Somogyi Hírlap, 2003. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-19 / 42. szám

2003. Február 19., Szerda A L M A N A C H 2 3 3 7. OLDAL Recept Visnyéröl Rakott hús A visnyei polgármester kedvelt étele a rakott hús. Ehhez négy személyre számítva kell fél kiló csirkemáj, fél kiló sertéstarja, egy doboz gomba, egy közepes fej vöröshagyma, 4 főtt s egy nyers tojás, 5 zsemlye, só, bors, petre­zselyemzöld. A májat és a főtt tojást apróra, a tarját vékony sze­letekre vágjuk. A fölaprított vö­röshagymát megdinszteljük, majd beletesszük a csirkemájat, s együtt pároljuk tovább. Amikor kész, belekeverjük a főtt tojáso­kat, a gombát, a beáztatott és ki­csavart zsemlyéket, apróra vá­gott petrezselymet; ízlés szerint sózzuk, borsozzuk, majd össze­dolgozzuk a nyers tojással. Az így kapott masszát tepsibe simít­juk, s a tetejére tesszük a tarja­csíkokat. Közepes lángon körül­belül 40 percig sütjük. A rakott húshoz köretnek krumplipürét, savanyú uborkát kínálunk. ■’ Igyekeznek óvni az érintetlen környezetet A településen járva szinte min­denki azt kérdezte: miért nem nyáron jöttek? Visnye akkor szép igazán. A dombokkal ölelt kis település lakosainak a többsége idős ember. Életüket a munka, a föld határozza meg.- Igen kicsi ez a település, nem sok dologról tudok beszámolni - mondta az uniós csatlakozás elő­nyeit firtató kérdésünkre Bordáné Rocskár Zsuzsanna polgármester.- A lakosok inkább félnek a csatla­kozástól, mintsem bíznának ben­ne. Az első évek biztosan igen ne­hezek lesznek, de a gyerekeink, unokáink talán valamit már hasz­nosítanak belőle. A napi gondok, a kevés pénz beosztása, a költség- vetés nekünk most komolyabb fejtörést okoz, mint a csatlakozás.- Mitől félnek az emberek?- Nem tudják, hogy mit várhat­nak az uniótól. Hallanak ezt is, azt BORDÁNÉ ROCSKÁR ZSUZSAN­NA 1967. november 13-án szüle­tett Budapesten. Kaposváron járt gimnáziumba, és 1997-óta a ka­darkúti áfész dolgozója. Férjezett, két fia van. 2002-től tiszteletdíjas polgármester. Hobbija az olvasás és a természetjárás. is, de igazi tájékoztatást nem kap­nak. Újságokból, tévéből, rádióból csipegeük össze a híreket, s ezeket nem is igazán értik vagy félreértik. Egyszerű emberek élnek itt, a falu­ban, akik a saját dolgaik között nagyszerűen eligazodnak, de nem igazán értenek a nagypolitikához.- Melyek Visnyének az értékei?- Elsősorban a környezetünk nagy érték, ha megóvjuk a káros hatásoktól, s a tiszta, egyszerű gon­dolkodásmódunk, ha meg tudjuk őrizni. Nagyon bízunk benne, hogy minket is utolér a fejlődés. Elsősor­ban a munkahelyteremtésre gon­dolok, az oldana Visnye elzártsá­gán. Szinte mindenkit ez foglalkoz­tat, a napi gondok megoldása ugyanis elnyomja a jövő terveit.- Visnyeszéplaknak, Pacsérvis- nyének különleges a szerepe. Akik ide kiköltöztek, azok biotermelők, ragaszkodnak ehhez a majdnem nomád élethez, s lehet, hogy boldo­gabban, de azért jóval elmaradot­tabb körülmények között élnek.- Kicsi a településrész, s lakosai épp a nagyváros nyüzsgése, szeny- nyezett levegője elől menekültek ide. Nem is szeretnék, ha ott turis­taközpont alakulna ki. A hírek el­jutnak hozzájuk, talán többet tud­nak Európáról, mint a régi lakosok, de szeretnék megőrizni ezt az álla­potot. Nem elmaradottak, de más­ként képzelik el az életüket.- Mennyire sikerülhet ez nekik?- Biztosan sikerül, mert csak azok költöznek ide, akiknek ez a hely megfelel. Nincs kövesút. Jár­ható utat szeretnének, de nem akarnak átmenő forgalmat. Itt sok a kisgyerek is, s ha fiatalodik a la­kosság, azt csak nekik köszönhet­jük. Lehet, hogy egy-két külföldi is rátalál majd erre a helyre, de azt tudni kell: véges a befogadóképes­sége. Ezért is tudják megőrizni a mostani körülményeket. _■ Két család egy házban A falu egyik legszebb házában él­nek Fehérváriék. Látszik rajta a gazda gondossága, a festő szakér­telme. - Tavasszal festettük ki a házat, százévesnél is öregebb. Húsz éve vettük, s mindig alakí­tunk rajta valamit - mondta Fehér­vári hzsefné. - Négy gyereket ne­veltünk, iskoláztattunk, szakmát adtunk a kezükbe. Ez a második házasságom; az elsőből 3 gyere­kem született, de egyik meghalt. A férjem fölkarolt, s utána született még két lányunk. A legkisebb itt maradt a családi házban, a többiek elkerültek. Most telefonált Pestről a fiam, hogy jön az újabb unoka. A hatalmas ház belső részét is átépítik. Az új fürdőszobában már bent a víz, fönn van a csempe, de ez-az még hiányzik. Az asztalos vő gyönyörű bölcsőt faragott a lá­nyainak, s a szobák berendezésé­nek nagy részét is ő készítette. Fehérváriék egyetlen szórako­zása a tévé. Még a fiatalok sem jár­nak el, mert nincs hova. - Olva­sunk, kézimunkázunk, tévézünk, egyik unokám meg rajzol - mond­ta Fehérváriné, és boldogan mutat­ta a kislány rajzait. Elköltözni nem akarunk, még akkor sem, ha má­sutt esetleg könnyebb az élet. Ez a hely ideköti az embert. ______■ El kelne a szőlőbe a férfikéz Tóth János az építőiparból ment nyugdíjba, akkor adta a fejét szőlészkedésre. 600 négyszögö­lön tízfajta borszőlőt termeszt. Nagy a család, elfogy az itóka.- Még egy kis noha is van; de túl nagy a bűnlajstromára. Nem va­gyok ivós, de nagy a család: az unokákkal együtt 17-en üljük kö­rül az asztalt, s olykor lecsúszik egy kis bor. Van egy konyhaker­tünk, és nevelünk sertéseket is. Tóth János Kaposváron dolgo­zott a tanácsi építőknél, s csak hét végén járt haza. - Itt a téeszen kí­vül már akkor sem volt munka. Több mint negyven évet dolgoz­tam becsületesen, de megbántam, hogy a cég felbomlása előtt eljöt­tem. Mindössze 35 ezer forint a nyugdíjam, de az első összeg csak 14 ezer forint volt. Falun az élet valamivel könnyebb, de akkor is kevés a pénz. A gye­rekek segíte­nek, tudtunk venni kapáló­gépet is, egy kicsit könnyít- sünk a mun­kán. Tóthéknál nőuralom van.- Csak két fiúunokám van, de a munkában elkelne még egy-két férfikéz. Nyugdíjasként sokkal többet dolgozom, mint azelőtt. A hegy a mi gondunk. A gyerekek is dolgoznak. Velünk van az anyó­som is, ő nyolcvanhárom éves. A szülőt nem szabad eldobni; most rajtunk a sor, hogy ápoljuk. ■ Seprűt köt, kapanyelet farag Hetvenhat éve itt, a faluban látta meg a napvilágot Kis-Tóth László. Vágyakozva gondol fiatalkorára, mikor még a visnyei iskola mint­egy 130 gyerek zsivajától volt han­gos, és Pacsérvisnyén is tanítottak.- A régmúltat megszépíti az if­júság, de tény: itt évek óta nem született gyerek; megszűnt az is­kola, óvoda. Az öregek kihalnak, s idővel kihal a falu. Régen egyéni gazdák voltunk, 1950-től téeszta- gok; én traktoros lettem. 1952-ben nősültem. Eltemettem az első fele­ségem, a lányom. 30 éve a máso­dik feleségemmel élek; neki is meghalt az egyik fia: Most kór­házban van. A gyerekek szétszó­ródtak, a fiam Pécsen, az ő fia Csurgón él. Azért időnként jön­nek a gyerekek és az unokák. Visnyén mezőgazdasággal, ál­lattartással foglalkoztak az embe­rek. A lakosok sose voltak gazda­gok, de jómódban éltek. S amíg volt téesz, volt munka is. Azután vállalkozók jöttek-mentek, s az in­gatlanokkal együtt csökkent az életszínvonal is. Ma nincs munka­hely, és nincs megtartóereje a fa­lunak sem. Aki teheti, elköltözik. Kis-Tóth László még söprűt is köt, ha kell- Mi soha nem akartunk elmen­ni, hiszen minden ideköt. Van kertünk, s egyhektárnyi szántón tritikálét, kukoricát termesztünk, s föletetjük a disznókkal. Régen el­adásra is neveltünk sertést, de ma már nem bírom a nehéz munkát. Amit kell, azért a mai napig meg­csinálok; ha kell, söprűt kötök, ha kell, kapanyelet faragok. Ez is jel­lemző a parasztemberre, hogy a ház körül mindent maga csinál s nem foglalkoztat iparost. _____■ Ke zében újság és a Biblia Néhány éve nagy reményekkel jött a kadarkúti református közösség élé­re Németh Tamás. Visnyén is ő tart istentiszteletet. Szembesülnie kel­lett hívei számának a csökkenésével és a közönnyel is.- Visnyén nincs önálló presbitérium, egyházi adót csak 14-en fizetnek, s két- három ember vesz részt a havi istentisz­teleten - mondta Németh Tamás. - El­keserítő, hogy még e kisszámú gyüleke­zet tagjai sem tartanak össze. Nem talá­lom a magyarázatát, a miértre az okot. S döbbenetes, hogy még ünnepeken sem telik meg a templom. Általában az egyház által nyilvántar­tottak tíz százaléka jár istentiszteletre. Visnyén a 300 lakosból harminc vallja magát reformátusnak, s három-négy hallgatja az igét. Hiába a felújított temp­lom, az emberek érdektelenek, még ka­rácsonykor sem járnak isten házába.- Fiatalok nincsenek. Az idősek pe­dig hordozzák régi vélt vagy valós sé­relmeiket, s ezen nagyon nehéz változ­tatni. Németh Tamás számára a hit a szü­letéssel kezdődött. Lelkészcsaládban nevelkedett, s megvívta saját harcát, hi­szen a kamaszkor év^i után újra kellett építenie hitvilágát. Ma azt vallja: felada­ta a hídverés a bibliai tanok és a mai kor között.- Nem alacsonyíthatom le Isten üze­netét a politika szintjére, de az igehir­detésben nem lehet szótlanul elmenni a mai kor történései mellett sem - vall­ja. - Egyik kezemben az újságot, a má­sikban a Bibliát kell tartanom. Magam is élek a kor vívmányaival, a számító­géppel, mert tanulni, szakirodalomhoz hozzájutni egyébként szinte lehetetlen. Ahol két-három református összejön, ott vagyok közöttük, de nagyon nehéz lelkesedni, ahol ekkora a közöny. A szolgálatot azonban addig folytatom, amíg csak egy ember is igényli.____■ Át építés után A visnyei református egyházközség Hedrehely tartozéka­ként már 1634-ben létezett. Leányegy­házzá 1856-ban vált, akkor emelték a templomot, a tornyot később, 1881-ben építették hozzá. 1925-ben, majd az önkormányzat hatha­tós támogatásával mintegy hatmillió fo­rintért 2000-ben re­noválták az épületet. Akkor vezették be a villanyt, s elektromos harangot szereltek ' föl. A hívek száma az utóbbi időben azon­ban rohamosan csökkent. Új remények a bizonytalanban Mindössze két hete költözött Visnyére Major László. Nem túl messziről, csak a néhány kilo­méterre levő Hárshegyről. Ma­radt volna, de kinőtték a házat, és ott nem találtak eladó ingatlant- Egyetlen eladó ház volt, de azt egy Amerikából hazaszármazqtt hölgy megvette nyaralónak. A vá­rosba nem vágyom, ideköt a munkám, a napi teendőim. Itt nőttem fel, a városban egy éjsza­kát sem bírnék ki a nyüzsgés, a zaj miatt - mondta Major László.- Ez a nyugalom megfizethetet­len. Én nem tudok kirakatokat nézni óraszámra. Kint, az erdőn a vadak között van az én vilá­gom. Bár nem vadászom, de van­nak vadász ismerőseim. A vadak­kal amúgy sok a gondom, hiszen uborkával is foglalkozunk; tavaly szépen kikelt, ám a területen vé­gigment egy szarvasrudli, és utá­na szinte semmi nem maradt. S az uborkát nem lehet újravetni. A vadásztársasággal azóta sem szá­moltunk el. Major László szerint az ubor­kának nem lehet úgy nekiállni, hogy majd csak lesz valahogy. A talajt jól előkészítve a megfelelő időben kell vetni, permetezni, öntözni. Ez mind költség.- Saját gépekkel bérmunka nélkül mintegy százezer forintba* kerül egy félhektárnyi területen a termesztés beindítása. A nagyatá­di konzervgyár biztos vevő. Fel­vásárlással is foglalkozom, de nem ez a fő tevékenységem. Egy éve vállalkozásom van, a fakiter­meléstől az újratelepítésig min­den erdei munkát elvégzünk. Tíz évig dolgoztam a Sefagnál. Külö­nösebb képe- s í t é s e m nincs, ehhez értek. Saját te- r ü 1 e t ü n k sincs, egy holland érde­keltségű kft- nek és a Sefagnak dol­gozunk. Az rt-nél akar­tam maradni, de ott csak 2-3 ha­vi munkát biztosítottak volna. Két gyerekem van; a bizonytalan­ból inkább egy másik bizonyta­lanba fogtam. Még nem tudom, beváltja-e a reményeimet. A kilá­tások jók. Teljesen ismeretlen voltam a piacon, ma azonban már egyre többen keresnek, és munka után még nem kellett mennem. ■ VISNYE CÍMER, ZÁSZLÓ Álló háromszögű pajzs ezüst­mezőjében zöld halmon kék öltözetű, barna fejfedös, fekete csizmás betyár áll, aki jobbjával puskájára támaszkodik, baljában a fokosát tartja maga előtt. Alakját a pajzs felső sarkaiban egy-egy fölszálló stilizált haris kíséri. A zöld halom közepén öt­szirmú ezüstrózsa. A címer pajzsalakja a híres „Pali betyár”- Nagy Pálnak - Visnye közelében van a sírja. Gondozott környéke ma kedvelt kirán­dulóhely. A két haris a község határában nagy számban élő védett madarakra utal. Az öt településrészből álló községet az ötszirmú rózsa jeleníti meg. A LAKOSSÁG SZÁMA 2002-ben 248 > 1990-ben 248 1970-ben 715 1940-ben 1185 A CIVILEK, VEZETŐK A településen mindössze egy civil szervezet működik, a Visnyeszép- iaki Faluvédő Egyesület, ennek Máté László az elnöke FOGADÓÓRÁK A polgármesteri hivatal címe: 7534 Visnye, Fö utca 20. Tel.: 82/481-003. A polgármester, Bordáné Rocskár Zsuzsanna csütörtökönként 8-12 óra között tart ügyfélfogadást. A település a kadarkúti körjegyzőséghez tar­tozik, ott hétfőn, kedden, szerdán és pénteken 7.30-12 és 13-16.30 óra között várják az ügyfeleket. Udvaros Károly falugazdász csütörtökönként 9- 11 óráig kereshető fel. ORVOSI RENDELÉS Dr. Vörös Tibor háziorvos minden második hét csütörtökjén rendel délelőtt 10- től 11 óráig. ISTENTISZTELETEK A katolikus kápolnában Stix Tamás plébános misézik havon­ta egyszer, a református temp­lomban Németh Tamás tart istentiszteletet. MÚLTIDÉZŐ Visnyéhez tartozott 1932-ben Kápolnásvisnye és Pacsérvisnye puszta, Szépiák, Őrhegy, Keleti Kápolnáshegy, Nyugati Kápoinás- hegy és Alsó-hegy. A lakosok száma 1184 volt, közülük 919-en váltották magát katolikusnak, a töb­biek reformátusnak. Az I. világhá­borúban 233-an mentek katoná­nak, és 44-en sohasem tértek haza. A községi bíró, az 1880-ban Visnyén született Mike József egy­ben a leventeegyesület felügyelője volt, s a dalárda és a polgári olvasókör serény tagja is. Az iskola, tanítói lakás 1870-ben épült, 1924- ben renoválták. A lelkész Németh József, a kántor-tanító Vargha Ferenc volt. Akkoriban több ács, biztosítási ügynök, bognár, cipész és cséplőgép-tulajdonos élt a fa­luban. A földbirtokosok közül az egykori krónikaíró megemlíti Festetich Vilmos grófot, Márffy Elemért és a 30 éves Tóth Józse­fet, aki bíró is volt, s hivatali idejében állították a hősi emlékszobrot. AZ OLDAL CIKKEIT SZARKA ÁGNES ÍRTA. FOTÓK! KOVÁCS TIBOR Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta

Next

/
Oldalképek
Tartalom