, közvetve az erdőkre utal. Ezt a községet háboritat- lan környezete, tiszta levegője teszi vonzóvá, amelynek révén életében egyre nagyobb hangsúlyt kap a falusi turizmus. FOGADÓÓRÁK A patosfai önkormányzat címe: 7536 Patosfa, Fő u. 75. Tel.: 82/719-946 Ügyfélfogadás mindennap 8-11 óra között van, ilyenkor található meg a hivatalban Horváth Margit polgármester. A község a ladi körjegyzőség tagja, ott hétfőtől csütörtökig 8-16 óra között, pénteken 8-tól 14 óráig van ügyfélfogadás. A patosfai önkormányzatnál hétfőnként 11 Hői 11.30-igvárjaa gazdákat Rózsa László falugazdász. Soós András és Vörös László körzeti megbízott minden páratlan hétfőn 9-10 óra között tart fogadóórát. ISTENTISZTELET Stix Tamás plébános minden csütörtökön 17 órakor, vasárnap pedig 11 órai kezdettel tart szentmisét. MÚLTIDÉZŐ Patosfának 1932-ben 710 lakosa közül 580 vallotta magát katolikusnak, 126 reformátusnak és mindössze egy evangélikusnak. Az I. világháború idején hetvenen vonultak be katonának, s húszán soha nem tértek haza. Négy asz- szony lett hadiözvegy. A községi bíró az 1874-es patosfai születésű Sebők Gergely, aki 1912-től húsvizsgáló és marhalevél-kereskedő volt, s 1920-tól a saját birtokán gazdálkodott. A helyettes bíró alsó Zsunics József volt, s ö töltötte be az iskolaszék gondnoki tisztét is. Ilyen nevű családok ma is élnek a faluban, talán a bíró leszármazottá. A református egyházközség lelkésze Madarász Endre, az elemi iskola tanítója Rudolf László volt. Borbély, cipész, cséplőgép- tulajdonos, fűszer- és vegyeskereskedő, kocsmáros és két kovács tevékenykedett itt. Pfeffer Kázmér örökösei 103 kataszteri holdon gazdákodtak. A CIKKEKET SZARKA ÁGNES ÍRTA. FOTÓK: TÖRÖK ANETT Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta Turistákra és munkahelyekre vár a falu Patosfa kis település Lad és Szigetvár között; a legnagyobb gond itt a munkahelyek és a szakképzettség hiánya. Horváth Margit polgármester úgy véli, mindkettőre megoldást hozhat majd az uniós csatlakozás.- A lakosság még tájékozatlan az uniós csatlakozással kapcsolatban, sőt a polgármestereknek sincsenek kellő ismereteik. A rémhírek ellenére nem félnek az emberek, és nem féltem a községet sem. Nem hiszem, hogy ebből bármi hátrányunk származna. Annyi hasznunk máris van, hogy uniós támogatással kaptunk két számítógépet. A község kicsi, s a zöldövezeten kívül nincs más jelentősebb értékünk. Kevés az aktív korú lakos, és kevés a jól képzett szakemberünk. Ha ide ipar települne, mi csak betanított munkásokat adhatnánk. Abban bíHorváth Margit 1951. augusztus 28- án született Kaposváron. A homok- szentgyörgyi Aranyhomok szövetkezetben dolgozott tó-ügyintézőként 1972-19944g, majd 1998-ig ajog- utód szövetkezetben. 19904ŐI tiszteletdíjas, 200CRŐI főállású polgármester. Hajadon, hobbija az olvasás. zom, hogy a környék nagyobb településein, Szigetváron és Ladon újra lesznek ipari üzemek, s a 90- es években a gyárbezárások miatt menesztettek újra munkát találnak.- Mi lehet kitörési pont? Miben látja a fejlődés lehetőségét?- A turizmus fejlődése is csak a környező települések összefogásával képzelhető el. Ha valahol kialakulna egy központ, ahhoz csatlakozhatnánk. Van egy halastavakkal rendelkező vállalkozónk, elképzeléseit beilleszthetnénk egy teljes projektbe, egy másik pedig a lovas- és a borászturizmus fejlesztésében lát fantáziát. Velük bekapcsolódhatunk a vendégfogadás vérkeringésébe, de önállóan ebben sem tudunk lépni.- Ezt a két elképzelést már az unióba vihető értékeiként tartják számon?- A környezetünk, a rengeteg erdő, ez a dimbes-dombos táj és a halastó alkalmas a sportra és a horgászatra. Másban nem tudunk társak lenni. Nagyon sok függ a ladi kastély értékesítésétől. Oh is teremthetnének új munkahelyeket.- Minden terv célja a munkahelyteremtés. Hány munkanélküli él a faluban?- Regisztrált munkanélküli csak 17, de ennél jóval többen vannak. A faipari üzem indulásakor néhányan ugyan találtak munkát. A legnagyobb gondot a nők elhelyezkedése okozza. A többség szakképzetlen, csak betanított munkát végez. Ehhez azonban ipar, termelővállalat kell,- Vannak-e külföldi befektetők? '- Külterületi ingatlant nem vásároltak, a faluban vettek tíz lakóházat, s tizenöt telek is az ő tulajdonuk. Volt egy német cég, amely üdülőövezetet akart itt létrehozni, kempinggel, bolttal és benzinkúttal, de ez a mai napig nem valósult meg.___________■ Recept Patosfáról Bőrkés bableves A patosfaiak egyik kedvelt étele a bőrkés bableves. Négy személyre 3 deci szárazbab kell, valamint egy fehér- és egy sárgarépa, egy babérlevél, egy vöröshagyma, só, 8-10 tenyérnyi bőrke, a rántáshoz zsír meg liszt. A babot előző este beáztatjuk. Elkészítésekor a bablevest bőrke nélkül a szokásos módon föltesszük főni. A jól megmosott bőrkét külön főzzük meg. Ha a hozzávalók félig megpuhultak, a levesbe rakjuk a bőrkét, és készre főzzük. Szükség szerint a bőrke főzőle- vével hígíthatjuk a bablevest. Végül a lisztből és a zsírból rántást készítünk, megszórjuk piros- paprikával, és a kész levesbe szűrjük. Egy jó tanács: sózott bőrkét is használhatunk, de akkor már nem kell só a levesbe. A bableveshez kenyér helyett kitű- nő a krumplis pogácsa is. ■ Tóra épült a családi vállalkozás Egy ragadozóhal hét kiló vadhalat eszik meg, hogy egy kilót növekedjen, a ponty - a nagykönyv szerint - négy kiló takarmányt. A somogyi tavak vizének nagyobb a természetes tápanyagtartalma, így kevesebb takarmánytól is nőnek ennyit. Kiss Kálmán aki több mint tízéves bérlet után hitelből megvásárolta a település határában levő halastavakat, most számol. Nemcsak a takarmány mennyiségét, hanem a bővítéshez, fejlesztéshez szükséges pénzösszegeket, pályázaü lehetőségeket.- Egyéni vállalkozó voltam, mára családi vállalkozássá alakultunk. A három halastóhoz csatornarendszer is tartozik, mintegy 70 hektár a terület. A két nagyobb tó egyikéből horgásztó lesz, ha sikerül a környezetét családi programokhoz alkalmassá tenni. Biztonságos játszóteret, sütőfőző alkalmatosságokat építenénk. A tótól nem messze, a jelenlegi házunkban két apartmant is ki lehet alakítani. Ezzel megteremthető a falusi turizmus alapja. Tavaly horgászcentrum kialakításához volt pályázaü lehetőség, de erről a tulajdonviszonyok rendezetlensége miatt lecsúsztunk. A pályázati anyagunk kész, csak forrás kell. Hely van, kedvünk is lenne akár egy kemping kialakításához is, mindez csak pénz kérdése. A villany bevezetése, a szociális helyiségek biztosítása, a vizesblokk megépítése és még sorolhatnám. Határ nincs, ahogy engedi a pénzünk, lassanként fejlesztünk. A turisták és a horgászok megtalálják a települést. Ők az ország másik végéből is idetalálnak. A Zselic széle, a fák és a dombok az Alföldön élőket különösen vonzza. A másik két tó megmarad termelő tónak. Egyrészt a horgásztó halutánpótlását oldják meg belőlük, másrészt a kereskedőket látják el ponttyal, amurral, harcsával, csukával.- Amurokból hatalmas, 10-15 kilós példányokat is fogtunk, ám termelő tónál nem a kapitális méret, hanem a mennyiség számít. Általában kétnyaras ivadékokat vásárolunk, s egy évig etetjük őket. A ragadozókból érdemes a lárvát megvenni, mert kicsi a kockázat, s nagyobb a kereslet irántuk. A Kiss család 25 hektáron gazdálkodik, kukoricát, gabonát termel, __ ■ Haletetés- Az első osztályú szemes kukoricát nem etetik meg a halakkal, inkább rostaalját vásárolnak. Ebből ugyan többet kell etetni, de így is elegendő értékes anyag kerül a vízbe. Ha nem lehet normális áron eladni a kukoricát és a búzát, akkor ez bármikor etethető. Erre azonban még nem került sor, eddig gazdaságosabb volt a cserebere. Faluhoz köt a gazdaság Hetven éve Patosfán született Zsunics Géza. A téeszesítés idején ugyan megfordult a fejében, hogy másutt próbál szerencsét, de azután úgy hozták a körülmények, hogy maradt. Ma már nem bánja akkori döntését.- A téesz alakulásakor Pécsre akartunk költözni, de nem adtak letelepedési engedélyt, pedig megvettük már a házat is. Akkor nem lehetett csak úgy elköltözni. A téeszből nem engedtek el, hiába volt a ház - mondta Zsunics Géza. - Most már ragaszkodók a faluhoz. Két fiút neveltünk föl, s van már négy unokám is. Ez a táj tetszik; ismerek minden fát, bokrot, és az embereket is. A gyökereket nem lehet csak úgy elvágni. De minek is mennék el? Akik elmentek, azok sem vitték többre. Úgy emlékszik, valamikor megértőbbek és barátságosabbak voltak itt az emberek.- Volt itt két bolt, s lehetett bármilyen idő, ott összejöttek, elbeszélgettek a fiatalok meg az idősebbek. Esetleg megittak valamit, főleg akinek otthon nem termett, de nem az ivás volt a lényeg, inkább a diskurzus. Ma aki a másik soron lakik, sokszor nem is köszön. Zsunicsék őstermelőként több mint 22 hektáron termelnek búzát, kukoricát, napraforgót gabonát. Szinte megszámlálhatatlan a baromfi az udvaron, 30 disznó röfög az ólakban. Ezek húsából jut a családi asztalra is, de a többséget értékesítik. Bár a gazda elkeseredik, ha a felvásárlási árakra gondol.- A választásokkor elhangzottak ígéretek, hogy 300 forint alatt nem lesz húsár. Ez azonban csak pusztába kiáltott szó maradt. Elszomorító a húsár, csak a költségeket számolva sem éri meg, és akkor hol van még a befektetett munka ? De ha már itt az állomány, nem tudok mást tenni; a jószágot nem üthetem agyon. Ilyen árak esetén nagyon meggondolom, hogy jövőre tartok-e állatot. ■ Jobb időkre vár a szövetkezet A szövetkezet'felé ballagva azon gondolkodtam, most, mikor minden, mezőgazdasággal foglalkozó ember panaszkodik, mire alapozták a kijelentést, hogy nemcsak múltja, jövője is van a téesznek.- Bízunk a jövőben, bár nem vagyunk nagy szövetkezet - mondta kérdésemre Zákányi Géza elnök. - Előfordult, hogy nem az elképzeléseink szerint alakultak a dolgaink, de mindig sikerült talpon maradni. Reményeink szerint az uniós csatlakozással megnőnek a külföldi piacra jutásunk esélyei is. Ötszáz hektáron termesztenek búzát, repcét, kukoricát, bár ez utóbbi most közraktárban van.- Máskor is volt már ilyen, megpróbáljuk kivárni a kedvezőbb árat, akkor dobjuk piacra. Közepes szövetkezet vagyunk, öt embert foglalkoztatunk, és közepesen állunk. Nem dicsekszünk, nem panaszkodunk, hanem tesz- szük a dolgunkat. A gépeinket cserélni tudtuk, de az épületeink felújításra szorulnak. Az átépítést tavaly ugyan elkezdtük, kicseréltük a tetőt, s a gépszínt is megépítettük. A beruházás összköltsége mintegy 30 millió forint. Ezt csak pályázati támogatással tudjuk elvégezni. A kérdés az, hogy most pályázzunk-e újra vagy várjuk meg a csaüakozást. A szövetkezet bővítené szolgáltatásainak a körét. Az elnök azon1 gondolkodik, hogy megpályázzák a szemét- és szennyvízszállítást, így még egy embert tudnának foglalkoztatni. A szállítással nem lenne gond, még akkor sem, ha nagyon szigorú előírásoknak kell megfelelni A lerakását azonban nem a szállítónak kellene megoldani. ___________■ Tíz g yereket hoz össze a munka Tíz gyermeket nevelt föl Knapp Jánosné. A legfiatalabb 18 éves. A nagyobbak szétszóródtak az országban, egyiket egészen Németországig sodorta az élet. Hét lányt és három fiút nevelt föl, de mint mondta, náluk nem volt jellemző a nőuralom, a lányok inkább gondoskodtak a fiútestvérekről. A gyerekek amikor csak tehetik - két-három hetente -, meglátogatják anyjukat. - Míg a férjem élt, minden ünnepen ösz- szegyűlt a család. Ma már mindegyik gyerekem éli a maga életét, de nem feledkeznek meg rólam, csak nincs ünnephez kötve a látogatásuk. A férjemet évekkel ezelőtt elvesztettem, azóta minden munka a nyakamba szakadt. A 63 éves asszony az önkormányzat alkalmazásában áll; takarítja a hivatalt, az orvosi rendelőt és alkalmanként a kultúrtermet. Otthon gondozza a kertet, kukoricát, gabonát termeszt.- A kukorica vegyszeres, abban nincs túl sok munka. A szedésekor pedig jönnek a gyerekek, és segítenek azok is, akiknél én voltam dolgozni. Nem lehet megállni ennyi idősen sem, hiszen a pénz mindig kell valahova. Amikor egy kis időm van, esténkén a tévét nézem, ez az egyetlen szórakozásom. ■ Jó szót hord a falugondnok Zsunics Lászlót a szíve mindig a mentősökhöz húzta, a segíteni tudás és akarás vágya. Sofőrként a téeszben dolgozott, s ha vágya nem is vált teljesen valóra, ma falugondnokként segíthet az embereknek.- Három éve dolgozom hivatalosan falugondnokként, de inkább amolyan mindenes vagyok. Ha kell, kéményt pucolok, ha kell, zárat javítok, vagy munkásokat szerzek. A bevásárlás és az ebédhordás mellett a legfontosabb, hogy beszélgetek az emberekkel. Van olyan idős néni, aki már a lakásából sem tud kijönni. Nemcsak az ebédet, hanem a jó szót is várják, azt, hogy valaki meghallgassa őket. Panaszkodnak az időjárásra, a betegségükre, de gyakran kérnek tanácsot is. Nehezen igazodnak el a politika világában, s időnként a hivatalos papírokat is „le kell fordítani” a nyelvükre. Zsunics László már gyermekkorában megtapasztalhatta a segítség- nyújtás örömét. Édesanyjától is ezt látta. Ő ha kellett, ment, segített.- Rá hasonlítok, a fiam pedig rám. Talán ő lesz az utódom. Szeretni kell az embereket, ez a munka különben robottá válik. A bizalommal nem szabad visszaélni. ■ < t A LAKOSSÁG SZÁMA 1930-ban 724 1960-ban 660 11 1996-ban 361 2000-ben 320 2002-ben 310 ORVOSI RENDELÉS Dr. Nagyházi Gábor háziorvos kedden 11-13 óráig, _ szerdán 7.30-tól 9.30-ig, ,,, csütörtökön 14-16 óráig fogadja a hozzá forduló 1 : betegeket. Dr. Neumark ^ Tamás fogorvos hétfőn ▼ 9-12-ig, csütörtökön 14-16 óráig rendel.
