Somogyi Hírlap, 2003. február (14. évfolyam, 27-50. szám)
2003-02-20 / 43. szám
2003. Február 20., Csütörtök 7. OLDAL SZEGERDŐ CÍMER, zászló Álló, háromszögű pajzs, melynek ezüslmezejében kék pajzstalpból kétoldalt egy-egy zöld leveles ággal megrakott barna fatönk áll ki, melyen a pajzs jobb felső sarkában fekete mancsos kereszttől kísért kiterjesztett szárnyú, balra fordult, de fejével a keresztre tekintő, természetes barna színű, fekete csőrü és lábú, nyelvét kiöltő rétisas áll. Szegerdő a vörsi erdő és a Sós- erdő közé beékelődő település, amely a Kis-Balaton mai területének keleti oldalán helyezkedik el. A községet termőföldek, illetve berkek és erdők veszik körül. A kék pajzstalp a Kis-Balatonra, és egyben a település természetes környezetére utal. Állatvilágának jellemző védett madara a rétisas, ezt jeleníti meg a címerállat. A címerben szereplő barna fatönk a megújulást, az élni akarást, a kereszt a lakosság vallásos hitét kívánja jelképezni. A LAKOSSÁG SZÁMA 2002-ben: 274 2000-ben: 247 1 1970-ben: 517 ' FOGADÓÓRÁK A polgármesteri hivatalban hétfőtől péntekig minden munkanapon 8-tól 10 óráig fogadják a lakosokat. Tóth János polgármester mindennap elérhető. A falugazdász, Csóti Klára kedd délelőttönként látja el jó tanácscsal a gazdálkodókat. CÍMEK, TELEFONSZÁMOK A szegerdői polgármesteri hivatal címe: 8711 Szegerdő, Liget utca 18. Telefon: 85/420-202 ORVOSI RENDELES Az orvos minden kedden I, délelőtt rendel a települé- j sen. A faluban a rászoruló- j kát dr. Hermann Judit látja : el. A doktornő Sávolyról jár y a betegekhez. MISEREND Minden vasárnap fél tízkor kezdődik a katolikus mise a település templomában. A plébános, Bojtor Róbert SomogysámSonból látogatja meg a pihenőnapon a közösségét. MÚLTIDÉZŐ Szegerdő, Somogy megye legfiatalabb települése. A község múltja alig történelmi léptékű, hiszen csak emberöltőnyi a falu élete. A Hunyady családnak itt is voltak birtokai. A gróf 1924-ben cselédei között kiparcellázta a terület nagy részét. Egy-egy család 1-1,5 hektár földhöz jutott, sakktábla szerű elrendezésben. Közigazgatásában a kéthe- lyi körjegyzőséghez tartozott 1947-ig. Ezután önálló tanácsa lett, 1969-től Sávolyhoz tartozott. Most is a sávolyi körjegyzőség tagja. Önállósága idején 1953-ban iskolát létesített. Az M7-es bekötőútja 1964-ben készült itt el. 1972-ben körzetesí- tették az iskoláját. A település híres a nevét adó, környező erdőkről. Számos díjazott trófeát kaptak már itt puskavégre a hazai és külföldi vadászok. AZ OLDAL CIKKEIT FÁBOS ERIKA ÍRTA. FOTÓ: TÖRÖK ANETT Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta Információ és pénz kéne a feladatokhoz Szegerdőn örülnek az uniós kampánynak. Azt remélik tőle, hogy azokra a kérdésekre is választ kapnak, amikre eddig még nem sikerült. A várakozás ugyanis megvan, azt azonban még senki nem tudja egyértelműen eldönteni, előnye vagy hátránya származik a településnek a tagságból.- Nagyon sokat hallunk az unióról és mégis csak keveset tudunk- mondta Tóth János, Szegerdő polgármestere. - Természetesen bennünket az érint leginkább, hogy az uniós tagsággal tudunk-e csatlakozni a balatoni idegenforgalomhoz. Hiába van ugyanis közel a tó, pillanatnyilag csak kevés pozitív hatását érezzük, inkább csak a megszorításokról hallunk. A csatornahálózat kiépítése például kötelező, hiába kicsi falu a miénk. A vörsi kormányülésen ígéretet kaptunk, hogy a környezetvédelem miatt soron kívül támogatják a tervünket, de sajnos még mindig döntésre várunk.- Felkészülten várja a település a csatlakozást?- Amit lehetett, megtettünk. Az infrastruktúrából például már csak a ■ szennyvízhálózat hiányzik. Nem volt kis teher, mégis megvalósítottuk. Ha ezen a beruházáson is túl leszünk, mondhatjuk, hogy összkomfortos a településünk. Amit tehát mi tehettünk, megtettük azért, hogy esélyeink lehessenek. A többi sem fog rajtunk múlni. Terveink vannak arra vonatkozóan is, hogy az uniós forrásokból minél több pénzhez jussunk, akár Szegerdő terveihez, akár a környező településekkel közösen.- A legtöbb falu örül, ha közelebb kerül egy gyorsforgalmi úthoz és lehetőséget lát az autópálya TÓTH JÁNOS 1944-ben született Bőhönyén. A marcali gimnáziumban érettségizett. 1990 óta Szegerdő polgármestere. Nős, két gyermeke van. szomszédságában. Önök mégsem örülnek a nyomvonalnak.- A faluban lesz olyan ház, aminek a kertjétől negyven méterre húzódik majd a sztráda, a belterülettől pedig átlag ötvenhatvan méterre halad. Ez úgy gondolom, inkább rontja a település lehetőségeit, mint javítja. Éppen ezért a szaktárcákhoz fordultunk, hogy változtassák meg a nyomvonalat, vagy vegyék figyelembe az érveinket, de érdemi válasz még nem érkezett. Úgy gondolom, hogy a Kis-Balaton partján nagyobb figyelmet kéne fordítani a környezetvédelemre és arra is, hogy a turisták ide pihenni jönnének, ha jönnének. Eddig azért dolgoztunk, hogy jöhessenek. Az autópálya szomszédjában pedig nem lehet pihenni. Tennünk kell azért, hogy az idegenforgalom esélyei ne romol- janak a faluban. _______■ Építené a faluját Egy egész élet Szegerdőn Szegerdő egyetlen vállalkozása egy építőipari cég. Horváth János Szegerdőn született és testvérével hűséges volt a falujához. Sokat dolgoznak a környékbeli településeken.- Én Szegerdőn születtem és soha nem is akartam elmenni innen - mondta Horváth János. - Amikor megnősültem, felmerült, hogy elköltözünk, de gyorsan letettünk róla. Sok fiatal elment Szegerdőről a mi korosztályunkból, elsősorban azért, mert nem volt helyben munkája. Nekem kőműves a szakmám és úgy gondoltam, hogy egy jó iparos bárhol megél. Összefogtunk az öcsémmel és nem bántuk meg. Bejöttek a számításaink. Most már azt mondom, hogy semmi pénzért nem hagynám itt a falumat, és szerencsére a párom is így gondolja. A faluban is részt vettünk néhány szocpolos ház építésében, a munkánk nagy része azonban a környéken van. Elsősorban a Balaton-parton és Hévíz környékén. A legtöbb munka persze nyáron van, ilyenkor télen elsősorban belső munkáink akadnak. Igyekszünk úgy beosztani mindig, hogy a hidegebb időben se kelljen sokat pihenni. Szeretünk dolgozni és szeretjük a munkánkat is. Na persze az ilyen rendkívüli hidegben nagyon kevés lehetőség van az építőiparban. Ha a jövőre gondolok, én azt kívánom a falunak, hogy minél több munkánk legyen helyben, mert az azt jelenti, hogy épül, szépül a településünk. Nagyon szép kis falu ez, szeretném, ha lenne jövőnk és jövője. _____■ Kány a József az első szegerdőiek közül való. A településen 1924-ben építették az első házakat, Kánya József pedig 1927-ben született. Kánya Józsefék öten voltak testvérek. Közülük hárman most is Szegerdőn élnek. Józsi bácsi a 77 évével a legidősebb a családban és a faluban is rangidősek közé tartozik. Sok emléket őriz a település történetéről, amely szinte egybeesik az ő életével.- A Hunyady család 1924-ben kezdett itt telkeket parcellázni a településen - mondta Kánya József. - Minden cseléd kapott házhelyet meg két hold földet, amin gazdálkodhatott. A legtöbben tömésházakat építettek, ahogyan az én nagypapám' is. Ideköltöztek a szüleim is, én meg három év múlva megérkeztem. Sokan voltunk az én korosztályomban. Szép fiatalkorunk volt, igaz, viszontagságos. Kánya József sokfelé szerencsét próbált, dolgozott a mező- gazdaságban és építkezéseken, és bányász is volt a pécsi uránbányában. Legmesszebbre azonban nem önszántából jutott. Romániából hat hónap fogság után térhetett haza.- Amikor onnan megjöttem, azt fogadtam, máshova már nem megyek. A vízügynél helyezkedtem el és onnan is mentem nyugdíjba. Egy lányom él Keszthelyen, mert sajnos a munka hiánya miatt elköltöztek innen. Két dédunokám is született azóta, nagyon jó lenne őket itt látni magunk körül, de hiába. A fiataloknak kevés itt a keresnivalója. Mi meg nem megyünk. Én 77 éves vagyok, a mama meg 75, itt szokEgyütt voltak jóban-rosszban tűk meg, nem tudunk máshol élni. Ragaszkodunk ehhez a mi kis falunkhoz, most már addig, amíg a jóisten kiszabta.________ ■ Sz ombatonként játszanak Rózsásék a fővárosból jöttek Szegerdőre. Haza jöttek. A nagyszülői ház adott számukra menedéket. A fiatal család pedig igyekszik meghálálni ezt. Rózsásáé Chikán Hajnalka elmondta: amikor Szegerdőre költöztek, furcsa volt, hogy a gyerekeknek és a fiataloknak csak kevés lehetősége van a szórakozásra a településen. Rövid gondolkodás után úgy döntöttek, ha a falubeliek elfogadják, szívesen segítenek abban, hogy a legkisebbek is találjanak maguknak elfoglaltságot.- Két hónapja működik a játszóklub és nagy sikere van - mondta Rózsásné Chikán Hajnalka. - Szombat délutánonként töltjük együtt az időnket és 15-25 között van a létszám. Eddig elsősorban kézműves foglalkozásokat kerestünk a gyerekeknek, de várjuk a jobb időt és akkor többet lehetünk együtt. A játszótér felújításán gondolkozunk és sok szabadtéri programot tervezünk. Papírt gyűjtünk annak érdekében, hogy az így összegyűlt pénzből játékokat vásároljunk és a felesleges játékokat is összeszedjük, mert a marcali gyermekotthonnak szeretnénk segíteni. Azt tapasztalom, hogy hálásak az itt élők ezekért a lehetőségekért, hiszen erre korábban senkinek nem volt ideje, meg figyelme. Jó látni,' hogy minden alkalommal több a közös téma és megbeszélnivaló, összetartóbb az azonos korosztály _______ __ ■ Na gy segítség a falugondnok Kis betlehem nagy büszkeség Szegerdőn mindig a leikükön viselték a falusiak a hitéletet. 1956-ban közös ösz- szefogással épült a templomuk, háborús emléktáblát és egy kőkeresztet is felállítottak az adományokból. Péntek József, az egyházközség gondnoka elmondta: korábban csak jó időben volt mise a településen. Az iskola udvarán ágakból ácsolták össze azt a sátrat, ami alatt a falubeliek közösen imádkoztak. A kőkeresztet azért építették, hogy ünnepélyesebb legyen a szertartás. Az iskolások és a település fiataljai egy színdarabbal szedték össze a kereszt árát, amit aztán a templom építésekor a templomkertbe vittek. Összetartás most is van, a misére azonban jóval kevesebben járnak, mint korábban.- Elsősorban az asz- szonyok járnak vasárnaponként, a férfiak inkább csak az ünnepeken - mondta Péntek József. - Amióta azonban megvan a templomunk, azóta van betlehemünk is. Igaz, nem olyan nagy, mint a szomszédos vörsi, de nagyon szép. Néhány család összefog karácsony előtt és közösen megépítik. A betlehem a farsang végéig áll. Akkor elbontjuk és a húsvétra díszítjük fel a templomot. ■ Még csak szeptember óta dolgozik a falugondnok Szegerdőn, az ott élők mégis úgy érzik, mintha mindig lett volna. Gyorsan hozzászoktak ahhoz a kényelemhez és biztonsághoz, amit a munkája jelent az idős emberek számára. A legtöbb település éveket vár arra, hogy falugondnoka lehessen. A szegerdőieknek szerencséjük volt. Rögtön az első pályázatnál támogatták a tervüket. Azóta, munkájának köszönhetően, sokat fejlődött a szociális ellátás a településen. Krulik József minden feladatnak örül, dolga pedig elsősorban az idősek körül van. Minden, ház körüli teendőből kiveszi a részét, ha kérik. Az ebéd kihordása, a gyógyszerek beszerzése és a bevásárlás is a feladatai közé tartozik, de azt is tudja, nem ezzel segít a legtöbbet.- A2 időseknek sokkal többet jelent az a tudat, hogy valakire biztosan számíthatnak - mondta Krulik József falugondnok. - Nemcsak a kötelező feladatokat látom el, mindenben segítek, ha kell. A nagy havazás után sok helyen nem tudták eldobálni a havat, vagy az egyedül élők féltek a csúszós úton elindulni a boltba, hát szívesen megtettem helyettük. Itt nőttem fel ebben a faluban. Szegerdő olyan kicsi település, hogy mindenkiről tudok mindent, ami könnyíti a munkámat. Tudják, hogy megbízhatnak bennem és nagyon megbecsülnek, ez minden fizetségnél többet ér, valamint egy óriá- si erő, ami a faluhoz köt engem. ■ A falu mindenese Krulik József munkáját megbecsülik a településen. A szociális étkeztetésben, a bevásárlásban, az orvoshoz utazásban és a gyógyszerek beszerzésében segít majd a falu öregjeinek. Minden, ház körüli teendőből kiveszi a részét, ha kérik. Az ebédkihordás éppúgy feladata, mint a bevásárlás, de ha kell, eldobálja a havat az idősebbek háza körül. Recept Szegerdőről Kelt rétes A Hozzávalók: 1 kg sikérdús liszt, 2 tojás sárgája, 2 dkg élesztő, kevés víz, vagy: 1,5 kg liszt, 1 liter tej, 2 tojás, 2 dkg élesztő tejben, cukorral felfuttatva, 1 evőkanál margarin, locsoláshoz 2 tejfel és 1 dl olvasztott zsír. A lisztbe beleöntjük a cukros tejben megáztatott élesztőt, összedagasztjuk a tojással, esetleg zsiradékkal. Ezután cipókat formálunk belőle, és pihentetjük, keltetjük langyos helyen, hogy jól nyújtható legyen. Amikor kinyújtottuk, akkor megzsírozzuk, tejfölözzük, és beletesszük a tölteléket (dió, mák, dara, mazsolaszőlő fahéjjal, kakaó). Az abroszon feltekerjük, zsírozott tepsibe tesszük, tetejét is meglocsoljuk tejföllel, zsírral vagy olvasztott vajjal. A tepsiben is áll negyed órát a töltelékkel együtt, majd sütés után a tetejét zsíros tollal megkenjük. _____■ A L M A N A C H - 2 0 5
